Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

— Milyen név ez a Bárió? — A kaposvári szíházban láttam a Búcsúelőadás című darabot: két bohóc szerepel benne, Auguszt és Bárió. Bá- riót Máté Gábor alakította. Az Auguszt inév már adott volt, hát felvettem a Bárlót is. A személyi igazolványban milyen név szerepel? — Gábor. Zenével pedig 1982 óta foglif'kozom: külön­böző kaposvári zenekarokkal dolgoztam. Két éve jelent­keztem a Tinisztár kereste­tik vetélkedőre s azt meg is nyertem. Ezután a tévé­ben és a rádióban is szere­peltem s az idén áprilisban jelent meg az első önálló kis­lemezem. Nyeső Mária sikeresen túl­jutott az első elődöntőn: szombaton tehát ismét ta­lálkozunk vele a magyaror­szági első nemzetközi pop- fesztiválon. Már a döntőben van. A színpadi főpróbán azt kérte az őt bekonferáló Bogyay Katalin révén a ren­dezőtől, hogy ne mondják — gimnazistának és ne nevez­zék Marikának, ö Mária ... A Somogyi művészeti szemle bemutatóján talál­koztam vele először. Kezdő volt akkor a maii dal kate­góriájában, és sorra nyerte a művészeti szemléket. — Nem vették föl az egye­temre: az ELTE-re jelent­keztem, magyar—orosz szak­ra. Sajnálattal mondom azt is, hogy már nem vagyok so­mogyi, nagyatádi. Szüleim Sopronba költöztek, én pedig egy budapesti albérl étben élek. Jövőre ismét jelentke­zem az egyetemre: ha nem sikerül akkor sem, akkor cukrász leszek... — Az éneklés?. — Egy éve nem szerepel­tem. Tizenkét évesen szólis­ta díjat nyertem saját da­laimmal a székesfehérvári Fiatal Dalosok Találkozóján. Ezt követően ötször nyertem meg a versenyt, és három évig aimatőrszínpadot vezet­tem Nagyatádon. 1983-ban az országos békedal pályázaton második helyezést értem el saját szerzeményemmel, a dal később lemezen is meg­jelent. _ Székesfehérvárra az idei találkozóra vendégnek hívtak meg, önálló műsorral szerepeltem. Talán arra gon­doltak a rendezők, hogy ha­todszorra is megnyerem ... — Saját szerzemény a Tejbegríz, s azt a fesztivál­ra hangszereltetni kellett. Azt mondják nagyon nehéz volt. Kik segítenek? — A székesfehérváriakkal tartom a (kapcsolatot, Voga János. Turnovszky Tamás és a Faxni együttes gondosko­dott a szám hangszereléséről, illetve a zenei kíséretről. So­kat köszönhetek Boros La­Barna Boglár A századeleji fotók bar- násságán is átüt ia parti ház fehérsége. Egy-két ker­ti szék (70—80 évvel ez­előtti nyaralások tanúi) he­ver anyám otthoni lomtá­rában, immár összeroskad- va elfeketedve. Valamikor az egyiket ide állították a terasz elé és ráültették a kisfiút, hogy lefényképez- zlék. Csíkos trikó, fehér vá­szonsapka, derűs tekintet. A platánok >— ma már vastag törzsűek, díszei a parknak — csemetekorúak a barna jképen, s most sze­rencsés sorsukon tűnődöm. Ök megélhették az öreg­kort, nem úgy, mint a szá­zad eleji balatoni nyarak vakációzó 'kisdiákja. A /villa ma a legkisebb az üdülő épületegyüttesé­ben s elég rozogának hat már a korszerű, kényelmes házak között. De zöldre festett gerendái még épek, s patinás falépcsőjén nagy- szüleim lépteit vélem hal­lani. (A század első éveitől a tizennégyes világháború Végéig jártak ide nyaralni, s tégy egész albumra való barna kép idézi ma is eze­ket a kellemes napokat. Miközben az új épületek belsejét nézem, arra gon­dolok, vajon laz udvar me- lyi pontján ült rajztábla elé a kisfiú, hogy megal­kossa élete első vízfestmé­nyét a Balatonról és „imá­dott” Boglárjáról. Mert a későbbi Rudnay-tanítvány itt, a tó bűvöletében kez­dett festeni (sok hangula­tos akvarelljét őrzöm a tí­zes Révekből), pedig akkor még — nagyanyám elmon­dása szerint — gépész­vagy építészmérnök szere­tett Volna lenni. Az ötvenes évek szalma­sárga nyarain sokszor ál­modoztam Boglárról. Nagy­anyám — \a barna képek­kel teli albummal az ölé­ben — ki tudja, hányszor mesélt a régi nyaralások­ról apámról, aki a képen csíkos trikóban, fehér vá­szonsapkával ia fején ne­vetett a csemete-platánok között, vagy a vitorlás ár­bocánál. Nekem akkoriban Boglár volt a legszebb helységnév, s valamikor elérhetetlen csoda ... — Amikor a trónörököst megölték, akkor is Bog­láron voltunk — mesélte nagyanyám. — A hadüze­net után kiültünk a villa elé, és néztük a katonavo­natokat: Jaj, hogy örültem akkor, hogy még csak 14 éves a fiam! Ki gondolta volné, hogy a háború őt is megvárja ... Kávét iszom az üdülő szívélyes dolgozói körében, s felvillan előttem a bar­na képek közül az utolsó. Kölyök arcú zászlós kard­dal az oldalán. Háta mö­gött az utolsó balatoni nyár előtte Isonzó, Piavé... Ha mindent előre láthatott volna akkor a nagyma­ma . . . Hogy az első hábo­rút (melynek poklából ha­zatért a fia) követi majd egy második; hogy eljön az az idő, amikor a boldog balatoni nyaralók közül már csak ő emlékezhet... Ugyanazon a kőpadon ülök, s 'vonat jön Fonyód felől. Jó érzés most lát­nom, hogy az ablakokban könyöklők fejéről eltűntek a katonasapkák. Szapudi András ricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központban. Közre­működik a szekszárdi Spirál Együttes. A barcsi művelődési ház­ban ezekben a napokban a helyi fotós, Győri Vilmos mutatkozik be. Jugoszlávia kevésbé ismert vidékeire ka­lauzolja el a nézőt a tenger színére színezett fotók segít­ségével. Az újszerű technikai megoldás mellett valódi mű­vészi élményt nyújt a tárlat. Kaposváron ma 18 óraikor német gyermek-fúvószene­kar mutatkozik be a Kapos­vári nyár programja kereté­ben a Latinca Sándor Mű­velődési Központban: a hangverseny 18 órakor kez­dődik. A Kaposváron vakációzó gyerekek figyelmébe ajánl­juk a Helyőrségi Művelődési Otthon szombat délelőtti programját: 9 órakor vetítik a Ludas Matyi című magyar rajzfilmet. A matiné ingye­nes. Kiállítások: a bogi áriéi lei Tóparti Galériában! a hét­végén: Orosz István grafikus alkotásai tekinthetők meg, a Kaposvári Galériában, len­gyel képzőművészek csopor­tosan mutatkoznak be. Még egy hétig tart nyitva a bog­lár! kápolnákban Jóna Gud- vardardoittir izlandi és a magyar Probstner János ke- rámiakiállításai. A hónap vé­gén zárul Nagyatádon a gyermek- és ifjúsági képző- művészeti tábor tárlata a Gábor Andor Művelődési Központban. A hét elején nyílt meg Bálátonszemesen a Postamú­zeumba« a Delizsánsztól a mozgópostáig című új, idő­szaki kiállítás. Képünk itt készült. egy sziklás hegyvidék. Nor­végia összehúzott szemű, szélfútta hajú nőben, az Északi szél kavargása hajla­dozó emberi figurában, a Magányos sziget is göcsör- tös, darabos emberi formák­ban testesül meg. A táj és a rajta élő gondolkodó lény egybeolvad, mint ahogy ez valaha, a világ keletkezésé­nek mítoszában megfogal­mazódott. Szifctotestű, szél- hajú, megkövült férfi és nő, ugyanakkor a tájnak is em­beri arca, humán tulajdon­ságai vannak. Az izlandi tájakat idéző összeállítás július 27-ig lát­ható a boglárt kápolnákban. T. K. Balatonföldváron, Bog- lérlellén, Balatonszárszón és Zaimárdiiíban már megkezdő­dött a balatoni filmfesztivál tegnap: ezeken, a helyeken a szabadtéri mozikban először kalandfilmeket játszanak. A nyár a fesztiválok ideje: szombaton ér véget Siófo­kon a nemzetközi Interpop fesztivál. Este kilenckor lép­nek miBrofon elé a döntőbe jutott fiatal popsztárók, éne­kesek, együttesek. A győzte­sek kihirdetéséig az R-GO koncertjét hallgathatják meg az érdeklődőik a Kálmán Imre Szabadtéri Színpadon. Milyen programot kínál még a Balaton-parí a helyi lakosságnak és a tó mellett üdülő vendégéknék? Boglárlellén a leltei vá­rosrész Béke Művelődési Házának kézimunkaszakkoré szombaton nyitja meg kiállí­tását a szomszédos könyv­tárban. A megnyitót 10 óra­kor tartják. A Magyar Állatkertek Szö­vetsége és a Kaposvári Mó­ricz Zsiigmiond Művelődési Ház rendezésében ugyancsak szombaton nagyszabású díszmadár-, díszimacska- és állatkerti állatbemu tatót tartanak Boglárlellén a lel- lei városrész általános isko­lájában (Iskola utca 5.). Szántén tíz órától várják ide az érdeklődőiket. Somogy déli határán a Dráva vize hömpölyög: Barcsról is kaptunk műs or - tájékozitatónlkba informáci­ót: a Dráva menti nyár programjában vasárnap 17 órától a helyi cselgáncs ed­zőtábor csapatai tartanak bemutatót a. strand szabad­téri színpadán. Ugyancsak vasárnap es­te nyolc órától ifjúsági táncestet rendeznek a Mó­Sarkvidéki tájak a napos tóparton Film készül a Quecn-röl A Queen Együttes tagjai július 23-án érkeznek Bu­dapestre, hajóval a Duna Intercontinental Szálló előt­ti hajóállomásra. A követke­ző két napon filmforgatáso­kon vesznek részt. Július 26-án sajtótájékoztatón vá­laszolnak a zenészek a kül­földi és a hazai sajtó kép- visélőinek kérdéséire. Szombaton este teljesen zárt ajtók mögött próbálnak a Népstadionban!. A koncertről film is ké­szül, a Queen Film Produc­tions,, a MAFiILM Dialóg Stúdió és a Multimedia Or­ganisations szervezéséiben, amit Nyugat-Európában a Queen Film, Kelet-Európá­bán pedig a Humgarofilm forgalmaz. A film rendező­je Zsombolyai János, vezető operatőre Ragályi Elemér. A MAFILM teljes kamera- pánkjával, tizenhét operatőr, közöttük Illés György dolgo­zik azon, hogy a szuperlát- ványosság mozivásznon is kellőképpen érvén yesüljipn. A film karácsonyra a mo­zikba kerül. Vasárnap délután, a tor­lódás elkerülése miatt a Népstadionban már 16 óra­kor kinyitják a kapukat. A program nem 20 órakor, ha­nem negyedórával hamarabb megkezdődik, a magyar Zizj Labor együttessel. Utánuk a Queen előzenekarateónt az NSZK-beli Kraaít lép szín­padra. A sötétedéstől füg­gően — amihez a Queen ra­gaszkodik, a főműsor július 27-én 21.3.0 és 21.40 között kezdődik. Két művész különös talál­kozásának lehetünk tanúi a boglári kápolnák júliusi tár­latain. Probstner János és Jóna Gudvardardottir más­más alkotói megfogalmazást választva, mégis egymáshoz igen közel álló világot örö­kít meg munkáini. Az Izlandion ólő művész­nő többször dolgozott a kecskeméti Kerámia Kísérle­ti Stúdióban, így került kap­csolatba hazánk művészeti életével,, s a stúdiót vezető keramikus-grafikussal. A kápolnákban kiállított mun­kái hazájának különös lég­köréből adnak ízelítőt. A hi­deg északi tájból, melyet meleg források és a Golf- áramlás jótékony léhelete tesz emberibbé. Talán ezt a kettősséget jelképezi a vá­lasztott alapanyag is. A fél­gömb alakú, óskandináv ro­vásírási elemekkel díszített formákat a legkeményebb, magas hőfokon kiégetett anyagból alkotta. Ez az anyag az. ősi hajósnép, a vikingek kedvelt kerámiája volt — ellenállt .az ütések­nek, szilárdan állta a kalan­dozó utak viszontagságait. A merev, szögletes formájú kövek, a tördelt idomok a vulkáni sziget zord szikláit idézik. Rajtuk azonban egy- egy madártoll, lengedező szálaik, mesterien megmun­kált nádak emlékeztetnek: ezen a földön is van élet, itt is emberek élnek, érez­nek — remélnek, békére vágynak, múltat idéznek. A Budapesten született, Kecskeméten élő művész, Probstner János is olyan ké­peit válogatottá össze a ki­állításra, melyeknek nagy része izlandi tartózkodása alatt született. Keramikus létére gyerekkora óta szíve­sen foglalkozik rajzolással, az önkifejezés fontos lehető­ségét látja az embert for­mák ábrázolásában. Kréta- rajzain ezúttal is humán fi­gurákat láthatunk. Az iz­landi táj hatására azonban szinte „önkéntelenül” magu­kon hordozzák a vidék jel­legzetességeit. A hanyatt fekvő nő teste olyan, akár Auguszt Bárió (balra) és Nyeső Mária jósnak, a hanglemezgyár fő- szerkesztőjének is. Auguszt Bárió tegnap késő es te, ötödikként lépett a má­sodik elődöntőin mikrofon elé. Kaposváron születtem 1967-ben. A kereskedelmi szakközépiskolában érettsé­giztem és az ottani irodalmi színpad tagjaként léptem elő­ször nyilvánosság elé — ol­vasható az Interpop feszti­vál alkalmából megjelent híradóban. — Több tinisztár is van itt Siófokon ... — Krasznai Krisztinát is meghívták. Kedden az Egy mai lány .című számot éne­kelte, amelyről készült már hangfelvétel. — Hogyan él Auguszt Bárió? — Az ŐRI ideiglenes mű­ködési engedélyt adott. Sze­retném folytatni az éneklést. Budapesten élek, tanulok én ékelni. Nyolcadik osztály­ba jártam, amikor otthon ki­jelentettem, 'hogy rockénekes leszek. Itt Siófokon a,z első elődöntőn nézőként, hallga­tóként nagyon kellemesen éreztem magamat. — Ki tetszett ä legjob­ban? — Krasznaii Kriszta ... Horányi Barna tájoló HÉTVÉGI Á két somogyi már csak vendég

Next

/
Oldalképek
Tartalom