Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

Jogtalan hasion, vastag ceruza Rekonstrukció álmunkákkal, hamis számlákkal A vádirat még a múlt év végén elkészült, és a megyei bíróságon dr. Szollár Pál ta­nácsa január 15-én megtar­totta az első tárgyalását, az úgynevezett kórház ügyben. Az ügy több szempontból is rendkívül bonyolult, össze­tett: szükség van a hosszú, alapos kivizsgálásra, bizonyí­tásra. Valamennyi vádlott tagadja bűnösségét. Eddig műszaki és könyvszakértők bevonásával több kilónyi irathalmazt tekintettek át, s mintegy félszáz tárgyalási napot tartottak. Kiderült, hogy jónéhány fontos okirat még a rendőrségi vizsgála­tok előtt, rejtélyes, olykor krimibe illő változatossággal eltűnt. A dologban csupán annyi a furcsaság, hogy a tárgyalás során néhány „va­lahonnan” mégiscsak meg­került, ha azzal egyes vád­lottak vétlenségét lehetett bizonyítani ... Mit is csinált — a vád­irat szerint — az öt vád­lott? Papp József első és Csapó Gyula másodrendű vádlott központifűtés-, víz- és gázszerelési munkákat végzett kisiparosként. 1976 óta közösen dolgoztak, az elején főként magán meg­rendelőknek, majd 1979—80- ban ráálltak a közületi meg­rendelések teljesítésére. Pon­tosabban, teljesíttetésére. ök ugyanis csak a legritkább esetben fogták meg a kala­pácsot és egyéb szerszámo­kat, mivel rendszeresen 4— 8 alkalmazottat foglalkoztat­tak. Feladatuk inkább a szervezésre, kapcsolat-kiala­kításokra korlátozódott, va­lamint a munkadíj zsebre tételére. 1979—1984 között több mint öt és fél millió forint jogtalan haszonra tettek szert a vádirat szerint. Eb­ből négymillió forint a ka­posvári kórház rekontsruk- cióia, a többi különféle Ka­posvár környéki közületnél végzett munka során vándo­rolt zsebeikbe. Módszerük egyszerű vélt: túlszámlázás során például több anyagot számoltak el, mint amennyit beépítették, és olyan munka­folyamatokat is fölírtak „vastag ceruzával”, amelye­ket el sem végeztek. Ügyes­kedéseikhez természetesen társakra volt szükségük. Papp ismerte a harmadren­dű vádlott Balogh Lászlót, aki a kórház osztályvezető főmérnöke volt s jórészt ő döntött arról, hogy a felújí­tási munkákat kikkel végez­tessék el. A vádirat szerint 1983-ban Balogh lakásának központi fűtését .is a két kis- iparols szerelte, s a főmér­nök még a munkaibért sem fizette ki. ök ketten kapták meg a kórház fűtésrekonst­rukciójára a megbízatást. A hamis számlák igazolá­sában vett részt a negyedik rendű vádlott, Végh István, aki a kórháznál Balogh be­osztottjaként dolgozott, ö volt az energetikai csoport vezetője és műszaki ellen­őrként a kisiparosok szám­láit — Balogh utasítása ér­telmében — „látatlanban” igazolta. Az ötödrendű vád­lott Magyar László, az igali Kisáruház vezetője, aki a kisiparosok részére hamis szálmákat állított ki, s a vád szerint több mint száz­ezer forintot csúsztatott a salját zsebébe. Az ügyre 1983 végétől de­rült fokozatosan fény. Az il­letékhivatal adócsalás gyanú­ja miatt indított vizsgálatot a kisiparosok élten, majd a tények megismerése során bekapcsolódott a rendőrség és ügyészség is. Az hogy a vádiratból mennyit ítél meg­alapozottnak, az a következő tárgyalások után, várhatóan szeptemberben, októberben dől majd el. Idegenforgalmi tárgyalások Tegnap hazaérkezett At­hénből Andrikó Miklós belkereskedelmi államtit­kár, aki PanajotiSz Rume- liotisz nemzetgazdasági ál­lamtitkár meghívására tár­gyalásokat folytatott az ide­genforgalmi kapcsolatok bő­vítéséről. Megállapodtak, hogy elsősorban a két or­szág közötti szervezett tu­rizmust fejlesztik, különö­sen az elő- és utószezonban, amikor a szezonális árked­vezményekkel olcsóbb utak szervezhetők. Vegyesvállalati klub alakul A Magyar Kereskedelmi Kamara szeptemberben ve- gyesválllalaiti klubot hoz lét­re. Megalakítása azért vált szükségessé, mert már mint­egy 60 vegyervállallat műkö­dik Magyarországon, de ér­dekvédelmi szervezetük még nincs. A vegyesvállalatok ugyanis — mivel tulajdono­saik egy része külföldi cég — nem lehetnek tagjai a Magyar Kereskedelmi Ka­marának, az alapszabály ér­telmében. Így önálló, klub­formában működő érdékvé- delmi szervezet alakul, ame­lyet a Kamara kooperációs tagozata szervez meg. Az ér­deklődés már mosit nagy és a szervezőik arra számíta­nak, hogy a Magyarországon működő vegyesvállalatok döntő többsége tagja lesz a klubnak. Az új szervezet fórumot biztosít a vegyesvállálatok szakembereinek, hogy kifejt­hessék véleményüket, hasz­nos eszmecserét folytathassa­nak a minisztériumok, irá­nyító szervek képviselőivel. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Három szakasz szeptembertől A gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásáról szó­ló törvényerejű rendelet megalkotását az tette szük­ségessé, -hogy jelenleg az ilyen eljárásról több jogsza­bály rendelkezik, s ezeknek számos rendelkezését az élet már túlhaladta. Egyebek között mind máig nem ér­vényesülnek az ilyen eljárá­sok során megfelelően a hi­telezői érdekék; a szabályo­zás a hitelezők, illetőleg kö­veteléseik között merev rangsort állít fel, ami ese­tenként indokolatlan előnyö­ket biztosít. Egyelőre egyedi mérlegeléstől függ, hogy mi­kor kerül sor felszámolásá­ra. Ennék feltételeit a ma még hatályos jog nem hatá­rozza meg. Jelenleg egy tar­tósan fizetésképtelen gazdál­kodó szervezet felszámolása lényegében az alapító szerv elhatározásától függ. A vál­lalatoknál csak az ala­pító szerv rendelheti el a felszámolást, míg a szövet­Szociális gondoskodás Nagyatádon Segélyt adnak, ebédet fősnek Nagyatádon 2500 idősko­rú él. Jelen­tős részük ^egyedül és alacsony a nyugdíja, megromlott az egészségi ál­lapota. Zömük rászorul a szociális támogatásra, a tár­sadalmi segítségre. Az időskorúak sgeítésére hívták életre a gondozói központot januárban. Ez szervezési, irányítási és koordináló feladatokat lát el, társadalmi aktívahálóza- tot működtet. Az alacsony nyugdíjjal vagy nyugdíjjal egyáltalán nem rendelkezők- nék rendszeres szociális se­gélyt ad a tanács. Tavaly 58 személynék egymillió forin­tot juttattak: a támogatás összege évről évre nő. Jelen­tős az az összeg is, amelyet a tanács rendkívüli segély címén fizet azoknak, akik önhibájukon kívül kerültek nagyon nehéz anyagi hely­zetbe. 1984-ben 771 ezer fo­rintéit osztottak szét 253 rá­szorult között, a múlt év­ben pedig 874 ezer forint jutott 289 személynek. Más­fél százra tehető azoknak a száma, akik közgyógyellátás­ra jogosító igazolványt kap­tak : ők a gyógyszerek és gyógyászati eszközök zömét térítésmentesen kapják. A városban két öregek nap­közi otthona működik: Bod- vicán, illetve Ötvöskónyiban. Bennük negyven rászorult kapott helyet. A házi szociá­lis gondozói ihálózaitban _négy gondozónőt foglalkoztatnak és egy főzőnőt is alkalmaz­nak: naponta 115 igénylőnek szállítja a mikrobusz a friss ízletes ebédet. Az étkezte­tést igénybe vevők száma az utóbbi években ugrássze­rűen nőtt: 1984-ben még csak 33-an kérték ezt a szolgáltatást. Nem játék ez, gyermek! A tanév befejezése óta a megyében tíz olyan tűzhöz hívták ki a tűzoltókat, amelyet gyermekek okoztak. Ezek közül az egyik legsú­lyosabb július 6-án a Sáév poligonüzemében történt: a raktárhelyiség égett. A tűz­oltók és Koszorú Gábor tűz- vizsgáló gondolni sem mer­tek arra, hogy az egymil­lió-hatszázezer forintos kárt szándékos gyújtogatással, gyermekek okozták. Két nappal a Sáév raktá­rában keletkezett tűz előtt a Kanizsai utcában, egy ké­szülő épület pincéjében gyújtották meg a felhalmo­zott faanyagot. Itt húszezer forint volt a kár, s felme­rült a gyanú: a környéken játszadozó gyermekeknek közük lehet a dologhoz. Ha­mar kiderült, hogy egy ti­zenegy és egy tízéves gye­rek a „tettes”, ök reggeltől estig az utcán csavarognak, cigarettáznak, s unalmukban „izgalmas” játékokat eszei­nek ki, mint például a gyúj­togatást. A Kanizsai utcá­ban okozott tűz „sikerén” felbuzdulva látogatták el vasárnap a Sáév telepére, ahol csak többszöri próbál­kozás után tudták a felhal­mozott papírt meggyújtani. Részlet a gyermekek ki- hallgatási jegyzőkönyvéből: — Mikor mentetek a rak­tárhoz, ebéd után vagy vagy ebéd előtt? — Nem ebédeltünk. A té­véműsor után mentünk el. Vettünk a Fortuna eszpresz- szóban egy doboz cigit meg két doboz gyufát, és cigiz­tünk. Aztán bemásztunk a Sáév telepre, én fogtam a papírdarabot, ő gyújtotta meg. De nem sikerült egy­szerre, jó párszor kellett próbálkozni. Aztán megnéz­tük hogyan oltják el a bá­csik a tüzet. Nézték. S alig egy órával az „esemény” után, ugyan­ezek a gyerekek, százötven méternyire a teleptől, a vasúti síneknél tábortüzet gyújtottak. A BTK. 23. paragrafusa kimondja, hogy a kiskorú gyermek tettéért nem bün­tethető. Büntetőjogilag a szülő sem vonható felelős­ségre gyermeke tettéért, anyagilag is csak akkor, ha a kiskorú rossz szándéka bi­zonyítható. A Béke utcai lakótelepen sokan tudtak a gyújtogatá­sokról. Szóbeszéd tárgya volt, hogy a Tanép lakóko­csiját már kétszer meggyúj­tották. De nem akadt egyet­len felnőtt sem, aki a cél nélkül csellengő, kezében ci­garettát tartó gyermékekre rászólt volna, vagy értesítet­te volna a szülőket. A gyer­mekek, nyakukban kulccsal, reggeltől estig „alig-eszük” diktálta módon múlatják az időt. Veszélyes játék ez. Nem­csak aizért mert a gyújto­gatással nagy kárt okoztak. Tízéves korban, amikor a legfogékonyabb a gyermek jóra és rosszra egyaránt, az ilyen, s hasonló játszadozá­sok egy életre szóló jellem- torzuláshoz vezethetnek. Tart még a szünidő. A szülők fe­lelősségérzetétől is függ, hogy ne legyen több gyer­mekjátékból származó tűz, vagy éppen nagyobb baleset. K. A. kezet azt maga is kimond­hatja. Nincs lehetőség arra, hogy a hitelezők kérjék a gazdálkodó szervezet félszá­molását. Egyes gazdálkodó szervezetek, például leány- vállalatok felszámolásáról je­lenleg nincs is jogi rendel­kezés. A hatályos szabályo­zásból hiányzik a megfelelő garancia a döntés pártatlan­ságára*. Nem érvényesül kel­lően az eljárás nyilvánossá­ga, így nem segítheti a gaz­dásági tevékenység, a szer­ződéses kapcsolatok biztonsá­gához fűződő érdekek érvé­nyesülését. Röviden: a sza­bályozás ellentmondásai, hiányosságai tették szüksé­gessé az új, törvényi szintű jogszabály megalkotását. A szeptember 1-jétől ha­tályba lépő törvényerejű rendelet értelmében a félszá­molási eljárás három jól el­különülő, ugyanakkor egy­mással szorosan összefüggő szakaszból áll: az eljárás megindítását megelőző kö­telező — a bíróság közre­működése nélküli — egyez­tetésből, az állami szanálási eljárásból, illetőleg bíróság közreműködésével történő felszámolási eljárásból. Az új jogi’ szabályozás el­sődleges célja a (gazdálkodó szervezőtök fizetőképességé­nek helyreállítása. Ezért rendelkezik úgy a törvény- erejű rendelet, hogy csak akkor indulhat tartós fize­tésképtelenség miatt felszá­molási eljárás, ha a gazdál­kodó szervezet és a hitele­zők már lefolytatták az elő­zetes egyeztetést. Ennek eredményessége esetén is csak úgy fordulhatnak az érdekeltek a bírósághoz, ha az arra jogosult szerv nem kíván állami szanálási eljá­rást lefolytatni, vagy az nem vezetett eredményre. Az állami szanálási eljárás­ra a jogszabályban maghatá­rozott esetekben kerülhet sor. Felszámolási eljárás a bí­róság előtt (tehát akkor foly­tatható le, ha az előzetes egyeztetés, az állami szaná­lás lehetősége ellenére a gazdálkodó szervezet tartó­san fizetőképtelen, illetőleg, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnt meg. A TVR nem határozza meg tételes felsorolással — ugyanis a gazdasági élet bo­nyolultsága következtében nincs rá lehetőség —, hogy mikor kell a gazdálkodó szervezetet tartósan fizetés­képtelennek tekinteni. A felszámolási eljárás nyilvános, mivel csak így értesülhetnek a felszámolás­ról a hitelezők és az egyéb érdekeltek, s így érvénye­síthetik igényeiket. Ezért a bíróság a Magyar Közlöny­ben közzé tTSzi a felszámo­lási eljárás megindítását. Ennek következménye az, hogy ettől az időponttól kezdve megszűnnek az ala­pító, illetőleg a létesítő szervnek a gazdálkodó szer­vezet vagyonával és meg­szüntetésével kapcsolatos jo­gai. Az eljárás közzétételével egyidejűleg a bíróság érte­síti a felszámolót, s annak feladatairól, hatásköréről is részletes rendelkezések szü­lettek. Az új jogszabály megha­tározza azt is, hogy a gaz­dálkodó szervezet vagyoná­ból a tartozásokat milyen sorrend figyelembevételével kell kielégíteni. Elsőbbséget biztosít a felszámolási eljá­rás során felmerült költsé­geken kívül például a mun­kabér, a tartásdíj, a baleseti járadék, a magánszemély nem gazdasági tevékenysé­géből eredő és más, állam­polgárokat megillető köve­telések kifizetésének. A gaz­dálkodó szervezet vagyoná­ból ki nem elégíthető köve­telések teljesítéséért az ál­lam áltálában nem felel. A bíróság a felszámolási eljá­rás befejezéséről és tartós fizetésképtelensége esetén a gazdálkodó szervezet meg­szüntetéséről határozatot hoz. PIACI KÖRKÉP Kaján kajsziárusok Amit a tegnapi hetipiacon nem lehetett kapni, azt már nem is lett volna érdemes megvenni. Aki bukszával bírta, degeszre tömhette a szatyrait. Az évszakhoz ké­pest már sokan drágállot- ták a zöldpaprika 25—40 és a paradicsom 32—38 forintos árát. Aki niem volt válogatós, 15—25-ért is kaphatott le- csóminőségűt. A karfiol vá­sárlásánál nem ártott résen lenni, míg ugyanis egy ter­melő 35-ért mérte, a Zöld­értnél 16-ért is volt. 6 forint a salátának való uborka, 12—15 a kovászos és az ap­ró csemege. Egy kiló zöldbabot és egy bögrényi fejtettet egyaránt 15-ér,t kaphattunk. A burgo­nya és a fejes káposzta 6-ért fogyott. Valamelyest mérsék­lődött, s így 7 forint volt a vegyes zöldség csomója. Csakúgy a hagymáé. Főző- hlagymát egyébként kilón­ként 13-ért is adtak. 70 fo­rint az új fokhagyma. 6—7 forintért tehettünk szert egy méretes tökre. Megcsappant a gombakí­nálat. 140-ért ajánlottak ró­kagombát a ravaszdi gyűj­tők. Kapósabb volt az 50-re tartott galambica. A gyümölcspiacon az árak zöme már tízzel kezdőit. 12 forint az egres és a ribizli, 15 a mosolygósabb nyári al­ma, 18 a körte, akárcsak a meggy. Gusztusos ringlót 28-ért vehettünk. Kevés volt a dinnye. így az amúgy sem túl gátlásos kereskedők könnyén kérhettek érte 22 forintot. 30-on alul nem volt alku franciabnaekra. A ka­ján termelők 40-et próbáltak kizsarolni a korántsem ma­kulátlan kajsziért. Tengernyi volt a tengeri, 3-ért mégis csak a johbérzésű termelők adták csövét. A baromfipiac kínálata gyér volt, az árak azonban békebeliek. Egy sok vihart megélt tyúk számára 100 fo­rint jelentette a megváltást. 120-ért tudtak túladni egy lepkesúlyú kakason. 50 forint az élő pecsenyecsirke kilója, ugyanez megkopasztva 100 forintot kóstált. 2,50-et sze­rették volna kapni, 2,20-at fizetni a tojás darabjáért. A legények már 10 forin­tért is gáláns figyelmesség­gel szolgálhatnak. Ennyiért lehetett kapni egy csokor dáliát, margarétát vagy ró­zsát. 4 forint a kardvirág, 8 a szegfű szála. B. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom