Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
4 Somogyi Néplap 1986. május 29., csütörtök Megújulásra vár az újítómozgalom A Számaik a nemzetközi vásáron Somogybán is igénylik szolgáltatásaikat A sokat emlegetett műszaki fejlesztés és innováció fontos meghatározója, az emberek alkotó öntevékenységének teret adó újítómozgalom. Eredményeiről mostanában kevesebbet hallunk. Mi az oka ennek? Megala- pozottak-e a mozgalom visz. szaiesését feltételező vélemények? Százból 2,7... A somogyi dolgozók tavaly 2671 újítási javaslatot tették, több mint százzal keve-- sebbet az előző évinél. Nagyobb a visszaesés a ténylegesen benyújtott újításoknál, ezek száma 2340-ről 1890- re csökkent. Az utóbbiak közül 1100-al fogadtak el és csak 950-et hasznosítottak, öt év alatt 23,7-ről 19,l-re csökkent az ezer dolgozóra jutó újítási javaslatok száma Somogybán. Ma száz közül átlag 2,7 dolgozó gondol új, jobb megoldásokra. S bár a számok sokat éljárulnak, túlzottan sommás volna pusztán ezekből következtetni az ú j ítómozgáliom visszaesésére. Az elmúlt években ugyanis a csupán statisztika miatt „leadminisztrált” kampány- újításók helyett egyre több lett a valóban újat hozó megoldás. Egyre több a találmányok szintjéhez közelítő, nagy mesterségbeli tudást bizonyító újítás. Ami azonban e minőségi mérce térhódítása éllenére a számokból mégis kiderül: késik a mozgalom régóta kívánatos megújulása. Izgága emberek? Vannak helyek, ahol az újítót máig is inkább izgága embernek tartják, mintsem alkotó kezdeményezőnek. A témával foglalkozó szakemberek szerint ennék fő oka, hogy hiányzik az újításit elbírálók és a hasznosításról döntők érdekeltsége. Az újítás hozta eredménynövekedéssel kapcsolatos érdekeltségük túlságosan közvetett ahhoz, hogy vállalják a ve- sződséget. Mint elmondják: az újításokkal kapcsolatos fogadókészséget rontja, az is, hogy nagyrészt megszűntek a korábban évenként újítási versenyeket hirdető trösztök. Nos, a haszoneivúségnek e túlzó megnyilvánulásai nemcsak elfogadhatatlanok, hanem érthetetlenék is. Egy újítás haszna ugyanis korántsem csak a belőle közvet- leniül származó vállalati nyereség, ami forintokkal mérhető. Gyakran fontosabb ennél, hogy az ötletével sikerélményhez jutó dolgozóban igény ébred a jobbításra! Ez olyan szellemi energiákat szabadíthat föl, amelyeket ma aligha nélkülözhetünk. Az alkotókedvet könnyű fölkelteni, s még könnyebb letörni. Ezek után mi lehet a nyitja, hogy mégis vannak vállalatok, ahol példás az újító- tevékenység szervezése és menedzselése? A Csepel Művek I gyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyárában például száz dolgozóra 14,2 újítási javaslat jut az 1,9-es megyei átlaggal szemben. Itt. egyebek közt gyáron belüli újítási versenyt is szerveztek, nőtt az újítások eredménye — s elérte a 2,7 milliót —, és nőtt a kifizetett újítási díj is, A húskombinátban az új újítási előadó munkába állása óta megkétszereződött az újítások száma. Itt a javas- lattevők 40 százaléka fiatal. Hasonló jó példákkal szolgál a Kaposgép, ahol évente szerveznek újítási hónapot, újítási tevékenységük alapján is értékelik a gyáregységeket, s aihol négy újítás szabadalmaztatására is vállalkoztak. Említést érdemel a Kapos Volán, a DRW, a Délviép és a barcsi Vörös Csillag téasz is. Talán ezeken a helyeken nagyobb érdekük fűződik a vezetőknek az újítások segítéséhez? Szó sincs róla! A különbség mindenekelőtt szemléletükben van. Az említett vállalatok igazgatói közül többen maguk is újítók voltaik., így személyes haszon nélkül is átérzik e tevékenység szárnyakat adó jelentőségét. Jó esetben másfél év Az újítási tevékenység egyik hagyományos gátja a bonyodalmas, lassú ügyintézés. E téren az 1983-as újítási rendölet könnyítései ellenére sincs lényeges előrelépés. Jó esetben másfél év telik el, mire az ötletből hasznosított megoldás lesz, s miire az újító megkaphatja az öt megillető díjat. Kivételt csak azok az úgynevezett „kis jelentőségű újítások” jelentenek, amelyeket becsült hasznuk alapján azonnal ki lehet fizetni. Az újítók közül sokan inkább beletörődnek ebbe a megoldásba, mintsem nagyobb ösz. szeg reményében vállalják a tortúrát. Olykor a szakmai féltékenység is gátolja egy-egy újítás hasznosítását. Ez azonban nem bizonyítható. Az sem, hogy egyes újítások csak akkor kaptak szabad utat, ha „csendes társként” a főmérnököt is érdekeltté tették. Korábban elterjedtek az úgynevezett eszmei díjas újítások. Most, a rendelőt szerint minden újítás, még a munka- vagy környezetvédelmi értékét is kalkulálni kell. Nem írja elő viszont a rendelet, hogy hogyan. Menynyit ér a vállalatnak például egy újfajta biztonsági öv, ha esertileg emberéletet ment? Az újítási rendelet betartásának ellenőrzése része a különféle felügyeleti vizsgálatoknak. Az érdemi újítási tevékenységet azonban nehezebb ellenőrizni, mint a naplókat, főként ha az utóbbiak rendben vannák. Igaz. az újító a szakszervezethez vagy ha az nem segít, a bírósághoz is fordulhat igazáért. Sajnos, ez sem feltétLenüil megoldás, hiszen a bíróság nem kötelezheti a vállalatot az újítás hasznosítására. Márpedig újítási díj csak az eredmény alapján fizethető. Átlagok és tanulságok Mondhatnánk, hogy az újító, aki egyszer tapasztalta a közönyt és aktatologatást, többet nem újít. Szerencsére ez nem így vám, hiszen az újítók zöme megszállott ezermester, aiki elismerés nélkül is örömét leli a jobb megoldások keresésében. Tény viszont, hogy a jelzett visszásságok megnehezítik és lassítják a mozgalomban rejlő tartalékok föltárását. Állításom bizonygatása helyett álljon itt befejezésül egy naigyon is elgondolkodtató számsor. Az egy dolgozóra jutó újítások átlaga Magyar- országon. 0,01. A világátlag 0,04. A fejlett országokban 4—5, Japánban 7—9. Az egyik legvirágzóbb japán vállalatnál, a Fujinél 99. Azaz: ennél a cégnél egy dolgozó 99 újításit ad be évente . . . A „miért?”-ek szédítő távlatokba mutatnak. Bíró Ferenc alakulnak a kisvállalatok, szövetkezetek, terjednek a mikroszámítógépek. Menynyire érzik ezt a konkurenciát? — Az említettek miatt nincs biztos piaca egy vállalatnak sem. Ugyanakkor nekünk nem a kisvállalatok piacával kell megvívni a harcot; ott kell versenyképesnek lenni, ahol komplex feladatok várnak ránk; mi épp A Számítástechnika Alkalmazási Vállalat tevékenységi köre szinte egyedülálló az országban. Ma a számítás- technikának nincs olyan területe, ahol ne volna jelen valamilyen szolgáltatással. Fennállásának mintegy két évtizede alatt — a szüiksiég- szerü változások, korszerűsítések ellenére, illetve ezekkel együtt — egyetlen cél megvalósítására törekedett: országos hálózatot kiépítve széles körű szolgáltatást nyújtson a felhasználóknak, egyre újabb gépekkel és programokkal segítse a fokozatosan bekapcsolódó partnereket. Az idei BNV-re is így készültek, vagyis most is hoztak magúkkal olyan újdonságokat, amelyek fölkeltették a számítástechnika alkalmazása iránt az érdeklődők figyelmét. Weisz Istvánná dr. vállalkozói igazgató mértéktartó büszkeséggel mutatja be a szűkre szabott standon is bőséggel kiállított termékeket, amelyek a vállalat jelenét, s még inkább a jövőjét mutatják be. Köztük olyan „ es ú est echnólógi át’ ’ képvis e- lő berendezést is láttunk, amellyel világszínvonalú szolgáltatást képesek nyújtani. Az igazgató elmondta: olyan élő rendszereket hoztak ide, amelyek egy kicsit szenzációnak is számítanak. — önök kétségtelenül előnyben vannak sok hasonló tevékenységet folytató vállalattal szemben. De sorra 70700 köbméter víz a Baíaton-parton erre vagyunk hivatottak. Nemcsak hazánkban, hanem az egész világon éles struktúraváltás tapasztalható. A gépek teljesítménye nő, igény van a mini és mikroszámítógépekre. Az igényekhez igazodnunk kell, de továbbra sem mondunk le nagygépes tevékenységünkről; a két; igényt összekapcsoljuk. — Ehhez nagyfokú rugalmasságra van szükség. Egy ilyen nagyvállalat, mint az önöké, mennyire tud ennek megfelelni? — A nagyvállalaton belül igazgatóságok, leányvállalatok, irodahálózatok jöttek létre; ezek képesek alkalmazkodni a megváltozott igényekhez. Átfogó szolgáltatást kell adnunk, s akkor széles körben találunk partnereket. A partnerek sorát hamarosan Somogy megyeiek is bővítik. Juliász János vezér- igazgató a közelmúltban folytatott tárgyalásokat az MNB megyei igazgatóságán az együttműködés lehetőségeiről. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a Tudományos Termelési Egyesülés vezetőivel ugyancsak tárgyaltak a kapcsolatok felvételéről. A két intézmény többek között a szakemberek képzésében, továbbképzésében, illetve az állattenyésztés színvonalának emelésében kívánja alkalmazni a Számaik által kidolgozott programokat, N. Zs. Megtalálták Esztergom egykori városkapuját Az idei balatoni szezon vízellátásával, szennyvízelvezetésével kapcsolatos feladatokról, a somogyi parton végrehajtott fejlesztésekről Faludy László, a DRW délbalatoni üzemigazgatója és Pálfi Imre, a vállalat beruházási főmérnöke elmondta: a Széplak alsón létesült üzemigazgatóság 9 üzemegységet irányít. Víztermelő kapacitásuk napi 70 700 köbméter. Ezer kilométer hosszú vezetéket üzemeltetnek. Balatonkenesén magas- tárolót létesítettek és kialakították az öntözővíz-hálózatot. A hatékonyabb, jobb elosztást szolgálja majd a széplaki nagyfelszíni vízműnél a tervezett szivattyúrekonstrukció és fejlesztik a nyugat-balatoni regionális vízműrendszert is. A cél az, hogy a szennyvízelvezetés és -tisztítás után a Balatonba még tisztított szennyvíz se jusson vissza. Ahol ez nem lehetéges, ott kémiai eljárással foszforta- lanítanak. Siófoknak és környékének szennyvízelevezetését jelentősen segíti a Balatonszárszó— Siófok közötti bevezető rendszer. Ez tehermentesíti Za- márdi és Siófok üdülőterületét, remélhetőleg a kiöntések is ritkábbak lesznek. A főgyűjtőket korszerű üzem- irányító berendezéssel látták el, hiba esetén nyomban beavatkozhatnak a szakemberek. Elkészült a siófoki keleti főgyűjtőrendszer terve is — a következő két évben építik meg. A következő évek feladata lesz a többi között a bala- tonkeresztúri új tisztítótelep és az ehhez kapcsolódó főgyűjtő .megépítése. A szennyvíztisztítás egyik nagy akadálya, hogy a parti településeken hiányoznak a csapadékelvezetők; nagyobb esőzések, hóolvadások idején sok víz jut a hálózatba. Sokszor ez az oka a kiöntéseknek. Nyáron Siófokon 24 órás lesz a szolgálat a kitűnően felszerelt hibaelhárító gépkocsiban, amely állandó rádiós kapcsolatot tart az üzemigazgatóság diszpécserével. Nem mindennapi régészeti leletre bukkantak Esztergomban: a város központjában út- és csatornaépítés közben megtalálták az egykori királyi város északi kapuját és a várfal maradványait. A nevezetes kapu már Szent István uralkodása kezdetén állt, s valószínűleg erre szögezték föl 998-ban az István elleni lázadó, legyőzött és felnégyelt Koppány vezér testének egy részét. A városkaput, amelyet az Árpádházi királyok udvarnokainak közeli plébániatemplomáról, a Szent Lőrinc templomról Lő- rinc-kapunak nevezték el, 1202-ben Imre király oklevelében említik először. A kaputorony falmaradványaival együtt előkerültek a kőtömbökbe ágyazott vasperselyek is; ezeken forogtak a súlyos kapuszárnyak. A régészek eddig csak középkori oklevelek, törökkori ábrázolásók és a XVIII. századi felmérések adatai alapján megközelítően tudták, hogy hol állhatott a városfalra épített kaputorony. Most csak arra futotta, hogy a kaputorony és a városfal maradványait dokumentálják, s hamarosan visz- szatemetik a becses emlékeket. Az úttest burkolatán azonban jelzik majd, hogy mit rejt a föld mélye, s az egyik épület falán emléktáblát is elhelyeznek. Újszülöttek a veszprémi vadasparkban Űj robotvezérlő rendszer A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében olyan általános célú, robotvezérlésű és programozó- rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelynek segítségével bővülhet és gazdaságosabbá válhat a már meglévő ipari robotok alkalmazási köre. A rendszernek része a VM —2 ipari alakfelismerő berendezés, . amely pl. alak és. méret szerint képes válogatni, csoportosítani osztályozni alkatrészeket. Az európai állatkertek és állatkereskedők „jegyzett” helye a veszprémi Kitten- berger Kálmán Vadaspark. amely idei szaporulatával ismét felkeltette a nemzetközi érdeklődést. A négy újszülött fehérfarikason kívül csimpánzok, zebuk, muflonok, mosómedvék és ritka madarak láttak napvilágot Veszprémben. Gyarapodott a magyar szürke szarvasmarha- és a rackajuh-állomány is. Az újszülöttekből a következő hetekben több példányt küldenek Európa nagy állatkertjeinek. Két veszprémi csimpánz a varsói állatkertibe kerül, s cserébe európai bölényt kapnak. Az NSZK-ba tigriskölyköket és barnamedve-bocsokat, Csehszlovákiába kiveszőiéiben levő vízimadarakat és zebrát küldenek, s helyettük különféle antilopok érkeznek Veszprémbe.
