Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

2 Somogyi Néplap 1986. május 5., hétfő Tőkés csúcs Noha a japán fő,városban példátlan biztonsági intéz­kedéseket foganatosítottak, három robbanásos merény­let árnyékában nyílt meg a vezető tőkés országok állam- és kormányfődnek csúcskon- ferenciálja. Miközben Naka- szotne Jaszuhiro japán mi­niszterelnök — a csúcsérte­kezlet házigazdája — hélyi idő szerint vasárnap dél­után a kormány vendégházá­ban, az Akaszalka palotában köszöntötte vendégeit, két gyújtórakéta robbant a szomszédos kanadai nagykö­vetség közvetlen közelében. Megfigyelők szerint a felte­hetőleg szélsőséges csopor­tok által elkövetett merény­let tulajdonképpeni célpont­ja a csúcstalálkozó helyszí­ne, az Akaszaka palota volt. a rakéták azonban 500 mé­terrel célt tévesztettek. A rendőrség közlése sze­rint a gyújtóibambákat táv­irányítóssal — mintegy há­rom kilométer távolságiból — lőtték ki. Személyi sérülés nem tör­tént, viszont a kanadai kö­vetség melletti épületben tűz keletkezett. Hasonló gyújtórakéta rob­bant a csúcskonferencia helyszínétől két kilométerre lévő Sindzsuku városnegyed­ben is. A merénylet itt sem okozott személyi sérülést. A történtek kapcsán megfigye­lőik emlékeztetnek: szélső­baloldali csoportok már ko­rábban hadat üzentek a tő­kés csúcskonferenciának, s hetekkel ezelőtt hasonló merényleteket hajtottak végre. A Csukakuha elneve­zésű szélső baloldali szerve­zet vasárnap Tokióban tün­tetést rendezett a csúcsér­tekezlet ellen, a résztvevők elítélték az Egyesült Álla­mok Líbia elleni katonai agresszióját és hevesen tá­madták személy szerint Na- kaszone miniszterelnököt és kormánya bel-, illetve kül­politikáját. Miután vasárnap délután Thatcher brit miniszterelnök és Mitterrand francia elnök is megérkezett Tokióba, az ezt követő ünnepélyes cere­mónia a 12. tőkés csúcskon­ferencia hivatalos megnyitó­ját jelentette. A küldöttség- vezetőik első ízben vasárnap este munkavacsora kereté­ben tárgyalnak, noha a megnyitót már intenzív két­oldalú megbeszélések előz­ték meg. Ezek keretében tárgyalt egymással Reagan amerikai elnök és Kohl nyugatnémet kancellár, Kobl Nakaszone fogadja Reagan elnököt és Nakaszone, míg a japán mindszterelnöjk megbeszélést folytatott Francois Mitter­rand francia elnökkel és Brian Mulironey kanadai kormányfővel is. Mitterrand volt az egyetlen, aki nyo­matékosan hangoztatta, hogy a csúcskonferencián szerep­lő politikai kérdések nem szoríthatják háttérbe a gaz­dasági problémák megvita­tását, míg a többi találko­zón a politikai kérdéseknek tulajdoni to ttak elsőbbs éget, így egyebek között ismétel­ten hangoztatták, hogy na­pirendre tűzik a nemzetközi terrorizmus kérdését — ami Washington szerint egyenlő Líbia elítélésével —, továb­bá szovjetellenes célzattal a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenséget és ennek kapcsán az atomerő­művek biztonságának kérdé­sét. Ami a gazdasági és pénzügyi problémákat illeti, említést érdemel: a japán miniszterelnök támogatást kapott Kohl nyugatnémet kancellártól arra vonatko­zóan, hogy szükség van az eddiginél nagyobb pénzpia­ci stabilitás megteremtésé­re és ennek kapcsán a dol­lár további értékcsökkené­sének megakadályozására. Űj főtitkár az afgán párt élén Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságának vasárnapi ülésén Nadzsib tHát, a pb tagját, a kb titkárát vá­lasztották meg egyhangúlag a párt kb új fóti tikárává — jelentette a TASZSZ vasár­nap a Báhtar hírügynökség­re hivatkozva. A kb ^ülésén, amelyen szervezeti kérdéseikkel fog­lalkoztak, eleget tettek Babrak Karmai kérésének, hogy egészségi okokból mentsék fel a kb főtitkári tisztségből. A központi bi­zottság megköszönte Kar­mainak több éves főtitkári munkáját, az áprilisi forra- dállamihoz váló hozzájárulá­sát. Mint a plb tagjának és a forradalmi tanács elnöksé­ge elnökének sikereket kí­vántak további tevékenysé­géhez. Egy esztendő híján már háromnegyed százada, hogy Vlagyimir Iljics Lenin kez­dőmén yezésére és útmutatá­sával 1912. május 5-én meg­jelent a Pravda, a bolsevi­kok újságja. A nehéz körül­ményék között tevékenyke­dő kommunisták számára valóságos ünnep volt az ak­kor még szerény lap létre­jötte, később pedig a szov­jet újságírók népes csapata vált ünnepeltté minden év e májusi napján. Fokozódik az elégedetlenség Dél-Koreában. A képen: rezsim-cllenes megmozdulás In­chon városban (Telefotó — AP—MTI—KS) Osztrák szakember a dunai erőművekről Ausztria eddigi nyolc, s a tervezett többi dunai erő­műve nélkülözhetetlen nem­csak az energiatermelés és a hajózás szempontjából, ha­nem segít a környezet védel­mében és hasznosításában is. Erről beszélt az MTI bécsi tudósítójának adott nyilat­kozatában Josef Kobilka, az osztrák Dunai Erőmű Társa­ság igazgatója. A nemzetkö­zi hírű szakember mérnök­ként 1948 óta vesz részt ausztriai vízi erőművek épí­tésében. „Országunk számára a természeti szépségekben ugyancsak bővelkedő Svájc volt a példa, hogy a múlt századtól kezdve napjainkra gyakorlatilag száz százaléko­san kiépítették a vízi erőmű­vek lehetséges hálózatát. Ausztriában ezt a folyama­tot lassította a két háború: kapacitásunknak országosan 60—70 százalékát hasznosí­tottuk, erőműveket építve többek között a Murán, a Ranner, a Mühl, a Traun, az Enns folyón, valamint Tirol, Vorarlberg hegyei között. A dunai erőművek építésére már 1920-ban engedélyt ka­pott egy svájci mérnök. A munkák annál sürgetőbbek voltak, mivel a békeszerző­dés kötelezte Ausztriát a du­nai hajózás feltételeinek megjavítására. A gazdasági válság közepette azonban nem lett volna vevő az ener­giára — így a munkák csak 1938-ban kezdődtek meg az első, az Ybbs—Persenbeug-i erőműveken, a Duna egyik festői, felső-ausztriai ka­nyaréban. Ybbs—Persenbeug sikere után az osztrák Duna ka­nyargós, 300 folyamkilomé­ternyi szakaszán azóta is sor-r ra épülnek az erőművek. Dr. Kobilka jelentősnek tartja azt is, hogy zavarta­lanná vált a mind nagyobb hajóforgalom. A kérdésre, nem okozott-e a nyolc dunai erőmű építése gondokat a természeti kör­nyezetben, vagy az ivóvízel­látásban, Josef Kobilka ha­tározott nemmel válaszolt. A szabályozás nemhogy rontot­ta, ellenkezőleg, javította a környezetet, hiszen a maga­sabb vízellátás új életet adott a holtágaknak, ott egyidejűleg kitűnő, új lehe­tőségeket biztosítva a vízi sportok számára, fellendítve az idegenforgalmat. A felső- ausztriai Duna-szakasz vi­torlázók, szörfölők paradi­csoma lett. Az építkezések­nél külön gondoltak a me­zőgazdaság szükségleteire, biztosították, hogy — adott esetben — szárazság esetén többletvizet juttathassanak a környező terültetekre. Eze­ket a kisegítő csatornákat azonban még soha nem kel­lett igénybe venni. — Mivel magyarázza ak­kor, hogy két éve jelentős tiltakozás volt a legújabb, Hamburgnál tervezett erő­mű építése ellen? Az osztrák szakember vá­lasza : Elméletileg sok mindent lehet állítani, a nyolc dunai erőmű építésé­nek, üzemeltetésének im­már több évtizedes g y a - kor 1 a t a azonban cáfolja ezeket az elméleti fenntartá­sokat. Figyelemreméltó, hogy a környezetvédők egyetlen meglévő dunai erő­mű ellen sem tiltakoznak, hi­szen erre nincs is alapjuk. Josef Kobilka leszögezte, hogy a hamburgi erőmű tervének feladása (jóllehet a szakemberek minden vonat­kozásban, így a természet megvédése szempontjából is változatlanul ezt tartják a legjobb helyszínnek), távol­ról sem jelenti a Duna to­vábbi hasznosításának fel­adását. A tervek szerint 1987 végén kezdik meg a követ­kező, a 9. erőmű építését, mégpedig közvetlenül Bécs alatt. „Tanulságos, hogy a kör­nyezetvédők a bécsi erőmű­nél üdvösük azt, amit Ham­burgnál elutasítottak: hogy tudniillik a duzzasztással emelkedik a talajvíz szintje, így új életre kapnak az ár­téri erdők, meg lehet őrizni a részben kiszáradó termé­szeti környezetet.” Kobilka doktor szerint egyébként az erőműépítés el­lenzőinek tábora nem lesz ki többet Ausztria felnőtt la­kosságának 5 százalékánál és sokan közülük egyszerűen nem ismerik — s nem is hajlandók megismerni — az eddigi építkezések kitűnő, magukért beszélő tapasztala­tait. A Dunai Erőmű Társaság a tervek szerint részt vesz a nagymarosi vízlépcső építé­sében is. Igazgatója határo­zottan cáfolta az állításokat, mintha Nagymarost „Ham­burg helyett” építenék oszt­rák vállalatok. „Nagymarosról hosszú ide­je, már akkor folytak a tár­gyalások, amikor a hambur­gi ügy még nem is volt na­pirenden. A hamburgi ter­vek feladása után az érde­kelt osztrák építővállalatok az autópályáknál, az útépíté­seknél vagy a magasépítés­ben vállaltak feladatokat, így nincs szó arról, hogy a ter­vezett magyarországi mun­kákat korábbi megbízások pótlásaként kapták volna — mondotta Josef Kobilka. Heltai András Osztrák választások eredmény nélkül Kurt Waldheim viszonyla­gos többségét hozta az oszt­rák köztársasági elnökvá­lasztás, de az Osztrák Nép­párt jelöltje még nem lehet biztos abban, hogy győz a június 8-1 második forduló­ban. A véglegesnek tekinthető adatok: Kurt Waldheim: 49,64 szá­zalék Kurt Steyrer: 43,66 száza­lék Freda Meissner-Blau: 5,5 százalék Otto Scrinzi: 1,2 százalék. Miután a szavazás egyik jelöltnek sem hozott abszo­lút többséget, az előírások szerint második fordulót rendeznek, amelyen csak a két, legtöbb szavazatot ka­pott jelölt indul. A képen Waldheim (balra) és Steyrer (jobbra) szavaz. Nem volt robbanás Csernobilban A csernobili atomerőműben tűz ütött iki, nem volt rob­banás és nem ment végbe láncreakció — mondta Ge- orgij Arbatov neves Ame- rika-szakértő vasárnap a BBC-nek adott telefoninter­jújában. Arbatov egyébiránt hatá­rozottan bírálta a nyugati tömegtájékoztatási eszközö­ket, amiért olyan híreket Ierjesztettek, hogy több ezer, sőt több százezer áldozata, sebesültje van a balesetnek. Arbatov ugyanakkor azt mondta, hogy a nyugati kor­mányoknak követniük kel­lene Sir Geoffrey How brit külügyminiszter példáját, aki vasárnap arra figyelmez­tetett, hogy az ilyen szeren­csétlenségeket ne használják fel szovjetellenes propagan­dacélokra. * * * A Szovjetunióban történt atomerőművi balesettel kap­csolatos kérdések tisztázását segíti az a nyilatkozat, ame­lyet dr. Sztanyik B. László egyetemi tanár, az Országos Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutató Intézet főigazgatója adott tegnap a magyar sajtó képviselőinek. Bevezetőben arról szólt, hogy azok között a radio­aktív anyagok között, ame­lyek ilyen atomerőművi bal­eset során kikerülhetnek a környezetbe, a legnagyobb jelentősége a radioaktív jód­nak van. A Magyarországra bekerült szennyezett légtö­megekben is van radioaktív jódizótop. amely nem valami ismeretlen dolog, ezzel min­dennap foglalkozunk, az or­vostudomány fölhasználja a pajzsmirigy-működés vizs­gálatára. A radioaktív jód a fűre is leülepszik, a földfelszínre is leszáll. Minden szennye­ződés a légkörből lassan-las- san a felületekre jut. A te­henek, amikor a füvet lege­lik, a radioktív jódot is le­nyelik s a jód nemcsak a pajzsmirigybe kerül, hanem a tejjel kiválasztódik. Ezért helyes, ha a lakosság és kü­lönösen a gyerekek által fo­gyasztott tejet ellenőrizzük. Azt tanácsoltuk, hogy ne fogyasszák frissen a kis- és magángazdaságok által elő­állított tejet, hanem azt gyűjtse be az ipar, mert megfelelő ellenőrzés után a tej természetesen fogyasztha­tó. A nagylevelű saláta, sós­ka, paraj felületére ugyan­csak lerakódik a szennyező­dés, amely alapos, többszörö­sen megismételt mosással el­távolítható — fejezte be nyi­latkozatát Sztanyik B. László. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy minden belföldi gyártmányú szőnyeg OTP-hitelre is kapható, ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők, illetve fiatal házasok és gyermeküket egyedül inevelő fiatalok belföldi gyártmányú szőnyegeket, függönyöket, ágyneműt (takarókat is) OTP-részIetre vásárolhatnák a Somogy Kereskedelmi Vállalat kaposvári és vidéki száküzleteiben. a Somogy és a DOMUS-áruházban. (82415) 4 szovjet wjtó innepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom