Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 146. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 23., hétfő Szorgalom A tanévzárón az igazgató a tanulók évi munkáját értékelve külön is szólt a szorgalomjegyekről. Mint kiderült, az első osztályosoknak még több mint 40 százaléka példás szorgalmú, aztán észrevehetően romlik az arány. A nyolcadikosok között már csak 13—15 százaléka volt a példás, annál több a „változó”. S e jelenség aligha egyedi. Nem hiszek a számok csal- hatatlanságában. Lehet tanár, aki az egyes szaktárgyakból közepest elérő tanuló szorgalmát ugyan csak közepesre értékeli, jóllehet egy szerényebb képességű gyerek esetleg nagy erőfeszítésekkel éri el ezt a jegyet. Ám egy jó tanuló szorgalma is hagyhat kívánnivalót — ha többre volna képes. A hasonló, mércebeli különbségek okozhatnak eltérést a fentebb jelzett arányokban, de nem változtatják meg a nagyon is elgondolkodtató tendenciát. A szülők nagy része — ha talán a gyerek előtt ezt nem árulja is el — nem tulajdonít nagy jelentőséget a magatartás- vagy szorgalomjegynek, kivált ha a tanulmányi eredménnyel nincsenek nagyobb gondok. Talán még olyanok is vannak, akik gyermekük életrevalóságának jeleként értékelik a „változó” szorgalmat, mondván: nagy zsivány, de azért jó fejű ... Kevesebben gondolnak arra, hogy a felnőttek világában ezt a „szorgalmat” úgy nevezik, munkafegyelem, kötelességtudat, törekvés a jobb helytállásra. Mindezek a munkával, a munkahelyi közösség által állított normákkal kapcsolatos erkölcsi kérdések. A javulás e téren a felnőttek körében sem várható pusztán a helyes elvek és követelmények hangoztatásától. A munkahelyi véleményeket meghatározó tényező egyebek között a munkaszervezés, továbbá a munkafeltételek, hogy azon a helyen jogok és kötelezettségek egységeként értelmezik-e a munkahelyi demokráciát vagy hogy miként érvényesül a munka szerinti elosztás. Elsősorban tehát az, hogy a dolgozót érdekei mennyire ösztönzik a jobb munkára. Ennek fényében már izgalmas kérdés lehet a gyerekek romló szorgalmának oka. Egyértelmű, hogy a szülők túlnyomó többsége ma mindent megtesz — olykor erején felül is — azért, hogy gyermekei tanulási feltételei ideálisak legyenek. Az „anyagellátással” és a „munkakörülményekkel” tehát nincs gond. Sokkal inkább a kötelességek számonkérésével és az „érdekeltséggel”. Félreértés ne essék, nem vagyok híve az ötösökért „járó” pénznek, még rosz- szabb módszernek tartom azonban a gyerekek érdem nélküli ajándékokkal való elhalmozását. Sajnos, ma sok helyen hiányzik az összhang az iskola által — jól, rosszul — közvetített társadalmi és a családi követelmények között. A jó bizonyítványért beígért kerékpárt a szülő a legtöbbször akkor is megveszi, ha netán „becsúszott” néhány hármas. Pedig a követelmény nélküli jutalmazás hatása legalább olyan romboló lehet, mintha hiányoznak a család és a környezet által nyújtott jó példák. Végül is gyermekeink szorgalomjegyében nem egyszer mi, felnőttek is megméretünk. Bíró Ferenc A Kereskedelmi Kamara közgyűlése FELSZÓLALT HAVASI FERENC ÉS MARJAI JÓZSEF A Magyar Kereskedelmi Kamara szombaton, a Budapest Kongresszusi Központban tartotta VII. közgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és érdék- képviseleti szervek vezetői. Az elinöíkség írásos beszámolójához Beck Tamás, a Kamara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta: a Kamara tagjainak száma az 1980. évi 484-ről 1250-re nőtt. Az elmúlt öt éviben építő- és építőanyagipari vállalatokkal, állami gazdaságokkal s jó néhány szövetkezettel bővült a Kamara tagvállalatainak köre. A Kamara társadalmi jellege erősödött, központi feladatává vált az érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenység. Fokozatosan fejlesztette kapcsolatait a népgazdaság irányító szerveivel, a vállalatok véleményét közvetítve bekapcsolódott a gazdasági döntések előkészítésébe. Számos hatósággal kötött együttműködési megállapodást, biztosítva azt. hogy az irányító szervek már a döntéselőkészí:tés. korai fázisában kikérjék a Kamara által közvetített vállalati véleményeket. Az érdekvédelmi munka alapvető gondja jelenleg az, hogy a Kamara még csak kevés esetben tud alternatív, átfogó javaslatokat előkészíteni a gazdaságirányítás számára, azért fokozottan igyekszik bevonni e munkába a vállalati szakembereket. A Kamara sokféle módon segíti a vállalatok és a kormányzat kapcsolatának javítását. — A Kamara fontos feladata a magyar vállalatok külpiaci munkájának segítése is — mondotta. Elsősorban azokban az országokban támogatja a vállalatok piacra jutását, ahol a magyar áruknak még nincsenek hagyományaik. Egyebek között az Egyesült Államokban, Törökországban, az Arab-öböl államaiban és Délkelet-Azsiában számos rendezvényt szerveztek a magyar export-kínálat megismertetésére. Tovább erősítették az együttműködést a szocialista országok kamaráival, kedvezőbb feltételeket teremtve a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlesztéséhez. Foglalkoztak magyar—szovjet vegyes vállalatok létesítésének lehetőségeivel is: Ezután az elnök utalt az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletére, amelynek alapján a Kamara a múlt esztendőben társadalmi szervezetté alakult át. A jogszabály kötelezővé tette a gazdaságirányítási szervek számára azt, hogy a döntések előkészítésénél a Kamara véleményét kikérjék. Az intézmény jogosulttá vált arra is, hogy esetleges ellenvéleményét közvetlenül a Minisztertanács elé terjessze. A Kamara szorgalmazza a vállalati jövedelemszabályozás alapvető átalakítását, azt, hogy a jelenlegi, szinte áttekinthetetlen elvonási, támogatási gyakorlatot egyszerűbb, viszonylag hosszabb ideig érvényes adózási rendszer váltsa fel. Ez lehetővé tenné a gazdálkodók számára a hosszabb távú vállalati politika kialakítását. A beszámolót vita követte Több hozzászólás után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. HAVASI FERENC FELSZÓLALÁSA Nehéz körülmények között kezdődött a VII. ötéves terv Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közgyűlés a Kamara tevékenységének résztvevőit. Elöljáróban szólt növekvő jelentős égéről, jó irányú fejlődéséről. Mint mondotta, a mi társadalmunkban is léteznek valós érdekviszonyok, ezért fontos, hogy legyenek olyan fórumok, ahol ezek kifejezésre jutnak. A gazdaság intézményrendszerében a Kamara feladata a magyar vállalatok és szövetkezetek érdekeinek képviselete. — Társadalmi közéletünk, politikai intézményrendszerünk úgy alakul, hogy ott, ahol ennek helye van, erősödnek a függőségi, hierarchikus 'kapcsolatok, ahol viszont célravezetőbb és hatékonyabb, ott a demokratikus önkormányzati, a szocialista önigazgatási elemeik fejlődnek. Ennek célja, hogy a rendelletek és utasítások helyéit a megegyezés legyen munkánk alapja. Ez a kapcsolatrendszer azonban feltételezi az egymás érdekelt tiszteletben tartó magatartást. Ehhez természetesen a társadalmi, politikái szerveknek is alkalmazkodniuk kell; nincs helye az utasí'tásos munkás t íl usniak. A gazdasági vezetők helyzetéről, munkájáról szólva Havasi Ferenc élmondotta, hogy az elmúlt négy év tized során minden időszakban voltak olyan gondok, amelyek alaposan próbára tették a gazdaság vezetőit. Megkülönböztetett tisztelettel kell hát szólni azokról, akik a jelenlegi évtized neh ézségeit vállalják. Ha az előttünk álló nehéz feladatokat meg alkarjuk oldani, akkor ezeknek a gazdasági vezetőknek meg kell adni a munkájukhoz szükséges erkölcsi segítséget, támogatást. Azok a bizonytalansági tényezők, amelyek az új vezetési formákra történő átállás során kialia- kultaik, fokozatosan megszűnnek, a vállalatok irányításába újonnan bekapcsolódott testületek pedig az igazságos és erőteljes vezetés szilárd hátterévé válnak. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy az ország építéséhez, a gazdasági munka javításához a pártvezetés és a kormány jól átgondolt és a közvélemény által is elfogadott programmal rendekezik. a XIII. párt- kongresszus határozatának és a VII. ötéves tervnek az előkészítésében az ország szí ne-java részt vett. E dokumentumokat felelős fórumok véleményezték és a viták során alakították ki, erősítették meg. Gondot okoz viszont, hogy a tavalyi és az idei első félév teljesítményei elmaradtak a várakozástól. Munkánk fogyatékosságai és az újabb kedvezőtlen nemzetközi gazdasági fejlemények miatt meglehetősen nehéz körülményék között kezdődött a VII. ötéves terv megvalósítása. Felvetődik a kérdés: a jelenlegi helyzetben nem túl sok-e a gazdasági prioritás, lehet-e ezeket egyszerre érvényesíteni? Vajon nem jött-e el az ideje egy újabb akcióprogram kidolgozásának? A gazdaságirányítás nyitott és rugalmas, arra azonban nincs lehetőség, hogy lényeges engedményeket tegyünk elhatározott céljainkat illetően. Választási lehtőségünik viszonylag szűk. Adósságszolgálati kötelezettségünknek pontosan eleget kell tennünk, s ehhez mindenképpen teljesíteni kell a VII. ötéves tervben előirányzott feladatokat. Erre kényszerít bennünket az is, hogy lépést kell ^tartanunk a nemzetközi műszaki és technikai haladással. Nem lehet meg- réfcedni a korábbi alacsony felhalmozási szinten, mert így előbb-utóbb felélnénk jövőnket. — Eleget kell tennünk a tervben megfogalmazott élet- színvonal célkitűzéseknek is, mert csak így tartható fenn társadalmunk politikai konszenzusa, amely alapja az MSZMP harminc éve tartó eredményes politikájának. Ezt az egységet már nehezebb viszonyok között is si(Folytatás a 3. oldalon.) Tanműhelyt avattak a Mechanikai Müveknél. Az érdi 220-as számú szakmunkásképző intézet szerszámkészítő és emelőgépszerelő tanulói kapnak itt gyakorlati képzést. A mintegy négymillió forintos költséggel elkészült új tanműhely az eredményes oktatáshoz szükséges minden eszközzel rendelkezik. Aratnak Somogybán Homokszentgyörgyön kezdték el legkorábban Megkezdődött az aratás Somogyiban is. Elsőként a homokszentgyörgyi léesz látott hozzá ehhez a nagy nyári munkához. A múlt héten erősen félázott a talaj és a gépék gyakran megsüllyedtek. A sárgára érett kalászokkal viszont nem lehetett várni! A gazdaságban — kihasználva a szombati és vasárnapi verőfényt — több mint 200 hektáron takarították be a termést. Konsztantyin Katusev Budapesten Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke szombaton átutazott Budapesten. Itt tartózkodása alatt megbeszélést folytatott Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. A megbeszélésen áttekintették a magyar-szovjet nagyberendezés- és gépkereskedalem kérdéseit és a jelenlegi terv- időszalkbair várható alakulását, valamint a harmadik országokbeli magyar—szovjet együttműködés feladatait. A támadás 45. évfordulója „Az emberiség nem becsülheti le a háború fenyegetéséit, més ainnaik kitörése előtt harcot kell vívni a háborús veszély ellen, s győzni kell ebben a kü zd élemben" — ebben foglalja öissze a szovjet sajtó a június1 22-i fasiszta támadás múlhatatlan történelmi tanulságéit a 45. évforduló napjain1, vasálr- nlap. Balatoni hétvége Látszólag minden külső tényező megvan ahhoz, hoigy végre kezdődjék az üdülési szezon a Balaton partján. E hét végén már napsütéses volt az idő is, az iskolákban is véget ért a tanítás, a vendéglátó és kereskedelmi egységek, valamint a magánházak kiadó szobái is várják az üdülőket. Pénteken szinte semmi nem mutatta, hogy kezdődik a balatoni szezon. A 7-es főút forgalma messze elmaradt a korábbi évek nyári hétvégéitől. Szombaton azonban valami „beindult” — ha nem is annyira, mint a kereskedelmi szakemberek várták. — Felkészültünk a nyári csúcsforgalomra — mondta Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója. — Aka- rattyától Badacsonyig terjed üzlethálózatunk, s boltjaink várják a vásárlók rohamát. Az NDK-ból és Csehszlovákiából azonban kevesebb sört kaptunk, mint amennyi kellene; sikerült viszont osztrák és NSZK-beli termékkel gazdagítani kínálatunkat. Hatvan Vagon sört Jugoszláviából is exportálunk. A Kaposker kereskedelmi igazgatóhelyettese, Kerényi Ákos is bizakodó: Valami van, de... —- A Balaton déli partján több mint harminc boltunk üzemel. Hálózatunk Balaton- fenyvestől Siófokig terjed.; a nyár elején négy boltot szerződésbe adtunk ki. Az előszezon nem felelt meg várakozásunknak, de reméljük, hogy lassan beindul a főszezon. ... Siófok és környéke kereskedelmi ellátásában nagy szerepet tölt be a siófoki áfész. Lévai László kereskedelmi osztályvezető szerint boltjaik felkészültek a nagy forgalomra. Munkaerőgondjaik még vannak, de igyekeznek mielőbb megoldani. A strandokon, kempingek közelében vasárnap is nyitva tartanak boltokat, a Sió Áruház élelmiszerrészlege pedig vasárnaponként a közeli élelmiszerbolttal felváltva üzemel. Kenyérgyáruk napi 30 mázsa kenyérrel igyekszik javítani az ellátást. Ők is — minit valamennyi nagyabb kereskedelmi egység — megszervezték a hétvégi ügyeletet, hogy boltjaik áruellátását zavartalanul biztosíthassák. A Pest-Budai Vendéglátó Vállalat őszödi ABC-je — amely tavaly hírnevet szerelt a környéken — még mindig nem talált szerződéses üzemeltetőre. így zárt ajtókkal bosszúságot okoz a környékbelieknek. Sokan kérdezgetik, vajon kinyit-e egyáltalán. A magánkereskedelem példája a piac. Fonyódon szombaton jó pár ezren tolongtak, az eladók azonban úgy vélték, hogy nagyobb volt a felhajtás, minit a vásárlási kedv. Vasárnap a szántód! Shelil-kútnál rövid sorbaállás után szolgálták ki az embert (illetve autóját). A benzinkutasok szerint a forgalomban „végre valami van; még ha nem is az igazi”. S hogy állunk kemény valutával? A zsúfoltsággal épp nem vádolható balaitonföld- vári Intertourist-bolt eladó- nője felsőbb engedély híján nem nyilatkozik. A közeli autóparkolóban viszont nagy tömeg veszi körül a BÁV vállalat autóját, amelyből sorra kerülnek elő a különféle áruk. A tavalyi gyakorlatnak megfelelően ugyanis a BÁV hétvégéken felváltva szállít árut Földvárra és Siófokra. Gyarmati László
