Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
6 Somogyi Néplap 1986. június 7., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA A biotechnológia lehetőségei Magyarországon A Magyar Tudományos Akadé: . ának idei közgyűlését megelőzően, nagy érdeklődés mellett került sor a Biológiai, az Agrártudományi, a Kémiai és az Orvos- tudományi Osztály rendezésében a biotechnológia jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit tárgyaló előadásokra. Dénes Géza akadémikus elmondat-ta, hogy ez a mintegy tíz éves múltra visszatekintő fogalom egy jellegzetes interdiszciplináris (több tudományágat átfogó) tudományos eljárássorozatot takar, az alapkutatásoktól egészen a technológiái eljárások kidolgozásáig. Művelése igényli az új biológiai, genetikai, kémiai és technológiai ismereteket. A biotechnológiai eljárás szülőatyjának a francia Pasteurt tekinthetjük, aki száz esztendővel ezelőtt mikroorganizmusokat használt fel erjesztési célokra. Századunk húszas-harmincas éveiben a biokémia előretörésének időszakában felfedezték és felhasználták már az iparban az enzimek anyagcseretermékeit, és először állítottak elő biokatalizátorokat. A mikrobiológiai-mérnöki művelettan, a műszertan (a biokémiai ellenőrző módszerek kialakulása) is hozzájárult ahhoz, hogy a Fleming által felfedezett penicillint ipar- szerűen kezdhették el gyártani, a II. világháború idején. Holló János akadémikus, az MTA Központi Kutatóintézetéheik főigazgatáhelyette- se elmondta, hogy a 70-es évek elejétől a kutatók olyan eredményeket értek el, amelyek lehetővé tették, hogy az ember tudatosan, irányítottan beavatkozzék az élő szervezetek öröklődési és szaporodási folyamataiba. A molekuláris biológiai térhódításával kiszélesedett a mikroorganizmusok ipari felhasználásának lehetősége. Lehetővé vált a magasabb rendű szervezetek, illetve azok sejtjeinek felhasználása technológiai célokra. A hetvenes évek második felében az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központjában olyan világraszóló eredmények születtek, mint a növényi sejtben tenyésztés útján kialakított mutáns. A génsebészeti kutatások eredményeképpen pedig laboratóriumi körülmények között génsebészeti úton — szinte a világon elsőként — állítottak elő inzulint. Élen járnak a magyar kutatók az új ösz- szetételű enzimek genetikai sebészeti úton történő előállításában is. Kidolgozták az enzimológiai folyamatok számítógépes irányításának matematikai elveit is, új fogl;.'- kozási ág született: az enzimmérnökség. A hazai fejlődési tendenciák e emzet- közileg is elismert sikerek ellenére eltérnek a világ élenjáró országainak gyakorlatától. S a magyar ipar teljesen kimaradt a biotechnológiai ipar mérés- és szabályozás- technikájának fejlesztéséből Hazánkban nincsenek a mikroorganizmusok termelési célra történő befogadására alkalmas, a paramétereket állandó szinten tartó bioreaktorok. A laboratóriumi, körülmények között elért eredmények „technológiai sora” nem bírja el az ipar szükségszerű méretnövekedésének követelményeit. Ennek oka — mint erről Vida Gábor akadémikus, az ELTE professzora szólott —, hogy hiányoznak azok a szakemberek, akiknek laboratóriumban is az ipar technológiai követelményei lebegnének a szemük előtt. Lemaradásunk azért is szomorú, mert ai elmúlt három évtized során a már megszerzett pozíciónkat vesztettük el. Az MTA 1986 januárjában tartott elnökségi ülésének jegyzőkönyvében ezt olvashatjuk: „ötlettel, szorgalommal nem ellensúlyozhatjuk az oktatásban, illetve a gyógyszerkutatásban el nem ért új eredményeket.” Az MTA elnöksége javasolta az illetékes szerveknek, hogy hozzanak létre egy — a kutatói érdekeltséget is szem előtt tartó — átfogó biotechnológiai programot. Ugyanakkor — elsősorban a gén- technológiában elért eredményeink bázisán — létre kell hozni egy mikrokémiai analizáló — szintetizáló laboratóriumi komplexumot, olyan összetett műszerparkot, amely alkalmas DNS szintetizálására és meghatározására. Ki kell terjeszteni a kutatásokat az állat- és növényfajokra is. A humán kutatások nélkül az embriológiától1, az anyagcsere szabályozásától és az onkológiai víruskutatástól, várhatók hazai eredmények, de hogy mikor — erre ma még nehéz választ adni. Az évente - különböző egyetemeken kiképzett — 20—30 biotechnológus kevésnek látszik — véli Vida Gábor akadémikus, ugyanakkor a tényleges igény felmérése még nem történt meg. Bonta Miklós HARCBAN A TENGERREL Hollandia 33 539 km--nyi területének egynegyede fekszik a tenger szintje alatt, és további negyede egy szintben van a tengerrel. A parti terület állandóan süllyed, egy évszázad alatt 20 centiméterrel. A tenger és a folyók hordoléka által feltöltött, rendkívül termékeny mélyföldön a Rajna, a Maas és a Schelde torkolati ágai széles tölcsérek alakultak. A dagályhullámok hatalmas mennyiségű sós vizet zúdítanak a tölcsérekbe, s széles árterületek kerülnek víz alá. A hollandok évszázadok óta gátakkal védik földjeiket, ám minden erőfeszítsük ellenére gyakran tört be területükre a tenger, s küionosén a vihardagályok okoztak nagy katasztrófákat, mint az 1953. február elsejei is, amely 90 helységet öntött el. Ekkor hatvanezren váltak hajléktalanná, s 1795-en haltak meg. De régibb szomorú emlékek is vannak. 1277 decemberének egy viharos éjszakáján a hatalmas szökőár 30 falut pusztított el. A Szent Erzsébet-árnak nevezett katasztrófa 1421-ben százezer emberéletet követe! az akkor még nem sűrűn lakott partvidéken. A holland parlament még 1953-ban elfogadta az úgynevezett deltatervet, amely a szigetekre tagolt Zeelandon és a három folyó bonyolult torkolati hálózatán gátak és zsilipek építésével fékezi a tenger támadásait, szabályozza a folyók vízellátását, megrövidíti a tengerpartot, s a gátakon épített modern utakkal kapcsolja egybe a szigetvilágot az ország belsejével. A terv egyik igen fontos szakasza az északról számított második torkolatnak, a Haringvliet-öbölnek a gólja. Amíg ez a gát el nem készült, minden dagály 260 millió köbméter vizet juttatott az öbölbe. A Haringvliet-gátat tartó 22 ezer betonoszlopot a széles tölcsértorkolat közepén gátakkal övezett munkagödörben, mintegy 10 méterrel a tengerszint alatt építették fel. A betonoszlopok képezik az alapját a gát zsiliprendszerének. Ezzel szabályozzák a Rajna és a Maas torkolatának a vízellátását. A Ha- ringvliet-gát zsilipjei együttműködnek a Rajnán és a Maason létesített több tagú gát és zsiliprendszerrel. A 4,5 kilométer hosszú gát koronáján, 18 méterrel a tengerszint fölött, 22 méter széles, négysávos autósztráda fut. Képünkön: A Haringvliet- gát építésének ezvik szakasza. Szóval ébresztő karórák A -tokiói Hitachi konszern új italálimáhyía felcsillantja a reményt, ho-gy a közellj övő- ben olyan karórák és zsebszámológépek kerülnek forgalomba, amelyek hangos szóval is jelzik a pontos időt. Ehhez egy új találmány, az átlátszó hangszóró nyitja meg az utat, amelyet a. karóra vagy a zsebszámológép kiijelző lapjaként alkalmazhatnak. Az óra üveget vagy zsebszámológépet borító üveglap1, vta'gy esetleg műanyag lemez lesz a rezonáló panel, alátta lantánna! „szennyezett” cirkántum- titanáfiból vagy szerves pofi vi ni 1 dénf lu or idlbó 1 kés zü 11 átlátszó piezoelektromos lapot helyeznek el. Az áramot átlátszó elektródokkal táplálják a pieza-rétegbe: aiz elektródokat ón vagy indi- umox-id vékonyréteg alkotja. Az áram a szerkezetben elhelyezett beszédszintézis- morzsából érkezik. A Hitachi kutatómérnökei szerint manapság kb. 200 szó hozható létre a karórába beépíthető méretű áramkör-morzsával és a szóbeli kijelzés egy méternyi távolságból is haliiható az átlátszó hangszóróból. Megnyílik az út karóra méretű rádió- készülékek készítésére is, sőt, minthogy a piezoelektromos lap valószínűleg mikrofon is lehet, kifejleszthetnek karóraként viselhető törpe rádiótelefonokat is. Pollenesö-előrejelzés A növények Közép-<Euró- pában az időjárástól függően más-más időpontban kezdenek virágozni. Ugyan annak a növénnyek a legkorábbi és legkésőbbi virágzása között hat hét is eltelhet. A virágporra érzékeny — allergiás — emberek tehát csak a mindenkori polleneső időpontjának ismeretében részesíthetők megelőző kezelésben. A virágpor alakja általában jellemző a növényfajtára. Mivel jórészt fehérjetermészetű összetevői vannak, allergénként szerepelhet. A pollenérzékenység következtében fellépő allergiás reakciók bizonyos évszakokhoz, tehát bizonyos növények virágzásához kötöttek. Az NSZK-ban az elmúlt években számos kísérletet végeztek, azt mérték, hogy mikor és mennyi pollen száll a levegőben. Eltérő magasságokban pollencsapdákat helyeztek el, s a beléjük hulló virágpor érkezésének időpontjából és mennyiségéből kétJhárom napos pollen-előrejelzést (készítettek, s azokról a rádiót és a sajtót értesítették. Az értékelés szerint három előrejelzés közül kettő helyes volt. Számos betegnapló azt mutatta, hogy a nagy virágporadag ellenére a virágporra érzékeny betegek — a tervszerű megelőző gyógyszerszedés hatására — alig szenvedtek allergiás bán- talmak^a. A levegő virágpor- szem-tartalmát már Angliában is állandóan mérik. Képünkön: egy virágpor- szem elektronmikroszkópos képe. Gyógyszer paradicsomszárból Százarcú szendvicazz A második világháború után kezdett elterjedni, s azóta mind szélesebb köbben használatos egy újfajta anyagkombinálció, amelyet összefoglaló néven .szendvicsszerkezeteknek hlívunk. E szerkezet tulajdonképpen két (általában, de nem mindig szükségszerűen azonos) réteg közé helyezett barrna- dák, emezektől különböző anyagból áll. Lényeges a szendvicsszénkezet meghatározása szempontjából, hogy a három réteg szilárdan egymáshoz kapcsolódik (többnyire ragasztóval), és a három réteg „együttdolgozik”. A szendvicsszer kezetek egyiik jellemzője, hogy térfogatsúlyuk kicsi. Erre való tekintettel elsőként a járműipar tartott igényt erre az anyagkombinációra, hiszen ha a jármű súllyá kisebb, aiklkor vagy kisebb teljesítményű motorral (kevesebb üzemanyaggal) lehet elérni ugyanazt a teljesítményt, vagy ugyanazzal a motorral sokkal töíbb terhiét lehet szál lítani. Napjainkban a szend- vicsszerkezetek legfőbb alkalmazója a repülőgépipar. A vízi közlekedésben is terjednek a szendvicsszerkezetek: vitorláshajók fedélzete, kisebb motorosok teste készül belőle. Az építőiparban a szendviiicsszerkezetek alkalmazása egészen újszerű megoldásokat tesz lehetővé, önsúlyuk ugyanis- olyan, kicsi, hogy akár tí z-tizen két méteres fesztávolságú önhordó elemek is készíthetők belőlük. Természetesen a szendvicsszerkezetek alkalmazásának is megvannak a korlátái. Ahol például felmelegedéssel' lehet számolni, vagy a-z összetevő anyagok különböző hőtágulásai következtében feszültségek léphetnek fel, ott a szendvicsszerkezet tönkremehet vagy tönkretehet más elemeket. Még’ nagyobb gond, hogy a szend- vicsszerkezetekeit határtllaip- jaikra merőleges irányban nem lehet kis helyen koncentráltan terhelni. Képünkön egy repülő gép- sugárba j tómű szendviess zer - kezetű hangszigetelésének készítését láthatjuk. A paradicsom szárából nyerhető -tama-tint jó ideje csak gombaölő tulajdonságai miatt alkalmazták. De felfedezték, hogy allergiás reakcióknál és gyulladásos folyamatokban: is jó hatása léhet. Megkísérelték, a mellékhatásokkal bőven rendelkező kerti zont is tomatininal helyettesíteni, méghozzá sikerrel. A biológusok kísérleteik elején- patkányoknak adagoltak tomatint, imajd egy órával később kis meny- nyiségű, ödémát (vízenyőt) Okozó anyagot fecskendeztek be. A patkányok lába megdagadt ugyan, de a tomati-n erősem csökkentette aiz ödémát, éppen, úgy, mint ahogyan a kortlzon. Rájiöttek, hogy a toimatin még hatálso- salbb, ha előzetesen a kísérleti állatok -mellékveséjét eltávolítják. Ez azt jelenti, hogy ai tomatin nem a mellékvese közvetítésével hat, sőt lehet, hogy ai mellékvese góltól ja a hatását. Egy másik kísérletben azt vizsgálták, hogyan- hat a toma-tin a kísérletileg előidézett krónikus gyulladás jellegzetes tünetére, a szö- vetburj-ámzáBra. A .patkányoknak, amelyeknek bőre alá erős gyulladást előidéző anyaggal átitatott vattagombócokat ültettek be, egy héten át tomatint adagoltak. A szövetek burjánzása jelentősen- csökkent, és az álfáitok nem vesztettek a súlyukból sem. A kísénlétsorozat befejezéseként egerek hashártyájálba izgató szérumot fecskendezték be. Az egy óráival élőbb adagolt toma-tin jelentősen csökkentette a hashártya reakcióját. Könnyű elképzelni, milyen: jelentősége Tehet ezeknek a kísérleteknek: a gyulladásos betegségék kezelésében itomatinnal lehet helyettesíteni a kortizont, amelynek nem kívánatos mellékhatásai cseppet ‘se;m elhanyagolhatóak. Képünk tanúsága szerint a tomatin alapanyagában, a paradi-csoms zárban aligha lenne hiány.
