Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

2

Somogyi Néplap

1986. június 30., hétfő

Wojciech Jaruzelski beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

A kedvező gazdasági folyamataik megerősí téséban és széles ítésében — mondotta JaruzelsM — az eddiginél nagyabb k övetkezetes seggel és ibáltrabjban ikejUl .táima&z- kodinü az anyagi ösztönzésre. Aihihlaz, hqgy az elkövetkezendő éviekben növeked jék a társadalimi fogyasztás — és ez a cél —, élen gedhetétlen az anyagi ösztönzés hatékonyságának javítása. A teljesítmények és a jövedelmek közötti szonois (kapcsolat megteremtése elengedhetetlen azért is, mert enéfllkiüi a jövőben sem lehetséges a társadalmait ma nagymértékben, imitáló iníláció megfékezése. A LEMP Központi Bizottságának első tátikáira annak a reményének adott hangot, hogy a kongresszus támogatni fogja az esetenként dinasztikus, egyes rétegeket hátrányosan érintő kö- vétkeztes gazdasági intézkedéseket.

A mű szaki-technikai haladás, a termékek színvona- lánlak és minőségének emelése alapfeltétele annak, hogy Lengyelország aktívan bekapcsolódhasson a nemzetközi m unkái megos ztásba,

élőny.ös és fejlődését szolgáló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat tartson fenin mind a szocialista, mind a fejlett (tőkés országokkal. Aláhúzta, hogy a lengyel gazdaság fejlődése szempontjából1 továbbra is meghatározó jelntőségű lesz a KGST-tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval meglévő széles körű együttműködés elmélyítése.

A LEMP helyzetével, a társadalomban betöltött vezető szerepével foglalkozva Jaruzelski elmondta: a

LEMP elhatárolja magát

azoktól az opportunista nézetektől, amelyek szerint a pártnak le kellene mondania' az állami szervek és a gazdasági élet befolyásolásáról, de egyúttal szembeszáll azokkal a törekvésekkel is, amelyek egyfajta szu- perkormány-szerepet kényszerítenek a pártra.

Nagy teret szentelt a LEMP káderpolitikájának. A taglétszám esésének megállásával és a növekedés újraindulásával kapcsolatban kijelentette, hogy megszigorították a felvételi szempontokat. A vezetők kiválasztásakor az újító szellemű, dinamikus személyeket kell támogatni. Jaruzelski hangsúlyozottan szólt arról, hogy minden előrejutási esélyt meg kell adni az elkötelezett párton kívülieknek.

Méltatta a társadalmi konzultációkat, és sürgette, hogy azok váljanak állandó elemévé a politikai életnek.

Szólt a tájékoztatás javításának fontosságáról. „Minél jobban van tájékoztatva az állampolgár, annál nagyobb a bizalma, és annál jobb a pártnak” — hangsúlyozta.- Felvetette, hogy a következő tanácsi és parlamenti választások előtt elemezzék a választójog további demokratizálásának lehetőségét.

A szakszervezetekről szólva megerősítette: a párt hű ahhoz az alapelvéhez, amely szerint a szakszervezeti mozgalom nem működhet az állami gazgatási szervek meghosszabbításaként, de nem lehet szocialistaellenes, államellenes csoportosulás sem. A kormányzatnak olyan erős, partnerként fellépő szakszervezeti mozgalomra van szüksége, amely szembe mondja az igazságot, ha kell bírál is, de

megvédi az állam érdekeit is.

A közmegegyezésre irányuló, öt éve folytatott türelmes és következetes politika kezdi meghozni a gyümölcsét — jelentette ki a LEMP KB első titkára. Aláhúztál, hogy a belpolitikai helyzet, a társadalmi hangulat, az emberek viselkedése, vélekedése — ha lassan is, de — megfelelő irányban változik. Már nem olyan nagy a passzivitás és bizalmatlanság, eltűnt az úgynevezett belső emigráció, vagyis a közéletből való kivonulás, a szélsőséges erők pedig teljesen kudarcot vallottak. Az egykori Szolidaritás szakszervezetről szólva különbséget tett a tagság tömegei és a szélsőséges vezetők között. Az egykori Szolidaritás tagjainak többsége ma az új szakszervezetekhez tartozik, ezek az emberek ott vannak a LEMP-ben, a másik két szövetséges pártban, sőt most a kongresz- szusi küldöttek soraiban is.

Egy újabb amnesztia előkészítését jelezve kijelentette: „A központi bizottság le- hétőséget lát arra, hogy még egy esélyt kapjanak azok, akik bizonyos, államérdekeket sértő bűncselekményeket követtek el”. Természetesen azzal a kikötéssel, hogy az illetők ezentúl tiszteletben tartják az alkotmányt.

Az állam és az egyház viszonyára kitérve Jaruzelski jelezte: a LEMP abból a realitásból indul ki, hogy a lengyel lakosság túlnyomó többsége hivő katolikus, és lehetségesnek tartja a marxisták és a katolikusok jó együttműködését. A kormányzat politikája ezentúl is az állam és az egyház különválasztásának, a vallás- szabadság tiszteletben tartásának alkotmányos elvén fog alapulni. Az állam tiszteletben tartja az egyház jogait, de egyúttal elvárja és megköveteli, hogy az egyház tiszteletben tartsa az alkotmányt és a törvényeket, továbbá a szocialista állam létfontosságú érdékeit. A papok többsége tisztelettel is viseltetik a szocialista állam iránt, csupán egy kisebbségre jellemző a szocia- listaellenes klerikalizmus. amely azonban beárnyékolja az állam és az egyház viszonyát — mondta Jaruzelski.

A lengyel külpolitikáról szólva Wojciech Jlaruzelski

leszögezte, hogy az ország függe őfenségének, határai

sérthetetlenségének, az ország külpolitikai tevékenységének alapköve a megbonthatatlan szövetség és barátság a Szovjetunióval és a többi szooialista országgal.

Ezutátn arról beszélt, hogy ma aiz egész világ létérdeke az atomháború veszélyének elkerülése. Méltatta és Len- gy-eiarszág támogatásáról biztosította a szovjet béke- kezdeményezéseket, azokat a javaslatokat, amelyek az atomháború elkerülését célozzák.

Wojciech Jaruzelski részletesen szólt a lengyel— NSZK kapcsoltatokról. Lengyelország — mondotta — éberen reagál minden olyan megnyilatkozásra, amely megkérdőjelezi az országnak a második világháború nyomán kialakult határait. Kijelentette, hogy országa a jövőben is kész a kölcsönös előnyök alapján, egymás belügyeinek tiszteletben tartása melltett az együttműködésre minden országgal, így az NSZK-val is. Lengyelország és az Egyesült Államok kapcsolatairól szólva elmondta, hogy a megromlott viszonyért — mondotta — a teljes felelősség az Egyesült Á llámakart. terheli.

Pozitívan alakulnak — mondotta a LEMP KB első titkára — a lengyel—vatikáni kapcsolatok és ez kedvező hatást gyakorol a lengyel állam és az egyház között folyó pár.beszédine.

Jaruzelski javasolta, hogy a kommunista és munkáspártok képviselői a közeljövőben — félretéve a köztük levő nézetkülönbségeket — tartsanak tanácskozást a nemzetközi helyzetről és a béke védelmének kérdéseiről:.

A központi bizottság beszámolója után kapott szót a két szövetséges párt, a Demdkrata Párt és az Egyesült Parasztpárt vezetője.

Jan Dobraczynski, a Hazafias Nemzeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) elnöke megállapította, hogy a mozgalom hozzájárult a belpolitikai stabilizációhoz. Előrelépés történt a közmegegyezéshez vezető úton, kezdi meghozni eredményeit a párttagok és a párton kívüliek együttműködése.

Ezután megkezdődött a beszámoló fölötti vita.

Jozef Czyrek, a kb titkára sajtóértekezleten számolt be a kongresszusi előkészületekről

(Telefotó: — Külföldi Képszerkesztőség — MTI—KS)

Kormányválság Olaszországban

Hétfőn kezdi meg a tárgyalásokat az új kormány megalakításáról Francesco Cossiga olasz államfő. Az elnök fogadja a közélet legkiemelkedőbb iképviselőit, közltük Sandro Per to ni volt köztársasági elnököt, majd a parllemientben képviselt politikai párták vezetőived ta- nakskozälk. Cossijga várhatóan a hét közepén ad megbízatást. az új kormány Két- rehozásána.

Olaszország pénteken es- ite maradit konmány nélkül. A helyhatósági szervek költségvetéséről tartott népszavazáson a kormány megkapta ugyan a bizalmat, de a műkor ugyanerről a törvény terve Zeitről titkos szavazásra iker,ül,t sor, az ötpárti kormány kisebbségbe került. Bettino Craxi megszakította hágai tartózkodását és péntek délután,, idő előtt hazautazott Rómába.

Vasárnap esti kommentár

Á Macao-játszma

Hétfőn Pekingben kezdetét veszi a Macao-játszma. Ezúttal nem az ismert kártyajátékról van szó (azt amúgy- is kisbetűvel és k-val írják), hanem a Távol-Keleten található legrégebbi európai gyarmat jövőjéről.

Macao — másképpen Macau — az azonos nevű félszigeten elterülő város és néhány aprócska sziget, ösz- területe mindössze 16 négyzetkilométer, s lakossága sem éri el a félmilliót. Hongkong szomszédságában egyre inkább halászati, mintsem kereskedelmi jelentőségét szokták kiemelni, hiába, túl nagy a konkurencia. Persze 1557-ben, amikor a portugálok bérbevették Kínától, még egészen más volt a helyzet. Jelentőségére jellemző, hogy Portugália 1887-ben felmondta a

korábbi szerződést és teljes fennhatóságának elismerésére kényszerítette a kontinensnyi méretű, de katonailag, gazdaságilak akkoriban gyenge birodalmat. A Kínai Népköztársaság csak 1955- ben jelentette be igényét, a korábbi erőviszonyokon alapuló status quo megváltoztatására, s további harmincegy évnek kellett eltelnie a tárgyalások megkezdéséig.

Kétségtelen, hogy a Hong- kong-szerződés — Kína 1999- ben visszanyeri az ellenőrzést a városállam fölött, de további évtizedekig garantálja jelenlegi gazdasági és társadalmi rendjének megőrzését — nagy hatással volt Macao és talán Tajvan jövőjére is. A pekingi vezetők egyetlen percre sem titkolják, hogy ilyen vagy olyan módon, de vissza akarják szerezni az anyaországtól elszakított területeket. Az „ilyen" (háborús) megoldás lehetőségének háttérbe szorulásával egyre valószínűbbnek tűnik az „olyan” (tárgyalásos) rendezés). Nagy-Britannia után most Portugália is hajlik a megállapodásra, s ha a Macao körüli szerződés megszületik, a sor nyilvánvalóan a most már egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő Tajvanon lesz. A kuo- mintangista kormányzat akarva-akaratlan kénytelen lesz számolni a világpolitika realitásaival.

Kínának kettős célja van a három kis területű, de az anyaországhoz képest csekély lakosságú félsziget, illetve sziget megszerzésével. Egyrészt kielégíteni kívánják a nemzeti érzéseket, aláhúzva Kína nagyhatalmi státusát. (Elvégre egy igazi nagyhatalom nem egyezhet bele

a korábbi, egyenlőtlen feltételek mellett kötött megállapodásba — vélik pekingi politikai körökben.) Másrészt azt remélik, hogy a három gazdasági központ feletti ellenőrzés meggyorsíthatja a kínai modernizálás folyamatát. A külföldi tőke, teet vológia és import jelentős része eddig is Hongkong és Macao közvetítésével jutott el Kínába, s az ezredforduló után Peking még inkább fel szeretné gyorsítani a fejlődés ütemét.

Portugália aligha bánná, ha megszabadulna egykori gyarmatbirodalma utolsó emlékétől —, s persze a vele járó tehertől. Lisszabon azonban gazdasági előnyöket remél cserébe. Az alkudozás elhúzódhat, ám a játszma végső győztesének kiléte aligha kétséges.

H. G.

Véget ért a JKSZ kongresszusa

Á magyar pártküldöttség hazaérkezett

A határozatok, valamint a kiegészített és módosított Szervezeti Szabályzat elfogadásával Belgrádban szombaton délután befejezte munkáját a JKSZ XIII. kongresszusa.

A délelőtti teljes ülésen a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus hat bizottságában végzett munkáról a bizottságok elnökei által előterjesztett jelentést.

Ezután egyhangúlag elfo- godták azokat a határozatom kát, amelyek kijelölik a JKSZ feladatait:

— a szocialista önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok és a szocialista önigazgatási demokrácia politikai rendszerének fejlesztésében;

— a gazdasági és a tudományos-technológiai fejlődésben;

— a világbékéért, az

egyenrangú nemzetközi

együttműködésért, a haladásért és a szocializmusért folyó harcban;

— az oktatás és nevelés szocialista önigazgatási átalakításának eszmei megalapozásában és minőségi előbbrevitelében;

— a művelődésfejlesztésben;

— a szocialista önigazgatás, a testvériség, az egység és együvé tartozás fejlesztéséért Koszovóban folyó, a JKSZ által elfogadott akció politikai platformjának további érvényesítésében;

— az emberi és polgári szabadság, a jogok és felelősség érvényesítésével kapcsolatban a szocialista ön- igazgatási rendszerben;

— az ifjú nemzedék társadalmi szerepének érvényesítésében ;

— valamint azt a határozatot, amely a JKSZ eszmei-politikai, szervezési, cselekvési és káderpolitikai felkészítéséről és működéséről szól.

A kongresszus ezt követően — két ellenszavazattal — elfogadta a JKSZ Szervezeti Szabályzatában javasolt kiegészítéseket és módosításokat.

A kongresszuson záróbeszédet mondott Milanko Re- novica, akit a Bosznia-Her- cegovinai Kommunisták Szövetsége javasolt a JKSZ KB elnökségébe. Renovica hangoztatta, hogy a tanácskozáson demokratikus és nyílt légkörben, bíráló és önkritikus módon elemezték Jugoszlávia társadalmi-politikai, gazdasági helyzetét, és felvázolták a jelenlegi nehézségekből kivezető utat.

A Központi Bizottság a kongresszus befejezése után megtartott első ülésén megválasztotta elnökségét. A testületben a Bosznia-Hercego- vinai Kommunisták Szövetségét Ivan Brigics (1936, hor- vát nemzetiségű), Milanko Renovica (1928, szerb), a crna gorait Marko Orlandics (1930, crnogorac), Vidoje Zsarkovics (1927, crnogorac), a horvátot lvica Rácsán (1943, horvát), Stipe Suvar (1936, horvát), a makedónt Milan Pancsevszki (1935, makedón), Nedelko Traj- kovszki (1937, makedón), a szlovént Sztefan Korosec (1938, szlovén), Franc Setinc (1929, szlovén), a szerbet Dusán Cskrebics (1927, szerb), Radisa Cacsics (1938, szerb), a Koszovo tartományit Kole Shiroka (1922, albán), a Vajdaság tartományit Bosko Krunics (1929, szerb) képviseli.

A köztársasági és a tartományi kommunista szövetségek elnökei, valamint a néphadsereg pártbizottságának elnöke tisztségénél fogva tagja a JKSZ KB elnökségének, amely így 23 tagból áll. Az Elnökség átlagélet- kora 10 évvel fiatalabb az előzőnél. A testület szinte teljesen megújult: eddigi tagjai közül csak Vidoje Zsarkovicsot választották újjá.

A JKSZ KB elnökség elnöki tisztét a Szervezeti Szabályzatnak a tisztségviselők rendszeres időszakonként és meghatározott sorrendben történő cseréjére vonatkozó előírása szerint a következő egy évben Milanko Renovica tölti be, titkára pedig két éven át Radisa Gacsics.

A JKSZ új összetételű Ellenőrző Bizottsága első ülésén Petar Skrlint (1929, horvát) a testület elnökévé. Zsivorad Jakovljevicset

(1926, szerb) pedig titkárává választotta.

A JKSZ Szervezeti Sza- bályzatügyi Bizottsága új összetételben megtartott első ülésén a bizottság elnökévé választotta JovoUgr- csicset (1923, horvátországi szerb). A testület titkára Andrej Kardelis (1936, vajdasági szlovák) lett. Megbízatási idejük — a két bizottság tagjaihoz hasonlóan — négy év.

Szombaton hazaérkezett Belgrádból az MSZMP küldöttsége, amely Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XIII. kongresszusán. A delegáció tagja volt Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára és Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete.

A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Braniszlav Novako- vics, a JSZSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

Apartheid-ellenes tüntetést tartottak Londonban, tiltakozva a dél-afrikai faji megkülönböztetés ellen