Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

40 éve alakult meg a NÉKOSZ KÉT SOMOGYI ÉNEKES IS RÉSZT VESZ A VERSENYEN Eszményt teremtő évek E sorok írójának nemze­déke, amely ama bizonyos „fényes szellők” évei körül született, a hatvanas évek­ben a kollégiumi és az egye­temi falak között a NÉ- KOSZ-hősromanfikát üldöz­te, s ha most, a nyolcvanas évtized közepén, a mai di­ákokkal találkozik, a múlt­keresésben a negyvenes és a huszonéves, a gyakorló és az eljövendő értelmiségi kö­zös nyomra lel — arra a bi­zonyos NÉKOSZ-os három esztendőre. A népi kollégiumok moz­galma nem egyszerűen bele- robbaint szocialista történel­münkbe, hanem abban meg­érlelődve bomlott ki: ez ma már történelem, amelynek legfontosabb stációit. — ha­csak néhány szóval is — az évfordulón érdemes fölidéz­ni. A népi kollégiumi mozga­lom gondolata 1939-ben szü­letett. Néhány népi-paraszti származású egyetemi és fő­iskolai hallgató megszervezte a Bolyai kollégiumot. Más­fél év alatt a kor zavaros politikai viszonyai között, kü­lönböző eszmei áramlatok — a haladó népi írók mozgal­mának és különösen az il­legális kommunista pártnak — hatására, meghatározott haladó politülkai-világnézeti arculatot ölt a kollégium kö­zössége: 1942-ben felveszik Győrffy István nevét, és au­tonómiát harcolnak ki inté­zetük számára. 1943-ban már nemcsak arra van erejük, hogy részt vegyenek minden haladó és baloldali akcióban, hanem terjeszkedjenek is: Debrecenben is létrejön egy népi kollégium. 1944 áprili­sában — a német megszál­lás után — felfüggesztik au­tonómiájukat, miniszteri biz­tost neveznék ki a kollégi- rm kordában tartására. A /álasz: a fiatalok elhagyják i kollégiumot, legnagyobb •észük illegalitásba vonul, és iktívan részt vesz a kibon- akazó ellenállási mozgalom- >an. Ennyi a kollégiumi nozgalom előtörténete. 1945 i tán már legálisan folytat­ók munkájukat, kiveszik ré- züket a földosztásból, és 946-ban óriási lendülettel ■pitik a népi kollégiumok lálózaitát. 1946 tavaszán az alig egy- ves magyar népi demökrá- ia már maga mögött tudta földreformot. A munkás- ■sztály szervezettsége és be- olyása egyire növekedett az zeniekben, de reménytelen­ek látszó nehézségekkel küszködött a nevelés, az ok­tatásügy területén. A Győrffy-kollégista fiata­lok á magyar demokrácia ép­pen ezen a gondján kíván, tak segíteni, amikor negy­ven éyvel ezelőtt az ország nyilvánossága elé álltak ter­vükkel : „Mi Győrffy-kollé- gisita diákok ... egy országos mozgalom megindítására szántuk el magunkat, amely céljául tűzi ki, hogy diákott­honokat és kollégiumokat szervez, hoz létre és épít fel a középiskolák és főiskolák mellett, amelyekben a sze- gényparasztöknak és munká­soknak fiai — tömegesen — anyagi gondoktól mentesen, demokratikus szellemben ne­velődhetnek népünk értelmi­ségévé. Az első cél az, hogy kitár­juk a kapukat a népi réte­gek gyermekei előtt az isko­lázottság, a műveltség, a tu­dás megszerzéséért. A moz­gatom meg ákarja teremteni ennek az anyagi feltételét... Kollégiumokat kell alapítani, építeni és berendezni... biz­tosítani azt, hogy a kis csiz­más parasztgyerek, az egész életén át dolgozó ipari mun­kás, a gazdasági lehetősé­gektől elzárt szegénység gyermekei a .művelődésre hí­vó szót ne csak meghallgas­sák, de a helyet .és alkal­mat is megnyerjék a tanu­lásra ...” A .népi kollégisták mozgal­ma a rövid három esztendő alatt híven teljesítette azt, amit vállalt. Bár a NÉKOSZ sem volt hibátlan szervezet és mozga­lom, megszüntetése okait mégsem a túlzásokban, az elkövetett hibákban kell ke­resni. Az a népi kollégiumi mozgalom, amelyik 1948 ta­vaszáig élvezte a kommunis­ta párt rokonszenvét és tá­mogatását, már a politikai torzulások, a személyi kul­tusz idejének legelejétől kezdve szembetalálta magát a bizalmatlansággal. Rákosi Mátyás kijelentette: a NÉ- KOSZ-na a szocializmusban nincs szükség, s a szerveze­tet a Politikai Bizottság 1949 júliusában föloszlafta. A népi kollégiumok esz­ményt teremtő ereje roppant nagy értékekkel gazdagította művészeti, kulturális és szel­lemi életünket, megterméke­nyítette azokat a pedagógiai és közösségi hagyományokat, melyeknek átörökítése az utódokra a mai generáció­nak is hivatása. Papp Gábor Megkezdődött Siófokon az Interpop fesztivál .lüt.jk óta fesztiválhangu- lat van Siófokon: próbáktól hangos a szabadtéri szín­pad. Az egyik sétányt elfog­lalták az árusok és nemcsak csecsebecséket kínálnak, ha­nem a butikok áruját is. A fesztiiváliirodát az Európa- Száliló negyedik emeletén rendezték be, itt kaptuk meg az alkalomra kiadott hír­adót is, mely részletes tájé­koztatást ad a keddtől szom­batig tartó eseményekről. A nemzetközi popfesztivál a fiatal tehetségek bemutat­kozására ad alkalmat. Azo­kat hívták meg Siófokra, akik pályakezdők még, de eddigi teljesítményeik alap­ján már kiérdemelték ezen a rangos versenyen, való sze­replést. Huszonhárom magyar szó­listán kívül tizenöten jöttek Európa más országaiból: osztrák, szlovák, belga, ro­mán, lengyel, bolgár, NDK- beli, szovjet, holland, cseh, angol, Olasz és svájci éne­kesek állnak a közönség és a mikrofon elé. Tegnap délután négy óra­kor tartották az utolsó fő­próbát az első napi elődön­tő résztvevői: húsz énekes és zenekar. Két somogyi résztvevő ne­vével is találkoztunk a prog­ramfüzetben: a nagyatádi Nyeső Máriáéval és a kapos­vári Auiguszt Bárióéval, A siófoki Interpop feszti­vál résztvevőinek műsorát nemzetközi zsűri értékeli. Ebben a munkában részt vesz Pándi András, a Mű­velődési Minisztérium főosz­tályvezetője — ő a zsűri el­nöke —, Maurizio Canicci, az olasz CGT lemeztársaság igazgatója, Bob Heatlin an­gol zeneszerző, dr. Frantisek Hraibal csehszlovák érdemes művész, Joszip Kobzon, a Szovjetunió érdemes művé­sze, Rákos Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kiadói igazgatója, Tánczos Gábor, a Magyar Televízió rovatvezetője, Zoran Szteva- novity leőadóművész, zene­szerző, valamin Komjáthy György, a Magyar Rádió szerkesztője. A Magyar Televízió felvé­telt készít a két elődöntőről és a döntőről. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ugyancsak rögzíti a magyar versenyzők, szólisták és ze­nekarok számait. Tegnap este kilenc órakor a siófoki szabadtéri színpa­don dr. Gáti István, a váro­si tanács elnöke nyitotta meg a fesztivált. Hetedikként lé­pett a közönség elé Nyeső Mária, aki saját szerzemé­nyét adta elő. A tejbegjrízről énekelt Voga János és Tur- novszky Tamás, valamint a Faxni együttes közreműkö­désével. Auguszt Bárió ka­posvári énekes csütörtökön mutatkozik be. A fesztivál programját popgálák színesítik. Tegnap este a Neoton Família adott koncertet, 17-én a Dolly Roll, 19-én az R-GO hang­versenyére kerül sor. H. B A SZÉLKIÁLTÓ A CSOKONAI-UDVARBAN Az Akadémiai Könyvtár fejlesztése Énekelt versek Az 1974-ben alakult pécsi Szélkiáltó Együttes hétfőn először járt a kaposvári Csokonai-udvarban, ahol .műsort adtak. A Szélkiáltó­koncert bizonyította, meny­nyire alkalmas ez a belvá­rosi hely nyári rendezvé­nyek megtartására. A ka­posvári nyár műsorában hiába is keresünk több prog­ramot a Csokonai-udvarban, megtörtént a hangulatos sza­badtéri létesítmény műso­ros avatása, és ezzel véget is ért a szezonja ... Lakner Tamást, a pécsi Szélkiáltó Együttes vezetőjét a hangulat megillette. — A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének sza­kos hallgatóiból alakult az együttesünk, az alapítók kö­zül már csak én zenélek. A jelenlegi együttes 1983 óta dolgozik, az emlékezetes Ki mit tud?-on arattuk első igazán jelentős sikerünket. Még ebben az évben jártunk Kubában is, két éve Debre­cenben megnyertünk egy fesztivált, tavaly jelent meg az első kislemezünk, és köz­reműködtünk a Dalok a bé- kéről-nagylemez elkészíté­sében. Az idén már saját nagylemezzel is jelentkez­tünk. Az öttagú együttes hang­erősítő nélkül „működtethe­tő” hangszereken játszik. Gi­tár, cselló, többféle fúvós- hangszer, ütőhangszerek szólnak. Verseket énekelnek. Elsősorban magyar költők műveit szólaltatják meg a zene és ének kíséretében. Játszanak népzenét is. — Sanzonnak is nevezhet­nénk azt a műfajt, amit együttesünk kialakított ma­gának, de szívesebben hasz­náljuk az énekelt vers meg­nevezést. József Attila, Ady Endre, Nagy László, Weöres Sándor versei szerepelnek műsorainkban, de a pécsi költőkről sem feledkezünk meg. Bertók Lászlóról, Csor­ba Győzőről, Galambosi Lászlóról. A verset szeret­nénk népszerűsíteni a zene eszközeivel. — Itt a Csokonai-udvar­ban gondolt-e arra, hogy Csokonai-vers is illenék ide? — Elég sokat szerepelünk szabadtéri színpadokon, de még ilyen csodálatos udvar­ban nem játszottunk. Bizo­nyára ennek a' számunkra Ts kellemes estnek az élmé­nye alapján megszületik az együttes első megzenésített Csokonai-verse is. Kóródi Gyula, az üzlet ve­zetője. — Amikor átvettem az üz­letet, az volt az elképzelé­sem, hogy hetente egy-két alkalommal műsoros estet rendezünk. Jelentkezett is több együttes, hogy szívesen bemutatkoznának a Csoko­nai-udvarban. De sem a So­mogy Megyei Vendéglátó Vállalat, sem a Siotour nem tett semmit azért, hogy nyá­ri műsoros esteket rendez­zünk. Nem is tudjuk, hogyan került ide a Szélkiáltó Együt­tes. A város színfoltja lehet­ne ezekben a hónapokban a Csokonai-udvar. Talán majd jövőre... (A Szélkiáltó fel­lépését a Kilián művelődési központ kezdeményezte. Jó ötlet volt.) Talán majd jövőre. Ha odafigyelnek az illetékesek a lehetőségre, amit a Csoko­nai-udvar kínál. És össze­fognak, hogy hangulatos es­ték emlékeztessenek erre a helyre. Horányi Barna Az elmúlt évtizedekben korszerű tudományos könyv­tárrá vált Akadémiai Könyvtár napjainkban to­vábbfejlődik: restaurálják, illetve bővítik a bibliotéka épületét, s gépesítik a könyvtári munkát. 1866-toan mintegy 10 ezer kötettel várta az érdeklődő­ket a könyvtár az akadémia székházában, s egyidőben 70-en foglalhattak helyet az olvasóteremben. A mai sok százezer kötet raktározása már nehézségeket okoz, bár valamit javított a helyzeten, hogy 1984-ben Törökbálinton egy új raktárt helyeztek üzembe. Az olvasótermi he­lyek száma viszont 120 éve nem gyarapodott. Most az akadémia székházával egy­beépült, úgynevezett aka­démiai bérházat könyvtári célokra alakítják át. A re­konstrukcióra kiírt pályázat díjnyertes tervei alapján 1984-ben kezdte meg az át­építést a Középületépítő Vál­lalat, a munkálatok befeje­zése 1988 első negyedévére várható. A rekonstrukció eredményeként megduplá­zódik a könyvtár alapterüle­te, s az olvasói helyek szá­ma a mostaninak több mint kétszeresére nő. Készülnek a könyvtári munkákkal, illetve az infor­mációáramlással kapcsola­tos gépesítés tervei is. Fo- •kozatosan automatizálják az évi 14 ezer kötetes gyarapo­dás teljes bibliográfiai nyil­vántartását, a nemzetközi ki­adványcserét, a folyóirat­nyilvántartást. Blatgl lengyel színészek seregszemléje ŰT A HÍRNÉV FELÉ Lódzban minden esztendő­én megrendezik Lengyelor- zág fiataá színészeinek ta- ilkozóját. Erre alkalmat ad színművészeti főiskolák iplomaelőadásainak orszá- os szemléje. Jóllehet első illantásra ez a rendezvény ;upán a négy lengyel szín- iűvészeti főiskola egyikén inuló növendékeket és fa­áraikat érinti, a szemle igköre és hatása azonban lódzi rendezvényt fontos ultúreseménnyé avatja. A lengyel színészet magas ánvonalát világszerte elis- lerik. Igazolhatja ezt nem upán állandó jelenlétük a írizsi színiházakban,, ha- an a magyar filmekben >púgy, mint Olaszország­ul és az NDK-ban. A színművészeti főiskolák sgzős növendékéi minden kintettoen felkészültek e shéz mesterség gyakorlásá- . Ezt azoknak a tanulmá- d módszereknek köszönhe- t, amelyek lehetővé teszik maximális alkotói szabad­got s ugyanakkor gondos­kodnak a színinövendékek lehető legteljesebb és leg­sokoldalúbb képzéséről. Ez nem csupán üres szólam, — hogy erről meggyőződjünk, elég kezünkbe venni az idei diplomaelőadás-szemle prog­ramját. Megtaláljuk benne a legkülönbözőbb repertoár­darabokat Gozzi corned ia deli’ arte-jétől Büahnerig, Shakespeare-től Gorkijig stfo. Az előadásokat az álla­mi színművészeti főiskolák tanárai, a lengyel színpad legjelesebb művészei állítot­ták színre és rendezték. A fogadtatás minden elő­adás esetében forró és ele­ven volt, minthogy a kö­zönség zömét maguk a főis­kolások alkották. Mindany- nyiuknak megvolt az a le­hetősége, hogy felfigyel rá­juk Varsó vagy Krakkó va­lamelyik színházigazgatója és szerződést kínál fél szá­mukra, ami többet ér, mint a díj. A diplomaelőadásokat rend­szerint hosszabb időn át és alaposabban készítik elő, mint a „normális, felnőtt" előadásokat. Ez nagy próbát jélent, a növendék és a pe­dagógus négy évi munkáját összegzi. Ezért a lódzi szem­le alkalmával az idén épp­úgy, mint a korábbi évek­ben a közönség sok nagysze­rű alakítást és ' emelkedő rendezést lá^-uott Ese­ményszámba ment a cseho- vi „Menyegző” motívumai alapján rendezett darab, amelyet a kiváló színmű­vésznő, Maja Komorowska állított színre és varsói nö­vendékei adtak elő. A szer­vezők két esztendeje igye­keznek bővíteni a szemle ke­retét. Növekedett a kísérő- rendezvények száma más művészeti ágakban is, s egy­re több külföldi főiskola képviselőit hívják meg a ta­pasztalatcserére. A lengyel színjátszás magas színvona­lát bizonyítja, hogy a lódzi növendékek nemrégen Fran­ciaországban a legjobbak­nak bizonyultak valamennyi versengő között. K. Rózycki A lengyel színészet kiváló­ságai. Tisslkiewicz Beata — Lengyelország egyik legnép­szerűbb színésznője. Több magyar filmben is szerepelt. (Fönt.) A lengyel színészet büszkeségei, Stanislaw Mi- kulski, a népszerű lengyel filmszínész a Kloss kapi­tány című, nálunk is nagy sikert aratott lengyel tv- fil msorozat címszereplője Ewa Mlodnicka fiatal len­gyel színésznővel a film egyik jelenetében. (Jobb ol­dali kép.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom