Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 110. szóm Ára: 1,80 Ft 1986. május 12., hétfő Levél a szülőkhöz A nevelés tudományát a pedagógusképzőkben sajátítják el azok, akik hivatásuknak tekintik a gyerekekkel való foglalkozást. A vezető- képzésben is helyet kapott ez a tantárgy. — Jó pedagógiai érzéke van — mondják az olyanra, aki környezetében úgy igyekszik megoldani a feladatokat, hogy figyelemmel kíséri az emberi tényezőket is. A gazdaságban egyre inkább foglalkoznak azzal, hogy az elméleti fölismerés mielőbb hatékony erővé váljon. Minősítő kifejezésünk lett a pedagógiai adottság és műveltség elismerése vagy éppen sajnálatos hiánya. A szülök pedagógiai, nevelési ismeretei olyanok, amilyeneket a gyerekkorban tapasztaltak, környezetükben magukba szívtak. Az iskola hagyományosan próbál törődni a szülőneveléssel is, hogy elsődleges feladatát minél teljesebben megoldja. Ám az alkalmankénti találkozók, előadások csak az időszerű pedagógiai kérdésekre adhatnak választ. Hányán és hányán elmesélték, a kisbaba első fü- rösztése milyen nagy esemény volt a családban, és nem felejtik azt sem, hogy milyen bizonytalanság lett úrrá a szülőkön, vajon jól csinálják-e? A kisbaba ápolásáról megjelent népszerű könyvek ma már nem hiányozhatnak egyetlen fiatal házaspár könyvespolcáról sem. Segítenek az „első lépések” megtételében a szülőknek az egészségügyi dolgozók, a védőnők, de a gondban a szülő, ha épp nincs kitől kérdezzen. A generációk hagyományos egymás mellett élését fölváltotta a különélés, így a tapasztalatok sem öröklődnek úgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Megváltozott a családszerkezet. De hát szülőnek lenni: felelősség. Nevelni pedig csak az tud, aki fölkészüli rá. Egyelőre még csak ott tartunk, hogy nevelési tanácsokat adunk a szülőknek: hogyan foglalkozzanak kis- és nagyobbacska gyerekeikkel, milyen életkori sajátosságokhoz hogyan közelítsenek. Segítenek ebben a tömegszervezetek is, a közművelődési intézmények is, s a televízió; új előadásokat, tanfolyamokat szerveznek. Az Állami Ifjúsági Bizottság és az Országos Egészség- nevelési Intézet a minap bocsátotta ki Levél a szülőkhöz című kiadványát, amely a nevelésben próbál segíteni. A kezdeményezés, mint minden olyan, amely hozzájárul a szülők pedagógiai-egészségügyi ismereteinek gyarapításához, üdvözlendő. Az első ilyen kiadványt a védőnők viszik cl minden családhoz, ahol az újszülötteket látogatják. A gyerekgondozási tanácsokat tartalmazó kiadványt pedig több is követi — ezt ígérik a szülőknek, a felnőtteknek a kiadást szorgalmazók. A családi könyvespolcon új sorozat jelenik meg. Nagy szükség van rá. S talán nem sok időbe telik, amikor a szülői feladatokra már a gyerekkorban fölkészülhetnek. Sok-sok új ismeret halmozódott föl, aminek az oktatása elkerülhetetlen az iskolákban. Előbb-utóbb azonban a nevelés oktatása is helyet kell kapjon. Hogy mire a gyerekből szülő lesz, gyerekével az eddiginél felkészültebben foglalkozhasson. Horányi Barna Hazánkba érkezett a bolgár miniszterelnök-helyettes Tudományosan megalapozatlan az élelmiszerek kiviteli tilalma Budapestre érkezett Andrej Lukanov miniszterelnök- helyettes, a ma gyar—‘bolgá r gazdasági és műszaki-tudo-- mányos együttműködési bizottság bolgár társelnöke, aki részt vesz a bizottság elnöki találkozóján. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren MaHétfőn belga és luxemburgi üzletemberekből, gazdasági szakértőkből álló majdnem száz tagú küldöttség utazik Magyarországra Albert herceg (Baudouin belga király testvére), a Belga Külkereskedelmi Hivaital tiszteletbeli elnöke és Herman de Croo belga külkereskedelmi miniszter vezetésével. A Belga Külkereskedelmi Hivatal 15 év óta először kezdeményez ilyen látogatást valamely KGST-ország- ba. A küldöttséget 80 különböző ágazathoz tartozó és méretű vállalat, ‘bank, szakmai szövetség és más gazdasági intézmény képviselői alkotják. A kétoldalú kapcsolatokon kívül feladata lesz a delegációnak megvizsgálni belga és magyar vállalatok harmadik országok piacán való együttműködésének lehetőségeit is. Herman, de Croo miniszter igen kedvezőnek ítélte meg a magyar ötéves tervben a belga gazdaság számára rejlő A Balatonnál vasárnap, egy héttel a hivatalos idény- nyitó előtt már megkezdődött a szezon. A hét végén mintegy 30 ezer ember érkezett meg az idény első turnusának beutaltjaként a tópart szakszervezeti és vállalati üdülőházaiba. Vala? mennyi üdülőben vasárnap tartották az ismerkedési programokat; ezeket előadó- és zeneművészek tették hangulatosabbá. A Balaton-parton — felkészülve az előszezon első róthy László miniszterelnök- helyettes, a bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. A bizottság elnökei megkezdték a. tárgyalásokat. lehetőségeket. Magyarország ötéves terve inkább a meglevő vállalatok korszerűsítésére helyezi a fő súlyt, mint nagy lendületű tervekre — mondta a miniszter —, s a gazdaság decentralizálása többszáz különböző méretű vállalat számára ad lehetőséget, hogy külföldi partnerral közvetlen kapcsolatot létesítsen. A Belga Külkereskedelmi Hivatal a küldöttség látogatásától a belga—magyar gazdasági kapcsolatok fellendülését várja, mivel azok a legutóbbi 'években alig fejlődtek. Magyarország kereskedelmi mérlege Belgiummal és Luxemburggal az utóbbiak javára pozitív. A forgalom összértéke mintegy 120 millió dollárt tesz ki. ebből a magyar kivitel 40 millió dollár körüli. Belgium főleg vegyipari termékeket szállít Magyar- országra, mezőgazdasági termékek, textiláruk és vegyipari cikkek ellenében. nagy víkendjére — a változékony időjárás ellenére is több százezer hazai és külföldi turistát fogadtak. A szállodák több mint kétharmados kihasználtsággal működnek, a kempingekben a lakókocsik mellett többezer sátrat is fölállítottak. Az előszezon első nagyobb víkendforgalmára a tóparton több mint 500 kereskedelmi egységet nyitottak meg. Ugyeletet tartott több mint 30 nagyobb élelmiszeráruház is. A Közös Piac brüsszeli főbizottsága megtiltotta a szocialista országokból származó friss hús, vágómarha és sertésimportot. A döntéssel kapcsolatban Antalpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője egy rádióinterjúban többek között kifejtette: a Közös Piac történetében ritkán fordul elő, hogy az Európai Gazdasági Közösség egyik bizottsága saját hatáskörében', élve jogkörével, ilyen határozatot hozzon. A bizottság szerdán ülésezett és javaslatot készített a miniszteri tanács részére — arra vonatkozóan, hogy a kelet-európai szocialista országokból származó egyes élelmiszerék importját tiltsák meg. Ezt a javaslatot a miniszteri tanács tárgyalta, de döntésre nem jutott, és utána átadta az ügyet az úgynevezett állandó képviselők tanácsának. A vita tovább folytatódott az állandó képviselők tanácsában is és a végleges döntést csütörtökről péntekre, majd péntekről szombatra halasztották. Valószínűleg ezzel a késedelemmel függött össze az, hogy az európai közösségek bizottsága végül is saját hatáskörében hozott határozatot. — A Közös Piac veszélyeztetett övezetnek a Csernobiltől ezer kilométer sugarú körben elterülő részeket jelölte meg — mondotta a továbbiakban. Van olyan határozat is — az olasz kormány nemzeti hatáskörben hozott döntései már korábban születtek —, hogy a szocialista országúkon kívül a skandináv országokra, valamint Ausztriára, Svájcra és Görögországra is kiterjesztenék a tilalmat. A döntésről az is megállapítható: kapóra jött egyes köröknek, mert a közösség országaiban 720 ezer tonna marhahús ván raktáron és így csökkenthető a raktárkészlet. Arra a kérdésre, ha a szennyeződés mértékét vestz- szük figyelembe, indokolt-e a brüsszeli döntés, Antalpé- ter Tibor hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet közleményére, amely leszögezi: tudományosan teljesen megalapozatlan a kelet-európai országokból származó élelmiszerek importjának tilalma. Rámutatott: először Svédország, Norvégia és Dánia hozott importkorlátozó intézkedéseket. A döntéseket Svédország és Norvégia már felfüggesztette. Ezekben az országokban már nincs im- porttilailom. Az Európai Gazdasági Közösség 12 országából csak kettő vezetett be nemzeti hatáskörben korlátozást, Olaszország és Dánia. Most arra készülnek, hogy az intézkedéseket közösségi szintre emeljék. — Magyarország az intézkedés ellen azonnal tiltakozott. Ennek alapja az volt, hogy folyamatosan közöljük a különböző európai országokkal a magyarországi hivatalos szervek mérési eredményeit, és világos képet adunk számukra, hogy hazánkban milyen mértékű a szennyezettség. Az adatok, amelyeket naponta a partnerországok rendelkezésére bocsátunk, nem indokolnak semmiféle importkorlátozást. Hozzáteszem: felajánljuk ezeknek az országoknak, hogy mérési eredményeket közlünk a különböző áruféleségekről. Végezetül kitért arra, hogy a francia kormány nemzeti hatáskörben szigorú importkorlátozó intézkedéseket vezetett be. Ez a tilalom nemcsak élőmarhára, -sertésre és húsokra, friss húsokra terjed ki, hanem tejre, tejtermékekre. zöldségre és gyümölcsre is. Leszögezte: kétségtelen tény, hogy a közismerten, protekcionista francia mezőgazdasági körök befolyása érvényesült ebben a döntésben, és azok kényszerítették ki a kormánytól ezt a lépést. „Megkockáztathatjuk azt a kijelentést is, hogy a protekcionista erők megragadták a kínálkozó alkalmat és elvesztették türelmüket a brüsszeli bizottságon belül, illetőleg a tagországok között folyó vitában is” — mondotta befejezésül Antalpéter Tibor. Ballag már... — énekelték megyeszerte az alma matertől búcsúzó diákok szombaton. A negyedikesek számára ezzel befejeződött a tanév a középiskolákban, szakmunkásképzőkben. (Búcsúztak a főiskolák végzős hallgatói is. Beszámolónk: a lap 5. oldalán. Magyar—belga gazdasági tárgyalások kezdődnek Előszezon a Balatonnál KÜSZÖBÖN Azt mondja Stolcz - Csaba, hogy tapsra senkiből sem válik felnőtt. Képtelenség, hogy szerdán még diák az ember és csütörtökön — érettségi bizonyítvánnyal a zsebében — kikiáltják felnőttnek. Garai László, Szabados György és Bárdos Krisztina egyetértőén bólogat. A kaposvári Táncsics gimnázium negyedikeseinek mostanában van más dolguk is, mint azon töprengeni, hol húzható meg a felnőtté válás határa. Közeledik az érettségi, s mindannyian a felvételihez szükséges pontokat gyűjtik. — Jóval hamarabb be- lekényszeritenek bennünket a felnőttes magatartásba, mintsem szeretnénk — mondja kicsit morózu- san Stolcz Csaba. — Én örülnék, ha a mai eszemmel most lehetnék másodikos, mert már felelősséggel el tudnám dönteni, milyen hivatást válasszak. Nem is tudom, hogyan képzelik: tizenhat éves korában bárki tudja, milyen életet képzel el magának később. — Olyankor még tűzoltó szeretne lenni az ember vagy katona, esetleg vadakat terelő juhász — folytatja Garai László. — E- helyett két éve a pontokért folyik a harc, hogy a lehetőségekhez mérten biztosítsuk magunknak a helyet az egyetemen. Én a műszaki egyetem közlekedésmérnöki karára jelentkeztem. Ha nem vesznek fel, dolgozni fogok, de azt hiszem, lényegi változás nem történik az életemben. — Elcsépelt frázis, hogy az élet kapujában állunk — mondja Szabados György. — Annyiféle kapu létezik, kicsi és nagy, s bennünket most inkább ez izgat. Orvosi egyetemre szeretnék menni. Hiába vagyok biztos magamban hiszen évek óta keményen tanulok, összeszorul a szívem, és izzadni kezd a tenyerem, amikor arra gondolok, hogy mennyire másokon is és mennyire hajszálon múlik a felvételi. Ha a felvételi napján ideges leszek vagy „leblokkolok”, szétfoszlik egy álom. Bárdos Krisztina is orvos szeretne lenni. Kitűnő tanuló. Egyelőre ,el sem tudja képzelni, hogy nem veszik föl, így aztán nem is gondolkozott egyéb lehetőségen. — Ha nem sikerül, biztosan szörnyű megrázkódtatás lesz. Mondják, persze, hogy most aztán megváltozik az élet, önállóak leszünk, felelősséget kell vállalnunk, de ez így semmiképpen nem igaz. Biztosan sok újdonság vár ránk; én fel sem tudom még mérni, hiszen a terveimben az egyik iskola után egy másik iskola következik. Tizennyolc éves korban csak kikiáltják az embert felnőttnek, valójában nem lesz az. S ennek gátja éppen az, hogy semmi sem változik. Stolcz Csaba négyük közül a leginkább „lázadó”. — Nekem rossz, ha azt látom: ahogy idősödnek az emberek, úgy felejtik el a lendületet. Rosszízű megjegyzéseket tesznek ránk, és indokolatlan követelményekkel lépnek fel. Pedig mi is tudunk lelkesedni. Tudom, hogy a fiatalság vonzó, de elmúlik; sajnos, nagyon hamar elmúlik. Ha sikerül a felvételi még öt évig a szülők tartanak el; aztán pedig elkezdjük a saját életünket alakítani. Családalapítás, házasság, munka. — Én nem szoktam feladni semmit — folytatja Szabados György. — Nem tudok belenyugodni, ha valami nem sikerül, és fogcsikorgatva addig küzdők, amíg el nem érem, amit akarok. — Ha az iskolában egy- egy alkalommal nem készültem fel az órára, nem volt különösebb jelentősége — mondja Garai László. — Az sem nagyon érdekelt. ha más jobban tanult. mint én. De abban a pillanatban, amikor munkába állok, átértékelődnek a dolgok, megindul a harc. Gondolom, ha az ember el akar érni valamit, ki kell tartania. El kell érnie, hogy bízzanak benne, és megbecsüljék. S akkor már nem lesz mindegy, hogy ki a jobb nálam, mert akkor ö jut előbbre, és nem én. Mi változik hát? Hogyan tovább? Kérdések, amelyekre az idő adja meg a választ. Az első igazi erőpróba most következik: az életbe indulók érettségi vizsgája. Az első erőpróbát azonban sok követi majd: nagyobbak, kockázatosabbak is, mint a mostani. Az első igazi erőpróba a diákoknak azonban mégis csak ez. Klie Ágnes
