Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
A MÉH Vállalat a múlt évben csaknem 200 ezer tonna vasat, színesfémet, mintegy 80 ezer tonna papírt és más értékes hulladékanyagot gyűjtött össze Budapesten, illetve Pest megyében. A vállalat kőbányai telepén a hulladékfémek tonnáit dolgozzák fel, készítik elő további megmunkálásra Közös feltételrendszer Folytatódnak a termelési ráfordításokat mérséklő programok Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezőtök Korszerűbb szemlélettel megújult termékszerkezetet A termelési ráfordításokat mérséklő központi (gazdaságfejlesztési prograroök, így az energiagazdálkodási, a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsítést, valamint a melléteter- mékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok a hetedik ötéves tervben is folytatódnak, megvalósításuk ösztönzésére közös feltételrendszert alakítanak ki. A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Gazdasági Bizottság elnökének előterjesztése álapján megvitatta a három program helyzetét és a jövőbeni feladatókat. Az energiagazdálkodási program a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős eredményeket hozott. A vállalatok pályázati rendszer keretében az energiapolitikai céloknak leginkább megfelelő fejlesztéseket valósítottak meg. összesen 3128 energiaracionalizálási javaslatot tettek, közülük több mint háromezret elbíráltak a szakemberek és 61 százalékukat jóváhagyták. Az elutasított javaslatok közül is sokat megoldottak saját erőből a vállalatok. A programhoz akciótervet készítettek, ennek megvalósulásával — csaknem 14 milliárd forintnyi beruházással — évente mintegy 35 petajoule energiamegtakarítást értek él, továbbá több mint 22 peta- joule-nak megfelelő energia- hordozót helyettesítettek. A gazdaságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítési .programot a kormány 1982-<beh hagyta jóvá. 1982 és 1984 között a program megvalósítása eredményesen folyt. 1985-ben és ez év első felében a végrehajtásban lassulás tapasztalható, a korábbi évek eredményeihez képest a megtakarítások mérséklődtek. Jelentős eredményeket a feldolgozó, az építő- és ópí'töanyagipari vállalatok értek el. A megtakarítások összege 1982 és 1985 között 36 milliárd forint volt. Az elmúlt másfél év mérsékeltebb megtakarítási eredményeiben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy a gazdasági folyamatok (a bruttó termelés növekedése elmaradt a tervezettől, az anyagigényes exportcikkeknél bekövetkezett árveszteségek stb.) kedvezőtlen hatását a program feladatainak teljesítése csak mérsékelni tudta. . Élénk az érdeklődés az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv keretében meghirdetett programok iránt. Több mint 250 pályázat érkezett be, amelyek közül — versenyeztetéssel — a leghatékonyabbakat választották ki, s intenzív munka kezdődött a program céljainak gyorsított műszaki fejlesztéssel történő megalapozására. Mérsékeltebb az érdeklődés a programmal egyidejűleg meghirdetett beruházási pályázatok iránt. A kormány a beruházásokhoz különféle pénzügyi kedvezményeket biztosít. Ez év közepéig a gazdálkodó szervek 30 pályázatot nyújtottak be a bankokhoz. A melléktermékek és hulladékok hasznosítását szorgalmazó programot 1981-ben hagyták jóvá. A program célkitűzése az e területen lévő tartalékok feltárása, a melléktermékek és hulladékok visszajuttatása az anyaggazdálkodási folyamatba. Ily módon bővülhet a népgazdaság nyersanyagbázisa, csökkenhet az import, és a hulladékok hasznosítása mérsékelné a környezet szennyezését. A hatodik ötéves tervidőszakban a program végrehajtása néhány, különösen értékes és nagy tömegű, viszonylag könnyen hasznosítható hulladékra terjed ki, ilyen az acél, a színesfém, a textil, a papír, a műanyag, a gumi, valamint a mezőilyenkor, nyár derekán elcsépelt téma: ha telefonon valamilyen ügyben illetékest keresünk, tíz hívás közül jó, ha kerttőnél-háromnál a készülékhez hívják az illetőt, s nem azt mondják, hogy nem tudunk vele beszélni, mert szabadságát tölti. S ebben semmi kivetnivaló nincs: július második felében felnőtt és gyerek — ha teheti — itthon vagy külföldön, tóparton vagy hegyek között nyaral, pihen, kikapcsolódik, hogy azután átadja helyét az utána következőknek. Somogybán a „nyári mozgás” különösen érzékelhető, hiszen a déli Balaton-part, termálfürdőink, idegenforgalmi látványosságaink vonzzák a hazai és a külföldi vendégeket. A hót elejére például a tóparti hotelek megteltek nyugati turistákkal, s benépesedtek a kempingek is. Ezen a héten a gyerekek ezrei töltötték a vakáció egy részét táborokban — sokan építőtáborok lakóiként környezetvédelmi és más. hasznos feladatokat is megoldottak —, hogy azután kipihenve, megerősödve találkozzanak újra szeptemberben (erről talán most még nem is „illik” beszélgazdasági és élelmiszeripari melléktermék és hulladék. A programot időközben kiterjesztették egyebek között a vegyi hulladékok hasznosítására is. Az eredeti terv az volt, hogy 1985-re 5,2 milliárd forinttal növekedjék a hasznosított hulladékok és másodnyersanyagok értéke, á ehhez a kormányzat tízmilli- árd forintnyi beruházást is előirányzott. Ennek mintegy fele bankhitel volt, a többi állami támogatás és vállala-»} ti forrás. A beruházó vállalatoknak illeték-, adó-, vám- és kamatkedvezményeket is biztosítottak A hetedik ötéves tervidőszakban célul tűzték ki, hogy 1990-re évi 6,5—7,5 milliárd forinttal növekedjék a hasznosított hulladékok értéke. Előtérbe kerül a közvetlen üzemi hasznosítás, s fontos, hogy az eddig feldolgozó kapacitás hiányában exportált hulladékot is itthon hasznosítsák a vállalatok. Egy újabb pályázati felhívás szerint bizonyos feltételek esetén (gyors megtérülés, jövedelmezőség stb.), korlátozott mértékben kedvezményekhez juthatnak a vállalatok. ni...) az iskolák tantermeiben. Ez a hét az előző szeszélyes időjárást követően végre kedvezett ahhoz, hogy a somogyi gazdaságok úgyszólván „egyvégtében” arathassák a búzát. Ám mint arról a megye déli részén tájékozód tűnik, a tervezettnél kevesebb terméssel fizető kalászost sok helyütt szárítani kellett. Romlik a tisztaság, sok olyan táblát látni, ahol a gyom fölverte a búzát. A kombájnok és a saemszállitó járművek „sarkára lépnek” a tarlómunká- kajt végző traktorok: a szalmalehúzást és -bálázást a másodnövények vetése, illetve az ősziek magágykészítése sürgeti. Somogy több termelőszövetkezetében ezen a héten ménlegelték az év első felének termelési tapasztalatait, és vezetőségi üléseken döntöttek arról, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy pótolják azokat a kieséseket, melyek a kalászosoknál most már biztosra vehetők. Egy-egy gazdaságban az idén milliókra rúg az az összeg, melytől az árpa és a búza gyenge hozama miatt elesnek. Somogy hosszú távú közlekedéspolitikai elképzeléseiről alkotott véleményt keddi A megye ipari szövetkezetei a közelmúltban tisztújító küldöttgyűlésen adtak számot az elmúlt öt év munkájáról. A küldöttértekezlet megállapította: a szövetkezetek tevékenysége a céloknak megfelelően, differenci- állfcan, de — különösen az utóbbi két évben — lassúbb ütemben fejlődött. A szövetkezetek termelésében is fokozatos volt az átalakulás: a textil-, a fa-, a bőr- és a kézműipar mellé korszerű termékeivel felzárkózott a gépipar. A termékszerkezet-változások országos programokhoz is kapcsolódtak, ennek révén nőtt a külkereskedelmi értékesítés, javult a termelékenység. Kezdetben gyorsabb, később mérsékeltebb javulás volt a jellemző a szövetkezetek gazdálkodására. A középtávú nyereségterv már nem valósult meg. Az építőipari szövetkezetek korábban nagyrészt lakásépítéssel foglalkoztak, a befejező mimikákhoz erős szákipari bázisuk volt. A vas- és faipari áru trmelést, az építőipari felújítást, a karbantartást kiegészítő tevékenységként kezelték. A lakásépítés csökkenésével együtt nőtt a felújító munka, valamint a vas- és faipari árutermelés részaránya. Az igény csökken és, valamint a szerkezetváltás lassúsága miatt az ágazat termelése visszaesett. A jövedelemtermelő képesség azonban erősödött. Fellendült a mozgalmi és szövetkezetpolitikai munka. Nőtt az önkormányzat szerepe, szélesedett a demokrácia fórumrendszere, aktívabb lett a tagság. A kis szövetkezetek gazdagították a szövetkezeti mozgalmat, s kedvező hatással vannak a belső szervezeti élet megélénkülésére, a tulajdonosi jogok gyakorlására. A korábbiaknál szigorúbb nemzetközi gazdasági viszonyok és a magasabb belföldi követelmények a megye szövetkezeti iparában is megtorpanást okoztak az utóbbi két évben. Néhány szövetkezetnél a fejlődés egyes területeken elmaradt a lehetőségektől és az igényektől, nem sikerült mindenütt a termékszerkezet-váltás. A teljesítmények eredményesülésén a megyei szállítási bizottság, s a testület megvitatta Kaposvár tömegközlekedésének helyzetét is. A résztvevők egyebek között szóvá tették, hagy a megyeszékhelyen — az ipartelepekhez hasonlóan — a belvárosi munkahelyeken is az eddiginél szélesebb körben kellene alkalmazni a lépcsőzetes munkakezdést, a rugalmas munkaidőt. Kéf jelentős — egy nemzetközi és egy hazai — fesztivál kezdődött a héten a Balaton-parton. Az egyik az Interpop fesztivál ’86, melynek kedden este tartották az első. csütörtökön a második elődöntőjét Siófokon, a Kálmán Imre Szabadtéri Színpadon, s ma kerül sor a nemzetközi popfesztivál döntőjére. Ezen a héten nyílt meg iés a nyár végéig kínál filmeket a tóparti üdülőknek a balatoni filmfesztivál. A nagyszabású programnak a Mofcép, valamint a három Balaton-parti megye —Veszprém, Somogy és Zala — moziüzemi vállalata a házigazdája. Érdekesség, hogy olyan filmeket is vetítenek majd, melyeket e rendezvénysorozatban láthat először a közönség. Hernesz Ferenc sége nem kielégítő, az exportszerkezet sebezhető. Kevés a jól eladható, keresett áru. A tőkés export folyamatosan csökkent, s napjainkban alig több mint fele annak, amennyi a 80-as évek elején volt. Ebben szerepe van annak is, hogy nem volt kielégítő a tőkés export érdekeltsége. A csökkenés azért is figyelmet kíván, mert az ország más szövetkezeteiben kismértékű volt csak a visz- szaesés. Kedvező viszont az, hogy a szocialista országok megnövekedett igényeinek kielégítésében nőtt a megye ipari szövetkezeteinek részvétele. Nem megfelelő mindenütt a hatékonyság javulásának mértéke és az egyes termékek, szolgálttatások minőségének növekedése sem. Ezek a nehézségek néhány szövetkezet gazdálkodásában tapasztalhatók. A nyereség ugyan nőtt: 12 szövetkezetnek magasabb volt a nyeresége 1985-ben, mint az előző évben, de — figyelmeztető jelenség — vannak alaphiányos és veszteséges szövetkezetek is. A gazdaságpolitika fő célkitűzéseinek valóra váltásában fontos szerep hárul a rugalmasan alkalmazkodó, vállalkozó szellemű ipari szövetkezetekre. A megye ipari szövetkezeteinek hetedik ötéves tervi gazdasági feladatai között egyenrangú a tőkés export fokozása, az importkiváltás, a háttéripari termelés növelése és a lakossági igények mind jobb minőségű kielégítése. Mindezt erősödő külpiaci verseny, korlátozott fejlesztési lehetőségek és szigorúbb szabályozók között kell megoldani. A követelmények teljesítéséhez szükség van a termelési struktúra folyamatos korszerűsítésére, a termék- szerkezet megújítására. Ehhez aktívabb piacpolitikára, a vállalkozási és a kezdeményező készség' további növelésére van szükség. Továbbra is kiemelt feladat a gazdaságos export fokozása, a jó minőségű, a korszerű és a vevők igényét minden szempontból kielégítő termelés. A tőkés kivitel növelését az idén ösztönző pályázati rendszer segíti. A lehetőségekkel — a megyében is sőkikal jobban lehet élni. A termékszerkezet-váltásnak fontos feltétele a komplex és intenzív műszaki fejlesztés, amelynek középpontjába a technológiai fejlesztéseknek és korszerűsítéseknek kell kerülni. Növekszik a gépesítés, a szűk technológiai keresztmetszetek feloldásának a szerepe. Feszültségektől sem mentes nehéz döntések előtt állunk: néhány szövetkezetnél igény van a beruházások bővítésére, de nincsenek meg hozzá a források. Reális fejlesztési igényeket támasztva a meglévő eszközök konvertálhatóságát is számításba kell venni. A termékszerkezet javításában növekszik a szerepe a műszaki fejlesztést elősegítő liicenc- és szabadalomvásárlásnak, az újítások ösztönzésének, a tudományos eredmények alkalmazásának. Szükség van arra, hogy a megye szövetkezeti iparában meggyorsítsuk a műszaki fejlesztést. Ezzel elérhető, hogy a szövetkezetek korszerű üzemi körülmények között, korszerű eszközökkel és technológiával gyártsanak korszerű termékeket. A tőkés export növelése megkívánja a piaci információs bázis szélesítését. Ezért szorosabb együttműködést kell kialakítani a külkereskedelmi vállalatokkal - és kezdeményezni az együttműködés szélesítését, a közös kockázatvállaláson alapuló formák alkalmazását. Lehetőség van társulásra, kereskedőházi tevékenységre és tőke bevonásával vegyesvállalat létrehozására is. A közvetlen piaci információszerzést a megyei kereskedelmi szervezetekkel kialakult kapcsoltat továbbfejlesztése, valamint a termelők részére a kiskereskedelmi értékesítés megszervezése is biztosítja. A VII. ötéves terv céljainak megvalósulását kilenc központi gazdaságfejlesztési és tizenegy cselekvési program segíti. Ezek a programok a népgazdaság szánté valamennyi ágára kiterjednek, de segítik a háttéripari problémák megoldását, az import kiváltáséit, a tőkés export fokozását és a környezetvédelmi feladatok megoldását is. A háttéripari termékek gyártásának növekedése feltételezi a termelési együttműködések szélesítését, ez a termelési és értékesítési kooperációk bővítésével és egyszerűbb szövetkezeti formák alapításával érhető el. Lehetőség van a háttéripar munkamegosztásának szélesítésére azzal, hogy a szövetkezetek átveszik az ott még gazdaságosan gyártható termékekét. Jobban igénybe kellene venni a preferált hitelt és a támogatott fejlesztési lehetőségeket. Kevés szövetkezet él a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének támogatására biztosított megyei pénzekkel. Az építőipari szövetkezetek elsősorban a lakóházfenntartási tevékenységgel terjeszthetik ki működési területüket. Indokolt a kooperációs együttműködési formák erősítése, a kapcsolatok bővítése is más építőipari szervezetekkel. Az átmeneti kapacitásfelesleget hasznosítani lehet a háttéripari és és egyéb ipari tevékenységben. El kell érni, hogy a gazdálkodásban tovább erősödjön a jövedelemtermelő képesség. A lakossági szolgáltatásokban javítani kell a minőséget, rövidíteni a vállalási időt, bővíteni a tevékenységi kört és rugalmas árpolitikát "folytatni. A személyi érdekeltség azt is jelenti, hogy bátran kell élni az új szervezeti formák alkalmazásával. Jelentősek még a tartalékok a szolgáltatások érdekeltségének állami szabályozásában is. Szükség van az érdekképviselet munkájának továbbfejlesztésére: elsősorban a társadalmi, szövetkezeti jelleget kell erősíteni, szélesíteni _a szövetkezetek érdekében kifejtett tevékenységet és szolgáltatásokat. Még inkább előtérbe kerülnek a mozgalmi módszerek, a szövetkezeti sajátosságok érvényesítése és a szövetkezeti érdékek egyeztetése és a szövetkezetek jogos érdekeinek képviselete. Különös figyelmet kell fordítani a munka segítésére azokban a szövetkezetekben, amelyekben kevés a szakember. A káder- és személyzeti munkában arra kell törekedni, hogy a vezetők, a tisztségviselők, a szakemberek feléljenek meg a magasabb szintű követelményeknek, emelkedjen a vezetés színvonala, legyen több a jól felkészült szakember. A vállalkozó, az alkotó, az ésszerű kockázatot vállaló magatartásformának, a demokratikus vezetői stílus továbbfejlesztésének növekszik a szerepe. Az ipari szövetkezetek reális helyzetfölmérése és az ebből adódó feladatok megoldása eredményesen segíti a megye gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, a szövetkezeti mozgalom fejlődését, tekintélyének erősödését. Dr. Kovács László áss Ipari Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöke A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA
