Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

2 Somogyi Néplap 1986. június 6., péntek Gyászszertartás Jerzy Zielinski tiszteletére Tegnap délelőtt a Mező Imre úti temető ravatalozó­jában rendezett gyászszertar­táson csalódja, a budapesti diplomáciai képviseletek ve­zetői, a lengyel nagykövetség és kolónia, valamint ma­gyarországi barátai és isme­rősei jelenlétében Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes, Boncso Mitev bolgár nagykövet, a diplomáciai testület doyenje és Andrzej Zabinski, a lengyel nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője vett búcsút a Lengyel Nép­köztársaság pénteken Buda­pesten elhunyt rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tétől, Jerzy Zielinskiitől. A ravatalnál, a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány képviselői, a diplomáciai képviseletek ve­zetői, valamint tagjai és a lengyel kolónia képviselői álltak díszőrséget. A kato­nai tiszteletadás után. az el­hunyt földi maradványait Lengyelországba szállítot­ták. Varsóban helyezik örök nyugalomra. A gorbacsovi külpolitika tengelye Biztonságot — az ellenfélnek is Az atomkorszak megköve­telte új politikai gondolko­dás és új politika hordozó­jaként fogadja hazánk a Varsói Szerződés budapesti csúcstalálkozója előtt Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát. Látogatása nagy alkalom annak a békepoliti­kának jobb megismerésére és mégis mertetésére, amely bolygónk lakhatóságának legfőbb érdekéből kiindulva nem ideológiai vágyakra, ha­nem reális folyamatokra épül, nem egy abszolutizált ellenségképből, hanem az egymásrautaltság kénysze­réből merített érvekre tá­maszkodva a békeharcot te­szi a nemzetközi osztály- harc legfőbb területévé. Az SZKP KB főtitkára ta­valy olyan helyzetben vette át hivatalát, amikor az öt atomhatalom birtokában lé­vő, másfél millió Hirosima „teljesítményű” ötvenezer atomfegyver kíméletlenül követelte ennek a következ­tetésnek a levonását: az atomháború után nincs sem­mi, az atomháború után nem lehet új társadalmat építeni, így tehát ma az emberi ci­vilizáció és a szocializmus fennmaradása szempontjá­ból döntő a béke. A gorbacsovi külpolitiká­hoz világszerte méltán kap­csolják nemcsak általában az érdekek fokozott vizsgá­latát a nemzetközi viszo­nyokban, hanem a maximá­lis biztonság helyett az opti­mális, az abszolút biztonság helyett az elégséges bizton­ság 'igénylését, azt, hogy a katonai elem visszaszorítá­sával kell kölcsönös és ki­egyensúlyozott nemzetközi biztonságra törekedni, s hogy végeredményben a biztonsá­got csak az ellenféllel együtt lehet megteremteni. A Nyugat a közelmúltban nem keveset tett annak ér­dekében, hogy kiprovokálja a kelet—nyugati tárgyalások szétzilálását, s azt, hogy. a Szovjetunió csapja be az ajtót a párbeszéd előtt. Ha erre rendíthetetlen szovjet katonai önmérséklet, minden esetben politikai szintű rea­gálás lett a válasz, ha Moszkva ennek ellenére folytatta leszerelési javaslat- offenzíváját, alátámasztva sorozatosan meghosszabbí­tott moratóriumokkal, akkor ez annak a vezetésnek hig­gadt bölcsességét dicséri, amely távlatokat tart szem előtt, s bízik céljai megvaló- síth atós ágában. Senki nem állítja, hogy a január il5-i szovjet komplex javaslatok, amelyek 2000-re aitomfegyvermenites világgal számolnák, könnyén emészt­hető „falatkák” az űrfegy­verkezés1 cápái, a nukleáris „elrettentés’’ megszálottai számára. Ezeket a javaslato­kat, akár csak a vegyi fegy­verrel, az „eurorakétákkal", az új típusú .tömegpusztí­tó fegyverekkel, a hagyomá­nyos erőkkel és eszközökkel, Ázsia, vagy a Földközi-ten­ger térségének biztonságá­val. kapcsolatos .elgondoláso­kat éppen azért terjesztette elő a Szovjetunió, hogy el­veket és szándékokat tük- röztessen és szembesítsen. Az emberiségnek látnia kell, hogy kinek okoz problémát a fegyverzetkorlátozás, kitől idegen a katonai és katona- politikai önmérséklet. Csak ennek világméretű felisme­rése képes megegyezési kész­séget sugallni Washington­nak, amely most a. nemzet­közi biztonsági jogrend fel­rúgásának útjára, lépett. A gorbacsovi külpolitika, ha szabad ezt a kifejezést használni, belpolitikai érde­kek által orientált külpoliti­ka. Nemcsak azért, mert szerves egységben, szemléli a gazdaság álltalános potenci­álját, a. védelmi potenciált és az életszínvonalat, hanem azért is, mert a békés építés szükségleteiből indul ki, és nem lépi túl azokat. Másfe­lől, a belső építőmunka eredményei jelenítik azt a nemzetközileg is számba ve­endő erőviszony-tényezőt, amely a szovjet békekezde­ményezéseknek igazi haté­konyságot adhat. P. S. A június 22-re előre ho­zott spanyol választások előtt a kormányzó szocialis­ta párt, a PSOE óriási erő­feszítéseket tesz, hogy kül­politikai szempontból is „be­biztosítsa” magát. Ebben a vonatkozásban döntő szerepe volt Felipe González minisz­terelnök moszkvai látogatá­sának. Emlékezetes, hogy a már­cius 16-án tartott népszava­záson Spanyolország úgy döntött: továbbra is a NATO tagja marad — anélkül, hogy részt vennie a ‘blokk katonai integrációjában. Felipe Gon­zález korábbi álláspontjához képest fordulatot hajtott végre, és politikai sorsát a NATO-tagsághoz kötötte. Tüntetők a Torrejon légi­bázisnál Pandzsábi feszültség A válasz — robbantás A washingtoni külügymi­nisztérium szerdán, üdvözöl­te Mihail Gorbacsov Pérez de Cuellarhoz intézett üze­netét. Konkrétan azt, hogy a Szovjetunió sürgeti: dol­gozzanak ki nemzetközi rendszert az atomerőmüvek biztcnsáigios üzemeltetésére. A külügyminisztérium szó­vivője azt mondta,, hogy az Egyesült Államok gondosan tanulmányozza az üzenet szövegét és részletesen vá­laszolni fog rá. Az SZIKíP KB főtitkára a világszervezet vezetőjéhez intézett üzenetében egyebek között hangsúlyozta: a Szov­jetunió bármikor kész meg­állapodást kötni az Egyesült Államokkal a kísérleti atom- roblbantások b eszüntetőséről. Gorbacsov üzenetét kedden adta át Pérez de Cuaellíair­naik Jurij Dubimyin, a Szov­jetunió eddigi ENSZ-magy- követe. Az egyik amerikai anti- nukleánis szervezet, az „Amerikai kísérlet a bé­kéért” szóvivője, Jesse Cook szerdán azt mondta Las Ve- gaslban, hogy csütörtökön a tervek szerint újahb föld alatti kísérleti atómrobban- tást hajtanaik végre a me- vadai sivatagban. A wa­shingtoni energiaügyi mi­nisztérium szóvivője .nem vcllt hajlandó megjegyzést fűzni a hírhez. Hivatalosan az Egyesült Államok már­cius óta három, tavaly au­gusztus óta pedig összesen tíz földalatti kísérleti atom- roibfoamtást hajtott végre. A Szovjetunió ekkor vállalt kötelezettséget az atomfegy­ver-kísérletek egyoldalú szü­neteltetésére. Tokióban tárgyal Salvador Laurel Fülöp-szigeteki alelnök és külügyminiszter (balra). A politikust fogadta Nakaszone Ja- szuhiro japán kormányfő (Telefotó: — EPA—MTI—KS) Kábítószeres vonatrabló A spanyolországi Malaga rendőrsége "előzetes letartóz­tatásba helyezte Gordon Go- odyt, aki az 1963-ban végre­hajtott glasgowi vonatrablás egyik résztvevője volt. A most 56 esztendős brit ál­lampolgárságú Goodyt negy­venhét kilogramm hasis szállítása közben érték tetten. Az őrizetbe vett bűnöző személyazonosságát — ujj­lenyomatai révén — a ható­ságok rövid idő alatt megál­lapították. A tízmillió pe­seta értékű kábítószeren kí­vül lefoglaltak nála jelentős mennyiségű egyéb külföldi fizetőeszközt, több személy­azonossági igazolványt, útle­velet és 'jogosítványt — egy- től-egyig valamennyi hami­sított irat volt. A brit bűnö­zőt annak idején harminc év börtönre ítélték, s ebből 12 esztendőt letöltött, majd Spa­nyolországban ‘telepedett le. González — a külpolitikus Már akkor érzékelni lehe­tett, hogy a Szovjetunió nagy megértéssel és realitásérzék­kel közelíti meg ennek a „francia típusú” spanyol NATO-tagságnak az ügyét. González a maga részéről három olyan külpolitikai té­zist fejtett ki, amelyek mind­egyike pozitívnak minősíthe­tő. 1. Spanyolország a jövő­ben sem engedi meg, hogy területén atomfegyvereket helyezzenek el, vagy terüle­tét ilyen fegyverek beveté­sére használják. 2. A Közel- Kelet és a terrorizmus ügyé­ben Madrid a békés eszkö­zök és a gondos elemzés hí­ve; ez értelemszerűen az amerikaiak Líbia elleni ak­ciójától való elhatárolódást jelentette. 3. A spanyol kor­mány elítéli az erőszak al­kalmazását a közép-ameri­kai válságban. Visszatérve a spanyol vá­lasztásokra: azt lehet mon­dani, hogy González spanyol miniszterelnök moszkvai lá­togatásával nagymértékben csökkentette azokat a politi­kai károkat, amelyeket a NATO-népszavazással kap­csolatos márciusi kampány a következetes Spanyol baloldal soraiban és a baloldali sza­vazók tömegeiben okozott a spanyol szocialistáknak. A külpolitikai előkészítés másik frontján Madridnak szembe kell szállnia az Egyesült Államokkal. Isme­retes, hogy Spanyolországban 1953 óta az időközönként megújított kétoldalú katonai szerződés értelmében ameri­kai támaszpontok vannak. A madridi kormány már már­ciusban jelezte, hogy igé­nyelni fogja az amerikai tá­maszpontokon állomásozó no 3M: katonák és szakértők létszá­mának csökkentését. Ismeretes, hogy Hispániá­ban eredetileg csak október­ben kellett volna választáso­kat tartani. Ha a választá­sok előrehozását a Washing­tonban éppen most folyó amerikai—spanyol megbe­szélések szemszögéből vizs­gáljuk, akkor azt rendkívül ügyes taktikai lépésnek nyilváníthatjuk. Októberig ugyanis a tárgyalások befe­jeződtek volna és Washing­tonnak módja lett volna ar­ra, hogy esetleges kemény magatartásával a spanyol szocialista kormányt nehéz helyzetbe hozza. Ily módon növelhette volna az őszi vá­lasztáson a teljes (tehát ka­tonai integrációval együtt já­ró) NATO-tagságért harcoló jobboldali ellenzék esélyeit. Ez a lehetőség most el­esett. Néhány hét alatt a azután hatoltak be az Arany templomba, hogy a szikh önkéntesek nem tud­ták fenntartani a rendet.. Rendőrségi közlés szerint a szerdai napon Amritszálr- tól 45 kilométerre lévő Ka­pur, tál óban heves, összecsa­pások robbantak ki szikhek és hinduk között. A zavar­gásoknak itt három személy esett áldozatául. Salvadori remények Jósé Napoleon Duarte sal­vadori elnök megbékélést ajánlott a minap a hazafiak képviselőinek, s e tényt a megfigyelők annak beismeré­seként értékelték, hogy a hadsereg képtelen legyűrni a felkelőket. Nem rvitás, hogy ez re­ményt keltő fejlemény az öt éve tartó polgárháborúban. De a jó emlékezetűek rög­tön közbevethetik (joggal), hogy nem is olyan régen már tárgyalt a salvadori kormány a Farabundo Mar­tiról elnevezett szövetségbe tömörült felszabadítást fron­tok vezetőivel. A tárgyalá­sok akkor igen hamar meg­szakadtak, s a szemben ál­lók újra a fegyverek érvei­hez nyúltak. A Duarte-kor- mányt szorongató jobboldal ugyanis sikeresen torpedóz- ta meg az alkudozást a bal­oldali ellenállási szerveze­tekkel. Felvetődik hát a kérdés: vajon miért re­ménykedhetünk ma nagyobb sikerben? Ha alaposabban szemúgy- re vesszük a salvadori hely­zetet, rögtön szembeötlik; aligha csak az elnök győző­dött meg arról, hogy ezt a polgárháborút a folyamato­san érkező amerikai segít­ség ellenére nem lehet ka­tonailag eldönteni. Ugyan­akkor feltehetően a hazafiak is belátták, hogy a hadse­reget legfeljebb akkor győz­hetnék le, ha megszűnne az amerikai támogatás. Erre persze nincs esély. Felismer­ték ezt már évekkel ezelőtt a felkelők vezetői, ezért kezdeményezték a megbé­kélési tárgyalásokat. Fontos motívum, hogy nemrégiben többé-kevésbé sikeres csúcsértekezletet tar­tottak a közép-amerikai ál­lamok vezetői — éppen a megbékélés jegyében. Ügy tűnik: Washington legszoro­sabb helyi szövetségesei sem bá/nnák már, ha meg­teremtődhetne a béke a tér­ségben. Bizonyosan beleillik ebbe a törekvésbe Duarte javaslata is, amelyet rög­vest elfogadtak a felszabó­dítást szervezetek, sőt a tár­gyalások színhelyéül ők ja­vasolták a fővárost (!) tehát a hatalom központját, ami optimizmusukra vall. Any- nyira azért nem bizakod­nak, hogy le is tegyék a fegyvert, ahogyan ezt az el­nök követelte. Hosszú hát még az út, mert az állás­pontok jócskán távol van­nak egymástól. De a re­mény feléledése önmagában is pozitív fejlemény a sal­vadori helyzetben. Avar Károly Az indiai biztonsági erők behatottak az amritszári Aranytemptamba, a szikhek szent helyére, miután fellá­zadtak a szikh szélsősége­sek. Zendiülő diiiálkolk szerdán meggyilkolták a templom őrzésére toborzott pólgári biztonsági erők egyik sziifch igárdiSitáját. A szélsőségesek és a mérsékelt gárdisták összecsapásában heten sú­lyosan megsebesültek. Az indiai biztonsági erők a szembenálló szikh csopor­tok szétválasztására, az újabb vérontás elkerülése érdekében hatoltak be a templomba, ahol -éppen be­fejeződött a két élvvel ez­előtti véres eseményekre emlékező' nagygyűlés. (Két évvel ezelőtt az indiai biz­tonsági alakulatok megroha­mozták az Aranytem.pl óimat meglszállő szikh szélsősége­seket. Az összecsapásnak ezer halottja volt.) A „imár- tírak napjának” nevezett szerdai megemelékezésen mintegy ötezer szikh gyűlt össze az Aranyitemp'lo/miba'n, Rendőrségi közlés szerint a templomban, szerdáin 32 s.ziikhet letartóztattak, de a lázadásban rész tvett fegyve­reseknek sikerült elrejtőz­niük. A PiTI indiai hírügy­nökség jelentése szerint a nagygyűlés idején több mint 2500 indiai rendőr vette kö­rül a szent helyet és csaik Gonzálezt Moszkvában fogad­ta Mihail Gorbacsov is rendkívül bonyolult és sok részletkérdést, valamint technikai problémákat érin­tő kétoldalú konzultációk nem fejeződhetnek be. így ebben a vonatkozásban Fe­lipe González teljes akció- szabadságot kap. Egyfelől úgy jelenik meg a széles középrétegek előtt, mint az a miniszterelnök, aki „benn tartotta” Spanyolországot a NATO-ban. Másrészt a bal­oldali hajlandóságú szavazó- tömegek szemében ő az a kormányfő, aki a támasz­pont-szerződések módosítá­sáért harcol. A spanyolországi válasz­tások előtt Felipe González kormánya külpolitikai szem­pontból tehát az országon bélül aligha támadható. —i—e

Next

/
Oldalképek
Tartalom