Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

1986. május 23., péntek Somogyi Néplap 3 Kongresszusi köszöntő Milyen lesz a KISZ? Értékelés az előző öt évről, útmutató a következőkre KERESKEDELMI AKTÍVA KAPOSVÁRON Somogy kereskedelmi vállalatainak és szövet­kezeteinek vezetői, városainak és nagyobb te­lepüléseinek párt- és tanácsi vezetői tanács­koztak tegnap Kaposváron a Technika Házában. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a kereskedelmi aktivaértekezlet részvevőit, köztük dr. Sarudi Csabát, a megyei pártbizottság titkárát \és dr. Dómján Sándort, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét. Jelképet is felfedezhet ben­ne, aki kedvvel keresgél ilyesmit, hogy harmincadik életévébe lépett a KISZ. A jelkép nevezetesen az, hogy a harmincasok vagy az e karhoz közeledők tagságá­nak jószerével derékhadát alkotják. Nem kéne-e kicsit megfiatalodnia az ifjúsági szövetségnek? — tomöríthet- nők a kongresszust megelő­ző országos eszmecsere egyik fő kérdését. Számos jel mutat arra, hogy a XI. KlSZ-kong- resszus nem egyszerűen egy lesz a sorban. Ezt nemcsak az említett öt esztendő ese­ménynaplója, a szocialista építés körülményrendszeré­nek változása, hanem az if­júsági szövetségben 1985 no­vembere óta zajló, kong­resszust megelőző és előké­szítő vita tartalma is igazol­ni látszik. Az álláspontoknak a rész­letkérdések szerint — min­den igazi vitára jellemző módon — változatos rajzo­latában is felfedezhető köz­ponti elhatározás és helyi szándék találkozása albban, hogy a kongresszusról egy megerősödött, a minőségi fej­lődés útjára a korábbinál következetesebben lépő KlSZ-nék kell kerülnie. A nemzetközi és belpoliti­kai háttér, a KISZ kiemelke­dő tanácskozásához politikai alkotásra ösztönző közeget kínál. Lesz miről véleményt cserélni, hiszen tudjuk: fej­lődésünk jelenlegi szakasza a fő irány szilárd kiépített­sége mellett is számos el­lentmondást hordoz. Az if­júságot tekintve például azt, hogy mai lehetőségeink a gazdaság területén legfeljebb a megőrzésre kínálnak kon­díciót — ám társadalmi fe­szültségeket kelt és növel, ha a helyzet okát képező hi­ányjelenségek túl nagy mér­tékben terjednék át az élet más területeire. Magyarán például arról van szó, hogy pályát kezdeni a század nyolcvanas éveiben és ná­lunk nem egy diadalmenet, s akinek még nemigen van mit megőriznie, annak ér­tékítéletében a „szinten tar­tás-’ nem igazán vonzó, nem lelkesítő program. A KISZ-nek is a korábbi­nál differenciáltabban kell politizálnia. Nincs általában ifjúság, hanem nagyon is konkrét élethelyzet, környe­zet és tapasztalatok által for­máit rétegek és csoportok vannak, sőt ifjúságkutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy az ember még ezek mikro­világán belül is „szóródást” észleljen. Ennek megfelelően „általában-KISZ-munka” sincs, hanem — a konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini parancsa szerint — változatos feladatok vannak, amint maga a gyakorlat is változékony. Többek között ezért formálódott a válasz a ..milyen KISZ-1 akarunk?” vitakérdésre főleg úgy, hogy semmi esetre sem mindent magára vállaló ifjúsági szö­vetséget. Politizáló, markánsabb közéleti arculatot hordozó KISZ-re van szükség. A megvalósítás mindenképpen az alapszervezetekben kell hogy elkezdődjék. A KISZ- szervezetek azonban zömmel abban a térben maradtak, amelyben voltak. így a dön­tési centrumok most már gyakorta másutt találhatók, mint ahol a KlSZ-alapszer- vezet kifejti tevékenységét. Az ilyen helyeken beleszó­lása is csak áttételesen, oly­kor „üzenet” formájában vagy „levelező tagozaton” ér­vényesül. A változtatás annál in­kább fontos, mert politikai szervezetről lévén szó, a KISZ egyik meghatározó fel­adata volt és marad az ér­dekvédelem. Az, hogy a jö­vőben nem akar annyi min­dent magára vállalni, mint korábban, e szerepének nem csorbítását jelenti, sőt. Hi­szen a politikái murika „pro­filtisztítás" után a megma­radó teendőkre várhatóan több energiát tud majd össz­pontosítani, mintha kétszer- háromszor annyi feladattal foglalkozna egyszerre. A korszerűbb, hatéko­nyabb politizáláshoz egyebek mellett az szükséges, hogy tisztázódjék, mi a KISZ dol­ga, mi másóké, továbbá mi az övé, de másokkal össze­fogva. Léteznek ugyanis fo­gós témák, amelyek nevük­ben bár ifjúsági ügyek: va­lójában társadalmi, társada­lompolitikai kérdések. Gon­doljunk csak például a csa­ládot alapító fiatalok lakás­hoz jutási esélyeire. Könnyen belátható, hogy ezek nem azért szűkösek, mintha ará­nyához képest kevesebb csa­ládi otthon jutna az ifjúság­nak. Hanem azért, mert ma­ga a hélyzet — az országos iehetőségrendszer — olyan, amilyen. Ebből kiindulva a megoldásban az ifjúsági szö­vetség legfeljebb partner, ám nem főszereplő lehet. Emlé­kezzünk csak vissza rá, hogy annak idején, amikor, rész­ben magárahagyatottsága, részben túlzott optimizmusa miatt, az utóbbit hitte, fél- siker követett negyedsikert a KISZ lakásépítési akcióban. A jelen realitásaihoz illő módszer az, amit a szövet­ség egy ideje már gyakorol is, midőn az összes létező aj­tón kopogtat a helyzet javí­tásáért — de nem kívánja átvállalni mások dolgát és felelősségét. A korszerűbb hozzáállás közelmúltbeli eredménye az az állami szer­vekkel egyetértésben létre­jött megállapodás, amely az új otthonra gyűjtők megta­karításai reálértékének meg­őrzését célozza — a lakás­árak emelkedését követő ka­matok kai is. Ez és sdk minden egyéb persze, lényegében a gazda­ság teljesítőképességén mú­lik, hiszen a szocialista épí­tés — így többek között az ifjúságpolitika — gyakorlati kérdései végső soron a ter­melő szférában dőlnek el. A KISZ e terepen is igyekszik hozzátenni a közös produk­tumhoz a magáét. Azzal is, hogy például a főmunkaidő kihasználását, becsületét, a remélt több szabadidő révén nem is túl áttételesen tehát a családi élet, a kulturáló- dás rangját tagjai példamu­tatásán keresztül is növelni akarja, s akkor is, amikor a család vállalkozásaival kicsit már a jövőt csillantja meg. Nagy feladataink megoldá­sához a kiaknázható tarta­lékok garmadáját kínálja a KISZ-nek a tanulóifjúságban rejlő szellemi energia. Ezen energiák felszínre kerülésé­hez a diá’k-KISZ-szervezetek- ben ugyancsak körvonalazó­dó minőségi előrelépési óhaj ás biztatást ad. Joggal re­mélhető, hogy a jövőben nem pusztán a szervezettség — a középiskolákban most még 80—90 százalékos — adatai minősítik az ifjúsági szövetség munkáját. Miivel pedig a párt által is kimon­datott, hogy a KISZ a ma­gyar ifjúság politikai szer­vezete, ám nem egyetlen szervezete: abban is bízha­tunk, hogy a szakszervezeti ifjúsági tagozatok, a népfront fiatalokat mozgósító egyesü­letei, a kis közösségek ön- szerveződése folytán létre­jövő körök, klubok és cso­portok a KISZ-nek nem ver­senytársai, hanem partnerei lesznek. Talán e néhány téma fel­vázolása is érzékelteti, hogy számvetést készíteni, és a jövőért előre tekinteni egy­aránt bőséggel lesz mód a fiatalodó KISZ XI. kong­resszusán. Az ott elhatáro- zottakon és azok végrehajtá­sán fél évitized ifjúságpoliti­kai cselekvése múlik majd. Rác T. János Az ülésen Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője értékelte So­mogy kereskedelmének ha­todik ötéves terv-teljesítmé- nyét és szólt a hetedik öt­éves tery feladatairól. Az osztályvezető szerint az elő­ző ötéves ter,v céljai meg­lehetősen szerények voltak: a kereslet éis a kínálat össz­hangjának javítását elsősor­ban intenzív módon kellett elérni, a hálózat bővítését a fargaloim növelését mérsé­keltnek tervezték. A körül­mények várt és váratlan változásokat is beleszámít­va az alapcéloknak megfe­lelt megyénk kereskedelme. A korábbinál élesebb volt a verseny, új szervezeti formáik jöttek létre, elmo­sódtak a válla latoik közti határok. A bonyolultabb és nehezebb körülmények elle­niére a forgalom a tervezett­nél és az országos átlagnál is jobban nőtt. Az áruellá­tás színvonala megfelelt az országosnak, leginkább az élelmiszerekből volt bőséges az ellátás, az Iparcikkek kereskedői kevésbé egyenle­tes kínálatot nyújtottak, a vendéglátás teljesítménye valamivel gyengébb volt a vártnál. A hálózatfejlesztés terén is szép eredményeket köny­velhetett el a megye. A kis­településeken a meghirde­tett program szerint épül­ték, korszerűsödtek a boltok, a Balatonnál pedig a térele­mes program alapján ké­szültek új üzletek. Több vá­ros is gyarapodott, Marcali például ABC-áruházzat, Ka­posvár Fészek Áruházzal. Ezt ugyan már ebben az ötéves tervben adták át, de tervezése, építése még nagy­részt az előző tervidőszak érdeme. Színvonalas szaküz­letek nyíltak több helyen, például a megyeszékhely A rendszeres vásárlátoga­tó bizonyára észreveszi, hogy a barcsi Unitech Ipari Szö­vetkezet tárgyalóháza évről évre magasabb. A maguk gyártotta lakókonténerekből épített ház ezúttal már há­rom szintes, a virág övezte teraszról messze látni a vá­sári nyüzsgő forgatagra. Ez a felfelé törekvés egy kicsit jelkép is. Épppen egy évtizede an­nak, hogy az Unitech külön­böző szállítótartályok, és azokat emelő, szállító gép­járművek fejlesztésével, gyártásával foglalkozik, ily módon csatlakozva a népgaz­daság anyagmozgatás-fejLesz- tési programjához. A kiállí­tott gyártmányok is bizo­nyítják, hogy a piaci igé­nyek alapján a fejlesztő­— Az eredmények mellett arról is szólni kell — emel­te ki Dóri János, hogy ma­radt még számos gondunk. A Bálát on-parton1 a szezon­ban kejvés az üzlet, s ami még nagyobb baj: kevés a kereskedő. A létszámcsök­kenés nemcsak az üdülőöve­zetben számottevő, hanem málsutt is. A szakma bér- színvonala rentík íivíül ala­csony, az élelmiszer-keres­kedelem jövedelmezősége tarthatatlanul a mélyponton van. Többek közt ezekből is ered, hogy több az etikai hiba, a szabálysértés és az ellenőrzés mind több kivet­ni valót talál. Ehhez még hozzátartozik, hogy a keres­kedelmi verseny nem az ápubőség talaján bontako­zott ki, s így sokszor torzul a kép. Az előadó beszélt még a vendéglátás helyzetének romlásáról, s az idegenfor­galom 'és a kereskedelem összefüggéseiről. Megállapít­va, hogy az új utakat, mód­szereket kereső, kockáztatni is hajlandó cégek jövedel­mezősége javult. A hetedik ötéves tervről szólva a megyei tanáics osz­tályvezetője elmondta, hogy az előző tervidőszakban megkezdett úton kell tovább haladni, ami hasznos volt, az folytatandó, a káros „melllőktünetaket” pedig or­vosolni kelti a rendelkezésre álló tapasztalatok felhasz­nálásával. Városaink áruhá­zak, illetve bevásárlóköz­pontok hiányával küszköd­nek, a< Balaton-pairti idény- kelresfcedelem alapvető tá­mogatásokat vár, a kistele­pülések ellátását javító programnak is folytatódnia kell. Az új kereskedelmi for­mák, a társulások, a ter­meltetés, a termelésszerve­zés, a kíshatármenti árucse­re, a tanácsok és a kereske­delmi cégek együttműködé­munka, az újabb géptípusok kialakítása folyamatos; a szö­vetkezet alapvető törekvése a gyártmányválaszték korsze­rűsítése. — Óriások és törpék, ez a két jelző, és egy fontos fo­galom, a környezetvédelem —, a kiállítást nézve ez jut az ember eszébe. Kiss Pál, a szövetkezet el­nök egyetértőén bólint. — Bár a gépcsalád a leg­különbözőbb termékek, öm­lesztett anyagok szállításál szolgálja, az eddigi fő hasz­nosítási területük a hulladé­kok elszállítása. Az egyik óriásunk, az Uniroll konté­nerszállító célgép ezúttal vá­sárdíját kapott. A „törpe”, a tetszetős formájú út- és jár­datisztítógép pedig újdonság. — A gép oldalán a szö­sének javítása és még sok egyéb eszköz áll rendelke­zésire a javításhoz. Számíta­ni kell az igények szóródá­sára, szükség van az olcsó árukra, de kellenek a luxus­cikkek is, -mert a lakosság jövedelmi viszonyai is dif­ferenciálódnak, A hálózatbővítés az előző tervidőszakhoz hasonlóan mérsékelt marad, de így is néhány nagy, új létesít­ménnyel (kíván gazdagodni a megye: balatoni bevá­sárlóközpontokkal, kaposvá­ri Centrum áruházzal és egyebekkel. A három legfontosabb — országosan is fontos— teen­dő: a személyi feltételek jobbítása (magyarán több és jobban fizetett szakkép­zett kereskedőre van szük­ség), az éleimíiszerkereske- delem jövedelmezőségének javítása és a Balatori-part krónikus gondjainak rende­zése. Viszont ■ Somogybán a nagy idegenforgalmi körzet­re összpontosítva sem sza­bad megfeledkezni a belső területekről és az állandó lakosság mind nagyobb igé­nyeiről. Dóri János előadását be- fejezive szólt arról, hogy a kereskedelmi cégek elképze­léseinek nagy részét ismeri a megyei vezetés és ezek a tervek összecsengenek a so­mogyi célokkal. Három igen fontos feladatot említett még: a munkaidő védelmé­vel összefüggő nyitvatartás- szabályozást, az alkoholiz­mus elleni küzdelmet és azt, hogy a kivagyiságot tükröző — elsősorban a maszekok­nál elterjedt — érthetetlen idegen nyelvű (és sokszor még úgy is hibás) felíratok terjedését meg kell állítani. Az előadást követő vitá­ban sokan szólaltak föl. Kuszimger Rudolf, a Mészöv elnökhelyettese az áfészek helyzetét elemezte. Szabó vetkezet neve mellett, a nyu­gatnémet Schmidt cég neve is olvasható. — A gyártmányfejlesztés során ez az első külföldi kooperációnk. Az együttmű­ködésünk alapján a géphez szükséges alkatrészek egy részét mi gyártjuk, vagy sze­rezzük be, más részét a Schmidt cég szállítja. Ter­mészetesen mi szereljük ösz- sze, mi gyártjuk a készter­méket. Óriási az érdeklődés iránta. Eddig talán öt van az országban, de szinte az összes nagyobb város jelez­te már nálunk az igényét. — Minek köszönhető ez a nagy érdeklődés? — Először talán annak, hogy igen kitűnő minőségű munkát végez ez a kis esz­köz. Másrészt egyfajta hi­ányt pótol, mivel járdák, te­rek, szűk utcák letakarítá- sát, seprését, tisztán tartását tudja elvégezni. Erre eddig nem volt megfelelő hazai eszköz. Egyébként a gyártá­sa most indul. József boglárlellei tanácsel­nök a városi ranghoz és az idegenforgalmi fel adatokhoz méltó hálózat kiépítésének gondjairól beszélt, Ángyán Imre, a csurgói áfész elnöke a kicsiny árrések és az el­látási kötelezettség ellent­mondását vázolta. Dr. Sairu- di Csaba, a megyei pártbi­zottság nevében értékelte a kereskedők munkáját és ter­veit kiemelve: jó hogy nö­vekszik a verseny, mert ez a lakosság javát szolgálja. Hangsúlyozta azt is: éraé­kelhető hangú latjavu lést ho­zott a kistel épül ések ellá'tá- sáhak fejlődése és az igen fontos az aprófalvas So­mogyiban. Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára a magánkereskedők javuló munkájáról szólt. Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért igazgatója egyebek között a szerződéses fegyelem lazulás sálról mondott bírálatot. Kérte a minisztérium fő­osztályvezetőjét, hogy a> leg­újabb bérszabályozási, ren­delkezést fordíttassáik le magyarra. Sümegh Nándor- né, a Somogy Kereskedelmi Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy a kereskedelmi verseny helyzetét nem ala­pozza. meg ipari verseny, tehát így az ellátás, a kíná­lat a kereskedők legnagyobb erőfeszítései ellenére is fél­oldalas marad. Dr. Dómján Sándor a várható intézke­désekről beszélt, elmondta, hogy mind az élelmiszer- kereskedelem jövedelmező­ségét, mind1 a kereskedők bérezését, mind a balatoni speciális gondokat fokoza­tosan javító, illetve meg­szüntető .intézkedéssor lesz, s az új bérszabályozás le­fordítására is ígéretet tett. Dóri János összegezte a vitát, majd Tóth Károly zárszavában rendszerezte az elhangzottakat és kiemelte az előző tervidőszak értéke­lésének legfontosabb tanul­ságait, valamint egységes logikai sorra fűzte a teen­dőket, kérve: a kereskedők hasznosítsák munkájukban az aktívaértekezleten el­hangzottakat. A szövetkezet gyártmá­nyaira jellemző, általában narancssárga színű termékek sorából kitűnik egy hófehér színű különleges jármű. — Ez már egy kicsit a holnapot jelzi — magyaráz­za Kiss Pál. — A különböző méretű szemétszállító konté­nerek mosása, tisztítása ed­dig megoldatlan. Ez a jár­mű, az olasz Calabrese cég gyártmánya, ennek a feladat­nak a megoldását szolgálja. Most vagyunk velük tárgya­lásban, és még a BNV alatt igyekszünk velük a Schmidt céghez hasonló megállapo­dásra jutni. Akkor a szállí­tás, a tisztaság, a környe­zetvédelem láncolatában is­mét pótolunk egy eddig hi­ányzó láncszemet. Mindig többet, mindig tel­jesebben, korunkban egyre nagyobb tért hódító kooperá­cióval — a Budapesti Nem­zetközi Vásáron jól példázza ezt a barcsi Unitech szövet­kezet. Vörös Márta sétálóutcájában is. Egy évtizedes fejlesztőmunka, vásárdíj A barcsi Unitech a BNV-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom