Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
1986. június 21., szombat 5 Tudóméi ny-életközel ben Interjú Enyedi Györggyel, a Regionális Kutatások Központjának főigazgatójával — A hatvanas-hetvenes évek gyors ütemű iparfejlesztő politikája legjobban a középvárosokat érintette. Milyen hatása volt e térségekben a frissen megjelent iparnak? Mi várható a jövőben? KULCS AZ ISKOLÁZTATÁS Harmadik éve alakult meg Pécsen a Magyar Tudományos Akadémia új, országos hálózattal rendelkező intézménye, a Regionális Kutatások Központja. Főigazgatóvá Enyedi Györgyöt, a nemzetközi rangú tudóst, az MTA levelező tagját nevezték ki. Enyedi György 1953-ban szerzett közgazdászdiplomát: érdeklődését kezdettől a társadalmi jelenségek földrajzi térben való elhelyezkedése jellemezte. Legtöbbet a földrajztudománynak e speciális területén dolgozott: huszonhárom ével töltött az Akadémia Földrajztudományi Intézetében, tíz évet igazgatóhelyettesként. 1972-től számos nemzetközi vizsgálatban vett részt. Tizenkét éve vezet - a Nemzetközi Földrajzi Unió alelnökeként - egy világméretű kutatást, amelyben a falusi fejlődés lehetőségeit vizsgálják. Ot évig adott elő különböző külföldi egyetemeken. VIDÉKI KUTATÓINTÉZET — Milyen feladatai vannak a regionális intézetnek? Szervezete miben különbözik a többi kutató intézményétől? Milyen fontosabb irányokban kezdték el a munkát? — Az intézet megszervezését nagy lehetőségnek tartom. Egyebek .között bebizonyíthatjuk, hogy nemcsak a fővárosiban lehet kiemelkedő tudományos munkát végezni, hanem vidéken is. Intézetünk egyébként egyedülálló a magyar tudomány szervezetében, ugyanis konkrét problémákat vizsgálunk és nem tudományágait művelünk. Milyen törvények alapján tfejlődnek az ország és a világ egyes régiói, és hogyan alakul át a településhálózat ? Ilyen egységes diszciplína ma nincs. Intézetünkben hét tudományág képviselői dolgoznak: van közgazdászunk, geográfusunk, igazgatási jogászunk, politológusunk, történészünk, néprajzosunk és szociológusunk. Jelenleg az ország csaknem minden régiójában dolgozik kutató- csoportunk: Kecskeméten, Békéscsabán, Budapesten, Győrben és tervezzük ilyennek a megalakítását Észak- Magyarországon is. A központ Pécsen van. Kecskeméten és Békéscsabán e csoportok képviselik a társadalomtudományi kutatásokat. A nálunk dolgozó csapat egyébként fiatal: hatvan százaléka 35 éven aluli, s az osztályvezetők fele még nincs negyvenéves. Intézetünk három fő kutatási irányt szabott meg. Vizsgáljuk azt, hogy a területi fejlődésnek milyen új irányai alakultak ki az intenzív gazdasági módszerek alkalmazásának korában. Az ipar mennyiségi bővítésének ideje lejárt, az akkor gerjesztett társadalmi folyamatokat ismerjük. Az új helyzetben viszont egész sor ismeretlen tény keletkezett. Munkaerőfölösleg mutatkozik egyes területeken, korábban fejlett iparvidékek elmaradottá válhatnak stb. A KISVÁROS ÉS A FALU Kutatjuk a magyar településhálózat tovább átalakulásának folyamatait. Ez súlyos történelmi és társadalmi tanulságokat hordozó terület. Rómát sem egy nap alatt építették föl! Igyekszünk rajta tartani ujjunkai a területi változások verőérrendszerén. Ezen belül két fontos — Somogyot is érintő — különleges településtípusra hívjuk fel a figyelmet. Fölmérjük a határ menti települések helyzetét. Sajátosan, hátrányos helyzetben vannak ezek s helyzetük rendezése különleges eljárást igényel. Az egyik megoldás a határ menti koo- - peráció lehet. Kutatásaink másik fontos területe a kisváros, a sok 10—30 ezer lakosú körzet- központ. Számuk állandóan gyarapszik. Eltérő a szerepük a többi településétől, más a társadalmi tartalom és a jövő is ezeken a helyeken. Fontosságuk a falu és a városállomány összekötő láncszeméként óriási. Külön figyelemmel fordul intézetünk a természeti környezetnek a társadalmi folyamatokban betöltött szerepe felé. A természet nemcsak passzív keret, az iparosítás és a többi erőteljes civilizációs tényező belső része a környezetnek. Mégis: a környezeti törvényeket eddig jobbára elkülönülten vizsgálták. Szerintünk a jelenségéket létrehozó társadalmi folyamatokat kell szabályozni, ez lehet a megoldás. — Kik és hogyan fedezik az intézet munkáját? — Akadémiai intézmény a miénk, de munkánkat több megyei tanács is támogatja pénzzel. Somoggyal ilyen kapcsolat még nem alakult ki. A kutatások forrásai között az elnyert pályázatoknak is fontos szerepük van (kormányprogramok, akadémiai pályázatok.) A legnagyobb gondunk nem pénzügyi, hanem az, hogy az intézet szellemi teljesítőképessége még nem érte él lehetőségeinket. HÓRA BETEG GYEREKET — Somogy és Baranya településszerkezetét az apró falvak rendszere határozza meg. Milyennek látja kialakulásuk történelmi gyökereit, helyzetük alakulását a félmúltban, és jövőjüket? — Az apró falvak jelenlegi helyzete elsősorban nem a 10 vagy 15 évvel ezelőtti hibás döntések miatt alakult így. Ez a faluhálózat középkori eredetű, egész Közép- Európára jellemző. Tehát történelmi örökség. Hanyatlása tulajdonképpen a XVIII. században kezdődött. A félmúlt intézkedései legföljebb azért kárhoztathatok, mert oktalanul gyorsították a hanyatlást. Mintha egy beteg gyereket kiraknánk a hóra, s miután ott meghalt, azt kiáltanánk, hogy élet- képtelen. Pedig a betegséget gyógyítani is lehet. Az apró falvak sem általában életképtelenek. A ‘helyzetüktől, fekvésüktől függően akár egy 300 lakosú falucska is lehet .életképe^, hiszen egy település dinamizmusa ma már nem a népességszámtól függ. Tisztán kell látnunk a hanyatlás okait, s csak azután lehet az apró falvak megtartó erejével, helyzetük stabilizálásával foglalkozni. — Az erőteljes iparosítás a magyar városhálózat igen fontos momentuma volt. Mindenekelőtt tekintélyes lélekszám-növekedéssel járt a középvárosokban. Sok fiatal bevándorlót vonzottak az új lehetőségek, de a dinamikus változásokat a legtöbb középváros még nem tudta igazán megemészteni. E helyeken a természetes szapo- raság jóval meghaladja az országos átlagot, sok a gyerek. A kilencvenes években mindez új és nagy gondot okozhat. A hetvenes években érkezettek gyermekei akkor jelennék meg a munkaerőpiacon, s ugyanakkor ez egybeesik az iparfejlődés intenzív irányainak felerősödésével, a robottechnika terjedésével. Jelentős munkaerő-fölösleg kialakuláséval számolhatunk. A A megoldást minden városnak magának kell megtalálnia, Az új gondok azonban sem ma, sem a jövőben nem oldhatók meg látványos telepítésekkel. Az egyik kulcs az ésszerű, tervszerű iskoláztatás. A leendő csúcstechnológiai ipar például bárhová telepíthető, de rendkívül szakemberigényes lesz. — Hogyan alakulnak az intézmény kapcsolatai kutatásainak alanyaival? Miként épülnek be — vagy miért nem — eredményeik a regionális tervezőmunka fq^yamatába? Lehet-e javítani ezen? — Ügy látom, az utóbbi években kedvezőek a változások a megyei tervező- irányító szervek munkájában. Sok megyében az igazgatási reform óta kedvezően változott a szemlélet. Néhány éve a tanácsok alapvető törekvése a központi források megszervezése volt. De manőverezési terük leszűkült, mert adott célra kapták a pénzt. Most nagyobb az önállóság a pénzeszközök fölhasználására. A tanácsok érzik, hogy alapvető érdekük a fejlesztésre fordítható pénzek hatékony föl- használása, s ezért egyre jobban igénylik döntéseik tudományos megalapozását. __Ezért mi is keressük a kapcsolatok javításának módját. Cs. T. Számítanak az idősekre Nyugdíjasok Boglárlellén Nemrég a öqglárlellei Béke művelődési házban jártunk, ahol nyugdíjas hímző asszonyok fogadtak bennünket. A művelődési intézmény egy másik helyiségéből énekszó hangzott — ott ismerkedtünk meg a helyi szakmaközi bizottság nyug- dií jascsoportjóvail. Éppen szereplésire készülték. Bog- lálrlélfflén, a lellei városrész- beű, idősek fesztiválját rendezitek: ezen nemcsak a nyugdíjasokból alakult kórus, hanem több vensimondó, szólista is bemutatkozott. A minap ismét BoigiláhM- lén jártunk. Fogta Józseffel, a szakmaközi bizottság nyugdíjascsoportjánák elnökével az egyik üdüilő parkjában találkoztunk, Készültek Bqglá,nleíílién is a szezonra. A nyugdíjasaik is kiveszik rélszüket a vendégfogadásiból. Kétszáznegyvenkét tagja vara a botgjáriléltei nyuigidí- jascsoportnak, valamennyien a Miéi városrész idős lakói. Egyetlen, foglalkozási csoportból nem 'tálalunk a közösségben : a termelőszövetkezet nyugdíjasai hiába kérték felvételüket, ment ők is szeretnének a csoporthoz tartozni. Énre még nem adnak lehetőségiét a jogszabályok. Vajon miért kértük felvételüket a boglárlellei tsz- nyugdíjasok a szakmaközi 'bizottság csoportjába. Nem nehéz rá felelni. Eleven éllet jel'lmezi a kis közösséget. — Évefnite, elsősorban télen, tavasszal ás ősszel több rendezvényt is tartunk. Nyáron a nyugdíjasak is dolgoznák. Amikor éllment az utollsó vendég, akkor újra találkozunk. Két kirándulásit szerveztünk még ebben az évben. A Béke művelődési ház nemcsak otthont ad öss zejőve teleinknek, hanem szívesen látott vendégeik is vagyunk a ház rendezvényein. Kérték a csoport tagjai, hogy orvosokkal, gyógyszerészekkel, tanácsi dolgozókkal is találkozhassanak: sikeresek egészségügyi félvilágosító előadásaink és nagy az órdekilődiés a várospolitika iránit. Fogta József napbarnított, erős vál'lú ember, nem ad ma még jelét a fáradtságnak, Ilyenek lehetnek a többiek is. A boglár Milei nyugdíjasok kiveszik részüket a társadalmi munkából,. A talajjavítónál kezdték el tavasszal a nagytakarítást, 'május 1-e előtt a parkot tették rendbe, tavaly hait- van-íhetven köbméter földet egyengetitek el- a sportpályán, az idén pedig gyiep- téglákkail takarták el a pólyám végzett földmunka nyomait. Ősszel az ő éneküktől is hangosak a boglár! szőlők — szüretelnek a nyugdíjasok. Jelen vollt a beszélgetésien a városi tanács szooiállpolii- tikájvál foglalkozó dolgozója is. Ellmandta: — Bog! átiléllón sóik idős, nyugdíjas ember él. Az öregék napközi ótthonia csak negyven magára maradt öregről tud godoskodmi, tehát nem elégíti ki a tömeges igényeket. Épp ezért fontos,pa|k 'tartjuk mii is a nugdíjasosoparf tevékenységét: segítenék a mi munkáinkban i&: Nemcsak jó közösséggé ikovácsolódott e csoport, hanem az afctívahá- lózat útján is jelzi, milyen fontos intézkedést kell tennie a taináicsiniák a gondozásban. Szeretnénk Boglár- Mte boglár! részén is ilyen tevékeny nyugdíjas csoportot létrehozni, A leltelek példát mutattak. Horányi Barna RÁDIÓSZEMLE Egy sorozat vége A rádió sok vállalkozása közül égyifc az, hegy bizonyos klasszikus regényeket rádióira alkalmaz. Rossz kifejezéssel azt is mondhatnánk, hogy megpróbálja rá- diósítani az adott műveket, hiszen nem egy ezek közül olyan időben íródott, amikor ennék a Itömegtfájiéfcoztatáísd .leleménynek még híre-ham- va sem volt. Nem tartozik ezek közé Robert Musilnak A tulajdonságok nélküli ember című hatalmas regénye, amelyet a század húszas-harmincas élveiben int. Nem vitathatják viszont sem,miiképpen klasszikus voltát, hiszen málr a megjelenésének évében a kotilkusök elkezdték a víillálgiirodálmi párhuzamok keresését. Hasonlították nem egy ízlbe|n Yoyce Ulyssesé- hez, Proust Az eltűnt idő nyomában ' című műviéhez egyaránt. Magyar nyelven csaknem egy évitizeddel ezelőtt jelent meg a három kötetes regény, Tandori Dezső helyenként sziporkázó fordításával. Ebből is láthatjuk,' nem kis feladatra vállalkozott a rádió akkor, amikor huszonnégy adásból álló sorozatot készített Musi.l műviéből. E hét hétfőjén éppen a befejező adóst hallhattuk, s bizony elismeréssel kell búcsúznunk a műsortól. A regényt rádióra alkalmazó Kopányi Györgynek sikerült ugyanis elérnie, hogy végig élvezetes és pergő volt rádión keresztüli hallva is a regény. Aki Olvasta, vagy csák beleolvasott a műbe, tudja, hogy hangulatát, világát visszaadni nagyon nehéz, tán lehetetlen, is.. Meg kell említenünk a rendező Kőváry Katalin nevét isi, aki nagyon jó érzékikéi bízta az elbeszélő szerepét Avar Istvánra, Ul- richét pedig Ujréti Lászlóra. Tulajdonképpen a vállalkozás ligiazi jelentőségét az adja, hogy a feldolgiazás által nagyon sokan ismerkedhettek meg a művel, tehát ■egyfajta ismenetterjesztési misszióit is betöltött ezzel a sorozattal a rádió. Természetesen nem lehetünk ma- xiimálistáik, és nem követelhetjük ugyanazokat az élményekéit viszont egy rádió- síitatt változattál, mint magáitól a szépirodailimi műtől. Ha viszont elgondolkodunk afölött, hegy mennyi munka fekszik a huszonnégy részes, és alkalmamként húsz perces műsorban, s milyen hosszú ideig szögezne készülékünk mellé, ha egymás után akarnánk meghlalllgafni a műveket, akkor már figyel,eroremélltó- nák kell tartamunk a vállalkozásit. Amolyan kedvcsinálónak is elkönyvelhetjük italán aiz igazi élményhez, a mű olvasásához. Varga István Mi vár rádf JótUndér? „Hadd öljem meg a jo- tűndéint is!”— könyörög egy bájols, csöppnyi lány társainak a játszótéren,. „Nem” — válaszol jak a többiek. „Egyelőire (!) csak a boszor- kálnyt gyilkoljuk le... ” A történet leegyszerűsödik: a keretjáték valóságos eseménysorát a „kivégzés” hosszú, aprólékosan megrendezett szín játéka követi. A meseelemek szerepe kimerül abban, hogy a jó és a rossz küzdelmében a bo- szarikálny pusztul el. De hogyan? A gdnosz Mirigy lelke szabályos toiivégziésen hagyja el undorító tesitét. A tiltakozó leány — jobban szerette volna a másik szerepet játszani — szeméit bekötik, fiálboli áMítják, s a játtékpuslkák sorozatától kell összeesnie. Megdöbbentő képsor, és ném egyedi. A felnőtték kézlegyintéssel belétörődmek, hla gyerekük tankért, bombázóért vagy géppisztolyért toporaékioil) egy 'kirakat előtt. Benyúlnak az erszényükbe, s a „békesség kedvéért” a iműamyalg puska első áldozatát is eljátsszák. Itassam mindennapos látvány a játszótereken a gyilkost, postairahlót, terroristát vaigy kivégzőosztagot imitáló .gyereksereg. Egy valamiben azonban mind megegyezik: szereplői üldözők és üldözöttek, s végül győztesék és halottak. Pisztollyal natatá'zó gyerekét látva a* szülő tanácstalanul vonja föl. szemöldökét: vajon hon- inain van a kicsiben ennyi agresszió? Az ötleteket a felnőttek világából merítik. A televízió, a rádió naponta tudósít hírt közös gyi'l- kr «Ságokról, szörnyű háborúkról, terrorizmusról, katasztrófáikról, értelmetlen hálálnál. De szórakozásképpen is hozzájutnak az „élményhez”. A felnőtték sem a krimitől, se a horrortól, sem pedig a brutális erőszakot tartalmazó könyvöktől nem tartják vissza cse- meitéfi|fcet. ■ Aki tudatosan akarja kerülni ezt, az me- sékqnyvet ad gyermeke kezébe. És mit 'lát abban? Felnégyelte, megtaposta, elégette hamvait, szétszórttá, levágta a fejét — karóra fűzte, szétszabdalta — ,metg- mérgezte ... Talán mese- könyyiein|kiet is megfertőzte korunk bűne? Nem, ilyen , .mestertörténeték ’ ’ mindig is voltaik, mint ahogy háborúsdit is minden korban játszottak a gyerekek. Aim mégiscsak tőlünk, felnőttektől függ, hagy az erőszakot akár képekben is bemutató irománnyal vagy Andersen bájos meséivel gyarapít- juk-e a minden jóra fogékony gyerékek viliágát. Természetesen a játékipar sem ártatlan. Szerencsére nem hazáinkban, de az emberi leleményesség és a verseny piacra dobta egyik új csodáját, a kis ,guil'lötinie-<t. A bábuk feje visszapaíttint- ható ... A világszerte növekvő ifjúságii bűnözés láttán gyakran fellángol a vita: honnan ered aiz agresszió és miiért? Már két ókori görög bölcs, Ptatqn és Arisztotelész is ellenkező véleményt hangoztatott ez ügyben. Platón szerint a hátborzongató eseményekben bővelkedő színjátékok veszélyeztetik a társadalmat, Arisztotelész viszont • ú|gy találta, hogy a színpadi erőszak átélésié levezeti a közönségben szuny- nyadó agressziót. . . Körülbelül ma is ez a két álláspont jellemzi a vitát. A psaích o/lqgu sok szerint kielégítetlen szeretetvágyból, félelemből eredően minden emberben van valamennyi agresszió. Ez az agresszió azonban át alakítható a mindennapok sikeréért,az ónvié- nyesütésént folyó harc hajtóerejévé,, de értelmetlen erőszakként a tánsadálam ellen is fordítható. Lále)kihúvároik szerint a gyermeki erőszak a kétség- beesett elhaigyatoittsáig, a lelki gyengeség fogcsiikorga- tó leleplezésének a jele. A világból áradó brutalitás friss hajtásai azonban a .gyerekekben találnak ter- mőtnilájra, akik célok, eszményiek nélkül cseperednék föl, ákifc nem. ismerik az együttérzést, a szereltetet. A tény- ,riasztó valóságain az sém változtat, ha a tündért nem ölik mag ... Tamási Rita
