Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

Somogyi Néplap 1986. május 17., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Kompromisszum, kölcsönös előnyökkel Külföldi tőke hazánkban A külföldi tőkeberuházá­soknak l!)72-ben zöld utat adott a kormáiny. Mégis nap.jajn.kig a tízmillió dol­lárt nem érte el a magyar iparba eszközölt külső be­fektetéseik összege. Ez éiv januárjától további kezde­ményezéseik ösztönzik kül­földi működő tőke beáram­lását hazánkba. A külföldi tőke beruházások — aho­gyan ezt a VII. ötéves terv- törvény rögzíti — nem a központi előirányzatok meg­alapozását, a fejlesztési cé­lok finanszírozását szolgál­ják. hanem kiegészítő járu­lékos .jellegűek. A működő tőke összege — ha mindén jót megy — két­százmillió dollárra növeked­het öt óv alatt. A tervek szerint ennél lényegesen, na­gyobb mértékben csökken a külföldi adósságál l-omélny. A bankhitel, kölcsöntőke nyújtásánál a tőkés nem vállal kockázatot a felhasz­nálásért, a befektetés hoza­máért. A kölcsöntőkéért — hasznósuláisától függetlenül — eleve kikötött feltételek szerint fizetik a kamatot és törlesztik a részleteket. A külföldi bankhitel felhasz- n ál ás ár ót pedig magyar il­letékesek többnyire piaci kapcsolatok, kellő érdekelt­ség és kockázatvállaló kész­ség híján döntenek. A működő tőke behozata­lának . ezzel szemben nem egyszerűen a hitelezés, ha­nem az üzleti vállalkozás a lényege. A külföldi befekte­tő ilyenkor maga választja meg a jövedelmezőnek ítélt célt és beleszól az üzleti (termelés i, ga zd á lkodás i) módszerek alakításába, a tőke hasznosulásába, vagyis a működőtőkés kockázatot vállal, s közben maximális profit elérésére törekszik. A működő tőke előnye és hátránya egy tőről fakad. A külföldi vállalkozó minden esetben a számára vonzó, ígéretes tevékenységi körö­ket célozza meg, a piac ér­tékűéi étét messzemenően fi­gyelembe véve valamennyi lehetséges hazai beruházó­nál igényesebben szelektál. Ezáltal a működő tőkével arányosain beleszól a fej­lesztési politika alakításálba és korlátozza a gazdasági rá- nyitá's, a döntés autonó­miáját. S az is realitás, hogy n a.pja i.nfcban valamennyi szuverén fejlesztési elképze­lés— az ismert hazai adott­ságoknál fogva — eleve kénytelten a nemzetközi munkamegosztás, az úgyne­vezett komparatív előnyök és hátrányok lehetőségével fokozott mértékben számol­ni. A külföldi töke aktivizá­lása — az állami szabályo­zásban felkínált lehetősége­ken! túl — nagymértékben függ a magyar válliaiiatok- tól. A tapasztalatok szerint kezdeményező és fogadó Megállapodás a vállalatokkal Csökken a fajlagos energiafogyasztás Elevenen él még emlé­keinkbe n 1984—85 szokásos­nál is keményebb tele, ami­kor a lakosság megnyugtató energiaellátása, bizony, csak fontos ipari üzemek fo­gyasztásának k or 1 át o zásává 1 volt elérhető. Már akkor nyilvánvalóvá1 vált: az arra az évre szánt energiameny- nyiségből csak akkor lehet „kijönni”, ha szigorúan ta­karékoskodik az ország mindenféle fűtőanyaggal. Az ország ener.giahelyzete egyszerűen nem adott más, lehetőséget: az 1985-re ren­delkezésre álló 1320 pe ta- joule (mintegy 30 millió tonna kőolajjal, egyenérté­kű) energiának mindenkép­pen elégnek kellett lennie. Még akikor is, ha az első hónapok „elvitték" azt a nem túl nagy többletet, amennyivel az egész évi fo­gyasztás növekedhetett vol­na. A hideg napok miatt, a megszokottnál lényegesen s zi go rúbb en er gia gla zd áfliko - dúsra lett szükség. 1985 elején az energia- gazdálkodást irányító szak­emberek kiválasztották az ország 84, leginkább ener­giafaló nagyvállalatát (49-et az ipar. 20-at az élelmiszer- ipar, 15-öt az építőipar te­rületéről) és az általuk fel­használható energiamennyi­séget mindegyikkel megvi­tatták. Amint dr. Varga Sán­dor, az Ipari Minisztérium főenergetikusa elmondta: a várnaiatokkal háromféle megállapodást kötöttek. Egy részük vállalttá, hogy öt százalékkal fogyaszt keve­sebbet, mint az éneí'giafel- használás szempontjából legkedvezőbb 1983-as éviben. A vállalatok egy másik cso­portja garantálta, hogy 1985-v- =■ fogyasztása nem ha­ladja meg az előző évit. A harmadik csoporttal úgy ál­lapodtak meg, hogy az elő­ző évinél többet használhat­nak ugyan fel. de egy szá­zalék os ter me 1 é'snövek ed és - hez csak 0,25 százalék ener­gianövekmény járulhat. (Ugyanakkor azt is tételesen megszabták, mennyit hasz­nálhatnak föl ezen belül villamos energiából, szén­ből, fűtőolajból stb. Mivel a múlt év derekán még az így megtakarítható is kevésnek látszott, továb­bi 3.00 vállalatot kerestek föl az Ipari Minisztérium, az Energiafelügyelet, vala­mint a területi ener.giábi- zottsáigok és a körzeti ener- giafelügyeletek szakemberei, s rögzítették a fogyasztást. A részleges elemzés még hátra van, az azonban már látszik: az érintett vállala­tok összességében annyit mindenképpen megtakarí­tottak, amennyit vártak tő­lük. Az ország ugyanis ta­valy 1321,6 petajoule ener­giáit fogyasztott, ez csupán 1,6-fali több. mint a terve­zett, ez is a lakossági fo­gyasztás növekedéséből szár­ma zott, A szükség hozta energia­takarékosság téhát eredmé­nyes volt. A vállalatok többségé megértette: ener- giellátásunk feszített viszo­nyai közepette nincs más választás, mint az eddigiek­nél is átgondoltabb energia- gazdáik odáls. A takarékosság persze a vállalataiknak is előnyös, nem csupán honszeretetből teszik — ha teszik. Hiszen a gazdálkodásnak végül is szerves része az energiagaz­dálkodás. Ezért a közös — mármint a vállalati és a népgazdasági — érdekekre alapozva az irányító szak- szakemberek az idén kibő­vítették az intenzívebb energia taka r ék osság i p r og ­r aimiba bevont vállalatok körét. Senkinek sincs kétsé­ge ugyanis az iránt: noha csökkenitek az olajárak a v.i lálgp íaicon, Magya r őrs zág nem lett gazdagabb ener- gi alho rdozókba n. Ennélfogva a jövőben sem lehet lazíta­ni. így tesznek a nálunk gazdagabb országok is. T. I». készségben nincs hiány. A hazai vállalatok a külföldi működő tőke bevonásában nem egyszerűen csak a fej­lesztési források bővítését látják, hanem alkalmat, le­hetőséget, a vállalkozáls egé­szének. benne a piaci mun­kának, a vezetési módsze­reknek a megújítására. Az eddigi kezdeményezéseket azonban, az irányítás külön­böző szintjein előítélettel fogadták, a tőkebevonás he­lyett a hagyományos koope­rációt, a licencvásárlást, s a bankhitel felvételét bátorí­tották. Az ismételt puhato- lódzások, a tárgyalások ku­darca. a külföldi felet ért­hető módon elbizonytalaní­totta a magyar partner szándékait illetően. A külföldi befektetők szá­mára az a fontos, hogy a profit ne legyen kisebb vagy bizonytalanabb, mint más országban. Jelenleg a nemzetközi nyereségráta 20 százalék körül alakul. A külföldi tőke működé­sének, tevékenységének hangsúlyozóit új terepét ké­pezhetik a létesülő kereske­dőházak. E vegyes vállala­tok elsősonban nem a két­oldalú forgalom növelését szorgalmazzák, hanem min­denekelőtt harmadik piaco­kon. lépnének föl, például a diszkriminációs hatások mérséklését célozva. De nagy szerepet játszhatnának a konvertibilis és nem kon­vertibilis valutáik közötti szakadék áthidalásában is. A külföldi tőke számára a magyar piac döntően azért gyakorolhat, kínálhat vonz­erőt, nagy üzleti lehetősé­get, mert közvetítésével el­juthat a, KGST-országokiba. A magyar gazd'aság is ér­dekelt abban, hogy a keres­kedőháziak révén korszerű­sítse termékválasztékát a KGST-piaeökoin. A nemzet­közileg versenyképes gép- és vegyipari termékkínálat növekedése lehetővé tenné a kevésbé jövedelmező élel­miszeriek és könnyűipari termékek részarányának mérséklését úgy, hogy köz­ben ne gyengüljön, hanem erősödnének a gazdasági po­zícióink ebben a számunkra döntő relációban. A külföldi működő tőiké­nek tehát részvételi arányát tekintve szerény, járulékos szerepet szánnak hazánkban. Az intenzív felljesztés.ben, a szükséges minőségi változá­sok kezdeményezésiében vi­szont. iránymutató jelleggel segíthet. Fóntós, hoigy ne szégyelljünk tanulni mások­tól! Azoktól, akik évszáza­dos tapasztalatokra tették szert a fejlesztési, a szerve­zési. a gazdálkodási, a veze­tési módszerekben, a kor­szerű, ésszerű munkában, a piaci igényekhez való rugal­mas alkalmazkodásban. Kovács József Pontosan beállított motorok A dízelmotor nem tüzelő- szer- és levegőkeveréket szív a hengerbe, hanem csak tiszta levegőt. Ez.t azután olyan mértékben sűríti öSz- sze, hogy annak hőfoka az összesűrítés, végén 500—700 Celsius-fokot ér el. Ebbe az izzó levegőbe egy megfelelő szerikezét befecskendezi (be- porlasztja) a gázolajat, az ott. önmagától meggyullad, •és elég. Az Otto-motorbain a tüzelőszer-levegőkeverék komp resís zí ótűr ék e miatt a sűrítés csak bizonyos ha­tárig növelhető. A dízel­motorban, mivél hengerében nem keverékei, hanem csak levegőt nyomunk össze, a sűrítés tetszés szerint fokoz­ható. ennél a lüzelőszer ki­használása jobb. Ez azt jelenti, hogy a dí­zel-motor azonos teljesít­ményhez kevesebb tüzelő- szert fogyaszt, mint az Ot- to-motor. Mindez azonban csak akkor igaz. ha a dízel­motor lelke, a befecskende­ző szivattyú (adagoló) meg­felelően van kialakítva és pontosan be van szabályoz­va. A kialakításnak olyan­nak kell lennie, hogy töké- letés legyen a porlasztás. A befecskendező szivaty­tyú pontos beszabályozását ma már külön, erre a célra készítet próbapadokon vég­zik. Képünkön az ilyen pró­bapadok gyártásában kiváló nemzetközi hírnévnek ör­vendő MIRKÖZ szövetkezet legújabb, MD—750 típusú próbapadját láthatjuk, ame­lyet egy különleges. 7,5 kW-os frekveneiaváltós aszinkron motor hajt. SZÉTNYÍLÓ arollo Az elmúlt évek eseményei is igazolták, hogy a gazda­sági eredmény záloga első­sorban a változásokra adott rugalmas válaszadásban ke­resendő — az országok adottságai, az olajjal, vagy a nyersanyagkinecsel való gazdagság foka. a mezőgaz­dasági termelésnek kedvező éghajlati viszonyok, a kli­matikus feltételek mind csak másodlagos tényezői a gaz­dasági növekedésnek. Dráguló csúcstechnológia Nemcsak a kőolaj árának mozgáísa tér el a korábbi jóslatokban előrejelzett emel­kedéstől, hanem a legtöbb nyersanyagé is. A készter­mékek ára tavaly egy szá­zalékkal drágult az előző évi árhoz képest. Természe­tesen a keresett, a techni­ka élvonalát megtestesítő gyártmányok „piaci értéke­lése” még kedvezőbb volt, míg a nyerstermékek ára 10 százalékkal süllyedt. E csoporton belül az „árolló” az élelmiszerek és az ipari nyersanyagok számára nyílt szét a leginkább kedvezőt­lenül. Közismert, hogy a mi ki­vitelünkben is jelentős súly- lyal szereplő termékcsopor­toknak, például az alumí­niumnak. a gabonának, hús­nak már jó ideje „nyomott" az ára, persze kevesebbet is kellett fizetni az olyan ter­mények, mint a gyapot, a bőr vagy a fehérje takar­mány importjáért. A szak­értők azzal számolnak, hogy az idén is folytatódik és jel­lemzőbb lesz a számunkra hátrányos árváltozás, s ez a gazdaság és a külkereskede­lem áruszerkezetének vál­toztatására hívja föl a fi­gyelmet. A nyersanyagok és kész­termékek ármozgása orszá­gok hosszú sorát hozta ki­látástalan helyzetbe, készte­tett a gazdaságpolitika fe­lülvizsgálatára. A nyolcva­nas évek adósságtörlesztési koncepciójának az volt a .kiindulópontja, hogy a fej­lett tőkés országok kon­junktúrájának fölpezsdülé- sével élénkül a nyerstermé­kek iránti kereslet is — ez az elképzelés azonban illu­zórikusnak bizonyult. Csökkenő nyersanyagárak A konjunktúra nem fo­kozta a keresletet. Sőt: csök­kent a réz, a cukor vagy a kőolaj iránti igény. Az ENSZ adatai szerint a la­tin-amerikai országok szá­mára létfontosságú 18 ex­porttermék közül 15-nek az ára meredeken esett az el­múlt években, összességében 16,5 százalékkal állt a műit éiviben az 1980. évi, igencsak alacsony szintű árak alatt. A világ 700 milliárd dollár­nyi adósságának több mint Kényelmesebb telefonálás A CB-láz lassan alább­hagy Európa-szerte, így ha- zámkbaini is, az adóvevő- rádiók tartósan beilleszked­tek életünkbe. Üjabban a CT lett a sláger, ami a cordless (vagyis vezeték nél­küli) telefon elnevezés rövi­dítése. Az olcsóbb típusok néhány száz méter hatótá­volságúak, de vannak ennél nagyobbak is. Az USA-ban. Japánban már népszerű ..csodatelefon" kezd elter­jedni hazáinkban is, nem kis „éterviihart” kavarva. Mert bosszantó, ha tv-'nézés köz­ben valakinek a készüléké­ben egyszerre csak megszó­lal a telelőn. S ha a kagylót valahol felveszik, a tv-niéző áka rva -aka ratila n .u 1 k iiha 11 ­gathatja szomszédja beszél­getését, intim dolgait. Hazánkban nem készülnek CT-készülékek, ezért Ma­gyarországra egyelőre csak külföldről kerülnek be ilye­nek. Ezeknél többnyire az a hiba. hogy zavarják a mi tv-adásainkat. ezért csak a posta hozzájárulásával en­gedélyezik a használatukat. (Egyébként így van ez több európai országban is.) Az. illegális CT-készüléket hasz­nálók telefonkészülékét te­hát leszerelhetik, márpedig a CT-teleíonvonali nélkül nem működik. A lakásban, üzletben. nyaralóban ott kelt lennie a telefonvonal - hoz csatlakozó „törzskészü­léknek", amelytől a tulajdo­nos — fűnyírás, kocsimosás, bevásárlás. kutyasétáltatás stb.; közben eltávolodhat, ha magával viszi a telefon­kagyló nagyságú (és rendel­tetésű) mozgatható részt, amelybe számtárcsa vagy nyomógombrendszer is be van i-pitve. Képünkön' egy olyan ja­pán gyá rtmány ú CT-készü - léket láthatunk, amely már nem zavarja a tv-műsort, speciális kódja pedig nem engedi, hogy illetéktelen személyek is ráhangolódja­nak. Tulajdonosa kb. 300 méternyire távolodhat el a bá z is k és zü 1 éktől. a fele jut erre a kontinens­re, amelynek országai máris a nyersanyagok eladásából származó bevételek majd­nem 40 százalékát fizetik vissza azoínnal — tartozá­saik törlesztésére. A leszűrhető gazdaságpo­litikai tapasztalatok szem­pontjából ugyanis alapve­tően fontos a felismerés: a jelenlegi „árolló” nem kon­junkturális, hanem hosz- szaibb távon is ható szerke­zeti okokkal magyarázható. Ilyen az. hogy az olajpiacon tartósan visszaesik a keres­let, a legfőbb fogyasztó or­szágok fajlagos energiafo­gyasztásának csökkentése következtében. A gazdasági tervezők, elemzők árprognóziöökat persze teljes biztonsággal nem tudnak adni, már csak azért sem, mert e stáb illan ható tényezők mellett érte­lemszerűen a konjunktúra is módosítja az árviszonyo­kat. A nyersanyagegyezmé­nyek is egyre kevésbé ké­pesek árakat mesterségesen magas szinten tartani. Ami­kor túlkínálat van a piacon, óhatatlanul kiéleződnek az árak megállapítása körüli feszü Its ég ék. Tartós folyamat A Nemzetközi Kakaó- egyezmény termelő országai ragaszkodnak a fix jöve­delmet garantáló árrögzítés­hez, a vevőik viszont a süly- lyedő világpiaci árakat sze­retnék „hivatalos” árrá mi­nősíteni. Nem kevésbé ha­tástalan a kaucsukegyez- mény; itt szintén az ütkö­zőkészletek eladásával, illet­ve feltöltésélvel befolyásol­ják az árakat. A fejlődő or­szágok lendületes ültetvény­telepítései telítetté tették a piacot, a felhasználóknál viszont egyre inkább terjed­nek a kaucsukhélyettesítő technológiák. Nem tartható tehát a mesterséges ár, en­nek érdekében a felhasz­nálók sem hajlandók anyagi áldozatokra. Magatartásuk érthető, hi­szen a fejlődő országokban nemcsak az általános gaz­dasági helyzet, de a töme­gek jövedelme is attól függ, hogyan változik egy-egy ag­rártermény eladási esélye. Egyik szempontból sem ked­vezőek a mostani piaci ten­denciák. így csak a nyers­anyagfüggőség távlati eny­hítése lehel, a megoldás. M. .1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom