Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-06 / 132. szám
1986. június 6., péntek Somogyi Néplap 3 TÖBB HITEL LAKÁSVÁSÁRLÁSHOZ Kedvezőbb feltételek A történelem viharában Száz éire született Bajcsy-Zsilinszky Endre E napokban népünk a nagy hazafi, Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre emlékét idézi századik születésnapján. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1886. június 6-án született Szarvason. Jogi tanulmányai során már nagy figyelmet szentelt a társadalmi problémáknak. Az egész életét legjobban beárnyékoló esemény volt, hogy 1911. május 14-én fivérével részt vett a nagy parasztvezér, Achim L. András meggyilkolásában. Bajcsy-Zsilinszky Endre huszártisztként — harcolja végig az első világháborút. Odesszából az „összeomlás” után tér haza. Elutasítja az 1918-as polgári demokratikus forradalmat, s még inkább a Magyarországi Tanácsköztársaságot. A forradalmakat teszi felelőssé Trianonért. 1919 tavaszától nemcsak passzív szemlélője az ellen- forradalmi szervezkedésnek, hanem aktív szervezője is annak. Amikor 1922-ben Derecskén, majd 1931-ben, illetve 1939-ben Tarpán országgyűlési képviselővé választják, legfőbb feladatának a parasztság sorsának megjavítását, „egészséges” földreform megvalósítását, és a dolgozó tömegek alacsony kultúrszintjének felemelését tartja. Éppen szociális igazságérzete az, amely fokozatosan elfordítja fajvédő barátaitól, és másutt kezdi keresni, a társadalmi problémákra a megoldást. 1930-ban megalakítja a Nemzeti Radikális Pártot és megjelenteti lapját, az Előőrsöt, majd a Szabadságot. Ezekben a lapokban egymás után kapnak fórumot olyan baloldali, sőt szocialista írók, mint Féja Géza, Kovács Imre, Szabó Pál, Veres Péter,, ILy- lyés Gyula, sőt József Attila. Életében az igazi fordulópontot Hitler hatalomra kerülése után, volt elvbarátja, Gömbös Gyula miniszterelnök, és a náci kancellár találkozása jelentette. Bajcsy- Zsilinszky Endre 1933 nyarán a parlamentben nemcsak tiltakozik Gömbös berlini útja és a szerveződő szövetség miatt, hanem ki is jelentette: „Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig és az akasztófáig! A növekvő náci nyomás és a hitleristák belső támaszainak erősödése, majd a második világA Parlament folyosóján Geiger Miklós képviselővel beszélget. A felvétel 1937-ben készült háború kitörése nyomán ismét látnia kell, hogy az ország függetlenségét fenyegető veszély nem csökkent, hanem nőtt. A háború kitörése után ezért is támogatja Teleki Pál, és a mögötte felsorakozók, többek között újonnan: választott pártja, a független kisgazdapárt „önállóságra”, a fasiszta Németországhoz kötődő lazítására törekvő, Nyugat felé „kiskaput” kereső politikáját. A Szovjetuniót ért náci agresszió után a Hitler-iba- rát magyar kormány is hadat üzent a világ első szocialista országának. Bajcsy- Zsilinszky az elsők között tiltakozott a hadüzenet ellen. A háború elején a kommunisták, a szociáldemokraták és más demokratikus erők összefogására irányuló erőfeszítéseket, és az általuk szervezett antifasiszta akciókat Bajcsy-Zsilinszky mind nagyobb ro- konszenwel figyelte. Ezért is vállalta, hogy a baloldal felkérésére cikket ír 1941 karácsonyán a N-évszava, azóta híressé vált, népfrontos számába. Ekkor- írta le az azóta már sokszor idézett szavakat: „Bármennyire is bizonytalan a (németekkel szembeni) harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is.” Bajcsy-Zsilinszky 1942 tavaszán részt vállal a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában. Az elsők között tiltakozott a parlamentben a sok ezer ember halálát előidéző bácskai vérengzés ellen, követelve a szégyenletes ügy kivizsgálását. Keményen szót emelt a 2. magyar hadsereg frontraküldése és a velük munkaszázadokba hurcolt zsidók és más politikai megbélyegzettek elleni kegyetlen bánásmód miatt. Ekkor írja Bárdossy miniszterelnöknek: „Nem köthetjük magunkat, a mi nemzetünk sorsát ehhez a (német) hullához, hogy vele rothadjunk.” Amikor pedig 1942 tavaszán bekövetkezett az ellenállást kezdeményező kommunisták tömeges letartóztatása, levélben tiltakozott az új miniszterelnöknél, Kállay Miklósnál. Sztálingrád és a voronyezsi vereség után 1943 nyarán, az olasz fasizmus bukása után Kállay miniszterelnökhöz küldött emlékiratában határozott cselekvést, „egész elhibázott külpolitikánk áthangszerelé- sét” és a háborúból való kilépést vállalók aktivizálását sürgeti. 1943—44 fordulóján már azt hirdeti, hogy a kormány keresse a szovjet kormánnyal a kapcsolat megteremtését. Amikor pedig tudomására jut a német megszállás veszélye, határozott ellenintézkedéseket kér. Ekkor írja: „A német megszállást nem az ellene való felkészülés, hanem éppen a teljes felkészületlenség provokálja”. Figyelmeztetéseire, leveleire ismét teljes passzivitás a válasz az uralkodó körök részéről. 1944. március 19-én a németek megszállják az országot. Bajcsy-Zsilinszky szinte az országban egyedül fegyverrel fogadja a náci betolakodókat. A németek elBajcsy-Zsilinszky Endre hurcolják, és 1944. október 15-ig fogva tartják. Horthy sikertelen kiugrása napján szabadul. Szálasi hatalomátvétele után bújkálni kénytelen. Kommunistákkal, kisgazdákkal, más antifasiszta érzelmű tisztekkel együtt szeretnék elérni, hogy legalább a főváros felszabadítását meggyorsítsák, és a szovjet cs apa t ok kai egy üt t működ v e a nácik és támogatóik kiűzését elősegítsék. A szovjet kormányhoz intézett levelében éhhez kéri a Vörös Hadsereg segítségét. Ennek szervezésén fáradozik, amikor árulás folytán a. mozgalomban résztvevők nagy részét, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét is a nyilasok letartóztatják. Bajcsyt hazaárulással vádolják, de ő bátran „bírái” szemébe vágja: „Amit elkövettem, politikai és katonai meggyőződésből tettem, ez volt az egyetlen lehetőség, amely az országot és a magyar nemzetet a jelenlegi súlyos helyzetből kimenthette volna”. A nagy hazafit a katonai vérbíróság Sopronkőhidán halálra ítélte és 1944. december 24-én reggel a börtön udvarán kivégezték. Földi maradványait — végakaratának megfelelően — a szabadságát ismét visszanyert nemzet 1945 májusában Tarpán helyezte örök nyugalomba. Mélitatói között a Szovjetuniót képviselő Puskin követ így beszélt: „Olyan férfiút, amilyen Bajcsy-Zsilinszky Endre volt, csak olyan nép adhatott, amelynek joga van a függetlenségre, önállóságra, nemzeti kultúrájának felvirágoztatására”. Pintér István történész A megyében az Országos Takarékpénztárhoz tartozó betétek állománya az első negyedévben 120,3 millió forinttal emelkedett, ezzel megközelítette az 5,3 millió forintot. A hitelek állománya 32 millióval emelkedett, a negyedév végére elérte a 6,4 millió forintot, összesen 280 millió forint hitelt folyósítottak. Az OTP közreműködésével 259 lakás építését kezdték el a megyében, és 204 lakás műszaki átadása történt meg. Az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatóságának számvetése dinamikus fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. A tartós megtakarítások idei követelménye 56 millió forint, ez 5 millió forinttal több, mint egy évvel korábban. A fejlődés alapja, hogy folyamatosan nő a 2—3 éves időtartamra lekötött betétek állománya. Az aktív propagandamunka eredményeként fokozódott az érdeklődés a takaréklevelek iránt, s sokan váltottak ki ifjúsági takarékbetétet is. Tovább emelkedett az átutalási betétek száma is, egyre többen élnek ezzel a korszerű fizetési móddal. Az 1986. évi lakásépítés és -vásárlás, valamint az ingatlanforgalmazás pénzügyi A Szakszervezetek Megyei Tanácsa — a megyei tanács célkitűzéseivel összhangban — jélentős részt vállal a VII. ötéves terv környezet- védelmi feladatainak teljesítéséből. A megye termőterülete az elmúlt tervidőszakban 13 ezer hektárral csökkent, ez összefüggésben van a Balaton vízminőségvédelmi tározórendszer létesítésével -s. Ezért a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld racionális használatára, a minőséghez fűződő gazdálkodói érdekeltség erősítésére. A vízvédelem a megye minden térségében sokoldalú feladatot jelent ebben a tervidőszakban is. Nagy előrelépést jelenthetne ezen a területen a kaposvári szennyvíztelep üzembe helyezése. A tervek szerint az I. ütem 1988 első félévében elkészül. Fontos feladatok várnak megoldásra az élővilág- és természetvédelem területén is. E területek nagyságát a tervidőszak során 1000 hektárra bővítik. A védetté nyilés hitelfeltétel rendszere kedvező változást hozott az építtetők számára. Az új hőtechnikai szabvány életbe lépése megnehezítette az építkezők dolgát, az OTP-fiókokban megnőtt az érdeklődés a hőszigetelési kölcsönök, és az állami támogatás iránt. Hitel folyósítására azonban csak néhány esetben került sor, mivel a rendeletben előírt hőtechnikai számítás és előírás alapján végzendő munkára csak kevesen vállalkoztak. Nagy a kereslet a megye- székhelyen az új és a használt OTP-értékesítésű lakások iránt egyaránt. Az idei évben kedvezőbb hitelfeltételek folyósítására nyílt lehetőség a szervezett lakáscserék esetében is. A január 1-étől érvényes új szociálpolitikai kedvezmény különbözeiét 34 esetben számolták el. Az ezévi hitelpolitikai változások alapján az ifjúsági takarékbetétre nyújtható kölcsön összege is kedvezően változott. 100 százalékos kölcsönt 6, 120 százalékos külön kölcsönt 3, 140 százalékos kölcsönt pedig 5 esetben adtak lakásvásárláshoz. Tanácsi támogatásban 28 lakásvásárló részesült, közülük egy vissza nem térítendő kölcsönt kapott. vánítás programja mellett fokozott cél a meglevő értékek védelme. Ennek érdekében kidolgozzák a védett területek értékrendjét is. A megyében jelenleg 72 természetvédelmi védett érték található. A megyei tanács fölmérésében, megfogalmazott feladatok segítésére az SZMT fontosnak tartja, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a környezetvédelmi szemlélet alakítására. Jelző és véleményező szerepével élve a szakszervezet sokat változtathat rossz beidegződéseken, felelőtlen magatartáson. A szakszervezeti szervek sajátos eszközeikkel elsősorban a tervidőszak legfontosabb környezetvédelmi céljainak megvalósítását szorgalmazzák, így a vízkészletek minőségének védelmét, a hulladékgazdálkodást, a zaj- és rezgésvédelmi problémák megoldását. Részt vesznek a munkavédelmi terv környezetvédelmi feladatainak meghatározásában is, segítik a környezetvédelmi pályázatok előkészítését, a feltételek megteremtését. Részt vállal a siakszervezet Környezetvédelmi feladatok A termőföld védelme, javítása meliorációval Fontos a létesítmények fenntartása „A mezőgazdasági üzemeknek alapvető feladatuk, hogy a termőföldet, mint alapvető termelőeszközt, a termények és termékek előállítására alkalmassá tegyék, különböző agrotechnikai és kémiai eljárásokkal növeljék termőképességét. Fontos a már elkezdett komplex melioráció megvalósítása, és ennek keretében a nagyüzemi gépek üzemeltetésére alkalmas táblák kialakítása, a vízrendezés, a szakszerű vizgazdálkodás, a kívánt szintű tápanyaggazdálkodás, a kémiai talajjavítás, a célszerű talajműve- lés.” Az idézet egy, a Rinya— Dombó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat munkájáról készült ösz- szegezésből való. Ám a nagy költséggel megvalósított beruházás — ennek értéke Somogybán tavaly 120 millió forint volt — csak addig adja a várt eredményt, amíg a meliorációs létesítmények fenntartásáról folyamatosan gondoskodnak, nem hagyják, hogy azokat az idő kikezdje, tönlkír etegye. E végből sokat tehetnek a vállalatok, társulatok, melyek részt vettek a meliorációs tevékenységekben, de nem mellőzhető azoknak az üzemeknek a feladata, sem, ahol a munkálatok zajlottak és ahol a beruházás hasznát élvezik. Hányadán állunk ezekkel a fenntartást célzó tennivalókkal Somogybán? A kérdésre tegnap Homokszent- györgyön, a helyi Aranyhomok Termelőszövetkezet tapasztalatait megismerve és a témához kapcsolódó orszáhallgatva es megvitatva kaptak választ a szakemberek. Reizer József tsz-elnök megnyitója után dr. Varga József, a MÉM főmunkatársa a melioráció VI. ötéves tervi eredményeit és a következő öt év feladatait ismertette. Presits Ferenc, a megyei agrokémiai állomás főfelügyelője a fenntartások ellenőrzésének somogyi tapasztalatairól, Beke György, a téesz ágazatvezetője pedig az Aranyhomökban alkalmazott üzemi módszerekről szólt. A rinya-dombómenti társulat gépei — egyéb gazdaságok mellett — a nagyatádi téesz határában is végeztek meliorációs munkát Mikié Vilmos, a megyei tanács mezőgazdasági és éllelmezésügyi osztályvezető-helyettese elmondta, hogy Somogybán tonnákban kifejezhető eredményeket hozott a melioráció. A helyi termelőszövetkezet képviselői üzemi adatokkal támasztották alá ezt a megállapítást. Az Aranyhomok Tsz-ben az utóbbi öt évben több mint 5 ezer hektáron végeztek komplex meliorációt — vízrendezést, táblásítást és kémiai talajjavítást —, s ezt főként az sürgette, hogy a talaj elsavanyúsodása már- már a biztonságos termelést akadályozta. A műtrágyázást talajvizsgálatokra alapozzák, s a jövőben is gos és megyei tájékoztatókat évente ezer hektáron kerül sor meszezésre. A szövetkezet számos helyi kezdeményezéssel, ügyes ötlettel csökkentette a fenntartások során a költségeket. A befejezett beruházá- zások karbantartásához megfelelő eszközökkel rendelkeznek, ezekkel oldják meg a dülőutak állagmegóvását, a gyommentesítést, a cserjeirtást, a vízfolyások tisztítását. Dr Varga József elmondta, hogy az elmúlt ötéves tervben 10,4 milliárd forint értékű meliorációs beruházás valósult meg hazánkban — ez az összeg ebben az ötéves tervben várhatóan 11 milliárdra emelkedik —; s a műszaki ellátás színvonalának javulását jelzi, hogy évente négy-öt .nagyteljesítményű drónező gépet hoznak az országba. A homokszentgyörgyi tanácskozás résztvevői az előadások és a vitai után gépbemutatón vettek részt: megtekintették a témával kapcsolatos, az Aranyhomok Tsz-ben alkalmazott munkaeszközöket.
