Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-30 / 152. szám
1986. június 30., hétfő Somogyi Néplap 3 ÁTALAKULÓ ÉPÍTŐIPARUNK Furcsa, nagy mozgások, gyeikor! népvándorlások rázták és ráízzák m^g ma is az épíitőiipami vállalatokat. Ezekben a változásokban a társadalom és a igiaiadaiság fejlődésiéin ék lenyomata is meglátható. Ha a múllt mér megszépült képe mellé tesz- szük a figyelem retusával éliesitettet a máról, akkor egyértelműen, kiderül:, hogy sem az osztály-, sem a tula jdanyiszoinyOk változása! ném múlltalk el nyomtalanul az építőipar fölött. A felszabadulás uitán nag> huilláiroökbain indult el a munkaerő a mezőgazdaságból az építőipar felé, ám a közelmúltban megkezdődött a vtiisszaiáraimlás. A falus! te- lepüléseik és életforma értékének növekedése metlilétt szerepet játszott ebiben az is,, hölgy jéletntősen, differenciá- lódtak a jövedelmek a népgazdaság különböző szektorai között. Nemrégiben arról panaszkodott egy nagyválllalaihi igazgatói, hogy lassan, kifogy az órveSIből:, amelyekkel le- csilíépíthatná saját, zömében régi dolgozóit. Mert azok a szakipairasok, ajkaik 'kilépték a cégtől és kisszövetkezetet alapítottak, bizony többet keresnek, minit azok, akik a naigyvattiMatnál maradtak. Ennek híre persze a naigyvá Mérthez isi eljutott. Az igazgató panasza, nem valami sajátságos panasz, hanem statisztikai adattak igazolják: a kőmrűvesék 7 százailéka váitaztaitoitt munkahelyét az utóbbi négy évben, s az ácsok 7,5 százaléka is elment a nagyivá Halatoktól. A legegyszerűbb volna ezek után aiat felelni, hogy vatomiiiyien úton-,módion le kell lassítani, sóit, meg kell állttiírtani ezt a folyamatot. Csakhogy erre törekedni aligha volna okos dolog. Az országos statisztikáik ugyanis azt igazolják, hogy — jobb munkafegyelmet és munkaidő kihasználáisit feltételezve — még ma is több ember dolgozik a nagyvália- laitaknál a kelleténél, s kesébb a Ikissizeinviezatékiben, mint amennyire szükség vidina. Az utóbbi helyéken a hiány,, a túlzottan' nagy keresltet .nyomja fel” az indokoltnál jobban a béreket. TjOválblbrai is, a nagy ösz- szetfüagéfeefcnél maradva, ■nyiiiiváni, időivel majd kiegyenlítettebbé válik a piac. Vagyis ha nő a kisszervezetek és az ott dolgozók száma, akikor ott is erősödik a versenyhelyzet. Ennek már ma is száimos bíztató jele van: már a kisszövetkezeteknek, gmk-mafc is jobban meg kelj küzdeniük a megrendeléseként, minit korábban, a legtöbben már szolidabb áron is ellvé liláinak egy-egy munkáit, mint azelőtt. Ha így folytatódik ez tóviább — márpedig miniden jel erre mutat —, akkor nyilván a nagyválMátoknál, iililétive a kisváMalkazásoiknál dolgozó szakmunkások keresete között sem lehetnek olyan nagy különbségek, minit napjainkban. Máir azért sem, miért — télnyék igazolják — nemcsak iuz jélttémző a nagyvóllalá- tolkra, hogy megcsappant a izakmunkás létszámuk (egyes cégeknél ez már ko- moly gondiokat okoz!), hanem az,ás”, hogy a nagyvállaltat oknál több jól képzett ©mber dolgozik, mint a kijs- 6zervezateknóli. Ez ínyílváin, nem véletlen,. A nagyvállalatok ügyanis több módón is szorgalmazzák a konvertál- haitó tudást, a több szakma ismeretének 'megszerzését különböző 'tanfolyamokon, továbbképzéseken. Egyre kevesebb az olyan fiatal is, aki féllbehlagyortt általános iskolai tanulmánya után választotta — kényszerből', más ellhelyéákedésii lehetőség híján — az építőipart. Mélyebb, társadalmi gyökereiket sejtet az az általános tapasztalait is, hogy a tanu- üialtlam fialtalak serege — az ágazatban dolgozók tíz százaléka niem végezte el az általános iskolát — éppen az éjpíitőipailban, kedvezményezett módon pótolhatja hiányzó tudósát és szerez szakmáit. A tedhiniikai haladásihoz, a minőségi megújulásihoz azonban szükség van olyanokra is, afeiik maigasf'Olkú képesítéssel és hozzáértéssel ne|n- délikezmék. Nélkülük egyre inkább elképzelhetetlen az építőipar, amely kiesett munkaerőit részben korszerű gépeikkel, berendezéseikkel iigyékszik pótolni, örvendetes jelenség, hogy a felsőfokon továbbtanulók közül is egyre többen választják ezt az ágazatot. Ha a nagyvállalat jobban gépesített, ha a szakmunkásai képzettebbek, ha. itöbfo mérnök dolgozik ott, mint a ikiSszerviezeiteknéll, akkor nyilván a nagyvállalat versenyhelyzete is erősödik. Egészséges, a mainál jobb munkamegosztás alakul kii a „nagyok” és a „kicsik” között, amelyben mindkét fél megtalálja a maga helyét és a számításait. Sz. K. Számomra a gyümölcsök királynője a szamóca, vagy ha úgy tetszik: a földieper. Bálr kiskertünkben bőviep termett a*z i.dién az illatos csemegéből, háromszor eny- nyi is kevési lett volna. Őshonos somogyiaktól hallottam, hiogy a Marcali környéki Hódoshát a szamóca hazája. Irigykedve gondoltaim rójuk, naponta többször is. Éviekig tonnasizálmra vitték innen a megye és az ország máís településeire a piruló 'gyümölcsöt. Érdemies hát ütánaniézn.i, hogy ment az üzlet aiz idén,. A valósáig csalódást okozott. A hírnév megmaradt, az epreskertiek eltűntek, átalakultak. A 'majdnem másf'él'száz tagot számláló szakcsoportok ezelőtt öt évvel még 14—15 tonna szamócáit kínált eladásra a marcali áfésznek, ma a harmadát. Enniéfl bizonyára több termett, hiszen sokain közvetlenül értékesítik vagy jdbb partnerre találtak, aki a hivatalos és évek ótai változatlan 18 forintos felVá- sárlá|sii árnál többet fizet. (A piaci és- bolti árhoz ké- péstt ez valóban nem sok!) De maradjunk a legnagyobb tömegű árut felvásárló áfész számainál., aiz öt év alatt harmadára csökkent termésnél. öt vágónnyi szamóca nem csekélység. De mi az oka, hogy csak eninyi termett és nem a korábbi mennyiség? A föld kiváló a földieper termeléséhez, a szakcs'oport tagjainak száma sem változott, ma mégis csak töredékük; 10—15 ember foglalkozik a híres hó- dösihátti szamócával. Valószínűleg itt is az történt, ami más háztáji gaz- dáságiolfcban a mellékjövedelmet nyújtó tevékenységgel. Bár a szaktudás nem veszett el, volna még követőjük is a lássan fciörege- dőknék, de hiányzik az érdekeltség. Könnyebb, jobban fizető munkába kezdtek az emberek. A szamóca helyébe most szőlőt, uborkát ültettek vagy éppen salátapa- raidicsomot a Nagyatádi Konzervgyár részére Meg ■ hagytak annyi tövet, hogy a családnak és a városi rokonságnak is jusson egy kis kóstoló, hogy kísérletező kedvüket kiélhessék és büszkén mutassák a szomszédoknak a fajtanemesít és . legújabb gyöngyszemét. De ez csak hobbi, nem kiegészítő jövedlatam és nem is — hivatalosan szólva — árualap, amelynek láttán fel csillan a KAPCSOLATOK MUNKÁBAN, PIHENÉSBEN Ismét megindult az olajszállítás a Barátság távvezetéken Szárító rekordidő alatt Fő szempont az energiatakarékosság Gyors munkával helyreállították a Barátság kőolaj- vezetéknek Kékese község határában megsérült szakaszát, s így szombat este ismét megindult az olajszállítás. Kivágták és újjal cserélték ki azt a 12 méteres csőszálat, amelyen anyaghiba miatt mintegy 15 centiméter hosszúságban repedés keletkezett a hosszanti hegesztési varrat mentén. vásárlók szeme és kevésbé szűkülne össze a pénztárcája. Vannak persze még megszállottak — alig több mint egy tucatnyian — ám erejük és idejük nem tudja pótolni a többiekét. Nemrég, az áfészek érdekképviseletét ellátó Mészöv küldöttközgyűlésén egyik fontos feladatnak mond talk a föllváisárlás növelését. Gond tehát nemeseik a szamócával! van; móö terményekből is 'kevesebbet vesznek át a félvásárlótelepeken, mint amennyire igény volna. Tud'om, mindannyian „piáéról élünk”, s nem lehet kényszeríteni senkit, hogy — maradjon kedvenc gyümölcsömnél — termeljen szamócáit, akkor is, ha ráfizetéses. Az én érdekem még nem jietant érdekeltséget a termelőknek, de a sok „énből” tálán kikerékedhetne egy Olyan áttételes ösztönzés, a|mely .rábírná a szakmai tudással, a több éves gyakorlattal reindelkezőket, hogy ne hagyjanak föl az egyszer már híressé lett árutermeléssel. Ha ez nem sikerül, kevesebb jut a piacra. Pedig — mint tudjuk — onnan élünk. Nagy Zsólca Nők a 001-ban A posta épületében egy egészen kis teremben dolgoznak a telefonközpontosok. Alig vannak húszán és éjjel-nappal váltják egymást azért, hogy a befutó hívások „gazdára találjanak”, ök a 001. Ügyesség, pontosság és türelem kell ehhez a munkához. A távközlési osztályon Rábai Jánosné osztályvezető kalauzol végig. — Nehéz igazán a dolgok mögé látni — mondja bemutatkozás után. Ez a központ régóta kicsi és túlzsúfolt. A megnövekedett igényeket nehezen tudja ellátni. A megye köztudottan rossz telefonellátottságát a központban dolgozók naponta érzik. A befutó vonalakat azonnal kapcsolni kell. Ebből az ügyfél csak a várakozást érzi, és jogosan dühös, ha erre kényszerítik. — Vonzó ez a pálya a fiatalok számára ? — Csak nők dolgoznak ezen az osztályon, nyolcórás műszakokban. A rendkívül intenzív figyelem nagyon igénybe vesz mindenkit, a fiatalok közül sokan hamar új munkahely után néznek. — Mivel próbálják megtartani őket? — Hamarosan egy új ösztönző bérrendszert vezetünk be, ami a teljesítmény szerint differenciál. Ez mindenképp a nyolcórás munkaidő jobb kihasználását segíti elő. Azt is tudjuk azonban, hogy ez még intenzívebb figyelmet kíván majd. Szeretnénk, ha minél több érettségizett fiatal jönne hozzánk dolgozni és kevesebben változtatnának hamar munkahelyet. Gertner Jánosné már harmincöt éve dolgozik itt. Rutinosan, gyorsan végzi a munkáját, megszokta az ezzel járó fáradtságot. Májer Márta két éve van itt, va- lamennyiük közül 6 a legfiatalabb. — Semmiképp sem tekintem ezt a szakmát végleges megoldásnak. Szeretnék még tanulni, és a postán, más munkakörben elhelyezkedni. B. É. A jelesebb ünnepeken egyre több somogyi termelő- szövetkezet vendégei között találkozunk a testvéri szocialista országok képviselőivel. A Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia vagy Jugoszlávia szövetkezeti, illetve agráripari vállalatainak képviselői tisztelik meg jelenlétükkel egy- egy somogyi nagyüzem ünnepnapját. Ezek a napjainkban is mélyülő kapcsolatok, több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Somogyi szövetkezetek kezdeményezték a találkozást egy-egy szomszédos szocialista ország mezőgazdasági üzemével, elsősorban tapasztalat- szerzés céljából. A nagyberki tsz-nek például csehszlovákiai szőlőtermelő szövetkezettel alakult hi testvéri kapcsolata, a hetesi szövetkezetnek olyan szlovák nagyüzemmel, ahol az állattenyésztés, a takarmánytermelés a jő profil. Kaposmérőnek NDK-beli gazdasággal van kapcsolata. Van értelme, és kölcsönös igényt elégít Jci az ilyen ösz- szetartozás. Ezt bizonyítja, hogy évtizedekben lehet számolni a testvéri kapcsolatok időtartamát. Az alap mindig a munka volt, a „ti hogy csináljátok?” — szakmai kíváncsisága. Ezekből akkor is lehet tanulni, ha eltérőek a feltételek, ha más a szervezet, a szabályozás, a nemzeti környezet. A végső cél azonban azonos; többet termelni, jobb körülményeket teremteni a szőkébb családnak és a nagyobb közösségnek, a hazának. A hetesi zárszámadáson mondta egyszer egy csehszlovák testvérszövetkezet vezetője: „A munkában mindig vannak olyan elemek, amelyeket eltérő feltételek között is egyformán jól lehet hasznosítani...” Az egymáshoz ragaszkodásnak ez a legfőbb magyarázata. Ha a munkában megvan a kellő összhang, miért ne lehetne folytatni ezt a pihenőidőben is? A kapcsolat tartalma így mélyült tovább csereüdültetéssel. Somogyi gyerekek tucatjai töltenek évek óta két hetet a szomszédos szocialista országokban, s jönnek onnan Somogyba, a Bala- ton-partra. Kaposméröi családokat fogad szép üdülőhelyeken a német testvérszövetkezet, ahonnan családok érkeznek a méröiek bérelte Balaton-parti nyaralókba. Új abban a kapcsolatok nyitottsága is fokozódik. Például már nemcsak Hetesre jön el a szlovák szövetkezet szakmai küldöttsége, hanem a gazdasági kis- körzethez tartozó többi nagyüzemhez is. Szélesedik a tapasztalatszerzés lehetősége, sokoldalúbbá válik az együttműködés. Megismerni, és az átvehetőt hasznosítani egymás munkájából, értékes dolog. De nem kisebb érték a táj, az életmód, egymás mindennapjainak megismerése. Somogy termelőszövetkezeteiben szélesednek ezek a testvérkapcsolatok. Es az összetartozás nagy erő. V. M. Éppen egy hete, 23-án volt két hónapja annak, hogy a magasba nyúló szárító megépítéséért megtették az első kapavágást az osztopáni Győzelem Tsz-ben. No persze nem kapával, markológéppel, mert a szárítótorony alapjához, garatjához több tonnányi betonra van szükség a föld alatt. Azzal az elhatározással indultak: el kell készülnie ennek az aratásra. Az indulástól számított két hónap utáni látvány önmagáért beszél; áll a létesítmény, az utolsó szerelési munkákat végzik. A szövetkezet építő- brigádja derekasan dolgozott, munkaidőt, pihenőnapot nem tekintve munkálkodott a cél eléréséért. A Sirokkó—2000-es szárító kevésbé ismert a megyében, az országban sem sok van még belőle. A tekintélyes befektetést, mintegy nyolcmilliós beruházást igénylő új típusú szárító mellett azért döntött a szövetkezet. mert bár olajtüzeléssel működik, de a műszaki megoldása energiatakarékos. A szárításhoz használt hő nem veszik el, újra visszakerül a rendszerbe. Így mintegy huszonöt- harminc százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint más, hasonló teljesítményű szárítók üzemelésénél. A nagy aratásra minden bizonnyal egyel szaporodik a megyében eddig meglevő száztizennégy szárító száma. A napi harmincnégyezer tonnás szárítási teljesítmény is tovább nő. Nagyobb biztonságot, több garanciát jelent ez a gabonák veszteség- mentes betakarításához. kommentárunk Hódosháti szamócások
