Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 110. szóm Ára: 1,80 Ft 1986. május 12., hétfő Levél a szülőkhöz A nevelés tudományát a pedagógusképzőkben sajátít­ják el azok, akik hivatásuk­nak tekintik a gyerekekkel való foglalkozást. A vezető- képzésben is helyet kapott ez a tantárgy. — Jó pedagó­giai érzéke van — mondják az olyanra, aki környezeté­ben úgy igyekszik megoldani a feladatokat, hogy figyelem­mel kíséri az emberi ténye­zőket is. A gazdaságban egy­re inkább foglalkoznak azzal, hogy az elméleti fölismerés mielőbb hatékony erővé vál­jon. Minősítő kifejezésünk lett a pedagógiai adottság és műveltség elismerése vagy éppen sajnálatos hiánya. A szülök pedagógiai, neve­lési ismeretei olyanok, amilye­neket a gyerekkorban ta­pasztaltak, környezetükben magukba szívtak. Az iskola hagyományosan próbál tö­rődni a szülőneveléssel is, hogy elsődleges feladatát mi­nél teljesebben megoldja. Ám az alkalmankénti talál­kozók, előadások csak az időszerű pedagógiai kérdések­re adhatnak választ. Hányán és hányán elme­sélték, a kisbaba első fü- rösztése milyen nagy ese­mény volt a családban, és nem felejtik azt sem, hogy milyen bizonytalanság lett úrrá a szülőkön, vajon jól csinálják-e? A kisbaba ápo­lásáról megjelent népszerű könyvek ma már nem hiá­nyozhatnak egyetlen fiatal házaspár könyvespolcáról sem. Segítenek az „első lépé­sek” megtételében a szülők­nek az egészségügyi dolgo­zók, a védőnők, de a gond­ban a szülő, ha épp nincs kitől kérdezzen. A generá­ciók hagyományos egymás mellett élését fölváltotta a különélés, így a tapasztala­tok sem öröklődnek úgy, mint évtizedekkel ezelőtt. Megváltozott a családszerke­zet. De hát szülőnek lenni: felelősség. Nevelni pedig csak az tud, aki fölkészüli rá. Egyelőre még csak ott tar­tunk, hogy nevelési tanácso­kat adunk a szülőknek: ho­gyan foglalkozzanak kis- és nagyobbacska gyerekeikkel, milyen életkori sajátossá­gokhoz hogyan közelítsenek. Segítenek ebben a tömeg­szervezetek is, a közművelő­dési intézmények is, s a te­levízió; új előadásokat, tan­folyamokat szerveznek. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság és az Országos Egészség- nevelési Intézet a minap bo­csátotta ki Levél a szülők­höz című kiadványát, amely a nevelésben próbál segíteni. A kezdeményezés, mint min­den olyan, amely hozzájárul a szülők pedagógiai-egészség­ügyi ismereteinek gyarapítá­sához, üdvözlendő. Az első ilyen kiadványt a védőnők viszik cl minden családhoz, ahol az újszülötteket látogat­ják. A gyerekgondozási ta­nácsokat tartalmazó kiad­ványt pedig több is követi — ezt ígérik a szülőknek, a felnőtteknek a kiadást szor­galmazók. A családi könyvespolcon új sorozat jelenik meg. Nagy szükség van rá. S talán nem sok időbe telik, amikor a szülői feladatokra már a gyerekkorban fölkészülhet­nek. Sok-sok új ismeret halmo­zódott föl, aminek az okta­tása elkerülhetetlen az isko­lákban. Előbb-utóbb azonban a nevelés oktatása is helyet kell kapjon. Hogy mire a gyerekből szülő lesz, gyere­kével az eddiginél felkészül­tebben foglalkozhasson. Horányi Barna Hazánkba érkezett a bolgár miniszterelnök-helyettes Tudományosan megalapozatlan az élelmiszerek kiviteli tilalma Budapestre érkezett And­rej Lukanov miniszterelnök- helyettes, a ma gyar—‘bolgá r gazdasági és műszaki-tudo-- mányos együttműködési bi­zottság bolgár társelnöke, aki részt vesz a bizottság elnöki találkozóján. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Ma­Hétfőn belga és luxem­burgi üzletemberekből, gaz­dasági szakértőkből álló majdnem száz tagú küldött­ség utazik Magyarországra Albert herceg (Baudouin bel­ga király testvére), a Belga Külkereskedelmi Hivaital tiszteletbeli elnöke és Her­man de Croo belga külke­reskedelmi miniszter vezeté­sével. A Belga Külkereskedelmi Hivatal 15 év óta először kezdeményez ilyen látoga­tást valamely KGST-ország- ba. A küldöttséget 80 külön­böző ágazathoz tartozó és méretű vállalat, ‘bank, szak­mai szövetség és más gaz­dasági intézmény képviselői alkotják. A kétoldalú kap­csolatokon kívül feladata lesz a delegációnak megvizsgálni belga és magyar vállalatok harmadik országok piacán való együttműködésének le­hetőségeit is. Herman, de Croo miniszter igen kedvezőnek ítélte meg a magyar ötéves tervben a bel­ga gazdaság számára rejlő A Balatonnál vasárnap, egy héttel a hivatalos idény- nyitó előtt már megkezdő­dött a szezon. A hét végén mintegy 30 ezer ember ér­kezett meg az idény első turnusának beutaltjaként a tópart szakszervezeti és vál­lalati üdülőházaiba. Vala? mennyi üdülőben vasárnap tartották az ismerkedési programokat; ezeket előadó- és zeneművészek tették han­gulatosabbá. A Balaton-parton — fel­készülve az előszezon első róthy László miniszterelnök- helyettes, a bizottság magyar társelnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. A bizottság elnökei meg­kezdték a. tárgyalásokat. lehetőségeket. Magyarország ötéves terve inkább a meg­levő vállalatok korszerűsíté­sére helyezi a fő súlyt, mint nagy lendületű tervekre — mondta a miniszter —, s a gazdaság decentralizálása többszáz különböző méretű vállalat számára ad lehetősé­get, hogy külföldi partnerral közvetlen kapcsolatot létesít­sen. A Belga Külkereskedelmi Hivatal a küldöttség látoga­tásától a belga—magyar gaz­dasági kapcsolatok fellendü­lését várja, mivel azok a legutóbbi 'években alig fej­lődtek. Magyarország kereskedel­mi mérlege Belgiummal és Luxemburggal az utóbbiak javára pozitív. A forgalom összértéke mintegy 120 mil­lió dollárt tesz ki. ebből a magyar kivitel 40 millió dollár körüli. Belgium főleg vegyipari termékeket szállít Magyar- országra, mezőgazdasági ter­mékek, textiláruk és vegy­ipari cikkek ellenében. nagy víkendjére — a válto­zékony időjárás ellenére is több százezer hazai és kül­földi turistát fogadtak. A szállodák több mint kéthar­mados kihasználtsággal mű­ködnek, a kempingekben a lakókocsik mellett többezer sátrat is fölállítottak. Az előszezon első nagyobb víkendforgalmára a tóparton több mint 500 kereskedel­mi egységet nyitottak meg. Ugyeletet tartott több mint 30 nagyobb élelmiszeráruház is. A Közös Piac brüsszeli fő­bizottsága megtiltotta a szo­cialista országokból szárma­zó friss hús, vágómarha és sertésimportot. A döntéssel kapcsolatban Antalpéter Tibor, a Külke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője egy rádióin­terjúban többek között ki­fejtette: a Közös Piac törté­netében ritkán fordul elő, hogy az Európai Gazdasági Közösség egyik bizottsága saját hatáskörében', élve jog­körével, ilyen határozatot hozzon. A bizottság szerdán ülésezett és javaslatot készí­tett a miniszteri tanács ré­szére — arra vonatkozóan, hogy a kelet-európai szocia­lista országokból származó egyes élelmiszerék importját tiltsák meg. Ezt a javaslatot a miniszteri tanács tárgyal­ta, de döntésre nem jutott, és utána átadta az ügyet az úgynevezett állandó képvise­lők tanácsának. A vita to­vább folytatódott az állan­dó képviselők tanácsában is és a végleges döntést csü­törtökről péntekre, majd péntekről szombatra halasz­tották. Valószínűleg ezzel a késedelemmel függött össze az, hogy az európai közössé­gek bizottsága végül is saját hatáskörében hozott határo­zatot. — A Közös Piac veszé­lyeztetett övezetnek a Cser­nobiltől ezer kilométer su­garú körben elterülő része­ket jelölte meg — mondotta a továbbiakban. Van olyan határozat is — az olasz kor­mány nemzeti hatáskörben hozott döntései már koráb­ban születtek —, hogy a szo­cialista országúkon kívül a skandináv országokra, vala­mint Ausztriára, Svájcra és Görögországra is kiterjeszte­nék a tilalmat. A döntésről az is megállapítható: kapóra jött egyes köröknek, mert a közösség országaiban 720 ezer tonna marhahús ván raktá­ron és így csökkenthető a raktárkészlet. Arra a kérdésre, ha a szennyeződés mértékét vestz- szük figyelembe, indokolt-e a brüsszeli döntés, Antalpé- ter Tibor hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet közleményére, amely leszö­gezi: tudományosan teljesen megalapozatlan a kelet-euró­pai országokból származó élelmiszerek importjának ti­lalma. Rámutatott: először Svédország, Norvégia és Dá­nia hozott importkorlátozó intézkedéseket. A döntéseket Svédország és Norvégia már felfüggesztette. Ezekben az országokban már nincs im- porttilailom. Az Európai Gaz­dasági Közösség 12 országá­ból csak kettő vezetett be nemzeti hatáskörben korlá­tozást, Olaszország és Dánia. Most arra készülnek, hogy az intézkedéseket közösségi szintre emeljék. — Magyarország az intéz­kedés ellen azonnal tiltako­zott. Ennek alapja az volt, hogy folyamatosan közöljük a különböző európai orszá­gokkal a magyarországi hi­vatalos szervek mérési ered­ményeit, és világos képet adunk számukra, hogy ha­zánkban milyen mértékű a szennyezettség. Az adatok, amelyeket naponta a part­nerországok rendelkezésére bocsátunk, nem indokolnak semmiféle importkorláto­zást. Hozzáteszem: felajánl­juk ezeknek az országoknak, hogy mérési eredményeket közlünk a különböző árufé­leségekről. Végezetül kitért arra, hogy a francia kormány nemzeti hatáskörben szigorú importkorlátozó intézkedé­seket vezetett be. Ez a ti­lalom nemcsak élőmarhára, -sertésre és húsokra, friss húsokra terjed ki, hanem tej­re, tejtermékekre. zöldség­re és gyümölcsre is. Leszö­gezte: kétségtelen tény, hogy a közismerten, protekcionis­ta francia mezőgazdasági kö­rök befolyása érvényesült ebben a döntésben, és azok kényszerítették ki a kor­mánytól ezt a lépést. „Meg­kockáztathatjuk azt a kije­lentést is, hogy a protekcio­nista erők megragadták a kínálkozó alkalmat és el­vesztették türelmüket a brüsszeli bizottságon belül, illetőleg a tagországok között folyó vitában is” — mondot­ta befejezésül Antalpéter Ti­bor. Ballag már... — énekelték megyeszerte az alma matertől búcsúzó diákok szombaton. A negyedikesek számára ezzel befejeződött a tanév a középiskolákban, szakmunkásképzők­ben. (Búcsúztak a főiskolák végzős hallgatói is. Beszámo­lónk: a lap 5. oldalán. Magyar—belga gazdasági tárgyalások kezdődnek Előszezon a Balatonnál KÜSZÖBÖN Azt mondja Stolcz - Csaba, hogy tapsra senkiből sem válik felnőtt. Képtelenség, hogy szerdán még diák az em­ber és csütörtökön — érettségi bizonyítvánnyal a zsebében — kikiáltják felnőttnek. Garai László, Szabados György és Bár­dos Krisztina egyetértőén bólogat. A kaposvári Táncsics gimnázium negyedikesei­nek mostanában van más dolguk is, mint azon töp­rengeni, hol húzható meg a felnőtté válás határa. Közeledik az érettségi, s mindannyian a felvéte­lihez szükséges pontokat gyűjtik. — Jóval hamarabb be- lekényszeritenek bennün­ket a felnőttes magatar­tásba, mintsem szeretnénk — mondja kicsit morózu- san Stolcz Csaba. — Én örülnék, ha a mai eszem­mel most lehetnék máso­dikos, mert már felelős­séggel el tudnám dönteni, milyen hivatást válasszak. Nem is tudom, hogyan képzelik: tizenhat éves korában bárki tudja, mi­lyen életet képzel el ma­gának később. — Olyankor még tűzol­tó szeretne lenni az ember vagy katona, esetleg vada­kat terelő juhász — foly­tatja Garai László. — E- helyett két éve a ponto­kért folyik a harc, hogy a lehetőségekhez mérten biztosítsuk magunknak a helyet az egyetemen. Én a műszaki egyetem közle­kedésmérnöki karára je­lentkeztem. Ha nem vesz­nek fel, dolgozni fogok, de azt hiszem, lényegi válto­zás nem történik az éle­temben. — Elcsépelt frázis, hogy az élet kapujában állunk — mondja Szabados György. — Annyiféle kapu létezik, kicsi és nagy, s bennünket most inkább ez izgat. Orvosi egyetemre szeretnék menni. Hiába vagyok biztos magamban hiszen évek óta keményen tanulok, összeszorul a szí­vem, és izzadni kezd a te­nyerem, amikor arra gon­dolok, hogy mennyire má­sokon is és mennyire haj­szálon múlik a felvételi. Ha a felvételi napján ide­ges leszek vagy „leblok­kolok”, szétfoszlik egy álom. Bárdos Krisztina is or­vos szeretne lenni. Kitű­nő tanuló. Egyelőre ,el sem tudja képzelni, hogy nem veszik föl, így aztán nem is gondolkozott egyéb lehetőségen. — Ha nem sikerül, biz­tosan szörnyű megrázkód­tatás lesz. Mondják, per­sze, hogy most aztán meg­változik az élet, önállóak leszünk, felelősséget kell vállalnunk, de ez így semmiképpen nem igaz. Biztosan sok újdonság vár ránk; én fel sem tudom még mérni, hiszen a ter­veimben az egyik iskola után egy másik iskola kö­vetkezik. Tizennyolc éves korban csak kikiáltják az embert felnőttnek, valójá­ban nem lesz az. S ennek gátja éppen az, hogy sem­mi sem változik. Stolcz Csaba négyük kö­zül a leginkább „lázadó”. — Nekem rossz, ha azt látom: ahogy idősödnek az emberek, úgy felejtik el a lendületet. Rosszízű meg­jegyzéseket tesznek ránk, és indokolatlan követel­ményekkel lépnek fel. Pe­dig mi is tudunk lelkesed­ni. Tudom, hogy a fiatal­ság vonzó, de elmúlik; saj­nos, nagyon hamar elmú­lik. Ha sikerül a felvételi még öt évig a szülők tar­tanak el; aztán pedig el­kezdjük a saját életünket alakítani. Családalapítás, házasság, munka. — Én nem szoktam fel­adni semmit — folytatja Szabados György. — Nem tudok belenyugodni, ha va­lami nem sikerül, és fog­csikorgatva addig küzdők, amíg el nem érem, amit akarok. — Ha az iskolában egy- egy alkalommal nem ké­szültem fel az órára, nem volt különösebb jelentősé­ge — mondja Garai Lász­ló. — Az sem nagyon ér­dekelt. ha más jobban ta­nult. mint én. De abban a pillanatban, amikor mun­kába állok, átértékelődnek a dolgok, megindul a harc. Gondolom, ha az em­ber el akar érni valamit, ki kell tartania. El kell ér­nie, hogy bízzanak benne, és megbecsüljék. S akkor már nem lesz mindegy, hogy ki a jobb nálam, mert akkor ö jut előbbre, és nem én. Mi változik hát? Hogyan tovább? Kérdések, ame­lyekre az idő adja meg a választ. Az első igazi erő­próba most következik: az életbe indulók érettsé­gi vizsgája. Az első erő­próbát azonban sok köve­ti majd: nagyobbak, koc­kázatosabbak is, mint a mostani. Az első igazi erőpróba a diákoknak azonban mégis csak ez. Klie Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom