Somogyi Néplap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

6 Somogyi Néplap 1986. június 21., szombat GYERMEKEKNEK Autó­gumi rodeó Amikor már minden játé­kot meguntak a barátaid, és megkezdődik a ,;kétikapura unatkozás”, akkor dobd be javaslatodat, hogy rendezzé­tek meg az utcában az autó­gumi rodeót. (Rodeónak ne­vezik a vadul száguldozó paripák betörését.) Itt pedig a régen száguldozott, de már félredobott autógumikkal le­het érdekes játékokat kita­lálni, 6—8 gumival már sok­félét lehet játszani. Egy kereket függesszetek fel a magasba, és azon át fejeljétek páronként a lab­dát. Győztes páros az, ame­lyik tovább bírja a labdát a levegőben tartani. A guruló autógumin ke­resztül kelil a focit átrúgni, 4—5 találat esetén büszkén megálllapíthatod, focistának sem vagy utolsó. De lehet versenyt rendezni akadályok között úgy, hogy a kereke­ket kézzel hajtod, vagy bele­bújsz a kerékbe, és a térdeid magasságában tartva sza­ladsz a felállított téglák kö­zött. Ha sorba rakod a gu­mikat, legyen az a feladat, hogy a kicsiket átugrod, a nagyokon átbújsz. Ha pedig ezeket a kerekeket sűrűn egymás mellé teszed, márts kész a kúszófOlyősó. Ha lapjával helyezed az abroncsokat a földre, ezek is lehetnek akadályok, a fel­adat: vagy belepaittintani fu­tás közben a labdát, vagy bekötött szemmel sorba be­lelépni. Ez akkor érdekesebb, ha két gyerek versenyzőpárt alkot. Ezen kívül a gumikat cél­ba guríthatjátok 5—10 mé­terről. A cél lehet fatuskó, vagy tégla. Lepke-talány A sóik lepke közül kettő azonos fajtájú. Melyek azftk? (A választ ellenőrizhetitek a 4. oldalon.) MÓKOLÁS Mai falusi parasztgyerek nem is tudja, hogy ez a szó mit jelent. Pedig 25—30 esz­tendővel ezelőtt mindenki így ismerte Belső-Somogy- ban ezt a munkát. Jó néhány gyermek, de felnőtt is alapo­san elfáradt „mókolás” ide­jén. Mi is volt ez? Hát lókapá- • zás. Mert a lóval vontatott kapát „mókOl'ó kapának” ne­vezték. Fagerendelyre szerelték fel a kukorica, burgonya vagy a répa sorszélességének meg­felelően. A gerendelyre hám­fát akasztottak, arra az ist­rángot és a ló húzta. A lovat azonban vezetni kellett, hogy a sorok között menjen — az okosabb ló elment vezetés nélkül is —, míg a „mókaló” fogta a mókolókapa szarvát és úgy irányította a munkát. Nagyobb gyermek már ve­zette a lovat vagy a lovakat. Ilyenkor két mókoló ekét vagy kapát tartottak. Nem valami nagy élvezetet jelen­tett félmapszám járni az eke után, tartani az ekeszarvat. De a lóvezetőnek sem. mert hol az egyik, hol a másik ló kapott le kukoricaszárért, nagyot rántva a lóvezetőn. Néha az is előfordult, hogy a ló bizony rálépett a vezető lábára, bár ez nagyon ritkán fordult elő, mert a lovak is — különösen az idősebbek — óvatosak voltak. Aztán a mezítlábas gyermek kapkod­hatta a lábát, ha megszúrta a tüske, mert az bőven akadt a sorok között. Mivel legalább kétszer kel­lett kapálni a kukoricát, bur­gonyát, utána még töltöget­ni, amikor a mókolókapák helyett a töltögető ekét tet­ték fel. Így jó néhányszor vé­gig kellett járni a sorokat, hogy gazmentes legyen a burgonya-, kukorica- meg a répaföld. Mondják is napjainkban még az idősebbek is, hogy mennyivel könnyebb ma a téesz-panaszti munka. Nfries mókolás, töltögetés, kapálás, kukoricaszedés, fosztás, csu- tavágás. Mindezeket elvégzi gyorsan és jól a vegyszer, meg a gép. Legföljebb nosztalgiával emlegetik, hogy hajdanában milyen szépeik voltaik holdvi- lágos őszi estéken a kukori- cafosztások a sok nótával, mesével. Annak idején ugyanis ezek voltak a falusi fiatalítok igaz, örömteli szóra­kozásai. Kiss József Fa a ház előtt Elnézlek nyílt ablakomból S te visszanézel énreám, Zöld ellő lambkarod között, Virít a sok fehér virág. • Susogó szavad értem jól, Azt is hogy kacsintgatsz felém, Mozduló időn keresztül Tudom, hogy honnan fúj a szél. Árnyékodban elpihenek. Nézem a kéklő szép eget. Reám hajló faágadnak Piros gyümölcse integet. Leveled számolja az ősz, Egyenként aláhulldogál. Léted téli hóviharnak Dacosan, hősen ellenáll. Tűnődöm, elgondolkozom. Számomra kincs is vagy talán. Kívánom, egészségben élj, Te jó öreg cseresznyefám! Fodor Anikó VI. b. oszt. tan. Balatonszárszó KÉRDÉSEK KÖNYVE ÉG ÉS FÖLD A gyermekeknek szánt természettudományos isme­retterjesztő irodalom érdekes és értékes alkotása jelent meg nemrégiben a Móra Fe­renc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában. Képes gyer­mekenciklopédia, így jelöli meg saját műfaját, jogosan. A gyermekek legtermésze­tesebb kifejezésmódja a kér­dés. A kiadó szerkesztői és a szerzők. Varga Domokos és Varga András nyilván a gyermekek ősi kérdést felte­vő „Ösztönéből” indultak ki, illetve erre építettek, amikor szűkebb és tágabb környeze­tük (Ég és Föld) minden fon­tosabb ismeretét kérdés-fe­lelet formájában dolgozták fel. Tulajdonképpen egy gyermekek szintjéhez sza­bott csillagászati és termé­szeti földrajzkönyvet adtak közre, jól megválasztott kér­désekkel, jól megfogalma­zott feleletekkel. Megismerteti a könyv az ' ifjú olvasókkal előbb a tá­gabb környezetet, a Napot, a Holdat, a bolygókat, az üstö­kösöket, a meteorokat és a csillagokat. Ezután követke­zik a szűkebb környezet. Föl­dünk néhány természeti föld­rajzi jelenségének ismerteté­se, a légkör, a vizek, a szá­razföldek tulajdonságai, a vulkánok működése, a föld­rengések magyarázata, végül földi kincseink, ásványi anyagainkra vonatkozó kér- dések-fel eletek zárják a könyvet. A könyv ilyen kérdés-fele­let feldolgozása azzal az előnnyel jár, hogy lapozgat­va a könyvet az olvasó ki­választhatja az őt érdeklő kérdéseket és mellőzheti azokat, amelyek pillanatnyi­lag nem érdeklik. A vála­szok általában precízek, jól fogalmazottak, nem hosszú­nk, nincs bennük egy feles­leges szó sem. A mondaniva­lót pedig jól kiegészíti a ren­geteg színes fényképfelvétel. A könyv nyomdatechnikai előállítása (Kossuth Nyomda) is méltán érdemel elisme­rést, alkalmas a gyermekek vizuális lebilincselésére. A szerzők és a kiadó szándéka szerint nyóleéves kortól al­kalmas a könyv a gyerme­kek ismereteinek bővítésé­re, érdeklődésük felkeltésére. (Móra Könyvkiadó, 1986.) Házi focisuli Futballozni majdnem min­denki szeret, de jól annál kevesebben játsszák. Sokan szeretnétek bajnókok lenni, de legalábbis gólkirályok. Most itt az alkalom, hogy „elvégezzétek” a házi foci- sulit. Itt osztályozás nincs, csak játék. Labdaszelidítés A pályán arra néznek fel, akinek egy mozdulatára megszelídül a labda. Ehhez első lépés a labdavezetés megtanulása. Előbb spárgára kötött labdát pofozgassatok menet közben a lábfej külső és belső részével! (Mindkét lábbal felváltva.) Ha jól megy, lekerülhet a spárga róla és csak úgy a földön vezetgessétek! Most már jö­hetnek a nehezebb feladatok is; a labdát akadályok kö­zött (felállított tégla, kő, bot stb.) kell vezetni. Még ide tartozik a labda lekezelése is. A feldobott lab­dát lábfejjel, térddel, mellel próbáljátok levenni úgy, hogy 50 centiméternél ne pattanjon messzebb. Ezután dobjátok egymásnak a lab­dát és úgy próbálkozzatok a „szelidítéssel”. A gólkirályképző A ház falára vagy valami­lyen kemény hélyre rajzol­játok fel agy futbaillkapu.kör- vonalait (kapufáit). A belső részt pedig osszátok fel ki­lenc egyenlő négyzetre. Szá­mozzátok be saját elképzelé­setek alapján. Feladat: az ál­lított' labdát 10—15 méterről egy kiválasztott négyzetbe rúgni. Akinek sikerül, az annyi pontot kap, amennyi a négyzetre van írva. Viszont ha a labda nem abba a négyzetbe italál, akkor a ta­lált négyzet számának csak a fele jár. Ki a legjobb cselező? A labdarúgás egyik alap­ja, hogy a játékos jól tud­jon cselezni. Úgy lehet a legkönnyebben megtanulni, hogy egy nagy körben felál­lított üvegek, műanyagkug­lik között kell a labdát ve­zetni, visszahúzni, hirtelen irányt változtaitni (lásd raj­zunkat). Az ügyesebbek úgy is csinálhatják, hogy a kör­ben egyszerre 2—3 játékos is beáll. Így azután az akadá­lyok mellett egymást is ki kell cselezni. Fej leckéztető A fa ágára (kb. 170—180 cm-re) kössetek fel egy lab­dát (labdahálóba is lehet tenni!), és ezt nekifutásiből felugorva fejjel érintsétek meg! Háromszor lehet meg­próbálni. Nehezebb feladat a feldobott labdát-egy kari­kába, vagy egy kosárba be­fejelni. A célt lehet változ­tatni, hogy minden irányba megtanuljatok fejelni. Mese a fogyókúráról Történt egyszer, egy har­matos, hűs reggelen, amikor még csak hajnal volt, hiszen a háromkereki kakasok a ta­rajukat átbillent ették egyik szemükről a másikra, hogy Pufóci leesett az ágyról. Pontosabban szólva, legurult, mert ő volt a világ legtor­kosabb, és éppen ezért a leg­ékesebb fiúja. Pufóci kerek volt, gömbölyű, és nem utol­só sorban pufók, mint egy jól felfújt labda. Szerette a csokoládét, a tortát, a kré­met, a lazacot, a húsok min­denféle lében sült fajtáját, a mákos tésztát, a bablevest és ... és sorolni se lehet to­vább, hogy mit szeretett Pu­fóci, mert arra se tinta, se toll, se papír, se türelem nem lenne elegendő. Mindenesetre Pufóci legu­rult az ágyról, lepuffant a padlóra, és pattogott még egy kicsit. Aztán összeszedte magát, és borzasztó elhatá­rozásra jutott. Fogyókúrázni fog! Reggel, amikor Háromke­reki apraja-nagyja fölébredt, fogta magát Pufóci, és át­döcögött az egyetlen és ép­pen ezért legjobb barátjához, Szöszmószhoz. Szöszmósz szokás szerint aludt, Fülebotját a sutba dobta, így Pufóci bejelenté­sére azt meg s? tudta billen­teni. Annyit se mondott, hogy mi a szösz! ■ — Szöszmósz! Lefogyok! Hallod?! — ismételte újra Pufóci. — Olyan karcsú le­szek, mint te! Szöszmósz egy lélegzetnyi pillanatra félhortyantott, és bóbiskoló feje elismerően előrebiccent. Pufóci elégedetten távo­zott. A nagy elhatározáshoz, a fogyókúra megkezdése érde­kében, először is megebédelt. Elszántan hörbölte be a le­vest, kanalazta ki a főzelé­ket, kapkodta be a savanyú­ságot. Ebéd után, hogy köny- nyítse a fogyókúra ' kezdeti nehézségeit, a cukrászdában néhány tálca gyümölcstortát evett. Délután, a fogyókúra kínjait enyhítendő, két zacs­kó nápolyit ropogtatott el, s az egészet leöblítette egy po­hár tejszínhabos kakaóval. Amikor eljött a vacsora ideje, Pufóci már csak csipe­getett. Egy vekni zsíros ke­nyeret majszólgatott, persze csak módjával, hiszen fogyó­kúrázott. Vacsora után, hogy legyen ereje az éhséget lete- pernie, egy marék tepertőt is megevett. Estére, a fogyókúrától ki­merültén elpilledt a világ leg­ékesebb, és éppen ezért leg­torkosabb fiúja. És amikor hajnalban le­gurult az ágyról, ugyancsak nagyot puffant, de már nem pattogott annyit, mint előző­leg, hiszen megkezdte a fo­gyókúrát. Birtalan Ferenc Labdapattogtató Egyelőre csupasz a világ Kétkettőre ébrednek a fák Három hatra menekül a fagy Hat kilencre kipattan a mag ílsd ki tízre cseres znyevirág Tizenegyre kész a koronád Gyertyatartó jegenyejogar Vaskoppanitó az ég betakar Egy a falna lepereg az év Tíz a földre szívem a tiéd Egy. kivétel Egy kivételével valameny- nyi ábra négyszer szerepel a rajzon. Melyik abba kivétel? (A helyes válasz a 4. olda­lon.) lm o A 0 □ 3 a a € E A A m € 0 ÁS 3 n A o □ □ A € m 0 A E ÁS A O A □ A 3 3 a A A E ÁS ai m 0 A E € □ o

Next

/
Oldalképek
Tartalom