Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
Az események címszavakban HÉTFŐ: Varsóban a LEMP X. kongresszusán felszólalt Mihail Gorbacsov. — Londoniban megállapodás született a nyugat-európai „Euróka-program,, résztvevői között. KEDD: Moszkvai külügyi sajtó- tájékoztatóm Sevardmadze— Shultz-taHáQJkozó lehetőség érőd esett szó. — Európai körútra induM Csao Ce-jang kínai miniszterelnök. SZERDA: A francia külügyminiszter Mitterrand közeli moszkvai útja előtt a francia- szovjet kapcsolatok fejlesztéséről nyilatkozott. — Béigrádban tárgyal az új osztrák külügyminiszter. CSÜTÖRTÖK: Ismét Wojciech JaruzeLs- kit választatták a LEMP első titkárává. — A török kormányfő ciprusi látogatása során újból állást foglalt az ,, észak-ciprusi török köztársaság” függetlensége mellett. — Jaque Delons, a közös piaci bizottság elnöke Pekingben Teng Hsziao-pinggel tárgyalt. PÉNTEK: Reagan—Mitterrand-talál- kozó New Yortcban. — Súlyos következményei vannak a chilei általános sztrájknak. Mi lehet a fő oka a szovjet—amerikai csúcstalálkozó körüli diplomáciai huzavonának? Fel teltetnie vetni a kérdést úgy is, hogy kinek: ihásznál ez a huzavona? Hiszen akikor az okot is könnyebb megtalálni, ha kielemezihető a haiiogatáls haiszomélllvező- je... iMinden bizonnyal közel jslrunlk az igazsághoz!, ha a Fehér Házban keressük azt a személyt, akiinek láthatóan sziülkisége van a, csúcs találkozó elodáizátsára. Ronald Reagan mtindenlképpen időt akar nyerni, hiszen saját hazájában, saját Jkormáinyáin belül nem dőlj! el még az aimerd - -ka&—sizio(vtj|e(t imagálillapodást elllénizők és élifioigadők vitájía. Megérkezett Stuttgartba Heinrich Buettgen, a nyugatnémet ARD tévéállomás tudósítója, akit a fajüldöző rezsimet bíráló anyagai miatt kiutasítottak a Dél-afrikai Köztársaságból A hét három kérdése A Volkswagen nyugatnémet autógyár munkásai amiatt tiltakoztak Kasselben, hogy a Kohl-kormány fel kívánja számolni az állami részesedést a gyárban Mjáismészt a csúcstollálikozó témálj|á|na|k állandóan matpdr naniden tartáisu., a sajtóban és a televízióban való örökös f öliemlegetóse aiz ő személyének a fontóseiáigált domborítja ki. A héten mindenesetne jelentős, új éternek egészítették ki mjindazt, aimit a villáig eddig tudhatott a csúcstalálkozó fiólitátóteiről, és egyállitá- lám: aiz elókéterttésióről. Mi|- hajiil' Gioribacsov Varsóiba«), a LEMP kongresszusán, kijjier tentetite, hölgy aiz amerikaid sizo|vijie|t páinheszédjban mindkét félnék neáltts enediméinyék elérésére kéül töhékedlnáe, s nem szabadi megangedmi, hagy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcázáséit szolgáltjaik. A Saovijetuinió neim hajlandó együ>ttműkiö)d- ni az USA-vail abibani, hogy ilyen módon félrevezessék a vilálgot. Ugyanakkor Moszkvában PetaWvszkij külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy megihesizélé- sék fdlyinalk a külügyminiszteri esizmacs eréről, amely előjátéka liehet a második csúcstalálkozó idei megtartásának. Eminek nyomán a nyugati sajtó találgatni kezdett, rqilkor és hol ülhetne össze Sevardmadze és Shultz. Talán málr a július- közepén esedékes bmiit—szovjet külügyminisztert találkozó után — Londonban? Ez a kérdés egyelőre nyitott. Sóik hírmagyarázó szerint Reaigain élnék a novemberi amerikai konigneszusi válás ztásak utón szeretné a csúcstalálkozót A wasihingltoini szóvivőik küiliönben egyre azt hajtogatják, hogy egyelőire még Moszkváitól, várják a találkozó időpontjára vonatkozó javaslatot. Mi a legfőbb eredménye a LEMP kongresszusának? A lengyel testvérpárt kongresszusa már a következő évttizedék fejlődésiét kel'ctt, hogy körvonalazza, miközben a konsiziollidáció kérdésiéi is válaszra vártak, s például a reform egyes elemeit számítón konkrébiizáilini keltett. A kongresszus elé bocsátottó programot több mimt egymillió párttá®, és mintegy 800 000 pártiomikíivüllfii, illetve más párt tagja vitatta meg élőzettesen, s a kong- resszusom szókimondó méh dón ütköztek a vélemények. Ismét Wöjeiech Jaruzdsjkli lett a pórt vezetője. A központi bizottságban nagyarányú változás ment végbe: a kongresszus a régi, kb 230 tagjának csupán áiz egynegyedét választotta be az új testületbe. A kongresszus ezredfordulóig szóló, hosszú távú programot fqgadotlt el, s kijelölte az 1990-dg szóló ötéves terv eflikészíitésiéhez az irányéivéket. A LEMP kongresszusának A héten tartotta X. kongresszusát a Lengyel Egyesült Munkáspárt. A képen Mihail Gorbacsov és Wojciech Jaruzelski a tanácskozáson nemzetköizi súlyát növelte a tesltyiérpántofc küldötteinek jéllénlléte is. Miihaiil Gorbacsov vezette a Szovjetunió Kommunista, Pártjának delegációját. Kongresszusi felszólalása viiLáigpoitikaii jelentőségű volt Várható új fordulat Libanonban? Evék óita megszokta már a viliág, hogy Liibamoinbam hol a keresztény pártok és a mohamedánok kerülnek szembe ejgymássaii, hol pedig az egyik 'táborban éís a, másikban is a különböző csoportok birkóznak egymássali. Rendszerint — rövid ideig... Mosit is valami ilyesmi történik a mohamedánok soraiban, 'Végül is kibékülnek, főleg azon az elvi alapon, hogy egyetértenek Amin Dzsemajiefll köztársasági et- nofc mieiőibbi, temondátásá- nak küveMésében. Béjirúltban „mohamedán nemzeti kongresszusit” (kívánnak sízarveznii a nem is ofly rég szemhenállott, azt megelőzőlen pedig szövetséges pártok és csoportok. Üj- rakovácsolódó egységük azzal is együtt járhat hogy Nyugait-Bejrútban helyneállr na a rend. A városnak ezt a mohámtedán ellenőrzés álatit álló — ‘ felét a nyugatiak elhagyták, amikor a közelmúltban a fegyverek ott .tartósan ropogtak. A nyuiga- tiák tálvol,léte n.y1i|llván, gazdasági gondokat is okoz, emellett pedig Libanon mohamedán félének politikai tekinr télyét is csorbítja. A „mohamedán nemzeti kongresszus” megpórbálja majd körvonalazni Libanon po|l!i|tíkai jövőjét, de egyelőre azzal is' megelégednének a gyakran rivalizáló csoportok, ha létrehozhatnának egy tartós köZiigazgatásii rendszert, s az ország új életre kelhetne. Pálfy József Cuellar-jelentés Közép-Amerikáról A békés, politikai rendezésnek nincs alternatívája Közép-Amerikában — állapítja meg Javier Pérez de Cuellar ENSZ-íőitiittkár Kp- zéjp-Amierikáíról szóló jelentése, amelyet tegnap hoztak nyiilllválnosságra a' viittágszer- vezét székhelyién;. Az ENSZ főitiltkóra támor igajtásólról bíiiztosíitojtta a ktö- aép-amemiikai válság politikai rendezésén fáradozó Qohitadora csoport erőfeszí- ítéfeeit, a cs,opart által kidolgozott héketervet. Ezzel kap- qsio!a|tlba)n felhívással fordiulí a válságban közvetlenül érdiníétrt és más érdéként áü- lamolkho'z, hogy tartsák be a b|é|k|eteirtvlbe|n rögzített fcötó- lezettségékeiti, a nemzeitközi jqg normáival össiZhainigbán csietekldjienek, s így próbálják fAS'zálmollnd a válság Utóbbi hónapokban tapasz- italljhátó súlyosbodásának okait. Felhívta a fiigyelimieit amra a veszélyre, hogy a válság ideológiai töltésének erőr södlése komfiliilktust válthat ki a Kelet és a Nyiugát között. Perez de Cuellar nyugtalanságának adioitt hangot amiatt, hqgy a Gonitatí'Oira csoport képviselőinek beszámol,ólja szerint, amint javulnak a közvetítés sikerének lehetőségei, egyre erősebb külső nyomás nehezedik néhány közép-amerikai országra. * * * A béke megteremtésének az a legnagyobb akadálya Közép-Amerikáiban!, hogy egyes hatalmiak erő alkalmazásával akarják megáldani Nicaragua és a térség más országainak problémáit — jelenítette ki a mexikói ÜJátógattásom lévő Vinicio Cerezo igulajtemalaá. államfő. Guatemala, elutasítja', hqgy a politikai ellentéteket erő,- szakka! és beaiva|t|kozáSsail oldják meg. A HARCOSOK NAPJA 45 évvel ezelőtt, 1941. július 4-én, Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével kibővített ülést tartott a mély illegalitásban működő Jugoszláv Kommunista Párt Politikai Bizottsága, s elhatározta, hogy a fasiszta megszállók ellen meg kell kezdeni az általános népfelkelést. Kiáltványt adtak ki, amely fegyveres harcra szólította fel az ország népét. Július 4-e azóta a Harcosok napja, a felszabadulás óta állami ünnep, s pénteken rendkívül ünnepélyes keretek között ülték meg. Manilában több mint ötezren tüntettek az amerikai nagy- követségnél amiatt, hogy az Egyesült Államok még mindig beavatkozik a Fülöp-szigetek belügyeibe. A képen: a ro- hamrendőrök elől menekülnek a tiltakozók Scserbickij Csernobilben! A csernobili atomerőmű körzetébe, valamint a környék több településére látogatott el pénteken Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán KB első titkára és Alekszandr Ljas- ko, az ukrán minisztertanács elnöke. Megbeszélést folytattak a helyszínen működő kormánybizottsággal, amelynek munkáját már Vlagyimir Guszev, miniszterelnök-helyettes irányítja. Megvitatták az atomerőműben folyó, valamint a környező területék mielőbbi sugármentesítését célzó munkálatok menetét. Megtekintették a kitelepített dolgozók részére épülő lakásokat. Az építőipari vállalat gyorsított ütemben hétezer családi házat épít a körzetben. Minden lehetőt megtesznek — hangoztatták — annak érdekében, hogy közvetlenül az erőműben is meggyorsítsák a munkálatokat. Szabadság-szobor avató Hollywoodi stílusú látványossággal avatták fel csütörtökön este New Yorkban ismét — az eredeti avató ünnepség 100. évfordulóján, s az Egyesült Államok nemzeti ünnepének előestéjén — az újjáépített Szabadságszobrot, az Egyesült Államok jelképét. Az esten Reagan elnök mondott beszédet. Vele együtt vett részt az ünnepségen Francois Mitterrand francia köztársasági elnök; aki külön erre a célra érkezett az Egyesült Államokba. A Szabadságszobrot egy évszázaddal ezelőtt Franciaország lakosai ajándékozták az Egyesült Államoknak. Az ünnepségen Reagan elnök 12 olyan amerikainak nyújtotta át a külön e célra alapított Szabadság emlékérmet, akik bevándorlók voltak, de ma az Egyesült Államok életében fontos szerepet töltenék be. Köztük van Henry Kissinger, a német származású volt külügyminiszter és a lengyel származású Albert Sabin professzor, a gyermekbénulás elleni védőeseppek feltalálója. Reagan nyomta meg a gombot, amely fényözönnel árasztotta el az újjáépített szobrot, s ugyancsak ő gyújtotta meg a világítást a szobor új fáklyáján. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége táviratot intézett Ronald Reagan amerikai elnökhöz az Egyesült Államok nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. A diktatúra ellen Az eddigi jelentések szerint 6 embert megöltek, 36- ot pedig megsebesítettek a biztorisági erők Chilében a kétnapos általános sztrájk idején. Mintegy 600 tüntetőt vettek őrizetbe. A rendőrség és a katonaság brutalitása ellenére a sztrájk az eddig legnagyobb arányú diktatúraellenes megmozdulás volt a dél-amerikai országban. Bár a különböző ellenzéki pártok, mozgalmak közt eltérés van a demokrácia visz- szaállításáért folytatott harc eszközeit illetően, a kétnapos sztrájkot az ellenzék minden vezetője sikeresnek és hasznosnak nevezte.
