Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Folytatta tanácskozását a LEMP X. kongresszusa Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára Peking- ben fogadta a világhírű, nálunk is járt olasz tenoristát, Luciano Pavarottit Hétfő esti kommentár Viharos hétvége az örök városban (Folytatás az 1. oldalról.) Úgy tűnik, hogy „ellopják és az óceánon túlra viszik egyes nyugat-európai országok önálló politikáját, s a biztonság védelme ürügyén alku tárgyává teszik a 700 milliós európai kontinens népeinek nemzeti érdekeit és sorsát”. Ezzel összefüggésben a főtitkár határozottan leszögezte: a Szovjetunió nem kíván éket verni az Egyesült Államok és NATO- szövetségesei közé, s szovjet részről a kontinens politikai és katonai realitásaiból indulnak ki. Annak idején — idézte fel a hetvenes éveket Gorbacsov — a szocialista országok kedvezően fogadták az Egyesült Államok részvételét az összeurópai folyamatban. Akkor arról volt szó, hogy a folyamatban résztvevő minden egyes állam milyen módon járulhat hozzá az európai biztonság szilárdításához, az együttműködés bővítéséhez. Jelenleg úgy látszik, hogy az Egyesült Államok pontosan ellentétes célokat követ — a fegyverkezési hajsza fokozására és a konfrontáció szítására törekszik. A Szovjetunió és a többi szocialista ország természetesen levonja következtetéseit Washington kihívó katonai akcióiból. „A leghatározottabban vissza fogjuk verni az Egyesült Államok kalandor, romboló akcióit. Nem szabad megengedni, hogy az amerikai imperializmus önkénye határozza meg a világ sorsát” — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, s hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben is felelősségteljes politikát folytat, s türelmesen fogja alakítani a szovjet— amerikai kapcsolatok megjavításához szükséges alapokat. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Ennek a párbeszédnek azonban olyannak kell lennie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. Nem szabad megengedni, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcázását szolgálják. A Szovjetunió nem működik együtt az Egyesült Államokkal abban, hogy ’ ilyen módon félrevezessék a világot. „A békét csak valamennyi ország és nép közös erőfeszítéseinek eredményéként lehet megóvni. Arra van szükség, hogy Nyugaton mindenki megértse: nukleáris töltettel felszerelt rakéta indítása lényegében nem csupán gyilkosság, hanem öngyilkos akció is egyidejűleg”. A továbbiakban a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára szólt a csernobili atomerőműben bekövetkezett szerencsétlenségről, amely újólag felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas erő rejtőzik az atomenergiában. Gorbacsov egyúttal megköszönte azt a szolidaritást, amit a lengyel nép tanúsított a Szovjetuniót ért baj idején. Újabb témára áttérve az SZKP főtitkára kijelentette: az emberi civilizáció nem csupán a háború és béke kérdésében érkezett válaszúihoz. Az emberiség fejlődésének olyan századába lépett, amikor egyre élesebben látszik az élethez való jog szoros összefüggése a fejlődéshez való joggal. Nem szabad belenyugodni abba, hogy hatalmas pénzösszegeket fordítanak fegyverkezésre, miközben emberek százmilliói éheznek, s naponta milliók halnak éhen. Ez mindenekelőtt, a fejlődő világ államait sújtja, de a szegénység nem kerülte el az imperialista államokat sem, beLeéntve .az Egyesült Államokat. Az az ország, amelyik évente 300 milliárd dollárnál többet költ fegyverekre, nem tudja, vagy — ami még rosszabb — nem akarja saját országában megszüntetni az elégtelen táplálkozást, nem akarja felszámolni az írástudatlanságot, nem kíván tetőt biztosítani azok feje fölé, akik nem rendelkeznek lakással. A legélesebb problémának nevezte a szovjet vezető a gazdaságilag fejlett és fejletlen államok közötti, növekvő távolságokat. Az imperialista országok magatartását itt sem lehet másként jellemezni, mint nemzetközi méretű uszorás módszert, vagy egyszerűen rablást. Az imperializmus a pénzügyi és technológiai függőség mind szorosabb hálójába fonja országok tucatjait, s eközben nem riad vissza a régi módszerektől, az erő alkalmazásától sem. Beszéde befejező részében a főtitkár megállapította, hogy Olyan korban élünk, amikor globális méretekben fonódtak össze az ellentmondásos tendenciák. A történelmi fejlődés jelenlegi felelősségteljes szakaszában pártjaink jelszavává vált az telt öt évet jetiemezve Mess,- nsr kijelentette: „A gazdasági 'ás társadalmi élet zűrzavarának felszámolása után sikerült ismét fejlődési pályára állítani Lengyelországot. Jelentősen nőtt a nemzeti jövedelem, javult az árueülátás és kedvezően változtak a lakosság életkörülményei,. Radikálisan átszerveztük a gazdasági rendszert. Az ország visszanyertté meigédemeíit helyét a szocialista országok közösségében és javultak pozíciói nemzetközi téren is.” „A kormány — mondotta ezután — a kedvező irányzatok kiszélesítésére és megerősítésére törekszik, de ehhez mély és minőségileg új, tartós változásokra van szükség. Csak így érhető el, hogy a gazdaság valóban intenzív fejlődési pályára álljon!.” A legfontosabb stratégiai célok között a kormányfő mindenekelőtt a gazdaság szerkezetének átalakítását, a termelés korszerűsítését, a termelékenység növelését, a kül- és a belga zdásági egyensúly javítását és a lakosság életszinvonalának emálését hangsúlyozta. Az ötéves terv részleteiről szólva elmondta, hogy a nemzeti jövedelem 16—19 százalékos .növekedésével számolnak. Ez a rendkívül ímegnötvekedett beruházá'sd igény teljes kielégítésére nem elég, de lehetővé teszi, iholgy az előző öt évhez képtest a felvesztésekre fordítható összegek mintegy 17 százalékkal nőjenek. A nemzeti jövedelem tervezett növekedési üteme fele részben az anyagtakarékosságből! ered majd.. Ezért azok a beruházások élveznek előnyt a jövőben, amelyek anyag- és e n e rg iám e g t a kari t ást hoznak, miközben valamennyi fejlesztéstől megkívánják a j öved elmezős éget. Az ipari beruházásokra s.zá n t több mint 3 billió zíloty közel egyharmadát fordítják majd az energia- és anyagtakarékosságii programokba. Jelentősen — a korábbi tervidőszaknál másfélszer — többet költenek az élelmiszeri,par fejlesztésére. Részletesen szólt a tudományos-technikai haladás maggyorsításának fontosságáról, anról a tervről, hogy 1990-ig megkétszerezik az ilyen célú kiadásukat Lengyelországban. Ezzel párhuzamosan f qkozni kívánják az ország szerepét a KGST keretében kidolgozott fejlesztési programok megvalósításában is.. Az ország külgazdasági kapcsolatairól szólva Messner leszögezte, hogy a meghatározó a jövőben is a szociaútkereső gondolat és annak ellenőrzése a társadalmi-politikai gyakorlatban. „Támogatunk mindent, ami a népek tényleges érdekeit, a békét és társadalmi igazságosságot, az emberi haladást szolgálja. Elutasítjuk viszont mindazt, ami ellentétes ezekkel a célokkal”. Forradalmi tanításunk a megismerés nagyszerű eszköze. Lehetővé teszi, hogy a maguk egészében és összefüggéseiben értékeljük a korszak ellentmondásait, feltárjuk dkait, s megleljük az igaz választ a legfontosabb problémákra. Azonban a forradalmi tanítást is állandóan fejleszteni kell. Ma kijelenthetjük, hogy a kommunisták teljes mértékben tisztában vannak a legfontosabb tanulsággal: bátran kell fejleszteni elméletünket, s állandóan előre kell haladni — mondotta befejezésül Mihail Gorbacsov. lista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval megtevő együttműködés fenntartása és elmélyítése lesz. Messner kijelentette, támo- .gatíja a hivatalos kapcsolatok felvételét a KGST és a Közös Piac között és kedvezően ítéld meg a Közös Piac és a KGST-tagorszáigok közötti kétoldalú megállapodá- sők megkötésének lehetősé- igét. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében alapvető átalakításra szorul a lengyel export szerkezete. Kimerülitek — mondotta — a nyersanyagkivitel növelésiének lehetőségei,. A jövőben elsősorban a feldolgozóipar által előállított korszerű termékek külpiaci értékesítését kell növelni. A mezőgazdasági politikáról szólva Messner leszögezte, hogy a kormány fenntartja az egyenlő működési és fejlődési lehetőségeket mindhárom szektor: az állami, a szövetkezeti és a magángazdaságok számára. Továbbra is olyan ár- és adópolitikát kíván folytatni, amely biztosítja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. Azokon a területeken, ahol megfelelő állami tartalékföld.ek vannak, új állami gazdaságokat alapítanak és támogatni kívánják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítését is. A jelenlegi agr.árstruktúra fokozatos átalakítása az ország igazdasági megújulásának fontos eleme — mondotta. A miniszterelnök a IX. kongresszuson 1981-ben elhatározott gazdasági reform továbbfejlesztését helyezte kilátásba. „Ma már — mondotta — oly mélyek a reform gyökerei, hogy nem szükséges lépten-nyomon erősíteni, hogy a reformtól visszaút nincs.” Szólt arról is, hogy a reformpolitika eddigi eredményei nem kieié- gítőek. Ezért a jövőben a korábbinál is következetesebb központi politikára és arra van szükség, hogy jelentős mértékben nőjön a pénzügyi és hitelpolitikai eszközök alkalmazásának hatékonysága. E szigorú gazdaságpolitika következménye lesz — mondotta — az egyes csoportok, gyárak érdekeinek ütközése, a lakosság jövedelmének differenciálódása, amivel előre számolni kell. Az egészséges gazdasági légkör kialakítása érdekében a kormány az eddiginél is nagyobb figyelmet szentel az infláció megfékezésének. Ezért következetesebb és határozottabb politikát kíván folytatni a piaci kínálat, az árak és a lakossági jövedelmek területén. Az ötéves terv a belkereskedelmi forgalom 16, ezen belül az iparcikkeladás 18 százalékos növekedését tűzi ki célul. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás soros elnöke mondott köszönetét, a kogresszushoz intézett meleg szavakért és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszusán kitűzött célok megvalósításához. A beszéd utáni kedves jelenet volt, amikor a lódzi szövőnők egy kis csoportja Lenint ábrázoló faliszőnyeget nyújtott át Gorbacsov- nak. Az SZKP főtitkára a munkásasszonyukat megölelve köszönte meg a kedves ajándékot. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszámolójának megvitatása. Délután 6 küldött fejtette ki véleményét a Központi Bizottság vasárnap előterjesztett beszámolójáról. Az ebédszünetet követően elsőként Zbigniew Messner, a minisztertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja emelkedett szólásra,. Várható a jegyrendszer megszüntetése a hús- és hús- készítmények forgalmában. A fedezet nélküli lakossági jövedelem-kiáramlás megfékezésére progresszív adót kívánunk alkalmazni. Ennek ellenére 1986 és 1990 között még nem várható a lakossági jövedelmek és az árukínálat közötti egyensúly megteremtése. A rossz munkaszervezés és a látszatszervezetekben folyó improduktív munka okozta veszteségek felszámolására a LEMP Központi Bizottságának javaslatára széles körű létszám-felülvizsgá- latol határozott ej • a kormány, mindenek előtt a nem termelő ágazatokban. Mindez megköveteli a munka törvénykönyv módosítását is. Ezután a lengyel társadalom legégetőbb gondjáról, a rendkívül nagy lakáshiányról beszélt a kormányfő. 300— 350 ezer család él — mondotta — igen nehéz körülmények között. Ezért az ötéves terv 1 millió 50 ezer—1 millió 150 ezer új lakás építését és 900 ezer felújítását tűzi ki célul. Ezen túl lényegesen megváltoztatják a lakáselosztás jelenlegi rendjét, módosítják az érvényes adózási előírásokat és növelik a lakosság anyagi hozzájárulását is az új lakások építésénél. Mindehhez 50 százalékkal növelik az építőipari beruházások értékét az öt év alatt. A miniszterelnök végezetül arról szólt, hogy az elkövetkező évek nagy és összetett feladatai megkövetelik a központi államapparátus átalakítását is. Ezek a változtatások a kormány politikájának következetes, egységes megvalósítását szolgálják majd. Az olasz államfői rezidencia, a Quirinale-palota a mostani vasárnapon enyhén szólva nem a megszokott álmos-békés képet mutatta, inkább felbolygatott méhkasra emlékeztetett. Ez a vasárnap Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság (kereszténydemokrata) elnöke számára nem a pihenés jegyében telt, hanem igencsak kemény munkanap volt. Eljött ugyanis a perc, amit sok megfigyelő már korábban megjövendölt: Itália kék ege alatt kormányválság robbant ki, és ennek megoldásában az alkotmány betűje és szelleme szerint kulcsszerep jut az államfőnek. Mi a mostani krízis háttere? A válaszhoz először azt kell tudnunk, hogy Olaszországot ötpárti kormánykoalíció kormányozza, méghozzá úgy, hogy ezúttal — a szokásos gyakorlattól eltérően — nem a koalíció legnagyobb, legerősebb tagja (az Olasz Kereszténydemokrata Párt) adja a kormányfőt, hanem a nála jóval kisebb, méreteit tekintve inkább közepes nagyságrendű Olasz Szocialista Párt (Bettina Craxi személyében). Voltaképpen nem meglepő, hogy ez a helyzet irritálja a CD bizonyos köreit. A dolog jellegénél fogva azokról a csoportokról és személyekről van szó, akik úgy érzik: nekik járna a nagy hatalmat jelentő bársonyszék, amit most a szocialisták „bitorolnak”. A keresztény- demokrata párt minapi kongresszusán félreérthetetlenül erősödött az efajta fordulatra irányuló pártonbelüli nyomás. Ez a hangadóvá vált irányzat keresetlen egyszerűséggel úgy fogalmazott: ideje a szocialistákat „a maguk helyére tenni”, vagyis (mert ez bizony azt jelentette) kiszorítani a hatalom centrumából. A cél tehát már világos, csak az volt a kérdés, hogyan próbálják megvalósítani. Az elmúlt hét végén ennek is eljött az ideje. A parlamentben egy minden ország számára fontos kérdés. a helyhatósági költség- vetés vitája során nyílt szavazáson a nemzetgyűlés még megszavazta — igaz, már akkor is kissé vonakodva — a Craxi-kabinet javaslatát. De amikor ugyanerről a kérdésről titkos voksolásra került sor, a többség már nemet mondott. Ez a polgári porond szabályai szerint felér egy olyan döntéssel, hogy a parlament gyakorlatilag megvonja bizalmát a hatalmon lévő kormánytól. Craxit a holland fővárosban érte a hír, amire annak hordereje szerint reagált: tartózkodását látványosan megszakítva azonnal hazatért az örök városba és — ahogy illik — benyújtotta kabinetje lemondását. Így és ezért került sor az elnöki palota nyüzsgő hétvégéjére: az államfő megkezdte (és azóta is folytatja) maratoni tárgyalásait a krízis megoldásáról. Nem lesz könnyű dolga. Egyebek között azért nem, mert Itália második legjelentősebb pártja, az Olasz Kommunista Párt nélkül nemcsak a politika, de az elemi matematika szabályai szerint sem lehet stabil kormányzást biztosítani. Nem utolsósorban ez bizonyosodott be ezen a viharos hétvégén. Harmat Endre ítélethirdetés a hágai nemzetközi bíróságon. Felszólították az Egyesült Államokat: ne avatkozzék be Nicaragua belügyeibe ZBIGNIEW MESSNER; Minőségileg új, tartós változásokra van szükség A IX. kongresszus óta el-
