Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-17 / 115. szám
1986. május 17., szombat Somogyi Néplap 7 KÖZELKÉPEK A fák állva halnak meg? Az emberiséget világszerte foglalkoztatja a környezetvédelem. Hazánkban és szőkébb pátriánkban is erőfeszítéseket teszünk környezetünk megóvásáért; figyelemre. megértésre, gondoskodásra buzdítjuk a lakosságot. Kormány- és helyi intézkedések születtek az utóbbi évtizedekben, nem is eredménytelenül. Beszélhetnénk a vízvédelemről, a csatornázásról, a parkerdőkről, a levegő szennyezettségének gyakori méréséről, mégis azt kérem: ma a fák álljanak figyelmünk középpontjában* Fekvőtámasz a vízben Mintha bomba robbant volna: óriás fatörzsek „nyugszanak” a csatornában, koronájukat ellepi a víz. Bala- tonfceresztúr. Fatemető a csatorna, órákig nézem, gyószzenét vélek hallani. A fák gyakran élve halnak meg. Okkal, mert elöregedtek és veszélyessé váltak; társadalmi igény (építés, fejlesztés) miatt kéll pusztulniuk a rendeletek és szabályok megtartásával, bár így is fájdalmas a veszteség és elkerülhetetlen. Máskor ok- tatomul. az előírások megkerülésével dőlnek halomra, s pusztulásuk következménye még veszélyesebb. Erőszakos haláluk ugyanis felkorbácsolja a közvéleményt, borzolja a közhangulatot (legtöbbször tájékozatlanság, s nem csak a látvány sivársága miatt). Tehát szinte felmérhetetlen politikai hatása van. Arra gondolok: szegény kanadai nyárfák, ha születésükkor tudták volna, hogy szándékuktól függetlenül miként fognak beleszólni a közéletbe, a politikába . . . Alighanem más tájakra költöztek vdlna. Megszemélyesítésüket nézzék el nekem, hiszen szeretem a fákat. És — örömünkre — egyre többen ragaszkodnak hozzájuk: ültetik, gondozzák,' szemükkel is simogatják, féltik növekedésüket — és rendre fölháborodnak, ha erőszakos pusztításukat látják. Érdekes lett volna feljegyezni, hogy csak az idén hány zaklatott hangú panaszos levél, telefoniüzenet jutott el szerkesztőségünkbe a „fairtás" ellen tiltakozva, segítségkérő S.O.S.-kiáltással. A kérdés már akkor fölmerült bennem: vajon miért nem tájékoztatjuk időben és hatásosan a lakosságot egy- egy ilyen akcióról? Kormány- és MÉM-rendelet. is kötelezően írja elő ezt a helyi tanácsok számára. Megyénk tanácsának környezet- védelmi titkárát, dr. Tarján Lászlónét kérdeztem. — Még sohasem találkoztam ilyen tájékoztatással — mondta. Attól még előfordulhatott, de hogy hatása semmisnek mondható, azt a közhangulat bizonyítja. Ki legyen fegyelmezett? Csak az állampolgár? Vagy a rendeletek kötelezőek a tanácsok számára is. És ki ellenőrzi végrehajtásukat? Tudom, kemény kérdések ezek, de nem kerülhetem meg őket. Ezért írtam a címben is: „Utókezelés" helyett (hiszen magam csak ezt vállalhatom) a megelőzés (mármint á közfelháborodás megelőzése) célravezetőbb! A kormány 1970-ben (!) hozott renddletet a fák védelméről [21,1970. (VI. 21.)]. A MÉM végrehajtási utasítást adott ki [28 1970. (XII. 13.)]. S milyen figyelemre méltó! A Somogy Megyei Tanács az országban először — mert érzékelte, hogy sok helyen fittyet hánynak e szabályokra — elnöki utasításban adta közre (10—5 1981.) a szabályok összegezését és saját előírásait. Így tehát nem a tanácsok, hanem a lakosság tájékoztatása miatt próbálom összefoglalni a lényeget. Számunkra a legfontosabb: a helyi tanács-vb szakigazgatási szervének minden év október 1-jéig hirdetménnyel közzé kell tennie a fák kezelésének (nyesés, kivágás stb.) részletes programját. Ehhez előzetesen be kell szerezni az állami erdőfelügyelőség szakvéleményét. A lakosság megfelelő tájékoztatása, a nyilvánosság fokozása érdekében szükséges, hogy a helyi tanács közzétegye; a következő években mely közterületi fák vagy fasorok kivágását 'tervezi. És meg kell jelölnie a kivágás indokát is. A műszaki okból (építés) miatt kivágott fákat a munka befejezése után azonnal előnevelt fákkal kell pótolni. Az utasítás arra is kiterjed, hogy a tanácsok a korábbinál rendszeresebben ellenőrizzék betartását, s a mulasztások miatt vonják felelősségre a hibát elkövetőket. De felelősségre vonják-e a tanácsokat, ha ők mulasztanak ... ? Akár azzal, hogy nem tartják be az előírásokat, akár úgy — és ez a nehezebben megfogható mulasztás —, hogy tájékoztatásuk teljesen hatástalan. Helyzetkép és bizonyíték Balaton-környék: Berény, Keresztúr, Mária. Pontosan nem emlékszem már: mikor és hány, de annyi bizonyos, hogy rengeteg észrevétel jutott el hozzánk a fakivágásokról azt bizonyítva, hogy o lakók nem tudják, mi miért, milyen okból következett be. Az általánosabban is igaz rendetlenség miatt ezúttal csupán két példával igazolom a felháborodás jogosságát. Kivágták a Bala- tonkeresztúr—Balaton berény közötti nyárfasort. és az övcsatornába pusztították a keresztúri—máriai fasort. A közfelháborodás óriási, így hát nemcsak a mulasztást, hanem a tájékoztatást is megkísérlem pótolni, a jövőre összpontosítva az illetékesek figyelmét. Utánajártam, tehát meggyőződéssel mondhatom: a herényi fasor kivágása okkal és a szabályoknak megfelelően zajlott le. (A tájékoztatás ugyan vérszegény volt, de erre még egy javaslattal visszatérők.) Olvastam a hivatalos jegyzőkönyvet: sok szerv hivatalos és megalapozott álláspontját, ötven —hetven éves fák álltak a mindössze 5,5 méteres közút padkáján. A fák és az út között van a postaikábel. Öt év alatt 15 közúti baleset történt; négy halálos, hat súlyos, öt könnyű sérüléssel végződött. Az anyagi kárt nem ismerem. Az utat nem lehet szélesíteni a fasor miatt, a teh er jármű veket már korábban kitiltották onnét. A fák elöregedtek, a viharok többet megcsonkítottak, tövestül kitéptek, tehát életveszélyessé váltak. Nem volt védett fasor, ráadásul ide tervezik a szennyvízcsatornát. A fákon egyébként gombafertőzést, növényegészségügyi romlást állapítottak meg, s ezzel szemben a mechanikai és a kémiai védekezés is megoldhatatlan. Bármilyen fájó a szemnek, a fák kivágása indokolt volt, s az illetékesek betartották az előírásokat. A tájékoztatás azonban hatástalan maradt, s ezen újra csak érdemes elgondolkodni, hiszen megelőzhettük volna a közfelháborodást ... Szakvélemény nélkül Ha jól érzékelem, az előbbinél nagyobb háborgást keltett a balatonkeresztúri, illetve balatonmáriai övcsatorna parti fasorának nem éppen megfontolt pusztítása. Itt már — a jószándék ellenére — szabályszegésről is beszélhetünk. Az akció azzal kezdődött, hogy Pálfalvi Lászlóné nagykanizsai lakos kérte a fák kivágását, mert az övcsatornában horgászó férjét egy lezuhanó, derékvastagságú ág csaknem megsértette. A beadványt a csatorna kezelőjéhez, a Pécsi Vízügyi Igazgatósághoz továbbították, s onnan 1985. október 29-én kérték a 29 db kanadai nyárfa kivágását. Indok: látszatra épek. de túlkorosuk, hatvanévesék (a megengedhető 30—40 évvel szemben). Kivágásukat állítólag kérték a Csatorna-part lakói is, mert szerintük már életre-va- gyonra veszélyesek voltak. Az ABC-áruház dolgozói a fáknak tulajdonítottak egy 36 órás árarrtkimaradást (bár tudom: ez a fáktól függetlenül is gyakran fordul elő a térségben). Végülis december 9-én határozatot hozott a tanács a fák kivágására, és ettől a naptól december 27-ig döntését közszemlére tette ki ... Úgy látszik, hiába. Ha más dolga nincs ott, ki jár a tanácsra, kiváltképp karácsony idején? A helyi felháborodás nagyobb volt a herényinél. És tart napjainkban is. Közben megerősítették a döntést, mert április 22-én (!) 22 tanácstag közül húsz mellette szavazott. És április végén egy gmk megkezdte a fadöntést. Bele a csatornába! Harmincadikára írták elő a befejezés határidejét. Meghosszabítot- ták május 20-ig ... Az erdő- felügyelöségtöl nem kértek szakvéleményt! Ezt Szántó Gábor személyesen bizonyította nekem. (Igaz, április 22-én egy marcali fásítási ankéton valaki említette a szándékot, de hiszen a döntés már hónapokkal előbb megszületett. Az erdőfelügye- liőség jogköre nem egyszerűen hozzájárulás a fakivágáshoz: köteles kitérni az időpont meghatározására, a pótlásra, a telepítendő fafaj kijelölésére stb. Mindez elmaradt. Fatörzsek alatt ívnak a Halak... Láttam a Sáév daruját erőlködni a parton, semmire sem ment az óriás fatörzsekkel. S ha kiemelné is: a koronák, ágak nagy része bent marad. Két—három éve kotorták, tisztították a csatornát — gondolom: jókora pénzért. S miközben halászati, horgászati tilalom van, mert ívnak a halak, megzavarták vagy „fészket raktak" a számukra. Lehet, hogy milliónyi hal pusztul a Balaton élővilágából? Nem tudom. Kérdéssel fordultam hát a Balatoni Halgazdasághoz: milyen ‘következményekkel, károkkal járhat e megfontolatlan, rosszul időzített és a csatornában összpontosuló fadöntögetés? Mondták, hogy mindenképpen zavarja az ivást, az eseményről egyébként tőlem értesültek, — legalább három héttel a kivágás, és öt hónappal a döntés után ... S hogy miért kellett a vízbe pusztítani a fákat, erre azóta sem találtam magyarázatot. Már csak azért sem. mert láttam már részileték- ben, óvatosan kivágott fákat . .. Tanulságok, javaslat 1 2 1. A lakosság fölháborodá- sa jogos, elismerésre méltó. Mi akartuk, azért dolgozunk, hogy szeresse, becsülje a természetet, lépjen föl rangúiéival szemben. Ha nem tájékoztatják az okokról, miképpen nyugodhatna bele a megváltozlathatatlanba? 2. A rendeltetek betartása nemcsak az állampolgárok, hanem a tanácsok számára is kötelező, ha úgy tetszik: fegyelmi kérdés. A látszattájékoztatásnak semmi értelme; hatástalan, azaz visszafelé sül el a puskánk. 3. Az előrelátó tervezést és intézkedést a kormányrendelet is előírja: a kapkodásnak tehát nincs helye. A pótlást évekkel a kivágás előtt is el lehet kezdeni. 4. Az időpont helyes megválasztása — különösen természetvédelmi területen, s a Balaton az! — nélkülözhetetlen. Miként a módszeré is. 5. Szomorú, hogy mindez egy olyan térségben következett be, ahol a legtöbb áldozatot vállalja a tanács a fatelepítésért... Végül egy javaslat. Ha a tanácsok betartják az előírást; ha akad hozzá egyeztető, adatokat, tényeket, okokat összegyűjtő szerv, akkor készséggel vállaljuk: minden év október 15-ig közöljük a Somogyi Néplapban a nagyobb. fontosabb s a megalapozottan. a szabályok betartásával eldöntött közterületi fakivágásokat a lakosság tájékoatatására. Szándékunk valóra váltása ellenére ezután sem mindig állva fognak meghalni a fák. A közhangulatot azonban kedvezőbben befolyásolhatjuk ... Jávori Béla Fotók: a szerző és Hcler János Fatörzsek alatt ívnak a halak A lakosság háborog ,.Utókezelés” helyett megelőzést! Ifjúkoromban, 1960-ban láttam egy remek előadást Budapesten, a Madách kamaraszínházában. A darabot Alejandro Cassona írta, és az volt a címe, hogy A fák állva halnak meg. Azóta már tudom: e megállapítás csak a darabra igaz. A valóságban legtöbbször még élve pusztulnak el a fák. Tetemük nyomába eredtem. TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÖZHANGULAT
