Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
GYERMEKEKNEK Megszólalt a haris A rendkívül meleg, páratelt napon késő estig az erdőben kellett maradnunk, mert a befogott méhrajt etetnj kellett. A használaton kívüli gémeskút mellé ültünk, várakoztunk. A hosz- szan elnyúló Csurgóskúti- völgy közepén csordogáló gyér vizű patak partján fűzfák állnak. A fűzfáktól nyugatra a rét lekaszált rendjei megszáradva úgy fekszenek a földön, mint könyvben a sorok. A keleti oldalon a vad számára borsót vetettek, melyet szívesen fogyasztanak a szarvasok, őzek és a muflonok egyaránt. Nem messze tőlünk a Hármas törzsű fűzfa szabályos fólköralakú lombja eltakarta a borsóval bevetett vadföld egy részét, ezért a szarvasokat csak akikor láthattuk meg, amikor a patakhoz közeli érték. Egy tehén a tavalyi és az idei borjával, legelészve lassan közeledett felénk. A tehén föl-fölkapta a fejét és az égeres- felé figyelt. Amikor a nap vörös korongja elérte a kisházi tető még álló tölgyfáinak tetejét, ákkor jöttek át a szarvasok a kövesúton. Ezeket figyelte a tehén, Andris pedig feléjük fordította távcsövét. — Tizenhat darab — súgta halkan. — Jaj, de aranyosak a pöttyös kisborjak. Az a legkisebb csak pár napos lehet, ugye Papi? — Igen, Andriskám, mind a négy kisborjú pár napos, legfeljebb néhány hetes lehet. Mögöttünk állandóan dör- gött, itt még zavartalan volt az alkonyati erdő élete. A fékete- és sárgarigók esti koncertjébe bele-belerikkan- tott a dürrögő fácánkakas és hangos szárny csap ásókkal vezette le izgalmát. Kis idő múlva szajkó riasztott. A réten átballagó szarvasok egymás után ugráltak át a patakon és azonnal legelni kezdték a borsóban. Amikor a nap eltűnt a kisházi domb mögött, akkor szólalt meg a haris. A rendkívül erős, recsegő, harsogó hangra Andris megdöbbent és közelebb húzódott hozzám. — Mi ez, Papi? — kérdezte ijedten. — A haris, Andriskám — feleltem. — Három évvel ezelőtt hallattam itt utoljára. Örülök, hogy újra hallható ennek a rendkívül óvatos, rejtőzködő életű madárnak a hangja. Az égzengés távolodott mögöttünk, a szúnyogok viszont fokozódó irammal támadtak. El is kellett hagynunk leshelyünket. A szarvasokat nem riasztottuk el, nyugodtan legeltek tovább. Hamarosan végeztünk a méhéknél, mégis sötét volt már, amikor a Csárdahelyi- ralkodóhoz értünk. Bekapcsoltam a világítást, úgy gurultunk le a Lencsés-tói réthez, ahol két muflont láttunk. A Szenttaimási-patak mellett egy suta két gidá- val legelt, lejjebb a Fácánoserdő alatt pedig egy őzbak nézett felénk. — Milyen madár a haris? — kérdezte Andris, amikor a 67-es útra kiértünk Bőszén- fánál1. — Jó nagy lehet, mert félelmetesen erős a hangja. Meg is ijedtem, amikor meghallottam. — A fogolynál kisebb, ha szemből vagy hátulról nézzük, úgy tűnik, mintha ösz- szelapí lottók volna. Az öreg hím tollazata élénk színezetű. Vonuló madár, elég későn, április végén, május elején érkezik és augusztus végén, szeptember elején el is távozik. A nedves rétek, kaszálók jellegzetes madara. Fészkét a fű közé jól elrejtve, kis mélyedésbe, fűszálaikból, mohából készíti. Fészekalja 7—12 tojásból áll. Nehezen lehet meglátni, csak az erős kettős harsogó hangja árulja el. Kétkés madárnak is hívják, mivel a hangja hasonlít a kétkés szóhoz. Három évvel ezelőtt a csurgóskúti-völgyben, a réten, több haris pár is költött, esténként hallani lehetett őket. Ma csak egyet hallottunk, de ennek is örülök. Hol rejhőzik a nyár? Hajdanában nem ismerték a telet, örök nyár volt a földön. Csodálatos korszak lehetett! A föld puha volt, mint a pihe, meleg víz folyt a patakban, a fák egész évben nőttek, a levelek nem hullottak le, mindig zöldelltek, így volt ez mindaddig, míg egyszer csak megjelent a tél. — Hát ez mi? — kérdezte zordatn — mindig csak nyár és nyár, azért jó lenne illemet is <tudni. Űzni kezdte a tél a nyarat. Hova is rejtőzhetne? Először a föld mélyében keresett menedéket, de elűzte onnan a fagy. Aztán a patakban bújt meg, de jégpáncél fedte hamarosan a tükrét. — Elpusztulok — mondta —, nincs hova rejtőznöm, megöl a tél. Ekkor a fák kezdték hívni a nyarat. — Gyere hozzánk, mi elrejtünk. A nyár meg bújt a fák rügyeiben, megmenekült a tél karmaitól. Eltelt a tél. Kisütött a nap. felmelegedtek a patakok. A fákon kipattantak a rügyek, kizöldültek az ágak. Ismét visszatért lassan a nyár. Azóta ha megjön a tél, a nyár elrejtőzik a fák rügyeiben. S ha kitavaszodik, és új hajtások jelennek meg az ágakon, azt mondják az emberek: Tóth Ferenc — A nyár ismét átvette birodalmát! LOGIKA. A negyedik háromszögben levő körből hiányzik egy szám. Ha figyelmesen megnézitek az előző háromszögek számait, egy kis logikával könnyen kitaláljátok, melyik ez a szám. (A helyes megoldás a 15. oldalon.) Nyár a tóparton NADRAGULYA Többféle néven ismerik. Nevezik nadragulyának, ördögszőlőnek, de bolondító cseresznyének is. Tudományos neve: Atropa bellladon- n0!. Részben a görög hitregéből kapta a nevét, részben olaszból. A görög hitrege szerint Aftroposz párka az, aki az élet fonalát elmetszi, belladonna pedig olaszul szép- asszonyt jelent. Vadon élő, nagyon mérgező növény. Július végén, augusztusban 100—150 centiméter magasra növő, fácska alakú növény. Csábító, mert ahol a szárak elágaznak, a leveleik hónaljában ott pompáznak a kisebb cseresznye nagyságú fényes bogyók. Aki nem ismeri, nem is hiszi, hogy ez a termés milyen veszedelmeket rejthet és rejteget. Olyan szép és kívánatos, hogy akad olyan, aki önkéntelenül is leveszi és megeszi. Főleg a gyermekeket kell tőle óvni. Itt van a nyár. Ilyenkor a gyermékelk szabadabban mozognak, csatangolnak, mezőkön, erdőszéleken. Kéllő időben fel kell hívni a figyelmüket, hogy ismeretlen növény gyümölcsét szájukba ne vegyék, s nehogy megegyék. Ha mégis előfordul, hogy valaki megeszi és utána szomjúság, rdkedtség jelentkezik, szemének pupillái kitágulnak, nagyon gyorsan meg kell az illetőt hányatni és orvoshoz fordulni, s az orvosnak elmondani, hogy mit. evett a szerencsétlenül járt. A gyógyszer nagy mértékben fogyasztva méreg, de a veszedelmes méreg is lehet avatottak kezében gyógyszer. Ilyen a nadragulya, melynek alkaloidját a gyógyszerészeti ipar felhasználja. Ezeket az alkaloidákat a nadragulyából --- legtöbb hatóanyagot a gyökér tartalmazza — kivonják, s gyógyszertárakban tablettákba keverik. Gyógyszerül azonban csak orvosi rendeletre alkalmazzák. Készül belőle pupillatágító csepp, de injekció is, melyeket kizárólag az orvos ad fájdalmak, görcsök megszüntetésére. Igaz az a mondás, hogy fűben-fában orvosság van. De csak azok számára, akik tudják, hogy mit szabad és mit kell ezekkel a növényekkel tenni. Különben az esetlegesen előforduló meggondolatlanság súlyos mérgezéshez és halálhoz is vezethet. Kiss József Ügyességi játékok Hol van a kavics? A játékhoz négy kis műanyagedény (már nem használt ivópahár) kell. A játékvezető titokban az egyik edénybe beletesz egy kis kavicsot vagy golyót. Utána mindegyiket teletölti homok- lkai. Ezt követően az egyik játékos elé teszi a négy poharat, és megkérdezi tőle, hogy melyikben van a kis kavics vagy a golyó. Ha a játékos elsőként azt a poharait üríti ki, amelyben a kavics vagy a golyó van, akkor tíz pontot kap. Ha a második edényben találja meg, akikor hat, ha a harmadikban csak 4, és ha utolsóban, akkor egyetlen pontot sem kap. A játék győztese az lesz, aki tíz forduló után a legtöbb pontot gyűjti össze. Karikából karikába A játéknak két kelléke van: 1. Egy 15 om-es karika, amelyet fűzfavesszőből készíthettek, vagy lehet kész műanyag vagy vas karilka. 2. Négy kis dárda (például kukoricacsutkába két-két madártól! szúrva). A jáitékiban négyen vegyenek részt, két-két játékos alkot egy csapatot. Az egyik csapat két játékosa 4—5 méter távolságban ül le egymással szemben, és a karikát egymáshoz gurítják, gurigat- ják. A másik két játékos a gurítóvonallal merőlegesen helyezkedik el, szinten 4—5 méter távolságban. A kis dárdáikat megpróbálják átdobni a guruló karikákon. A dobók tíz kísérlet után helyet cserélnek a gurítók- kal. Az a csapat győz, amely legtöbbször beletalált a guruló karikába. Új kenyér Aranysárga .búzamezőn kasza suhant, fpengett. Kasza inyomán haldokolva hulltak >'el a rendek. Barna .arcú ,parasztlányka kévékbe kötötte, A |cék légen kis pacsirta énekelt fölötte. Azt jdalolta a .kék jég, s a Föld között lebegve, hogy a természet tildást küld a ídolgozó kezekre. Szántás, vetés, aratásért, égi kincset küld je. Fehér bélű, Núj kenyeret ad munkás kezünkbe. Fehér bélű, új kenyeret, és iokat belőle. Jövőre is áldást küld ránk, és a búzamezőkre. Szarka Zoltán Kaposvár, 7. o. tanuló Céldobó mérkőzés A játékosok két, egyenlő számú csapatot szerveznek. Egy földkupacra lefűznék egy egyenes botot, karót vagy éppen száraz nádszálat. Tőle tizenöt méterre egyenes vonalat húznak. lnnél kell a két csapat játékosainak — egymást váltogatva — eigy keményre gyúrt, négy centiméter átmérőjű papírlabdá- vad megcélozni a földbe szúrt botolt. Aki eltalálja, az egy pontot szerez a csapatának, sőt egy újabb dobás joga is az övé. Ha megint talál, ismét dobhat. (Addig, ameddig csak talál.) Ha mindkét csiaipat mindegyik tagja dobott, akikor véget ér az első félidő. Az elért találatok arányában megszületik az eredmény. Azok, akik egyszer sem találták el a botot, a második félidőben kimaradnak. A két félidő összesített eredménye adja meg a végeredményt. Lehetséges három harmados, vagy négy negye- des mérkőzést is játszani. Akik az előző harmadban, vagy negyedben nem találtak. természetesen kimaradnak a játékból. Azonos figurák A figurák közül kettő teljesen egyf orma. Melyik ez a kettő ? (A helyes választ ellenőrizhetitek a 15. oldalon.) Fütty úrfi Ismered Fütty úri it? Ha nem, hát akkor gyorsan vásárold meg Kiss Benedek harmadik gyerm ek-verses kötetét. Olyan kedvesek, légiesek, vidámak, hangulatosak ezek a költemények, mint a címadójuk: Fütty úrfi. Benne van a természet minden szépsége, benne van a szél, amely lopakodó indiánként oson át a természeten. Mindent összevetve: Fütty úrfi jó szórakozást nyújt a nyári vakációban. Ilyenek a gyerekek Lang Róbert fotói
