Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
Értékváltozások a pártéletben A 35 évvel ezelőtt alapított Somogy Kereskedelmi Vállalat július 1-jétől új gazdaságirányítási formában működik. Egy huszonkét tagú vállalati tanács irányítja a vállalatot. Vállalati tanács a Somogykernél Jó célokért, együttes erővel Sok minden mérlegre Ikerül mostanában abból, almit értéknek tekintünk, követendőnek, megvalósítandó- rnalk tartunk. Érvényes-e ez a pátrit életére is? Első pSl- lanatbán talán hajlamosak lennénk nemmell felelni, hiszen a párt életét, munkáját hosszú távra szóló elvek, eszmények, célok vezérlik. Mégis, vegyük szemügyre a pánt életében érvényesülő értékük közül' azokat, amelyek italán a, legfontosabbak: a kommunisták emberi- politikai magatartását meghatározó öliveket. Ha néhány évtizedet, mondjuk éppen hiairmiincöt esztendőt hátrább lépnek gondolatban, a pánt időjsebb tagjai felidézhetik, mekkora helyet foglalt el akkoriban a követelmények között a feltétlen fegyelmezettség. A párttagtól elváirtáík, hogy tekintse magát pánt katonájának”, egyértelműen rendelje alá egyéni .céljait, .törekvéseit az irányító pártszerv ék akaratának, fel se merüljön benne bármiféle kétely azok helyessége iránt. A szocialista építés kezdeti szakaszában, amikor az osztályharc még eleven valóság volt, ennek a megközelítésnek volt is álláp ja-, létjogosultsága. Ám az Is tény, hogy a személyi kultusz légkörében ez a Ikiövetelmiény végletesen eltorzult, ami súlyos fcövet- kezményékhez vezetett. Ezen az alapon tehetett rábírni a párt nem egy kiváló aktivistáját arra, hogy váUalljan magára soha el nem követett bűnöket. Minit sok imáSi kérdésben, ebben is levontuk a tanul- sáigoka't. De ezeket a tanulságokat nem szabad egyoldalúan' értelmezni. Mert juthatunk-e a tapasztalatokból olyan következtetésre, hogy a fegyelmezettség voltaképpen nem is érték, hogy a határozatok 'következetes teljesítését nem szabad megkövetelni? Bizonyos, hogy lltegalálbb olyan súlyos tévedés lenne ilyen megállapításra jutni, mint amilyen nagy hliba volt annak idején az említett követelményeket egyoldalúan eltúlozni. A fegyelmezettség, a párt poiitnkáljla melletti egyértelmű kiállás, az elhatározások teljésítését szolgáló következetes fáradozás ma is alapvető éls nélkülözhetetlen értékei a párt életének. Megőrzésük, erősítésük ezért múlhatatlan kötelezettsége minden kommunistának. Am szükség is van rájuk, nem ugyanúgy kell megmutatkozniuk, mint a fejlődés korábbi szakaszaiban. Mert a társadalmi ^.gazdasági haladás a párt életében is felértékelt bizonyos vonásokat, régebben kevésbé elismert éfe igényelt értékeket állított elő,tétibe. Olyan értékeket, minit a kezdeményezőkészség, az önálló gondolkodás, a kritikai szemlélet, a .rugalmasság. A pártmunka mai feladatait aligha lehetne megoldani, ha elavult értékrend vezérelné gondolatainkat, magatartásunkat. Ezért elengedhetetlen, hogy a szemlélet ebben a 'tekintetben, is mindenütt megújuljon, Persze továbbra, sem ideálunk a minden kákán csomót kereső, a mindent lefiltymáló, a szüntelenül „hőzönigő”. De nem tekinthetjük „okosiko- dónak”, aki a „ferut” elha- itározqttat további új dlgon- dalásókkat bővítené, „pánt- szerűtlennéfc”, aki egy-egy kérdésiben aggályainak, kételyeinek is hangot ad, „egyéhieskedőnek”, aki szeret a dolgokról maga véleményt fonmálni, ítéletet alkotni. Az eredményes közösségi cselekvéshez mai sok-sók önállóan gondolkodó egyén keli. Ma kevés, ha valaki fegyelmezetten „beáll a sorba”. A megnövékedett helyi önállóság feltételei között az állásfoglalásra, való készség és bátorság igényelte tik mindenekelőtt. Egyidőben létjogosultsága volt, ha a párttagok egy részénél elfogadtuk: ők elsősorban a munkaköri feladatok ellátásában való nelyt. állással 'teljesítik kommunista kötelezettségüket, a közélet fórumain' viszont nem mondának Véleményt, mivel „nem kenyerük a szó”. Nem vonva kétségbe az ilyen típusú emberek elkötelezettségét, mégis azt keli mondanunk, hogy mind kevésbe lehet az eszményünk az effajta' 'magatartás. A közéleti jelenlét, a gondolatok nyilvános kifejtése, közreadása, a döntések előkészítéséhez és .meghazaialáhloz való érdemi hozzájárulás ma feltétlenül az elterjeszkedő értékek első vonalába tartozót. Nyilván ,ném a tettek helyére lépő fecsegésre van szükség, hanem a tetteket előkészítő, megalapozó eszmecserékre, az azokban való részvételire. Az 'élet természetes rendjéhez tartozik, hogy aiz ifjabb generációk fogékonyabbak az új értékek iránt, az idősebbek viszont jobban ér,tik és érzik a megörzésn érdemes hagyományos értékek ápolásának fontosságát. Mégsem generációs kérdés ez. Rengeteg az egyéni kivétel e szabály alól, kedvező és kedvezőtlen irányiban egyaránt. Délünk csak az lé- hét, hogy a nemzedékek egymásra hatása ebben a tekintetben is a leginkább pozitív összeredményit alakítsa ki. Segítsen megőrizni mindazt, ami méltó rá, amire továbbra is szükségünk van, s imaghonösítarii azt az újat, ami nélkül ma már nem'juthatnánk előbbre. Gyenes László Az elmúlt öt évben jielen- tős eredményeket ért el a vállalat. Kezdeményezéseivel — a nagykereskedelmi jog megszerzése, kötvénykibocsátás, új üzletek nyitása — fontos szerepet töltött be a megye kereskedelmi életében, A következő években szeretnék folytatni ezt a folyamatot. Mit várnak a vállalati .tanács munkájától? Miiként segítheti a testület a gazdasági céldk elérését, a további kibontakozást? — erről kérdeztük a vállalat igazgatóját, a tanács elnökét, egyik tagját és a volt felügyeleti szerv, a megyei tanács kereskedelmi osztó lyvezető j ét. Harsányi Józsefné, a váJ- ilálati ,tainács elnöke: — Ügy érzem, fontos változás ez a vállalat életében. Az itt töltött 23 évben volt alkalmam, hogy megismerjem a' szervezeti felépítést, az irányítás rendszerét. Mint személyzeti vezető ismerem a dolgozókat, részt vettem a vezetői értekezleteken, ennek bizonyára hasznát veszem mjajd ebben a munkában is. Sok nyitott kérdés van működésünkkel 'kapcsolatosam. Tudom, sokat kell tanulnunk, folyatna tosam képeznünk kell magunkat, hogy érdemben hozzászólhassunk egy-egy döntés előkészítéséhez. Abban is biztos vagyak, hagy több lesz a munkám, mint eddig volt, de örömmel vállalom. Sümegh Nándorné igazgató, a váltadat! tanács tagja: — A vállalati tanács az igazgató személyének megválasztásáról is dönt. Azt, hógy öt évre ismét biza Ilmát kaptam, 'gondolom, elsősorban' az elmúlt öt év válla- ilaiti eredményeivel érdemeltem' ki. Ebben benne van kollégáim munkája is. A jövőben is csak akkor tudunk sikereket elránt, ha helyes célokért, együttes, erővel, kitartóan dolgozunk. A következő években sem lazíthatunk, sőt még keményebb munkált kell végeznünk. Ehhez várok segítséget ettől' a testülettől. Ügy érzem a tanács olyan védelmet adhat, amely megkönnyíti a közös döntések utáni egyszemélyi felelősséget. A helyes döntéseik 'meghozatalához szükséges az is, hogy a tagok tudják, mi a feladatuk, s legyenek rá felkészülve szakmailag és emberileg. Bnél- •kül célt téveszthet, formálissá válhat a munjkánk. Arra kelt törekednünk, hogy az együttes gondolkodás új, hasznos elképzeléseket hozzon felszínire. Takács Józsefné, a vállalati (tanács tagja: — A kaposvári bolthálózat képviseletében negyed- magamimiaü1 veszek részt a testület munkájában. 1970 óta dolgozom a vállalatnál, a tkon fékei óüzlet vezetője vggyolk. Az elmúlt öt év nagyon jól sikerült, s ettől az új rendszertől hasonló eredményeket várunk. Azt hiszem ezzel a most kapott nagy önállósággal és a kollektív vezetéssel nőnek a lehetőségeink. Személy szerint ‘azt váíram, hagy .legyenek jó ötletek, s a több szem többet lat elvére alapozva olyan döntéseket hozzunk, amelyek valamennyi dolgozó érdjeikét szolgálják. Dóri János, a megyei tanács 'kereskedői mi osztályvezetője: — A vállalati tanács megalakulása alőtt felügyeletünk alá 'tartozott a vállalát, ezután az államigazgatási tevékenység és a gazdálkodó szervezet munkája külön válik egymástól. A korábbi függőség helyett a demokratikus' emberi, partneri kapcsolatok kerülnek előtérbe. Számunkra nem lesz .teljesen új, hiszen1 eddig is ez jellemezte kapcsolatunkat. Meggyőződésem, hogy az új iráinyítással fejlődik a dolgozók tulajdonosi tudata, a közösség aítootó ereje ösztönzőleg hat .majd a vállalat működésére. A -véleményekből kitűnt: nagy várakozás kíséri a válla lati tanács megalakulását. A 'közös munka lehetősége megvan, „csak" élni kelti .veié. Úgy, hogy az ellátás és a gazdaságosság összhangja, a dolgozók anyagi .és munka- körülményeinek javulása Igazolja a .tevékenység sikerét. N. Zs. Lenfonalat készítenek a Budaflax Gálosfára kihelyezett üzemében, amelyet a Szent bal ázsi Surjánvölgyc Termelőszövetkezettel közösen üzemeltetnek. A félkész termékből évente kétszáz tonnányit gyártanak TÚLBUZGÓSÁG = ZAKLATÁS Kiegyensúlyozott körülményök között is visszaüthet a hivatal túlbuzgósága. Hát még olyankor — napjainkban —, amikor egyébként érthető okok miatt egyre nagyobb teher hárul a lakosságra. Érzékenyebbek az emberek, s ha nem lennének azok, akkor is joggal kifogásolják, ha indokolatlanul firtatják anyagi helyzetüket. .Nos, egy Ilyen ügyre hív.ta föl egyszerre két tanácséinak figyelmét is a térség országgyűlési képviselője. Levelet írt a Boglárlellei Városi és a Fonyódi Nagyközségi Közös Tanács elnökének, amelyben választ — helyesebben magyarázatot — kért a hivatal túlbuzgóságára. Miről volt szó? Arról, hogy a két-tanács — ki tudja, rajtuk kívül még hány? — „megfejelt” egy központilag kiadott adóbevallási ívet. Olyan kérdéseket tett föl az állampolgároknak, amelyekre egyébként nem kötelesek válaszolni. Az adóhatóságok ugyanis „kiegészítették” a kíváncsi kérdéseket. A nem lakás céljára szolgáló építményekkel kapcsolatos adóbevallást tűzdelték meg olyan kérdésekkel, amelyekhez okuk és joguk se volt! S ezt a tanácsokra nem tartozó „adatgyűjtést” kifogásolták, okkal elítélték és zaklatásnak minősítették az állampolgárok. Azt kérdezték e hatóságok: Mennyi a nyaraló- vagy villatulajdonos kisipari, magánkereskedői tevékenységéből származó évi jövedelme? Hány gyerek ellátásáról gondoskodik az állampolgár? Mennyi a család egy főre eső jövedelme? Mennyi a fizetővendéglátásból, a bérbeadásból? Mennyi az állampolgár nyugdíja, s van-e vele együtt élő, önálló keresettel rendelkező családtag? A kérdések indokolatlanságát bizonyítja, hogy ezeknek az adatoknak semmi közük sincs az adóbevalláshoz, az adó megállapításához. Szükség lehet rájuk akkor, ha valaki megféllebbezi a kirótt adót... De miért nem hiszi el, miért nem bízik a tanács abban, hogy az állampolgárok többsége nem fog élni e jogával? V,agy tán az adóhatóság rendelet iránti kételyeit akarja kifejezni e „megfejelt” adatgyűjtéssel ... ? Kárt okoz, és nem utal felelős magatartásra az efféle túlbuzgóság! Ez a gondolat és meggyőződés vezethette országgyűlési képviselőnk tollát is; s ezért emelünk szót mi is e „vakbuzgóság” ellen. Régi igazság, hogy mindig azt a lovat ütik, amelyik húz... Nem volna társadalmilag igazságosabb, és célszerűbb ehelyett végre felkutatni — és uram bocsá’ elmarasztalni — az évek, évtizedek óta még lakhatási engedélyt sem kérő, ily módon adócsaló állampolgárokat ... ? J.B. kommentárunk Magyar és jugosiláv tervek alapján Hajók és erőművek a Dráván Jelentős kereskedelmi' útvonal volt a Dráva még a százaid első esztendeiben is, óm az első világháborút követő években megcsappant az érdeklődés. Csendes év- tizeídlek után 1945-ben foglalkoztak először közös szabályozásával, majd1 egy év múllva az árvízvédelemmel a magyar éjs a jugoszláv szakemberek. Ü jaibb évtizednek kellett aztán, eltelnie, hogy 1955-ben megkössék, majd 1950-ban ratifikálják a két ország vízügyi egyezményét. A Dréya mindkét fél számára fontos folyó. Hazánkat hol hazai területen, hol há- tárvií'sként 236,8 kilométer hösszan érinti. Adottságai, tehetőségei eddig jószerével kihasiznála tlanok voltak. Minderről szó volt tegnap délután Kaposváron a Technika Házában, ahol a Magyar Hidrológiai Társaság somogyi és baranyai szervezetének közös rendezésében e témáról hallhattak előadásokat a szakemberek. A .házigazda jogán Holl Lajos, a somogyi szervezet elnöke a vendégek között üdvözölhette Branko Bergmant, a Horváth Szocialista Köztársaság v ízga zd álkód ási b i zottságái- nak elnökét és Brandtmüller Istvánt, a. megyei tanács általános elnökhelyettesét. Dr. Nagy László, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője előadásában egyebek között a Dráva közös érdekű hasznoisíit ás ónak el őzmén yei - röl beszélt. Elmondta, hogy a folyó vízhozama, huszonötszörös különbséggel változik, a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás között hat méter eltérés is lehetséges. Indókolit, hogy egyenletessé' tegyék. Szükséges tehát tározók építeke, ugyanakkor tehetőség kínálkozik vízierőművek építésére is. A Dráván ma már több ilyen működik. A jugoszláv szakaszon Du’bravánál éppen most épül a legújabb. Hogy még újabbak is készülhessenek aihlhioz szükség lenne a két ország együttműködésére. Több mint tízéves előkészítő munka után a tervezők négy vízlépcső megépítését javasolták. Mindkét országot érintené, a gyur- gyeváci', a barcsi, a moszla- vinai és az eszéki,. Ezek közül a leggazdaságosabbnak a gyurgyeváci megépítése látszik. A jugoszláv,o|k a tervezésével' meglehetősen előrehaladtak, s jövőre már végleges dokumentációjuk lesz, s 1988rban: szeretnék megkezdeni építését, hogy 1993-ban már innen is nyerhessenek energiát. Kemény Istvántól, az OVI'BER vezér! gazgató- helyettesétőít arról értesülhettünk, hogy a .tervhivatal az idén tárgyalja meg, miként vehetünk részt a drá- vai programban. Az elképzelések szerint a majdani erőmű termelésének ^^százalékával részesednénk, s ennék megfelelő munkát is kell vállalnunk. A Gyékényes alatt épülő duzzasztótól Murakeresztúrig terjedő tározónál a két ország munkásainak huszonötmillió köbméter földet kell megmozgatniuk, 165 ezer köbméter betont kel!' b.eéipíite- niük, szükség lesz 930 ezer négyzetméter aszfaltra, is. A 'meghívott szakemberek ennék ellenére több kérdést is felvetettek. A válaszokból kitűnt, hogy nem kelt számolnunk hosszabb távon sem károkkal. Az elgondolások és a számítások szerint a négy vízlépcső építése a legoptimálisabb körülmények között is huszonöt éviiig eltarthat. Nemcsak a vilüia— mosenergia szolgáltatásit 'javíthatja, hanem a folyam- szabályozást, az árvízvédelmet is. Ismét hajózható lehet a Dráva Vízvárig, alkalom nyílhat ipartelepítésre. Valamennyi előadó és felszólaló' megerősítette: a folyó jelenébe vajó beavatkozás nem oikoz károkat, ellenkezőleg, a térség gazdagodását szolgálja. Nagy Jenő
