Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

2 Somogyi Néplap 1986. június 23., hétfő Spanyol parlamenti választások Spanyolországban tegnap parlamenti választásokat tar­tottak. A politikai tét: képes lesz-e a jelenleg kormányon levő Spanyol Szocialista Munkáspárt megőrizni a parlamentben abszolút több­ségét. A közel negyvenmillió la­kosú Spanyolországban leg­utóbb 1982. Októberében rendeztek általános választá­sokat. Akkor a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt — több mint tízmillió szavazattal — elsöprő politikai győzelmet aratott. Felipe González pártjának előretörése fél év­tizeddel Nyugat-Európa leg­sötétebb fasiszta diktatúrá­jának megszűnte után a ha­ladást és a demokráciát igenlő néptömegek sikere volt. Az Európai Gazdasági Kö­zösséghez és az atlanti szö­vetséghez csatlakozott Spa­nyolországban az idei válasz­tásokat eredetileg október­ben kellett volna megtartani, ám a kormány taktikai okok­ból — több tényezőt kedve­zőnek ítélt a magia számára — idő előtt választásokat írt ki. A spanyol törvényhozás kétkamarás. A képviselőház 350 tagot, a szenátus 220 főt számlál. Az élmúlt három és fél évben a kormányzó PSOE abszolút többséget tud­hatott magáénak: 202 képvi­selői mandátumot, míg a szenátusban 134 szocialista párti foglalt helyet. A jobb­oldali ellenzék legnagyobb ereje, a Népi Szövetség 106, Felipe Gonzalez leadja szavazatát (Telefotó — AP—KS) illetve 54 hellyel rendelke­zett. A spanyol marxista bal­oldal, a kommunista mozga­lom ideológiai és politikai megosztottsága miatt csupán 4 hellyel rendelkezett eddig a képviselőházban. Csaknem 29 millió spanyol állampolgár szavazhat. Felipe González miniszter- elnök az elmúlt húsz nap alatt népes hallgatóság előtt — a konkrét ígéreteket mel­Kiszabadultak a libanoni túszok Libanonban péntek este kiszabadult az Antenne 2. francia televíziós társaság két munkatársa. A két fran­cia túsz egy szíriai ezredes kíséretében hagyta el Nyu- gat-Bejrút egyik szállodáját. Jacques Chirac kormányfői', megerősítette, hogy a tú'zok 105 napig tartó fogsága vé­get ért és hamarosan Pá­rizsba érkezhetnek. Szabadon bocsátottak két ciprusi diákat is Libanon­ban. A két fiatal szombaton a libanoni hadsereg egyik helikopterén vissza is érke­zett Ciprusra. Sztavrosz Jannaki és Pa- najotisz Tirkasz huszonötéves diákok kiszabadulásáról egy Nicosiában szombaton nyil­vánosságra'' hozott hivatalos közlemény számolt be. Ez hangsúlyozza, hogy a szaba­don bocsátás Jasszer Arafat- nak, a Palesztinái Felszatoa- dítási Szervezet vezetőjének személyes közbelépésére tör­tént, de más részleteket nem közölt. Jól értesült források úgy tudják, hogy Libanonban szélsőséges szervezetek még mindig 18 külföldi állampol­gárt tartanak túszként fogva. lőzve, ám annál nagyobb ékesszólással — arról szóno­költ, hogy a demokratikus kibontakozás letéteményese Hispániában a szocialista párt. Csakis ez képes — mondotta — igazán korsze­rűvé és a fejlett Nyugat- Európához szervesen kapcso­lódó állammá tenni Spanyol- országot. A jobboldali ellen­zék egész stratégiája arra épült fel, hogy személyi ás- kál ód ássál és homályos ígé­retekkel próbálja elhódítani a szocialisták abszolút több­ségét. Sem a keresztényde­mokraták, sem az egyéb pol­gári pártok nem vázoltaik fel életképes kormányzati al­ternatívát. A spanyol társadalom tényleges gondjairól egyedül a baloldali tömörülés adott elemző képet. A Spanyol Kommunista Pártot is ma­gába foglaló pártszövetség a hárommilliósra duzzadt munkanélküliséget, a foko­zódó inflációt és a nyugat­európai elkötelezettséget os­torozta. Átfogó szociális re­formok mellett a baloldal önálló külpolitikát követel és Spanyolország NATO-tagsá- gának megszüntetését. Változások a vietnami kormányban A hanoi rádió és televízió híradása szerint szombaton Truong Chinh, az államta­nács elnöke vezetésével ülést tartott a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság Államtaná­csa. A testület Pham Van Dong kormányfő előterjesz­tése alapján néhány változ­tatást hajtott végre a Minisz­tertanács összetételében. Felmentették tisztségéből Nguyen Huu Tho miniszter­elnök-helyettest, Dong Si Nguyen közlekedési, Chu Tam Thuc pénzügy-, Le Dúc Thinh belkereskedelmi, Le Khac külkereskedelmi, Ngu­yen Van Hieu kulturális, Nguyen Chan bányászati mi­nisztert és Nguyen Duy Giát, az állami bank vezérigazga­tóját. Az Államtanács miniszter­elnök-helyettessé nevezte lu Vo Chi Congot. Az új közle­kedési miniszter Búi Danii Luu, pénzügyminiszter, Vu Tuan, belkereskedelmi mi­niszter Hoang Mink Thang, az állami bank vezérigazga­tója Liu Minh Chan, külke­reskedelmi miniszter Doan Duy Thanh. Csodaszer híján Líbia-ellenes szankciók Az amerikai pénizüigyimi- nisztériiuim új Líbia-ellenes szankciókat jelentett be. A jövőben amerikai vállalatok nem szállítlhatnalk olajfúró és feldolgozó berendezéseket, alllklailirészéket azoknak a külföldi vállalatoknak, ame­lyek a berendezéseket Lí­biába számítják tovább. Az újabb .gazdasági in­tézkedés a januárban beje­lentett amerikai gazdasági szankcióik sorába illeszke­dik. Reagan amerikai elnök röviddel a Líibda elleni ka­tonai támadás után szólítot­ta föl a Líbiáiban tevékeny­kedő amerikai vállalatokat, hogy június elsejei határ­idővel számolják föl líbiai éiDdiakeltségeilket. Az előzetes elképzelések szerint hétfőn fejezi be mun­káját <a Szocialista Interna- cionálé kongresszusa. A het­venöt szocialista és szociál­demokrata szervezet képvise­letében péntek óta Limában tárgyal 450 politikus, köztük számos személyiség. A Szocialista Internacioná- lé ezúttal első ízben tartja kongresszusát L atin-Ameri- kában, s ez természetesen meglátszik a tanácskozás na­pirendjén is: elsősorban a fejlődő országok gazdasági és politikai problémáiról, azok lehetséges megoldásáról van szó, a felszólalások rend­re olyan kérdéseket fesze­getnek, mint az átfogó regio­nális gazdaságfejlesztési programok, az adósságok át­ütemezése, a kereskedelem reformja, a nemzetközi se­gélyakciók felhasználása. Ka- levi Sorsa jelentést terjesz­tett a konferencia elé a le­szerelésről, szó esik az em­beri jogok — Latin-Ameriká­ban egyébként is nagyon ak­tuális — problémaköréről. A szervezet egyébként nem most kezdett Latin-Amerika s általában a fejlődő térségek gondjaival foglalkozni. A vezető szociáldemokrata és szocialista politikusok, köz­tük elsőként olyan személyi­ségek, mint Willy Brandt és Olof Palme, már a hetvenes évek közepe óta fokozott fi­gyelmet szenteltek ezeknek a problémáknak. Ennek kö­szönhetően a Szocialista In- ternacionálé megérdemelt te­kintélyt vívott ki magának, bár álláspontja nem mentes az ellentmondásoktól — az egyes jelenségek okainak ér­tékelésekor olykor nem ás elég mélyre, megmarad a felszínes megállapításoknál —, nem lehet elvitatni tisz­tességes szándékát, azt, hogy segíteni szeretne. Ez persze korántsem csupán önzetlen, emberbaráti gesztus. Azon a felismerésen is alapszik, hogy a jövőben egyre nagyobb po­litikai szerephez jutnak a fejlődő országok, s alapvető­in most dől el, később mi­lyen pozíciókat foglalnak majd el egyes nemzetközi kérdésekben. Jelképes jelen­tőséggel bír, hogy u tanács­kozás előestéjén Peruban va­Törökország '86 — Még hogy nekem hány feleségem van? — Dől hátra kacagva török kísérőm a re­pülőtérről Ankarába vezető útvonalon a kocsiban. — Képzelje, ezt kérdezte tő­lem az amerikai! És én hiába magyaráztam, hogy már hatvan éve tilos Tö­rökországban a többnejűség, sőt mi több a fővárosban tevék sincsenek, csak akkor akarta elhinni, amikor be­értünk a városba. És a város, valóban euró­pai. Széles sugárutak szelik keresztül-kasul egymást, be­tonból, acélból, üvegből ké­szült felhőkarcolók suhan­nak el mellettünk. Az uta­kon a török ipar büszkesé­gei: a Fiat és Renault li- cencek alapján gyártott gép­kocsik ... Nem elavult típu­sokról van szó hanem olya­nokról, amelyek közvetlenül követik a nyugat-európai mintákat. Az utcákon pe­zseg az élet, pedig Ankara, a török főváros, nem tarto­zik a szó szoros értelmében a mediterrán térséghez. Az anatóliai fennsík közepén ezer méter magasan fékszik, kitéve a kontinentális ég­hajlat viszontagságainak. De ha földközi-tengeri tempe­ramentumról nem is beszél­hetünk, mégis a törökök életkedve mindenütt meg­nyilvánul. Füityörészve eme­lik például a nehéz sóde- ros zsákokat — magyar szemmel nézve pillanatok alatt építve fel egy lakó­házat. Építkezés pedig Tö­rökországban sok van. Különösen jellemző ez az elmúlt három évre amikor az Európa keleti felén lévő állam — még a 'nemzetközi bankembereket is meglepve — fantasztikusnak mondható 5,5 százalékos gazdasági nö­vekedést ért el. Az utca szemlélőjének is feltűnik, az elegáns kirakat, a luxus- étterem, de még a szegé­nyebb negyedekben is meg­lévő olyan étkezési lehető­ség, amely jószerivel min­denki számára hozzáférhe­tő. A nyugodt környezet már élek óta tart és szinte fe­lejteti a múltat, ami nem is olyan rég volt. 1980 előtt úgy tűnt, hogy Törökorszá­got a terrorizmus rákja mar­ja szét. Az utcák a szélső­séges szervezetek egymás­közti leszámolásának szín­helyei voltak, már-már kor­mányépületek ellen intéztek támadást. A polgárháború kísérlete lebegett Törökor­szág felett, amikor 1980, szeptember 12-én a hadse­reg közbelépett, átvette a hatalmat, de egyúttal szigo­rú menetrendet hirdetett meg: az anarchikus állapo­tok megszüntetését, majd a polgári demokráciához való visszatérést. A folyamat szinte a hatalomátvétel per­cétől megkezdődött: 1982- ben új alkotmányt fogadtak el egyidejűleg köztársasági elnökválasztás volt amikoris Kenan Evremt tették meg a legmagasabb közjogi méltó­ságra. Ezt követően 1983- ban parlamenti választáso­kat tartattak, amelyeken a Haza Pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot. Ez a politikai tömörülés nevezhette ki a miniszterel­nököt . is Turgut özal sze­mélyében; Az ő gazdaságpo­litikája sikereket hozott Tö­rökországnak annak ellené­re, hogy az ellenzéki tömö­Tokirdagban (Rodostó) ta­lálható II. Rákóczi Ferenc egykori ebédlőháza, amely ma múzeum rülések hevesen bírálják. Jóllehet Ankara tagja a NATO-nak, ez a kapcsolat azonban nem problémamen­tes. Az ismert török—görög ellentétek mellett más kér­désekben is több esetben hangoztatta különvélemé­nyét, legutoljára a Líbia el­leni támadások kapcsán. Az ország egyik fő célja, hogy Törökország az európai Kö­zös Piac teljes jogú tagjává váljon. Ehhez még bonyo­lult gazdasági problémákat keli áthidalni, de török vé­lemény szerint ez jelentené a Nyugat-Európához való tartozás betetőzését. Ugyan­akkor török részről sérel­mezik, hogy az Észak-at­lanti Szerződés Szervezete konfliktus-helyzetekben igen­csak támaszkodni kíván a 850 ezer fős török hadseregre, de Két kontinenst köt össze a Boszporuszon átívelő kecses híd nem teremti meg Törökor­szágnak azokat a feltétele­ket, amelyek biztosítanák, hogy ez az állam — amely Bulgáriától Szíriáig terjed — a térségben fokozottabban töltihesse be a stabilizációs tényező szerepét. . Kenan Evren köztársasági elnök magyarországi látoga­tása azért is jelentős, mert ilyen minőségben török po­litikus még nem látogatott hazánkba. A két ország gaz­dasági viszonya reményre ad okot és bízhatunk benne, hogy a jövőben megélénkül­nek a már eddig is meglé­vő sokszínű — politikai, gaz­dasági, kulturális — kapcso­latok. Gi Fehér Péter lóságos ostromállapot alakult ki: az óriási nyomor szülte társadalmi elégedetlenséget kihasználó szélsőbaloldali fegyveres mozgalom, a Fé­nyes ösvény újabb nagysza­bású akciókat indított a kor­mány ellen. A börtönlázadás leverése több száz halottat eredményezett, s katonák ez­rei kellmek a kongresszus zavartalan munkájához szük­séges biztonság megteremté­séhez. A Szocialista Internacio- nálé sem elméletben, sem gyakorlatban nem rendelke­zik csodaszerrel a fejlődő or­szágok helyzetének megjaví­tására. Ám a józan, megfon­tolt, a gondokat számbavevő és alapos elemzés után rang­soroló politizálással példát mutathat más nyugati pár­toknak, kormányoknak is. H. G. Hu Jao-pang Rómában Hu Jao-pang őszintének és bairáltimialk minőst tette az elmúlt három napon Rómá­ban folytatott megbeszáié- seüt, amelyek szerinte előse­gítik a kiét arSizág közötti barátság és együttműködés elmélyítését. A kínai vezető ezt a Rómáiban tartott sajrtó- éríekeziliétón mondta el, ösz- szegezve egyben a négy nyugat-európai fővárosiban tett látogatálsának eredmé­nyéit. Ezen a napom Hu Jao- pang Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Pánt főtitkárával is találkozott. Az Ollalsz és a Kiruai Kom­munista Pálnt vezetője szom­bati megbeszélésén egy sor kérdésben azonos nézetet vallott Ezt maiga Naitta kö­zölte a talállkozás után új­ságírókkal . Az OKP főtitká­ra e találkozót „előrelépés­nek” minősítette. Naittia sze­rint Hu Jao-ipanig nyuigat- euirópai körútja aizérlt ki­emelkedő jelentőségű, m/ert ezzel Kína elismeri Nyiugat- Euriópa önálló szerepét a le­szerelésért, az új egyensú­lyok éls egy új nemzetközi viiiiágriend ímeigitenemtáséér.t folytatott tevékenységben. A találkozón mindkét fél egyetértett abban, hogy a j'ovőben bővíteni kell a két pánit közötti kapcsolatokat, amelyek a két ország együttműködésére is vissza­hatnák. Az OKP és a KKP közötti viszonyról a találkozót köve­tő sajtóértekezleten a kínai vendég is beszélt. Kína az utóbbi évékben számos nem­zetközi vonatkozású kérdés­ben megegyező álláspontot vallott az OKP-val. Néhány problémát illetően különbö­zik ugyan a két párt véle­ménye, de Hu Jao-pang sze­rint azoknak csak másodla­gos jelentőségük van. A sajtóértekezlet döntő fontosságú témája volt Hu Jao-pang nyugat-európai körútja. A kínai vezető — mint hangoztatta — látoga­tásai alkalmával tapasztalta., hogy széles körű egyetértés van Kín® és a nyugat-euró­pai partnerei között a vi- liáigbéke védelmét érintő kándéselkib.em. E tekintetben — mondotta Hu Joa-paing — ('Nyiugjat-)Európa jelentős erőt képvisel', és pozitív sze­repet játszhat. Hu Jao-pang -római tár­gyalásainak eredményeit részletezve elmondta: itt nem vólit szó fegyverek adálsviétedérőlli, Kína ugyanis „nem vesz részt a fegyver­kezési hajszában”. A kínai veaető kíséretében -lévő Li Peng minisztarelnök-helyet- tes a látogatós gazdaságii vonatkozásait ismer,tette. Mjiind a négy fővárosiban a kínai fal arra szólította, fel partnereit, hoigy több árut iimporltálijanák Kínáiból, ez­zel úgyands a táVöl-lkeieti ország növelhetné a számá­ra szükséges ipari termékek behozatalára fordítható fi- zétőielszfcözeii|niek miennyiiaé- gót. Lfi Peng megköszönte Olaszországnak, hogy rend­kívül kedvező feltételek mel­lett nyújt hitelleket Pek-ing- nék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom