Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 157. szám Ára: 2,20 Ft 1986. július 5., szombat Kapcsolatok a gazdaságban A panaszok ismertek. Egyik vállalat nem tudja teljesíteni szállítási kötelezettségeit, mert nem kapta meg határidőre a részegységeket. .. „Tömve a raktár, de nincs vagon... Magyar gép, mégsem kapni hozzá gumiabroncsot... Itt aszaló- dik a zöldség, nem veszik át... Hiába kötöttünk szerződést, más vitte el a termést. .. Lehetne sorolni azokat a tényeket, megállapításokat és magyarázatokat, amelyek végül is azzal a következménnyel járnak, hogy nem sikerült elérni a kitűzött célt. A panaszok ismertek, és talán nincs olyan gazdálkodó, amelyik ne tudna saját gyakorlatából példákat arra, hogy mennyi zavart okoz a szerződéses fegyelem semmibe vevése. A közvetlen hatásán túl ez a gazdálkodási fegyelmezetlenség áttételesen is hat, ide vezethető vissiza jónéhány más gazdasági gond is. A vállalatok, éppen a kialakult kapcsolatrendszer következtében egymásra vannak utalva. Az egyik tisztességesen, pontosan elvégzett munkájától függ a másik tisztességes, pontos munkája. Éppen ezért egy gazdálkodó, ha ütemesen teljesíti feladatait, nem csupán a saját, hanem a vele kapcsolatban levő vállalat gazdasági érdekeit is szolgálja. Afféle láncreakció ez, amely a mozgási iránytól függően hozhat a gazdálkodóik sorának kimagasló eredményeket, — vagy nehezen kiheverhető veszteségeket. A megbízhatatlan kapcsolatrendszer miatti panaszok az esetek többségében a pillanatnyi nehézségek miatt hangzanak el. Azt az árkot akarja az ember átlépni, amelyik közvetlenül előtte van, és kevesebbet foglalkozik azzal, hogy később egy sóikkal szélesebb árok áll majd előtte. A szerződéses fegyelem hiánya nemcsak közvetlen gazdasági veszélyeket hordoz, hanem — ami ennél is rosszabb — bizonytalanságot. A közelmúltban tartott elméleti konferencián — ahol a fő téma az volt, hogy a műszaki fejlesztés miként szolgálhatná eredményesebben társadalmi haladásunkat, sokan és sokféleképpen fogalmazták meg a műszaki fejlesztés egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége javuljon. Vajda György akadémikus mondta: „nemzeti sorskérdés hazánkban a műszaki fejlesztés gyorsítása”, Ehhez sok feltétel kell. Az első az, hogy a megállapodások teljesítésében biztosan számíthassanak egymásra a gazdálkodók. A műszaki fejlesztés nem kevés anyagi befektetést igényel. Szűkös körülmények között többszörösen megindokolja mindenki, milyen célra fordíthatja legjövedelmezőbben forintjait. A tudományos eredmények, a legújabb műszaki vívmányok hasznosítása elképzelhetet- ■ len a hibátlanul működő kapcsolatrendszer nélkül. ■Műszaki fejlesztésre csak az vállalkozhat, aki garanciát lát terve megvalósulásához. Sorskérdés hazánk gazdaságában a műszaki fejlesztés gyorsítása. A célhoz vezető úthoz pedig nélkülözhetetlen a szerződéses fegyelem, a kapcsolatrendszer javítása! Vörös Márta A vállalati munkáról tanácskozik a közgazdász vándorgyűlés Magatartás és mozgástér Lázár György Ausztriába látogat Bébiteken a máskaiéi Nehézipari Műszaki Egyetem aulaijaiban megnyílt a XXV. közgazdász vtámd'Obgyűl|éi&. A Magyar Kiazgazdasálgü Társaság, a Szenviezési és Vezetési Tudományios Társaság, vafamitajt a TIT közgazdasái- @i választmánya és anhajk Borsodi megyei szervezetei álltai rentítezett kétnapos tanácskozáson politikusok, közgazdászok, vólliataitok és intéziméinyék vezetői, együttesen töibb mint nyolcsizázan vesznek részt. A tanácskozás központtá témája a viáüfllafhartS magatartás és váiMati moz- @á|s|tér. A megnyitó plenáris- ülésen Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgiaiadásáigi Társaság elniölke köszöntötte a résztvevőiket, rba-jd Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bázoitt- sáígánajk tliltkára emelkedett szólásra. .Bevezetőiben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Biaoittisiálgának üdvözletét tölimjácsolta a vándorgyűlés résztvevőinek, s a magyar közgazdászok több mint magyveniezres táboriának. megkövetelése minden szin^ ten. E célok valóra viáitásá- níajk érdekében történtek kiormáhylimtézkedésak, amelyek hatásai fokozatosan árazihiejtőyé vákk. Tovább kell keresni és mag kell találni azokat aiz eszközöket, amelyekkel a gazdaság fejlődése tartósan gyorsítható, versenyképessége fokozható. . A Közpomp Bizottság tirt- kárta a továbbiakban a Váte találtok szerepéről, fejlődésük vallás és vélit nehézségeiről szólt. — Isimeretesi, hogy a vállalati gáadiáBkodás' javításának egyik akadálya a vállalati m|ozjgásítór korlátozottsága: a saüksiégiesniek vélt beruházási igényiek kielégíthetetlensége ; a működőtőfce- dimporlt túl lassú csordogáilé- sá; a tőkeátcsoportosítás inem kielégítő ülteme; a túlzott jövedelem-, centralizáció,. Biardhiálzálsofc nélkül valóban nehéz a tarimeliésfcorszieírűsí- tás felt ételéinek megteremtése. Ass előrelépés gátja azonban ma mégsem a felhalmozás szintjében keresendő-. Ez a szint nemzetközi mérőével mérve nem alacsony,. De a beruházási források felhasználásai nem megfelelő, nem eléggé intenzív, a 'beruházási folyamataik aiacisiotny hatékonysá- gúak, s a megvalósult fejlesztésiek nagy hányada csak egyszerű kapáoiitásbőivíitő, a régi technikát és. termelést konzerváló beruházás volt — mondotta. Pál Lénárd végezetül a gazdaság fejlődésében, meghatározó szerepet játszó emberi tényezők jelenitőséjgénőll szólt. Hangsúlyozta, hogy olyan érdekviszonyokra van szükség, amelyek kikényszerítik az állítandó gazdasági és műszáki fejlesztést, s feltételeket teremtenek ahhoz, hogy az alkotó, újat teremtő emberiek mlegVaióBíthassák eiképzellésieilket. A plenáris ülést követőéin a három szekcióban folytatódott a vándorgyűlés. A tenniiivallókfcaü; fcapcso- ■teitbani hangsúlyoztál, hagy a feladat e kedvezőtlen folyamatok megállításai, az idei évire .kitűzött oélok elérésié vaigy legalábbis megközelítése. — Nincs szükség és, nincs is lehiétőlség az -éves és ,a középtávú terv céljainak meg- válltazltaításáira. A követelményeket nem szabad a felmerülő nehézségek miatt lazítani. Amire szükség van-, az a követelmények és a fő gazdaságpolitikai prioritások szigorú érvényesítése: a kül- igazdasáigi egyensúly javítása, a gazdaságos termelés dinamizálása, a fegyeltnezett, pontos és gondos munka Tanácselnöki értekezlet A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökiéi pénteken a Parlamentben munkaértekezletet tartattak. A fő témák között fűzték napirendre az építésügyi hatásági tevékenység javítását, vataminit a hatósági- ánelüenőrző munkában időszerű fidtadaitok megitán- igyalálsált. Czinege Lajos, a Minisztertanács ellnökhelyef- -tese -vezette a tanácskozást, Papp Lajos átttamitiitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsok miagniöviekedetrt önállósága kapcsán hangsúlyozta felelősségüket is a -helyi feládaFelavatták az első magyar—Japán üzemet tok kijelöléséért és elvégzésiéért. Somogyi László építésügyi és válnosfiejlesiZtési miniszter tájékoztatójában egyebek között elimön-dta, hogy az építési szakigazgatási tevékenység vezérfonala a gya- ikórillaitt munkáiban az országos terület- és telépüliésfej- 1-esztési koncepció, amelyet 1985-ben. hagyott jóvá az Országgyűlés a 20-00-ig terjedő időszakra. Ebben egyértelműen megfogalmaztak, hogy egyre inkább a helyi szerviek felelősiek a települések arculatéiért, fiejlleszté- sáé|rit. Cselekvési programjukban érvényesítsék a helyi lakosság elk-épizeilésedit, igényeit, szokásait. Szikszay Béla áilfla-mtitkár, az Országos Anyáig- és- Ár- hiiváitail elnöke tájiékoztató- jában hangsúlyozta: a VII. ötéves, tervidőszakban az árpolitika irányelvei és eszLázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására a közeli napokban nem hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. Szakmunkásokat avattak a Sáév-nél Szép hagyomány a Somogy Megyei Állami Építőipart Vállalatnál, hogy ösztöndíjas diákjaikat ilyenkor, nyár közepén ünnepélyes szakmunkásavatóra hívják. Az idén 116-an fejezték be tanulmányaikat a két kaposvári, a siófoki, a marcali és a nagyatádi szakmunkásképző intézetekben. Közülük a két megyeszékhelyi iskola hatvanöt végzőse jött el a Sáév központjának nagytermébe. Zsálek Tibor személyzeti és oktatási osztályvezető két ifjú ácsot, nyolc kőművest, öt padlóburkolót, négy asztalost, hat épületburkolót, tíz festő-mázoló-tapétázót, egy szerelőt, két hegesztőt és nyolc központifűtés-szerelőt üdvözölhetett a jeles nap alkalmából. Eljött Bartos Géza, a-z építők szakszervezetének megyei titkára, ott voltaik az elnökségiben a vállalat vezetői, a megyei és a városi KlSZ-bizottság képviselője is. Dr. Hausz Árpád, az 512-es számú szakmunkásképző intézet igazgatója a két kaposvári iskola nevében búcsúztatta volt növendékeikét. Egyebek között elmondotta, hogy az ifjú szakmunkások szép és nehéz hivatást választottak, hiszen új városrészeket, otthonokat kell majd építeniük. Az elnyűtt három év csupán arra volt elegendő, hogy megismertessék a fiatalokat szakmájuk alapjaival. Az elkövetkezendő munkáséveknek így az új ismeretek megszerzésével kel együttjárnia. A Sáév számít új dolgozóira — mondotta Gerencsér József, a KISZ-bi- zottság titkára és Kenyeres József igazgató is pohárköszöntőjében. A hetedik ötéves tervidőszakban is sok teendője lesz az immár negyvenéves vállalatnak. Hogy célkitűzéseiket valóra válthassák, minden dolgozónak ki kell vennie részét a becsületes munkából. Az építőiparban ma már egyre több hiányszakma van. Nehéz találni jelentkezőket ácsnak, vagy bádogozónak. A Sáévnél éppen ezért döntöttek úgy, hogy az egyes szakmákba jelentkező diákokat kiemelt ösztöndíjjal szerződtetik, s már az isko- látsévek alatt arra törekednek, hogy még közvetlenebb kapcsolatot alakítsanak ki a holnapr szakmunkásaival. A szakmunkásbizonyítvány átvételére sok fiatal egyenruhában érkezett: a Sáév- nél hagyomány az is, hogy a végzősöknek divatos öltönyt ajándékoznak. Figyel- mesisiég, amely erősíti a szálakat, mint ahogy apró figyelmesség az az emléklap is, amellyel a Sáév vezetői fogadták őket. N. J. A gabonaátvétel áj fond§o Az eflső magyar—japán ipari vegyes-vállalat, a Poli- foam Műanyiagfeldoligozó Kft. alapítói — a Hungária Műainyagf eldolgozó Vállalat, az Állami Fejlesztési Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a japán Furukava cég és a C. Itoh Kereskedőház — pénteken rendezték meg Budapesten a közös üzem ava- tóünnepségét. Az üzemhez januárban érkeztek Japánból a gépsorok, májusban végezték a szereléssel, s a próbákat követően júniusban megkezdődött az üzemszerű termelés. ŰgyneZápor víz-elvezető zsilipet és szivattyúházat építenek Fonyódon a szentgyörgyi árkon. A beruházást az tette szükségessé, hogy tartós esőzések alkalmával a Napsugár utcai házakat elöntötte a víz. A zsilip lezárásával a felgyülemlett csapadékvizet visz- szaszivattyúzzák a tárolóba. A munkát a lengyeltóti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, valamint a Délviép végzi. vezett térhálósított polietilén-habot gyártanak és dolgoznak fel japán technológiával, magyar alapanyagból. Jelenleg épületszigetelő hablemezt, hősugárzást visz- SiZiaverő alumíndumfóliás haipieimezt, csenélíhető cipő- talp-ibetéteket, vezatókseá- getelő csövet és sátormatracot gyártanak. A termelés felfuttatása után évente 20 ezer köbméter térhálósított polietilén habot, illetve terméket áMítamak elő. Az energiatakarékos termékek nagy része a hazai ellátást szolgálja. köarendszere ahra irányulnak, hogy minél teljesebben elősegítsék, ösztönözzék a terv alapvétő céljainak meg- valósíltáisáit. Az ár- és piaci ellenőrzés altapyétő fetadtai között említette az áltamtiitjkiáír, hogy szigorúan, lépjen fel mindenféle tisztesiságtelen gazdásági tevléíkienyiséjglgel szemben. Az értekezlet résztvevői a ifeöZbiZtonsóig időszerű kérdéseivel is foglalkoztak, annak a tájékoztatónak az alapján, amelyet Ladvánszky Károly randőirHailtólbornagy, beüiügy- miniszter-helyettes tartott. Az idei aratási szezonban a gabonaipar új felvásárlási rendszert alkalmaz: az úgynevezett nedves sikértartalomnak és. a sütőipari értékének megfelelően minősítik a gabonát, megteremtve ezzel az ár és minőség összhangját. A Gabona Tröszt vállalatai gondoskodtak arról, hogy a minősítés nyílt és objektív legyen. Az átadó gazdaság megbízottja közreműködik a mintavételnél és a vizsgálatnál. Az egy nap alatt, egy gazdaságból beszállított tételből, ha annak súlya az 500 tonnát nem haladja meg, átalában úgynevezett átlagmintát állítanak össze. (Amennyiben ennél nagyobb tétéiről van szó, vagy a termelő külön kéri, több mintát is elkülönítenek). Az átlagmintát háromfelé osztják. Az első minta vizsgálatát az átadó megbízottjával közösen végzik, s amennyiben az eredményt a gazdaság elfogadja, a gabona átadását—átvételét véglegesnek tekintik. Ha viszont, a termelő az eredményt vitatja, akkor a második mintát — szintén a megbízott jelenlétében —, a megyei központi laboratóriumban ismételten ellenőrzik. Amennyiben a termelő ezt az eredményt sem tartja számára megfelelőnek, a harmadik minta az illetékes megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző intézethez, vagy a Kereskedelmi Kamara Áruszakértő Bizottságához kerül. Az itt született eredmény már mindkét fél számára kötelező érvényű. A gabonaipar olyan országos laboratóriumi hálózattal rendelkezik, amely lehetővé teszi a felvásárolt tételek két héten belüli elszámolását, a termékértékesítési szerződésben rögzített fizetési feltételeknek megfelelően. Az ipar a kalászos gabonatermésnek várhatóan' valamivel több, mint kétharmadát vásárolja föl.
