Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-23 / 120. szám
4 Somogyi Néplap 1986. május 23., péntek Hatvan a százezerből? ITT TART A ROBOTTECHNIKA JOGI TANÁCSOK Szigorúbb az üzemi balesetek elbírálása Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban most összegzik annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, melynek révén képet alkothatunk a robottechnika magyarországi helyzetéről. nem bíznak a gépben Bár az állásfoglalás még nem készült el, érdemes előzetesen néhány figyelemre méltó tapasztalatot közreadni. Ügy tűnik: hazánkban az ipari és gazdasági környezet még nem olyan, hogy be tudja fogadni, és eredményesen alkalmazza a robotot. Az alapvető követelmények általában még nincsenek meg a hazai vállalatoknál, intézményeknél. Előfordul, hogy a robot belépésével az élőmunka csak tovább fokozódott, mert nem bíznak kellően az automatizált gépben. Ugyanakkor fellelhető a másik véglet is: a milliókba kerülő robot áll, mert ilyen vagy olyan ok miatt nem tudják beilleszteni a technológiai sorba. Az országban található hatvan robot mind műszaki színvonalban, mind az alkalmazási területet tekintve jelentősen eltér egymástól. Ennek több oka van. Számos magyar gazdálkodó szervezet pénzhiányban szenved, sőt, el is adósodott, s ez határt szab a robotosításnak. Gondot jelent az is, hogy nincs kellő választék sem idehaza, sem a szocialista piacon. Tőkés országokból pedig vagy embargó, vagy a viszonylag magas devizaszükséglet miatt nem vásárolhatnak. További gátat emel, hogy viszonylag még mindig olcsó az élőmunka. * A GYORSÍTÁS FELTÉTELEI Mindent egybevetve: kezdeti sikereket ugyan elkönyvelhet magának a magyar rdbotkutatás, -fejlesztés, -gyártás és -alkalmazás, de feltétlenül szükség van gyorsításra és rendszerek létrehozására. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1985 végén már mintegy százezer programozható robot dolgozott a világ országaiban. A szomszédos Csehszlovákiában a múlt év végéig 4742 robotot, illetve manipulátort (egyszerűbb munkavégző gépet) állított elő a hazai ipar. E számokból is látható: igen jelentői! hátrányt kell behoznunk. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nálunk mindössze néhány gazdálkodó szervezet vállalkozott a robot előállítására. A gyorsítást, a rendszerszemlélet kialakítását szolgálja az Ipari Minisztériumban a közelmúltban kidolgozott állami cselekvési program, amely megfogalmazza a robotosítás minden területére vonatkozó feladatokat, és sokat tesz a nemzetközi együttműködés ösz- szehangolásáért. Szorosan illeszkedik például a KGST 2000-ig szóló komplex programjának fejlesztési céljaihoz. Robotgyártásban a főként technológiai teendők ellátására, az egészségre ártalmas fizikai munka helyettesítésére, és a különböző termelőeszközök kiszolgálására alkalmas . robotok gyártása látszik célszerűnek. Mindezekhez jelentős kutatásra és fejlesztésre van szükség. Az ebben a tervidőszakban induló országos középtávú kutatás-fejlesztési terv (OKKFT) kilenc műszaki jellegű programja közül az egyik magában foglalja a robottechnika komplex fejlesztését is. Vannak, akik azt remélik, hogy a robotosítási kényszer és az anyagi támogatások hatására a tervidőszak végére megsokszorozódik a robotok száma. A hazai röbotizálást lényegében az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1983-ban közösen meghirdetett pályázata indította el. (Tapasztalatait felhasználva újabb pályázat kiírására számíthatnak a magyar gazdálkodó szervezetek.) Hatására a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete — a SZTAKI — kidolgozta és elkészítette az első alakfelismerő rendszer prototípusát. További fejlesztéssel újabb egységek beiktatására is lehetőség volna, amelyek növelnék a gép intelligenciáját. A rendszer a minőségellenőrzésben, az orvostudományban is hasznosítható. HA NEM TÁNCOLNAK DOLGOZZANAK A közelmúltban írta alá a SZTAKI és a tamperei Műszaki Egyetem azt a szerződést, amelynek értelmében finn robotokba Magyarországon gyártott érzékelőt építenek, mindkét országban egy-egy azonos intelligens robotrendszert hoznak létre konkrét ipari feladatok megoldására. A csepeli Egyedi Gépgyár a japán Da idő cégtől egy komplett gyártmánycsalád, a győri REKARD Ausztriából főként ívhegesztésre alkalmazható robot licencét vásárolta meg. A Bakony Művek Bosch-li- cence alapján, a Mikroelektronikai Vállalat viszont hazai tervek szerint gyárt robotot. A Központi Fizikai Kutatóintézetben precíziós robotok fejlesztése is szóba került A Vega-programban elért magyar eredmények hamarosan a köznapi életben is hasznosulnak. Emlékezetes, hogy a hazai szakemberek több műszert, részegységet készítettek a Vega-program számára; többek között a kamerát, az üstökösre irányítható berendezést. Ennék az ipari robotokéhoz hasonló összetett mozgást kellett végeznie. Ez is azt igazolja, hogy a magyarok képesek jó robotok gyártására. A magyar robotosítás tehát elindult, jó úton halad, ha nem is a megfelelő ütemben. Ezen nyilván változtatni fog az OKKFT, de azért mégsem számíthatunk arra, hogy a közeljövőben robotok táncában „gyönyörködjünk”, a hazai bálettszínpa- don. Azzal is beérjük, ha „csak” dolgoznak. Sokkal nagyobb számban, mint napjainkban. Horváth Teréz A dolgozók egészségét és testi épségét számos intézkedés védi. A megelőzést szolgáló sokoldalú gondoskodás ellenéire is előfordul, hogy a dolgozó embert munka közben vagy azzal összefüggésben — illetve munkába vagy onnan lakására menet — éri baleset. A baleseti ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítási jogszabályok széles körben biztosítják. Az üzemi baleseti sérültek kiemelt ellátása 100 százalékos táppénzt, baleseti járadékot, magasabb ösz- szegű rokkantsági nyugdíjat jelent. Annáik elbírálása, hogy történt-e baleset, illetve az üzeminek tekinthető-e felelőségteljes jogalkalmazást kíván. Előfordult Olyan kirívó eset, hogy kedvező baleseti táppénzt kapott az, akit ittassága, fegyelmezetlensége miatt ért baleset. A jogszabály nem tett különbséget aszerint, hogy a balesetet milyen körülmény okozta. A munkahelyi italozás felszámolása, a munkafegyelem megszilárdítása sürgetővé tette, hogy az üzemi balesetek esetében is: szigorúbb legyen a mérce. A 4 1986. sz tvr. kizárja a fokozott védelmei élvezők köréből azokat, akik fegyelmezetlenségükkel, rendbontásukkal idéznek élő balesetet. Ugyanakkor tovább erősödik a dolgozó emlber védelme. Az április 1-től hatályos rendelet szerint •nem tekinthetők üzemi baleseteknek, amelyik kizárólag a sérült ittassága miatt, a munkahelyi feladatokhoz n:em tartozó engedély nélkül végzett munka, valamint engedély nélküli járműhasználat sarán, illetve munkahelyi rendbontás vagy lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során következett be. Fontos, hogy a sérült ittassága csak abban az esetben zárja ki a baleset üzemivé minősítését, ha a munkáltató vagy harmadik személyt nem terheli felelősség a baleset bekövetkezéséért. Ha a felelősség megállapítható, a balesetet üzeminelk keld elismerni. A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka tipikus eSete a fusizás. Természet- szerű, hogy ennek sarán bekövetkezett balesetet nem lehet üzeminek elismerni. A feketefuvar során' bekövet- kezet balesetek sem jogosítanák kiemelt társadalombiztosítási ellátásra. A verekedés, a játék, az italozó . vagyis a rendbontás során békövetkezett baleseteket nem lehet üzeminek elismerni. A verekedés, játék, italozás közben vagy amiatt veszélybe (veszélyhelyzetbe) került munkatársak segítségére siető dolgozó eközben elszenvedett balesete azonban üzemi baleset. A köznapi használat szerinti útibaleset csak akkor minősíthető üzeminek, ha a dolgozó munkából lakásra (szállásra') vagy onnan munkába menet is a legrövidebb utat választja és indokolatlanul nem szakítja meg azt, illetőleg indokolatlan kitérőt nem tesz. Az útnak a dolgozó életszükségleteinek biztosítása (pl. napi éle Imi - szervásárlás, gyógyszer beszerzése) közeli hozzátartozó ápolása, társadalmi megbízatása végett, továbbá a gyermek bölcsődébe, óvodába, iskolába való vitele, illetve onrtan hazavitele céljából történő megszakítása nem tekinthető nagyobb kitérésnek, indokolatlan útmegszakításnak. Ha viszont a dóltgozó italozás miatt szakítja meg az útját és eközben szenved balesetet, ak- koir nem minősíthető üzeminek. Társadalmi éte egyéni érdek is, hogy a baleseti sérült az orvosi segítséget mielőbb igénybe vegye és a balesetet a vonatkozó munkavédelmi és statisztikái rendelkezéseknek megfelelően bejelentse. Az új rendelkezések szerint, ha a sérült az orvosi segítség igénybevételével, vagy a balleset bejelentésével bármilyen ok (ittasság, bűncselekmény) miatt szándékosan késdekedik, baleseti ellátásra nem jogosult. Kisdeák Mária Hivatásos tűzoltók megyei versenye A kaposvári tűzoltók gyakorló pályája volt a színhelye tegnap délelőtt az állami tűzoltók megyei versenyének. Részt vett a versenyen Meilinger István tűzoltó alezredes, az országos parancs- nókság képviselője és dr. Szigeti Lajos, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem testnevelési tanszékének vezetője is, aki a tűzoltók módszertani felkészítését végezte. Nagy Tibor tűzoltó őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok elmondta: ötévenként rendezik meg a megyei, a területi és országos tűzoltó- versenyt. Tegnap a megye öt városának tűzoltói egyenként tíz tagú csapatokkal álltak rajthoz. A versenyzők nagy szakmai felkészültségüket bizonyították. Némely csapattag korát is rneghazudtolóan boszorkányos gyorsasággal mozgott. Színvonalas voltt a verseny. Elsőként percenként 800 liter teljesítményű kismotorfecskendők szerelését mutatták be. Ezt a 4x100 méteres váltó követte. A harmadik versenyszám volt a legnehezebb: egy mászóházra horoglétra segítségével kellett feljutni. Lehetőség volt arra is, hogy az egyéni félkészültséget bizonyítsák: az értékelés ugyanis a horoglétrés és a százméteres akadálypálya leküzdésének időeredménye alapján történt. Surj István és Óh László, a tűzoltó kiképző központ hallgatója, a verseny két esélyese volt. Azt állítják: a szakmai ismeretek maximális elsajátítása és a mozgás- technika csiszolása a leglényegesebb. Kétszer indultak már nemzetközi versenyen: Ausztriában és Csehszlovákiában. A legfárasztóbbnak a létrára mászást tartják, ehhez kell a legnagyobb erőnlét. A közel négyórás kémény küzdelem a marcali csapat számára hozta meg a sikert. A nagyatádiakat megelőzve, ötödször nyerték meg a versenyt. Egyéniben Suri István nagyatádi szakaszvezető teljesítménye volt legjobb. A csapatverseny harmadik helyezettje Barcs. Az egyéni versenyben a második helyet Mészáros Gyula főtörzsőrmester. a harmadikat Horváth Béla őrmester (Nagyatád) szerezte meg. Növényvédelmi tájékoztató Előzzük meg a levéltetvek kártételét Április első felénék felmelegedő időjárása kedvezett a levéltetvek áttelelt alakjai fejlődésének. A hónap második félében bekövetkezett lehűlés csak lefékezte a károsítok élettevékenységét, számottevő pusztulásukat azonban nem eredményezte. Így elszaporodásuk a sokévi átlagnál később, csak május első napjaitól észlelhető. A felmelegedés hatására a szárnyas (fertőzést elindító) alakok repülése tömeges, máris nagymértékű betelepedésük figyelhető meg—almán, szilván, őszibarackon, cseresznyén, meggyen, ribiszkén, málnán és egyes díszcserjéken. Ezt a folyamatot a múlt heti záporos, zivataros időjárás sem befolyásolta számottevő mértékben. A veszélyeztetett gyümölcskultúrák mellett répafélékben, káposztaféléken, valamint a kiültetésre váró paprika és paradicsom kultúrákban várható tömeges betelepedésük és amennyiben az időjárás a továbbiakban számottevő mértékben nem változik (erős l-ehüléses periódus), rövid idő alatt erős fertőzések alakulhatnak ki megyénk minden részén. A levéltetvek jelenléte már messziről szembetűnő, a leveleket, lombokat és a későbbiek folyamán a gyümölcsöt. termést is elborító nagy mennyiségű ragadós, fénylő mézharmatról. A levéltetvek kártétele a közvetlen levél, hajtáskárosításon túlmenően a vírusbetegségek terjesztésében is megnyilvánul. Fontos feladat ezért a veszélyeztetett növények rendszeres figyelése és az első levéltetű telepek, kolóniák észlelése esetén, illetve a már fertőzött cseresznye, meggy, szilva, őszibarack fákon, valamint ribiszkebokrokon a védekezések haladéktalan végrehajtása. A gyors, tömeges elszaporodásukat és az esetlegesen kialakulható károkat így előzhetjük meg. A védekezésre a Bi—58 EC 0,1, az U.nifosz 50 EC 0,1, a Chinetrin 25 EC 0,05 százalékos készítmény valamelyike használható. A javasolt növényvédő szerek egyúttal védelmet biztosítanak a gyümölcsfáinkat károsító sodrómoly hernyók ellen is. Rovarölő szerek és gomboölö szerek keverhetősége I ! s I I s I c .s == S ® .-s < O u. u. IE 2E al ■- 2 .S 5 ° o*o 5 .5 c c a: u) v) cn D D Afugan Antracol WP Cuprosan SD Dithane Cupromix Dithane M-45 Fundazo! 50 WP Karathane LC Kumulus S Mikrolux Miltox Special Neopol Orthocid 50 WP Ortho Pholtan Polyram Combi Recin Super Rézoxiklorid 50 WP Ridomil Plus 50 WP Ronilan 50 WP Rubigan 12 EC Sumilex 50 WP Topsin M 70 WP +-f + + + + +
