Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

4 Somogyi Néplap 1986. május 29., csütörtök Megújulásra vár az újítómozgalom A Számaik a nemzetközi vásáron Somogybán is igénylik szolgáltatásaikat A sokat emlegetett műsza­ki fejlesztés és innováció fontos meghatározója, az emberek alkotó öntevékeny­ségének teret adó újítómoz­galom. Eredményeiről mos­tanában kevesebbet hallunk. Mi az oka ennek? Megala- pozottak-e a mozgalom visz. szaiesését feltételező vélemé­nyek? Százból 2,7... A somogyi dolgozók tavaly 2671 újítási javaslatot tet­ték, több mint százzal keve-- sebbet az előző évinél. Na­gyobb a visszaesés a tény­legesen benyújtott újítások­nál, ezek száma 2340-ről 1890- re csökkent. Az utóbbiak kö­zül 1100-al fogadtak el és csak 950-et hasznosítottak, öt év alatt 23,7-ről 19,l-re csök­kent az ezer dolgozóra jutó újítási javaslatok száma So­mogybán. Ma száz közül át­lag 2,7 dolgozó gondol új, jobb megoldásokra. S bár a számok sokat éljárulnak, túl­zottan sommás volna pusz­tán ezekből következtetni az ú j ítómozgáliom visszaesésé­re. Az elmúlt években ugyan­is a csupán statisztika miatt „leadminisztrált” kampány- újításók helyett egyre több lett a valóban újat hozó meg­oldás. Egyre több a találmá­nyok szintjéhez közelítő, nagy mesterségbeli tudást bizonyító újítás. Ami azon­ban e minőségi mérce tér­hódítása éllenére a számok­ból mégis kiderül: késik a mozgalom régóta kívánatos megújulása. Izgága emberek? Vannak helyek, ahol az újítót máig is inkább izgága embernek tartják, mintsem alkotó kezdeményezőnek. A témával foglalkozó szakem­berek szerint ennék fő oka, hogy hiányzik az újításit el­bírálók és a hasznosításról döntők érdekeltsége. Az újí­tás hozta eredménynöveke­déssel kapcsolatos érdekelt­ségük túlságosan közvetett ahhoz, hogy vállalják a ve- sződséget. Mint elmondják: az újításokkal kapcsolatos fogadókészséget rontja, az is, hogy nagyrészt megszűntek a korábban évenként újítási versenyeket hirdető trösztök. Nos, a haszoneivúségnek e túlzó megnyilvánulásai nem­csak elfogadhatatlanok, ha­nem érthetetlenék is. Egy újítás haszna ugyanis ko­rántsem csak a belőle közvet- leniül származó vállalati nye­reség, ami forintokkal mér­hető. Gyakran fontosabb en­nél, hogy az ötletével siker­élményhez jutó dolgozóban igény ébred a jobbításra! Ez olyan szellemi energiákat szabadíthat föl, amelyeket ma aligha nélkülözhetünk. Az alkotókedvet könnyű fölkel­teni, s még könnyebb letörni. Ezek után mi lehet a nyit­ja, hogy mégis vannak válla­latok, ahol példás az újító- tevékenység szervezése és menedzselése? A Csepel Mű­vek I gyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyárá­ban például száz dolgozóra 14,2 újítási javaslat jut az 1,9-es megyei átlaggal szem­ben. Itt. egyebek közt gyáron belüli újítási versenyt is szerveztek, nőtt az újítások eredménye — s elérte a 2,7 milliót —, és nőtt a kifize­tett újítási díj is, A húskombinátban az új újítási előadó munkába állá­sa óta megkétszereződött az újítások száma. Itt a javas- lattevők 40 százaléka fiatal. Hasonló jó példákkal szolgál a Kaposgép, ahol évente szerveznek újítási hónapot, újítási tevékenységük alap­ján is értékelik a gyáregysé­geket, s aihol négy újítás sza­badalmaztatására is vállal­koztak. Említést érdemel a Kapos Volán, a DRW, a Délviép és a barcsi Vörös Csillag téasz is. Talán eze­ken a helyeken nagyobb ér­dekük fűződik a vezetőknek az újítások segítéséhez? Szó sincs róla! A különbség min­denekelőtt szemléletükben van. Az említett vállalatok igazgatói közül többen ma­guk is újítók voltaik., így személyes haszon nélkül is átérzik e tevékenység szár­nyakat adó jelentőségét. Jó esetben másfél év Az újítási tevékenység egyik hagyományos gátja a bonyodalmas, lassú ügyinté­zés. E téren az 1983-as újí­tási rendölet könnyítései el­lenére sincs lényeges előre­lépés. Jó esetben másfél év telik el, mire az ötletből hasznosított megoldás lesz, s miire az újító megkaphatja az öt megillető díjat. Kivé­telt csak azok az úgyneve­zett „kis jelentőségű újítá­sok” jelentenek, amelyeket becsült hasznuk alapján azonnal ki lehet fizetni. Az újítók közül sokan inkább beletörődnek ebbe a megol­dásba, mintsem nagyobb ösz. szeg reményében vállalják a tortúrát. Olykor a szakmai félté­kenység is gátolja egy-egy újítás hasznosítását. Ez azonban nem bizonyítható. Az sem, hogy egyes újítások csak akkor kaptak szabad utat, ha „csendes társként” a főmérnököt is érdekeltté tették. Korábban elterjedtek az úgynevezett eszmei díjas újítások. Most, a rendelőt szerint minden újítás, még a munka- vagy környezetvé­delmi értékét is kalkulálni kell. Nem írja elő viszont a rendelet, hogy hogyan. Meny­nyit ér a vállalatnak például egy újfajta biztonsági öv, ha esertileg emberéletet ment? Az újítási rendelet betartásának ellenőrzése része a különféle felügyeleti vizsgálatoknak. Az érdemi újítási tevékeny­séget azonban nehezebb el­lenőrizni, mint a naplókat, főként ha az utóbbiak rend­ben vannák. Igaz. az újító a szakszervezethez vagy ha az nem segít, a bírósághoz is fordulhat igazáért. Saj­nos, ez sem feltétLenüil meg­oldás, hiszen a bíróság nem kötelezheti a vállalatot az újítás hasznosítására. Már­pedig újítási díj csak az eredmény alapján fizethető. Átlagok és tanulságok Mondhatnánk, hogy az újító, aki egyszer tapasztalta a közönyt és aktatologatást, többet nem újít. Szerencsére ez nem így vám, hiszen az újítók zöme megszállott ezer­mester, aiki elismerés nélkül is örömét leli a jobb megol­dások keresésében. Tény vi­szont, hogy a jelzett visszás­ságok megnehezítik és las­sítják a mozgalomban rejlő tartalékok föltárását. Állítá­som bizonygatása helyett álljon itt befejezésül egy naigyon is elgondolkodtató számsor. Az egy dolgozóra jutó újítások átlaga Magyar- országon. 0,01. A világátlag 0,04. A fejlett országokban 4—5, Japánban 7—9. Az egyik legvirágzóbb japán vállalat­nál, a Fujinél 99. Azaz: en­nél a cégnél egy dolgozó 99 újításit ad be évente . . . A „miért?”-ek szédítő táv­latokba mutatnak. Bíró Ferenc alakulnak a kisvállalatok, szövetkezetek, terjednek a mikroszámítógépek. Meny­nyire érzik ezt a konkuren­ciát? — Az említettek miatt nincs biztos piaca egy válla­latnak sem. Ugyanakkor ne­künk nem a kisvállalatok piacával kell megvívni a har­cot; ott kell versenyképes­nek lenni, ahol komplex fel­adatok várnak ránk; mi épp A Számítástechnika Alkal­mazási Vállalat tevékenysé­gi köre szinte egyedülálló az országban. Ma a számítás- technikának nincs olyan te­rülete, ahol ne volna jelen valamilyen szolgáltatással. Fennállásának mintegy két évtizede alatt — a szüiksiég- szerü változások, korszerűsí­tések ellenére, illetve ezek­kel együtt — egyetlen cél megvalósítására törekedett: országos hálózatot kiépítve széles körű szolgáltatást nyújtson a felhasználóknak, egyre újabb gépekkel és programokkal segítse a fo­kozatosan bekapcsolódó part­nereket. Az idei BNV-re is így készültek, vagyis most is hoztak magúkkal olyan új­donságokat, amelyek fölkel­tették a számítástechnika al­kalmazása iránt az érdeklő­dők figyelmét. Weisz Istvánná dr. vállal­kozói igazgató mértéktartó büszkeséggel mutatja be a szűkre szabott standon is bőséggel kiállított terméke­ket, amelyek a vállalat jele­nét, s még inkább a jövőjét mutatják be. Köztük olyan „ es ú est echnólógi át’ ’ képvis e- lő berendezést is láttunk, amellyel világszínvonalú szolgáltatást képesek nyújta­ni. Az igazgató elmondta: olyan élő rendszereket hoz­tak ide, amelyek egy kicsit szenzációnak is számítanak. — önök kétségtelenül előnyben vannak sok hason­ló tevékenységet folytató vál­lalattal szemben. De sorra 70700 köbméter víz a Baíaton-parton erre vagyunk hivatottak. Nemcsak hazánkban, hanem az egész világon éles struk­túraváltás tapasztalható. A gépek teljesítménye nő, igény van a mini és mikroszámító­gépekre. Az igényekhez iga­zodnunk kell, de továbbra sem mondunk le nagygépes tevékenységünkről; a két; igényt összekapcsoljuk. — Ehhez nagyfokú rugal­masságra van szükség. Egy ilyen nagyvállalat, mint az önöké, mennyire tud ennek megfelelni? — A nagyvállalaton belül igazgatóságok, leányválla­latok, irodahálózatok jöttek létre; ezek képesek alkal­mazkodni a megváltozott igényekhez. Átfogó szolgál­tatást kell adnunk, s akkor széles körben találunk part­nereket. A partnerek sorát hama­rosan Somogy megyeiek is bővítik. Juliász János vezér- igazgató a közelmúltban folytatott tárgyalásokat az MNB megyei igazgatóságán az együttműködés lehetősé­geiről. A Kaposvári Mező­gazdasági Főiskola és a Tu­dományos Termelési Egye­sülés vezetőivel ugyancsak tárgyaltak a kapcsolatok fel­vételéről. A két intézmény többek között a szakembe­rek képzésében, továbbkép­zésében, illetve az állatte­nyésztés színvonalának eme­lésében kívánja alkalmazni a Számaik által kidolgozott programokat, N. Zs. Megtalálták Esztergom egykori városkapuját Az idei balatoni szezon vízellátásával, szennyvízel­vezetésével kapcsolatos fel­adatokról, a somogyi parton végrehajtott fejlesztésekről Faludy László, a DRW dél­balatoni üzemigazgatója és Pálfi Imre, a vállalat be­ruházási főmérnöke elmond­ta: a Széplak alsón létesült üzemigazgatóság 9 üzem­egységet irányít. Víztermelő kapacitásuk napi 70 700 köbméter. Ezer kilométer hosszú vezetéket üzemeltet­nek. Balatonkenesén magas- tárolót létesítettek és kiala­kították az öntözővíz-háló­zatot. A hatékonyabb, jobb elosztást szolgálja majd a széplaki nagyfelszíni vízmű­nél a tervezett szivattyú­rekonstrukció és fejlesztik a nyugat-balatoni regionális vízműrendszert is. A cél az, hogy a szenny­vízelvezetés és -tisztítás után a Balatonba még tisztított szennyvíz se jusson vissza. Ahol ez nem lehetéges, ott kémiai eljárással foszforta- lanítanak. Siófoknak és környékének szennyvízelevezetését jelentő­sen segíti a Balatonszárszó— Siófok közötti bevezető rend­szer. Ez tehermentesíti Za- márdi és Siófok üdülőterü­letét, remélhetőleg a kiönté­sek is ritkábbak lesznek. A főgyűjtőket korszerű üzem- irányító berendezéssel látták el, hiba esetén nyomban be­avatkozhatnak a szakembe­rek. Elkészült a siófoki ke­leti főgyűjtőrendszer terve is — a következő két évben építik meg. A következő évek feladata lesz a többi között a bala- tonkeresztúri új tisztítótelep és az ehhez kapcsolódó fő­gyűjtő .megépítése. A szenny­víztisztítás egyik nagy aka­dálya, hogy a parti települé­seken hiányoznak a csapa­dékelvezetők; nagyobb esőzé­sek, hóolvadások idején sok víz jut a hálózatba. Sokszor ez az oka a kiöntéseknek. Nyáron Siófokon 24 órás lesz a szolgálat a kitűnően felsze­relt hibaelhárító gépkocsiban, amely állandó rádiós kap­csolatot tart az üzemigazga­tóság diszpécserével. Nem mindennapi régészeti leletre bukkantak Esztergom­ban: a város központjában út- és csatornaépítés közben megtalálták az egykori kirá­lyi város északi kapuját és a várfal maradványait. A nevezetes kapu már Szent István uralkodása kezdetén állt, s valószínűleg erre szö­gezték föl 998-ban az István elleni lázadó, legyőzött és felnégyelt Koppány vezér testének egy részét. A város­kaput, amelyet az Árpádházi királyok udvarnokainak kö­zeli plébániatemplomáról, a Szent Lőrinc templomról Lő- rinc-kapunak nevezték el, 1202-ben Imre király okleve­lében említik először. A ka­putorony falmaradványaival együtt előkerültek a kőtöm­bökbe ágyazott vasperselyek is; ezeken forogtak a súlyos kapuszárnyak. A régészek eddig csak kö­zépkori oklevelek, törökko­ri ábrázolásók és a XVIII. századi felmérések adatai alapján megközelítően tud­ták, hogy hol állhatott a vá­rosfalra épített kaputorony. Most csak arra futotta, hogy a kaputorony és a vá­rosfal maradványait doku­mentálják, s hamarosan visz- szatemetik a becses emléke­ket. Az úttest burkolatán azonban jelzik majd, hogy mit rejt a föld mélye, s az egyik épület falán emléktáb­lát is elhelyeznek. Újszülöttek a veszprémi vadasparkban Űj robot­vezérlő rendszer A Magyar Tudományos Akadémia Számítástech­nikai és Automatizálási Kutatóintézetében olyan általános célú, robotve­zérlésű és programozó- rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelynek se­gítségével bővülhet és gazdaságosabbá válhat a már meglévő ipari robo­tok alkalmazási köre. A rendszernek része a VM —2 ipari alakfelismerő berendezés, . amely pl. alak és. méret szerint ké­pes válogatni, csoportosí­tani osztályozni alkatré­szeket. Az európai állatkertek és állatkereskedők „jegyzett” helye a veszprémi Kitten- berger Kálmán Vadaspark. amely idei szaporulatával ismét felkeltette a nemzetkö­zi érdeklődést. A négy új­szülött fehérfarikason kívül csimpánzok, zebuk, muflo­nok, mosómedvék és ritka madarak láttak napvilágot Veszprémben. Gyarapodott a magyar szürke szarvasmar­ha- és a rackajuh-állomány is. Az újszülöttekből a követ­kező hetekben több pél­dányt küldenek Európa nagy állatkertjeinek. Két veszpré­mi csimpánz a varsói állat­kertibe kerül, s cserébe euró­pai bölényt kapnak. Az NSZK-ba tigriskölyköket és barnamedve-bocsokat, Cseh­szlovákiába kiveszőiéiben le­vő vízimadarakat és zebrát küldenek, s helyettük külön­féle antilopok érkeznek Veszprémbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom