Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Értékváltozások a pártéletben A 35 évvel ezelőtt alapított Somogy Kereske­delmi Vállalat július 1-jétől új gazdaságirányítási formában működik. Egy huszonkét tagú vállalati tanács irányítja a vállalatot. Vállalati tanács a Somogykernél Jó célokért, együttes erővel Sok minden mérlegre Ike­rül mostanában abból, almit értéknek tekintünk, köve­tendőnek, megvalósítandó- rnalk tartunk. Érvényes-e ez a pátrit életére is? Első pSl- lanatbán talán hajlamosak lennénk nemmell felelni, hi­szen a párt életét, munká­ját hosszú távra szóló elvek, eszmények, célok vezérlik. Mégis, vegyük szemügyre a pánt életében érvényesülő értékük közül' azokat, ame­lyek italán a, legfontosab­bak: a kommunisták emberi- politikai magatartását meg­határozó öliveket. Ha néhány évtizedet, mondjuk éppen hiairmiincöt esztendőt hát­rább lépnek gondolatban, a pánt időjsebb tagjai felidéz­hetik, mekkora helyet fog­lalt el akkoriban a követel­mények között a feltétlen fegyelmezettség. A párttag­tól elváirtáík, hogy tekintse magát pánt katonájának”, egyértelműen rendelje alá egyéni .céljait, .törekvéseit az irányító pártszerv ék akara­tának, fel se merüljön ben­ne bármiféle kétely azok helyessége iránt. A szocialis­ta építés kezdeti szakaszá­ban, amikor az osztályharc még eleven valóság volt, en­nek a megközelítésnek volt is álláp ja-, létjogosultsága. Ám az Is tény, hogy a sze­mélyi kultusz légkörében ez a Ikiövetelmiény végletesen el­torzult, ami súlyos fcövet- kezményékhez vezetett. Ezen az alapon tehetett rábírni a párt nem egy ki­váló aktivistáját arra, hogy váUalljan magára soha el nem követett bűnöket. Minit sok imáSi kérdésben, ebben is levontuk a tanul- sáigoka't. De ezeket a tanul­ságokat nem szabad egyol­dalúan' értelmezni. Mert jut­hatunk-e a tapasztalatokból olyan következtetésre, hogy a fegyelmezettség voltakép­pen nem is érték, hogy a határozatok 'következetes teljesítését nem szabad meg­követelni? Bizonyos, hogy lltegalálbb olyan súlyos téve­dés lenne ilyen megállapí­tásra jutni, mint amilyen nagy hliba volt annak ide­jén az említett követelmé­nyeket egyoldalúan eltúloz­ni. A fegyelmezettség, a párt poiitnkáljla melletti egyértel­mű kiállás, az elhatározások teljésítését szolgáló követke­zetes fáradozás ma is alap­vető éls nélkülözhetetlen ér­tékei a párt életének. Meg­őrzésük, erősítésük ezért múlhatatlan kötelezettsége minden kommunistának. Am szükség is van rájuk, nem ugyanúgy kell megmu­tatkozniuk, mint a fejlődés korábbi szakaszaiban. Mert a társadalmi ^.gazdasági ha­ladás a párt életében is fel­értékelt bizonyos vonásokat, régebben kevésbé elismert éfe igényelt értékeket állított elő,tétibe. Olyan értékeket, minit a kezdeményezőkész­ség, az önálló gondolkodás, a kritikai szemlélet, a .rugal­masság. A pártmunka mai felada­tait aligha lehetne megolda­ni, ha elavult értékrend ve­zérelné gondolatainkat, ma­gatartásunkat. Ezért elen­gedhetetlen, hogy a szemlé­let ebben a 'tekintetben, is mindenütt megújuljon, Per­sze továbbra, sem ideálunk a minden kákán csomót ke­reső, a mindent lefiltymáló, a szüntelenül „hőzönigő”. De nem tekinthetjük „okosiko- dónak”, aki a „ferut” elha- itározqttat további új dlgon- dalásókkat bővítené, „pánt- szerűtlennéfc”, aki egy-egy kérdésiben aggályainak, ké­telyeinek is hangot ad, „egyéhieskedőnek”, aki szeret a dolgokról maga véleményt fonmálni, ítéletet alkotni. Az eredményes közösségi cse­lekvéshez mai sok-sók önál­lóan gondolkodó egyén keli. Ma kevés, ha valaki fegyel­mezetten „beáll a sorba”. A megnövékedett helyi önálló­ság feltételei között az ál­lásfoglalásra, való készség és bátorság igényelte tik min­denekelőtt. Egyidőben létjogosultsága volt, ha a párttagok egy ré­szénél elfogadtuk: ők első­sorban a munkaköri felada­tok ellátásában való nelyt. állással 'teljesítik kommunis­ta kötelezettségüket, a köz­élet fórumain' viszont nem mondának Véleményt, mivel „nem kenyerük a szó”. Nem vonva kétségbe az ilyen tí­pusú emberek elkötelezett­ségét, mégis azt keli mon­danunk, hogy mind kevésbe lehet az eszményünk az ef­fajta' 'magatartás. A közéleti jelenlét, a gondolatok nyil­vános kifejtése, közreadása, a döntések előkészítéséhez és .meghazaialáhloz való ér­demi hozzájárulás ma fel­tétlenül az elterjeszkedő ér­tékek első vonalába tartozót. Nyilván ,ném a tettek helyé­re lépő fecsegésre van szük­ség, hanem a tetteket előké­szítő, megalapozó eszmecse­rékre, az azokban való rész­vételire. Az 'élet természetes rend­jéhez tartozik, hogy aiz if­jabb generációk fogékonyab­bak az új értékek iránt, az idősebbek viszont jobban ér,tik és érzik a megörzésn érdemes hagyományos érté­kek ápolásának fontosságát. Mégsem generációs kérdés ez. Rengeteg az egyéni ki­vétel e szabály alól, kedve­ző és kedvezőtlen irányiban egyaránt. Délünk csak az lé- hét, hogy a nemzedékek egy­másra hatása ebben a te­kintetben is a leginkább po­zitív összeredményit alakítsa ki. Segítsen megőrizni mind­azt, ami méltó rá, amire to­vábbra is szükségünk van, s imaghonösítarii azt az újat, ami nélkül ma már nem'jut­hatnánk előbbre. Gyenes László Az elmúlt öt évben jielen- tős eredményeket ért el a vállalat. Kezdeményezéseivel — a nagykereskedelmi jog megszerzése, kötvénykibo­csátás, új üzletek nyitása — fontos szerepet töltött be a megye kereskedelmi életé­ben, A következő években szeretnék folytatni ezt a fo­lyamatot. Mit várnak a vállalati .ta­nács munkájától? Miiként segítheti a testület a gazda­sági céldk elérését, a továb­bi kibontakozást? — erről kérdeztük a vállalat igazga­tóját, a tanács elnökét, egyik tagját és a volt felügyeleti szerv, a megyei tanács ke­reskedelmi osztó lyvezető j ét. Harsányi Józsefné, a váJ- ilálati ,tainács elnöke: — Ügy érzem, fontos vál­tozás ez a vállalat életében. Az itt töltött 23 évben volt alkalmam, hogy megismer­jem a' szervezeti felépítést, az irányítás rendszerét. Mint személyzeti vezető ismerem a dolgozókat, részt vettem a vezetői értekezleteken, en­nek bizonyára hasznát ve­szem mjajd ebben a munká­ban is. Sok nyitott kérdés van működésünkkel 'kapcso­latosam. Tudom, sokat kell tanulnunk, folyatna tosam ké­peznünk kell magunkat, hogy érdemben hozzászól­hassunk egy-egy döntés elő­készítéséhez. Abban is biz­tos vagyak, hagy több lesz a munkám, mint eddig volt, de örömmel vállalom. Sümegh Nándorné igaz­gató, a váltadat! tanács tag­ja: — A vállalati tanács az igazgató személyének meg­választásáról is dönt. Azt, hógy öt évre ismét biza Ilmát kaptam, 'gondolom, elsősor­ban' az elmúlt öt év válla- ilaiti eredményeivel érdemel­tem' ki. Ebben benne van kollégáim munkája is. A jö­vőben is csak akkor tudunk sikereket elránt, ha helyes célokért, együttes, erővel, ki­tartóan dolgozunk. A követ­kező években sem lazítha­tunk, sőt még keményebb munkált kell végeznünk. Eh­hez várok segítséget ettől' a testülettől. Ügy érzem a ta­nács olyan védelmet adhat, amely megkönnyíti a közös döntések utáni egyszemélyi felelősséget. A helyes dön­téseik 'meghozatalához szük­séges az is, hogy a tagok tudják, mi a feladatuk, s le­gyenek rá felkészülve szak­mailag és emberileg. Bnél- •kül célt téveszthet, formális­sá válhat a munjkánk. Arra kelt törekednünk, hogy az együttes gondolkodás új, hasznos elképzeléseket hoz­zon felszínire. Takács Józsefné, a válla­lati (tanács tagja: — A kaposvári boltháló­zat képviseletében negyed- magamimiaü1 veszek részt a testület munkájában. 1970 óta dolgozom a vállalatnál, a tkon fékei óüzlet vezetője vggyolk. Az elmúlt öt év na­gyon jól sikerült, s ettől az új rendszertől hasonló ered­ményeket várunk. Azt hi­szem ezzel a most kapott nagy önállósággal és a kol­lektív vezetéssel nőnek a lehetőségeink. Személy sze­rint ‘azt váíram, hagy .legye­nek jó ötletek, s a több szem többet lat elvére ala­pozva olyan döntéseket hoz­zunk, amelyek valamennyi dolgozó érdjeikét szolgálják. Dóri János, a megyei ta­nács 'kereskedői mi osztály­vezetője: — A vállalati tanács meg­alakulása alőtt felügyeletünk alá 'tartozott a vállalát, ez­után az államigazgatási te­vékenység és a gazdálkodó szervezet munkája külön vá­lik egymástól. A korábbi függőség helyett a demok­ratikus' emberi, partneri kapcsolatok kerülnek elő­térbe. Számunkra nem lesz .teljesen új, hiszen1 eddig is ez jellemezte kapcsolatun­kat. Meggyőződésem, hogy az új iráinyítással fejlődik a dolgozók tulajdonosi tudata, a közösség aítootó ereje ösz­tönzőleg hat .majd a vállalat működésére. A -véleményekből kitűnt: nagy várakozás kíséri a vál­la lati tanács megalakulását. A 'közös munka lehetősége megvan, „csak" élni kelti .ve­ié. Úgy, hogy az ellátás és a gazdaságosság összhangja, a dolgozók anyagi .és munka- körülményeinek javulása Igazolja a .tevékenység sike­rét. N. Zs. Lenfonalat készítenek a Budaflax Gálosfára kihelyezett üzemében, amelyet a Szent bal ázsi Surjánvölgyc Ter­melőszövetkezettel közösen üzemeltetnek. A félkész ter­mékből évente kétszáz tonnányit gyártanak TÚLBUZGÓSÁG = ZAKLATÁS Kiegyensúlyozott körülményök között is visszaüthet a hi­vatal túlbuzgósága. Hát még olyankor — napjainkban —, amikor egyébként érthető okok miatt egyre nagyobb teher hárul a lakosságra. Érzékenyebbek az emberek, s ha nem lennének azok, akkor is joggal kifogásolják, ha indokolat­lanul firtatják anyagi helyzetüket. .Nos, egy Ilyen ügyre hív.ta föl egyszerre két tanácséinak figyelmét is a térség or­szággyűlési képviselője. Levelet írt a Boglárlellei Városi és a Fonyódi Nagyközségi Közös Tanács elnökének, amelyben választ — helyesebben magyarázatot — kért a hivatal túl­buzgóságára. Miről volt szó? Arról, hogy a két-tanács — ki tudja, raj­tuk kívül még hány? — „megfejelt” egy központilag ki­adott adóbevallási ívet. Olyan kérdéseket tett föl az állam­polgároknak, amelyekre egyébként nem kötelesek válaszolni. Az adóhatóságok ugyanis „kiegészítették” a kíváncsi kérdé­seket. A nem lakás céljára szolgáló építményekkel kapcso­latos adóbevallást tűzdelték meg olyan kérdésekkel, ame­lyekhez okuk és joguk se volt! S ezt a tanácsokra nem tarto­zó „adatgyűjtést” kifogásolták, okkal elítélték és zaklatásnak minősítették az állampolgárok. Azt kérdezték e hatóságok: Mennyi a nyaraló- vagy vil­latulajdonos kisipari, magánkereskedői tevékenységéből szár­mazó évi jövedelme? Hány gyerek ellátásáról gondoskodik az állampolgár? Mennyi a család egy főre eső jövedelme? Mennyi a fizetővendéglátásból, a bérbeadásból? Mennyi az állampolgár nyugdíja, s van-e vele együtt élő, önálló ke­resettel rendelkező családtag? A kérdések indokolatlanságát bizonyítja, hogy ezeknek az adatoknak semmi közük sincs az adóbevalláshoz, az adó megállapításához. Szükség lehet rájuk akkor, ha valaki megféllebbezi a kirótt adót... De miért nem hiszi el, mi­ért nem bízik a tanács abban, hogy az állampolgárok több­sége nem fog élni e jogával? V,agy tán az adóhatóság ren­delet iránti kételyeit akarja kifejezni e „megfejelt” adat­gyűjtéssel ... ? Kárt okoz, és nem utal felelős magatartásra az efféle túlbuzgóság! Ez a gondolat és meggyőződés vezethette or­szággyűlési képviselőnk tollát is; s ezért emelünk szót mi is e „vakbuzgóság” ellen. Régi igazság, hogy mindig azt a lovat ütik, amelyik húz... Nem volna társadalmilag igaz­ságosabb, és célszerűbb ehelyett végre felkutatni — és uram bocsá’ elmarasztalni — az évek, évtizedek óta még lakhatási engedélyt sem kérő, ily módon adócsaló állampolgáro­kat ... ? J.B. kommentárunk Magyar és jugosiláv tervek alapján Hajók és erőművek a Dráván Jelentős kereskedelmi' út­vonal volt a Dráva még a százaid első esztendeiben is, óm az első világháborút kö­vető években megcsappant az érdeklődés. Csendes év- tizeídlek után 1945-ben fog­lalkoztak először közös sza­bályozásával, majd1 egy év múllva az árvízvédelemmel a magyar éjs a jugoszláv szak­emberek. Ü jaibb évtizednek kellett aztán, eltelnie, hogy 1955-ben megkössék, majd 1950-ban ratifikálják a két ország vízügyi egyezményét. A Dréya mindkét fél szá­mára fontos folyó. Hazánkat hol hazai területen, hol há- tárvií'sként 236,8 kilométer hösszan érinti. Adottságai, tehetőségei eddig jószerével kihasiznála tlanok voltak. Minderről szó volt tegnap délután Kaposváron a Tech­nika Házában, ahol a Ma­gyar Hidrológiai Társaság somogyi és baranyai szerve­zetének közös rendezésében e témáról hallhattak előadá­sokat a szakemberek. A .há­zigazda jogán Holl Lajos, a somogyi szervezet elnöke a vendégek között üdvözölhet­te Branko Bergmant, a Hor­váth Szocialista Köztársaság v ízga zd álkód ási b i zottságái- nak elnökét és Brandtmüller Istvánt, a. megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét. Dr. Nagy László, az Országos Vízügyi Hivatal osztályveze­tője előadásában egyebek között a Dráva közös érdekű hasznoisíit ás ónak el őzmén yei - röl beszélt. Elmondta, hogy a folyó vízhozama, huszon­ötszörös különbséggel válto­zik, a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás között hat méter eltérés is lehetsé­ges. Indókolit, hogy egyenle­tessé' tegyék. Szükséges tehát tározók építeke, ugyanakkor tehetőség kínálkozik vízi­erőművek építésére is. A Dráván ma már több ilyen működik. A jugoszláv sza­kaszon Du’bravánál éppen most épül a legújabb. Hogy még újabbak is készülhesse­nek aihlhioz szükség lenne a két ország együttműködésé­re. Több mint tízéves előké­szítő munka után a terve­zők négy vízlépcső megépí­tését javasolták. Mindkét országot érintené, a gyur- gyeváci', a barcsi, a moszla- vinai és az eszéki,. Ezek kö­zül a leggazdaságosabbnak a gyurgyeváci megépítése lát­szik. A jugoszláv,o|k a terve­zésével' meglehetősen előre­haladtak, s jövőre már végle­ges dokumentációjuk lesz, s 1988rban: szeretnék megkez­deni építését, hogy 1993-ban már innen is nyerhessenek energiát. Kemény Istvántól, az OVI'BER vezér! gazgató- helyettesétőít arról értesül­hettünk, hogy a .tervhivatal az idén tárgyalja meg, mi­ként vehetünk részt a drá- vai programban. Az elkép­zelések szerint a majdani erőmű termelésének ^^szá­zalékával részesednénk, s en­nék megfelelő munkát is kell vállalnunk. A Gyéké­nyes alatt épülő duzzasztó­tól Murakeresztúrig terjedő tározónál a két ország mun­kásainak huszonötmillió köbméter földet kell meg­mozgatniuk, 165 ezer köb­méter betont kel!' b.eéipíite- niük, szükség lesz 930 ezer négyzetméter aszfaltra, is. A 'meghívott szakemberek ennék ellenére több kérdést is felvetettek. A válaszokból kitűnt, hogy nem kelt szá­molnunk hosszabb távon sem károkkal. Az elgondolások és a számítások szerint a négy vízlépcső építése a leg­optimálisabb körülmények között is huszonöt éviiig el­tarthat. Nemcsak a vilüia— mosenergia szolgáltatásit 'ja­víthatja, hanem a folyam- szabályozást, az árvízvédel­met is. Ismét hajózható le­het a Dráva Vízvárig, alka­lom nyílhat ipartelepítésre. Valamennyi előadó és fel­szólaló' megerősítette: a fo­lyó jelenébe vajó beavatko­zás nem oikoz károkat, el­lenkezőleg, a térség gazda­godását szolgálja. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom