Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-23 / 120. szám
1986. május 23., péntek Somogyi Néplap 3 Kongresszusi köszöntő Milyen lesz a KISZ? Értékelés az előző öt évről, útmutató a következőkre KERESKEDELMI AKTÍVA KAPOSVÁRON Somogy kereskedelmi vállalatainak és szövetkezeteinek vezetői, városainak és nagyobb településeinek párt- és tanácsi vezetői tanácskoztak tegnap Kaposváron a Technika Házában. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a kereskedelmi aktivaértekezlet részvevőit, köztük dr. Sarudi Csabát, a megyei pártbizottság titkárát \és dr. Dómján Sándort, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét. Jelképet is felfedezhet benne, aki kedvvel keresgél ilyesmit, hogy harmincadik életévébe lépett a KISZ. A jelkép nevezetesen az, hogy a harmincasok vagy az e karhoz közeledők tagságának jószerével derékhadát alkotják. Nem kéne-e kicsit megfiatalodnia az ifjúsági szövetségnek? — tomöríthet- nők a kongresszust megelőző országos eszmecsere egyik fő kérdését. Számos jel mutat arra, hogy a XI. KlSZ-kong- resszus nem egyszerűen egy lesz a sorban. Ezt nemcsak az említett öt esztendő eseménynaplója, a szocialista építés körülményrendszerének változása, hanem az ifjúsági szövetségben 1985 novembere óta zajló, kongresszust megelőző és előkészítő vita tartalma is igazolni látszik. Az álláspontoknak a részletkérdések szerint — minden igazi vitára jellemző módon — változatos rajzolatában is felfedezhető központi elhatározás és helyi szándék találkozása albban, hogy a kongresszusról egy megerősödött, a minőségi fejlődés útjára a korábbinál következetesebben lépő KlSZ-nék kell kerülnie. A nemzetközi és belpolitikai háttér, a KISZ kiemelkedő tanácskozásához politikai alkotásra ösztönző közeget kínál. Lesz miről véleményt cserélni, hiszen tudjuk: fejlődésünk jelenlegi szakasza a fő irány szilárd kiépítettsége mellett is számos ellentmondást hordoz. Az ifjúságot tekintve például azt, hogy mai lehetőségeink a gazdaság területén legfeljebb a megőrzésre kínálnak kondíciót — ám társadalmi feszültségeket kelt és növel, ha a helyzet okát képező hiányjelenségek túl nagy mértékben terjednék át az élet más területeire. Magyarán például arról van szó, hogy pályát kezdeni a század nyolcvanas éveiben és nálunk nem egy diadalmenet, s akinek még nemigen van mit megőriznie, annak értékítéletében a „szinten tartás-’ nem igazán vonzó, nem lelkesítő program. A KISZ-nek is a korábbinál differenciáltabban kell politizálnia. Nincs általában ifjúság, hanem nagyon is konkrét élethelyzet, környezet és tapasztalatok által formáit rétegek és csoportok vannak, sőt ifjúságkutatónak sem kell lenni ahhoz, hogy az ember még ezek mikrovilágán belül is „szóródást” észleljen. Ennek megfelelően „általában-KISZ-munka” sincs, hanem — a konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini parancsa szerint — változatos feladatok vannak, amint maga a gyakorlat is változékony. Többek között ezért formálódott a válasz a ..milyen KISZ-1 akarunk?” vitakérdésre főleg úgy, hogy semmi esetre sem mindent magára vállaló ifjúsági szövetséget. Politizáló, markánsabb közéleti arculatot hordozó KISZ-re van szükség. A megvalósítás mindenképpen az alapszervezetekben kell hogy elkezdődjék. A KISZ- szervezetek azonban zömmel abban a térben maradtak, amelyben voltak. így a döntési centrumok most már gyakorta másutt találhatók, mint ahol a KlSZ-alapszer- vezet kifejti tevékenységét. Az ilyen helyeken beleszólása is csak áttételesen, olykor „üzenet” formájában vagy „levelező tagozaton” érvényesül. A változtatás annál inkább fontos, mert politikai szervezetről lévén szó, a KISZ egyik meghatározó feladata volt és marad az érdekvédelem. Az, hogy a jövőben nem akar annyi mindent magára vállalni, mint korábban, e szerepének nem csorbítását jelenti, sőt. Hiszen a politikái murika „profiltisztítás" után a megmaradó teendőkre várhatóan több energiát tud majd összpontosítani, mintha kétszer- háromszor annyi feladattal foglalkozna egyszerre. A korszerűbb, hatékonyabb politizáláshoz egyebek mellett az szükséges, hogy tisztázódjék, mi a KISZ dolga, mi másóké, továbbá mi az övé, de másokkal összefogva. Léteznek ugyanis fogós témák, amelyek nevükben bár ifjúsági ügyek: valójában társadalmi, társadalompolitikai kérdések. Gondoljunk csak például a családot alapító fiatalok lakáshoz jutási esélyeire. Könnyen belátható, hogy ezek nem azért szűkösek, mintha arányához képest kevesebb családi otthon jutna az ifjúságnak. Hanem azért, mert maga a hélyzet — az országos iehetőségrendszer — olyan, amilyen. Ebből kiindulva a megoldásban az ifjúsági szövetség legfeljebb partner, ám nem főszereplő lehet. Emlékezzünk csak vissza rá, hogy annak idején, amikor, részben magárahagyatottsága, részben túlzott optimizmusa miatt, az utóbbit hitte, fél- siker követett negyedsikert a KISZ lakásépítési akcióban. A jelen realitásaihoz illő módszer az, amit a szövetség egy ideje már gyakorol is, midőn az összes létező ajtón kopogtat a helyzet javításáért — de nem kívánja átvállalni mások dolgát és felelősségét. A korszerűbb hozzáállás közelmúltbeli eredménye az az állami szervekkel egyetértésben létrejött megállapodás, amely az új otthonra gyűjtők megtakarításai reálértékének megőrzését célozza — a lakásárak emelkedését követő kamatok kai is. Ez és sdk minden egyéb persze, lényegében a gazdaság teljesítőképességén múlik, hiszen a szocialista építés — így többek között az ifjúságpolitika — gyakorlati kérdései végső soron a termelő szférában dőlnek el. A KISZ e terepen is igyekszik hozzátenni a közös produktumhoz a magáét. Azzal is, hogy például a főmunkaidő kihasználását, becsületét, a remélt több szabadidő révén nem is túl áttételesen tehát a családi élet, a kulturáló- dás rangját tagjai példamutatásán keresztül is növelni akarja, s akkor is, amikor a család vállalkozásaival kicsit már a jövőt csillantja meg. Nagy feladataink megoldásához a kiaknázható tartalékok garmadáját kínálja a KISZ-nek a tanulóifjúságban rejlő szellemi energia. Ezen energiák felszínre kerüléséhez a diá’k-KISZ-szervezetek- ben ugyancsak körvonalazódó minőségi előrelépési óhaj ás biztatást ad. Joggal remélhető, hogy a jövőben nem pusztán a szervezettség — a középiskolákban most még 80—90 százalékos — adatai minősítik az ifjúsági szövetség munkáját. Miivel pedig a párt által is kimondatott, hogy a KISZ a magyar ifjúság politikai szervezete, ám nem egyetlen szervezete: abban is bízhatunk, hogy a szakszervezeti ifjúsági tagozatok, a népfront fiatalokat mozgósító egyesületei, a kis közösségek ön- szerveződése folytán létrejövő körök, klubok és csoportok a KISZ-nek nem versenytársai, hanem partnerei lesznek. Talán e néhány téma felvázolása is érzékelteti, hogy számvetést készíteni, és a jövőért előre tekinteni egyaránt bőséggel lesz mód a fiatalodó KISZ XI. kongresszusán. Az ott elhatáro- zottakon és azok végrehajtásán fél évitized ifjúságpolitikai cselekvése múlik majd. Rác T. János Az ülésen Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője értékelte Somogy kereskedelmének hatodik ötéves terv-teljesítmé- nyét és szólt a hetedik ötéves tery feladatairól. Az osztályvezető szerint az előző ötéves ter,v céljai meglehetősen szerények voltak: a kereslet éis a kínálat összhangjának javítását elsősorban intenzív módon kellett elérni, a hálózat bővítését a fargaloim növelését mérsékeltnek tervezték. A körülmények várt és váratlan változásokat is beleszámítva az alapcéloknak megfelelt megyénk kereskedelme. A korábbinál élesebb volt a verseny, új szervezeti formáik jöttek létre, elmosódtak a válla latoik közti határok. A bonyolultabb és nehezebb körülmények elleniére a forgalom a tervezettnél és az országos átlagnál is jobban nőtt. Az áruellátás színvonala megfelelt az országosnak, leginkább az élelmiszerekből volt bőséges az ellátás, az Iparcikkek kereskedői kevésbé egyenletes kínálatot nyújtottak, a vendéglátás teljesítménye valamivel gyengébb volt a vártnál. A hálózatfejlesztés terén is szép eredményeket könyvelhetett el a megye. A kistelepüléseken a meghirdetett program szerint épülték, korszerűsödtek a boltok, a Balatonnál pedig a térelemes program alapján készültek új üzletek. Több város is gyarapodott, Marcali például ABC-áruházzat, Kaposvár Fészek Áruházzal. Ezt ugyan már ebben az ötéves tervben adták át, de tervezése, építése még nagyrészt az előző tervidőszak érdeme. Színvonalas szaküzletek nyíltak több helyen, például a megyeszékhely A rendszeres vásárlátogató bizonyára észreveszi, hogy a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet tárgyalóháza évről évre magasabb. A maguk gyártotta lakókonténerekből épített ház ezúttal már három szintes, a virág övezte teraszról messze látni a vásári nyüzsgő forgatagra. Ez a felfelé törekvés egy kicsit jelkép is. Épppen egy évtizede annak, hogy az Unitech különböző szállítótartályok, és azokat emelő, szállító gépjárművek fejlesztésével, gyártásával foglalkozik, ily módon csatlakozva a népgazdaság anyagmozgatás-fejLesz- tési programjához. A kiállított gyártmányok is bizonyítják, hogy a piaci igények alapján a fejlesztő— Az eredmények mellett arról is szólni kell — emelte ki Dóri János, hogy maradt még számos gondunk. A Bálát on-parton1 a szezonban kejvés az üzlet, s ami még nagyobb baj: kevés a kereskedő. A létszámcsökkenés nemcsak az üdülőövezetben számottevő, hanem málsutt is. A szakma bér- színvonala rentík íivíül alacsony, az élelmiszer-kereskedelem jövedelmezősége tarthatatlanul a mélyponton van. Többek közt ezekből is ered, hogy több az etikai hiba, a szabálysértés és az ellenőrzés mind több kivetni valót talál. Ehhez még hozzátartozik, hogy a kereskedelmi verseny nem az ápubőség talaján bontakozott ki, s így sokszor torzul a kép. Az előadó beszélt még a vendéglátás helyzetének romlásáról, s az idegenforgalom 'és a kereskedelem összefüggéseiről. Megállapítva, hogy az új utakat, módszereket kereső, kockáztatni is hajlandó cégek jövedelmezősége javult. A hetedik ötéves tervről szólva a megyei tanáics osztályvezetője elmondta, hogy az előző tervidőszakban megkezdett úton kell tovább haladni, ami hasznos volt, az folytatandó, a káros „melllőktünetaket” pedig orvosolni kelti a rendelkezésre álló tapasztalatok felhasználásával. Városaink áruházak, illetve bevásárlóközpontok hiányával küszködnek, a< Balaton-pairti idény- kelresfcedelem alapvető támogatásokat vár, a kistelepülések ellátását javító programnak is folytatódnia kell. Az új kereskedelmi formák, a társulások, a termeltetés, a termelésszervezés, a kíshatármenti árucsere, a tanácsok és a kereskedelmi cégek együttműködémunka, az újabb géptípusok kialakítása folyamatos; a szövetkezet alapvető törekvése a gyártmányválaszték korszerűsítése. — Óriások és törpék, ez a két jelző, és egy fontos fogalom, a környezetvédelem —, a kiállítást nézve ez jut az ember eszébe. Kiss Pál, a szövetkezet elnök egyetértőén bólint. — Bár a gépcsalád a legkülönbözőbb termékek, ömlesztett anyagok szállításál szolgálja, az eddigi fő hasznosítási területük a hulladékok elszállítása. Az egyik óriásunk, az Uniroll konténerszállító célgép ezúttal vásárdíját kapott. A „törpe”, a tetszetős formájú út- és járdatisztítógép pedig újdonság. — A gép oldalán a szösének javítása és még sok egyéb eszköz áll rendelkezésire a javításhoz. Számítani kell az igények szóródására, szükség van az olcsó árukra, de kellenek a luxuscikkek is, -mert a lakosság jövedelmi viszonyai is differenciálódnak, A hálózatbővítés az előző tervidőszakhoz hasonlóan mérsékelt marad, de így is néhány nagy, új létesítménnyel (kíván gazdagodni a megye: balatoni bevásárlóközpontokkal, kaposvári Centrum áruházzal és egyebekkel. A három legfontosabb — országosan is fontos— teendő: a személyi feltételek jobbítása (magyarán több és jobban fizetett szakképzett kereskedőre van szükség), az éleimíiszerkereske- delem jövedelmezőségének javítása és a Balatori-part krónikus gondjainak rendezése. Viszont ■ Somogybán a nagy idegenforgalmi körzetre összpontosítva sem szabad megfeledkezni a belső területekről és az állandó lakosság mind nagyobb igényeiről. Dóri János előadását be- fejezive szólt arról, hogy a kereskedelmi cégek elképzeléseinek nagy részét ismeri a megyei vezetés és ezek a tervek összecsengenek a somogyi célokkal. Három igen fontos feladatot említett még: a munkaidő védelmével összefüggő nyitvatartás- szabályozást, az alkoholizmus elleni küzdelmet és azt, hogy a kivagyiságot tükröző — elsősorban a maszekoknál elterjedt — érthetetlen idegen nyelvű (és sokszor még úgy is hibás) felíratok terjedését meg kell állítani. Az előadást követő vitában sokan szólaltak föl. Kuszimger Rudolf, a Mészöv elnökhelyettese az áfészek helyzetét elemezte. Szabó vetkezet neve mellett, a nyugatnémet Schmidt cég neve is olvasható. — A gyártmányfejlesztés során ez az első külföldi kooperációnk. Az együttműködésünk alapján a géphez szükséges alkatrészek egy részét mi gyártjuk, vagy szerezzük be, más részét a Schmidt cég szállítja. Természetesen mi szereljük ösz- sze, mi gyártjuk a készterméket. Óriási az érdeklődés iránta. Eddig talán öt van az országban, de szinte az összes nagyobb város jelezte már nálunk az igényét. — Minek köszönhető ez a nagy érdeklődés? — Először talán annak, hogy igen kitűnő minőségű munkát végez ez a kis eszköz. Másrészt egyfajta hiányt pótol, mivel járdák, terek, szűk utcák letakarítá- sát, seprését, tisztán tartását tudja elvégezni. Erre eddig nem volt megfelelő hazai eszköz. Egyébként a gyártása most indul. József boglárlellei tanácselnök a városi ranghoz és az idegenforgalmi fel adatokhoz méltó hálózat kiépítésének gondjairól beszélt, Ángyán Imre, a csurgói áfész elnöke a kicsiny árrések és az ellátási kötelezettség ellentmondását vázolta. Dr. Sairu- di Csaba, a megyei pártbizottság nevében értékelte a kereskedők munkáját és terveit kiemelve: jó hogy növekszik a verseny, mert ez a lakosság javát szolgálja. Hangsúlyozta azt is: éraékelhető hangú latjavu lést hozott a kistel épül ések ellá'tá- sáhak fejlődése és az igen fontos az aprófalvas Somogyiban. Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára a magánkereskedők javuló munkájáról szólt. Dévényi Zoltán, a Balaton Füszért igazgatója egyebek között a szerződéses fegyelem lazulás sálról mondott bírálatot. Kérte a minisztérium főosztályvezetőjét, hogy a> legújabb bérszabályozási, rendelkezést fordíttassáik le magyarra. Sümegh Nándor- né, a Somogy Kereskedelmi Vállalat igazgatója arról beszélt, hogy a kereskedelmi verseny helyzetét nem alapozza. meg ipari verseny, tehát így az ellátás, a kínálat a kereskedők legnagyobb erőfeszítései ellenére is féloldalas marad. Dr. Dómján Sándor a várható intézkedésekről beszélt, elmondta, hogy mind az élelmiszer- kereskedelem jövedelmezőségét, mind1 a kereskedők bérezését, mind a balatoni speciális gondokat fokozatosan javító, illetve megszüntető .intézkedéssor lesz, s az új bérszabályozás lefordítására is ígéretet tett. Dóri János összegezte a vitát, majd Tóth Károly zárszavában rendszerezte az elhangzottakat és kiemelte az előző tervidőszak értékelésének legfontosabb tanulságait, valamint egységes logikai sorra fűzte a teendőket, kérve: a kereskedők hasznosítsák munkájukban az aktívaértekezleten elhangzottakat. A szövetkezet gyártmányaira jellemző, általában narancssárga színű termékek sorából kitűnik egy hófehér színű különleges jármű. — Ez már egy kicsit a holnapot jelzi — magyarázza Kiss Pál. — A különböző méretű szemétszállító konténerek mosása, tisztítása eddig megoldatlan. Ez a jármű, az olasz Calabrese cég gyártmánya, ennek a feladatnak a megoldását szolgálja. Most vagyunk velük tárgyalásban, és még a BNV alatt igyekszünk velük a Schmidt céghez hasonló megállapodásra jutni. Akkor a szállítás, a tisztaság, a környezetvédelem láncolatában ismét pótolunk egy eddig hiányzó láncszemet. Mindig többet, mindig teljesebben, korunkban egyre nagyobb tért hódító kooperációval — a Budapesti Nemzetközi Vásáron jól példázza ezt a barcsi Unitech szövetkezet. Vörös Márta sétálóutcájában is. Egy évtizedes fejlesztőmunka, vásárdíj A barcsi Unitech a BNV-n