Somogyi Néplap, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

2 Somogyi Néplap 1986. május 14., szerda Átlátszó döntés Megalakult az MSZMP és az SPD közös parlamenti munkacsoportja Éjszakába nyúló viták, visszakozások és vélemény­váltások, elhúzódó ellentétek — nem sok dicsérő jelzőt hallani mostanában Brüsz- szelben a közös piaci im­portkorlátozások körül folyó kötélhúzásról. S ez nem is csoda: a csernobili szeren­csétlenség ürügyén meghir­detett, ám nyilvánvalóan erős politikai felhangokkal terhelt mezőgazdasági behozatali ti­lalom — amely más szocia­lista országokkal együtt ha­zánkat is hátrányosan érinti — ismét felszínre hozta az EGK-n belüli döntéshozatal buktatóit, a véleménykü­lönbségek áthidalásának ne­hézségeit. Ráadásul végül kialakult kompromisszum enyhén szól­va támadható alapokon nyugszik. Hiszen — s erre az érintett államok késedelem nélkül rámutattak — nem veszi figyelembe a hivatalo­san szolgáltatott egészségügyi biztosítékokat, de még a rendszeres, helyszíni mérési vizsgálatok eredményét sem. Érthető tehát, hogy számos bírálat azonnal rámutatott: a tilalommal sújtott országok kiválasztása önkényes, így a jelek szerint nem annyira Kellemetlen 'közjátéka volt a tokiói tőkés csúcsnak. A Hetek tanácskozásának he­lyéül szolgáló Akaszaka pa­lotát egy szélsőséges cso­port házilag készített rakétá­val célozta meg, a tanácsko­zás előtt pedig a japán fő­város több helyén robban­tottak bombát. Áldozatok ez alíkalommal nem voltak, ám kiderült: a sokszorosan biz­tosi tott terror istaelh árítási rendszer bizonyos akciók el­len nem jelent védelmet. Mindez már azért is el­gondolkoztató, mivel a ta­nácskozást domináló ameri­kai küldöttség épp a terro­rizmus-ellenes állásfoglalást tartotta a Hetek találkozója fő eredményének. Ez a do­kumentum nem csupán elvi állásfoglalást tartalmazott, amiben elítélték az általuk igen széleskörűen értelmezett terror jelenségét, hanem in tézlkedési csomagtervet is, amiben az aláírók kötelezett­ségéket vállaltak. Washing­ton a fő eredménynek éppen azt állította be, hogy ebben megszorító intézkedéseket írnak elő a terrorizmust tá­mogató államokkal szemben, s Líbiát meg is nevezik. Shultz amerikai külügymi­niszter éppen ezért mondotta Tokióban: „El sem mondha­tom, milyen elégedettséggel tölt el a nyilatkozat erélyes hangvétele.” Ugyanakkor az amerikai delegációnak tudo­másul kellett vennie: part­nerei nem csatlakoztak a biztonsági-egészségügyi meg­fontolásból, hanem politikai érvekből táplálkozó, átlát­szó döntés született a Közös Piac székhelyén. Jó néhány megfigyelő emlékeztetett ar­ra is, hogy a mostani beho­zatali tilalom szorosan össze függ az EGK-n belül felhal­mozódott, s hosszú évek óta amúgy is gondot okozó me­zőgazdasági készletekkel. A raktárakban őrzött, hatalmas vaj- és tejporhegyek, borfö­löslegek bizonyosan közre­játszottak az importstop ki­mondásában. Felvetődik az a kérdés is, milyen hatással járhat a Kö­zös Piac megkülönböztető rendelkezése az EGK és a KGST — éppen az utóbbi időben bizonyos fokig előre­lépést ígérő — kapcsolataira. A két intézmény közti két- és sokoldalú kötelékek köny- nyen megszenvedhetik a diszkriminatív döntést, ahe­lyett, hogy — amint azt több szocialista fővárosban sürge­tik — az együttműködést, a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsola­tok bővítése kerülhetne na­pirendre. gazdasági szankció követel­ményéhez. A tokiói tanácskozás — ahogy arról a napi sajtó már beszámolt — külön nyilat­kozatot adott ki a csernobili atomerőmű-szerencsétlenség ürügyén. Meglehetősen el­lentmondásos ez az írás. Egy­részt a Szovjetunió szemé­re hányják, hogy késedelme­sen tájékoztatott, másrészt viszont üdvözlik a tényt, hogy Moszkva konzultációt kezdett az ügyről, bevonva a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget. Kétarcúság jel­lemzi ezt az állásfoglalást, mivel úgy tünteti fel, mintha az atomenergia felihasználá­sa során az első ilyen ka­tasztrófa esett volna meg. Nyilvánvaló: az ukrajnai atomerőműben történt sze­rencsétlenségnek vannak nem lebecsülhető nemzetközi kö­vetkezményei is, de az eset­ből politikai showt csinálni aligha nevezhető fair play- nek. A háromnapos csúcsérte­kezleten tényleges eszmecse­rével másfél munkanapot töltöttek a résztvevők. Ennek eredménye lenne az általános politikai nyilatkozat, de ez egy sor alapkérdésre még csak meg sem kísérli a vá­laszadást. Mert igaz ugyan az, hogy a Hetek stabilabb és konstruktívabb kelet—nyu­gati együttműködést szorgal­maztak, ám a „meglevő szö­vetségi rendszer” és a meg­bízható elrettentő erő fenn­Űj vezető a NASÁ-nál Az amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) új vezetője azt ígéri, hogy átalakítják a döntésnozataii mechanizmust, kijavítják a hibákat és módosítják az űrrepülési pogramot is. Más­fél év eltelténél előbb azon­ban aligha indul útnak újra űrrepülőgép — derült ki Ja­mes Fletcher szavaiból, aki letette a hivatali esküt a Fe­hér Házban. Fletcher korábban már hat éven át betöltötte ezt a tisz­tet, 1971—1977 között az ő irányításával kezdték meg az űrrepülőgépes program meg­valósítását is. A NASA élén bekövetke­zett személycsere független ugyan a Challenger űrrepü­lőgép január végi katasztró­fájától. Az előző vezető, Ja­mes Beggs ellen korábbi, még egy hadiszállító válla­latnál betöltött tisztében el­követett gazdasági vétségek ellen emeltek vádat, s emiatt távozott röviddel a szeren­csétlenség előtt. A változás azonban egybeesik az ameri­kai űrkutatási program soro­zatos súlyos baleseteivel, a NASA ellen indított vizsgá­latokkal. Reagan elnök az eskütételt követően kijelen­tei te: „Most erős kézre van szükség a kormányrúdon”, és Fletchernek „viharos idő­szakban” kell átvennie az űrprogram irányítását. Mint a Fehér Ház közölte, az új vezető széles körű jogot ka­pott az átszervezésre, sze­mélycserék végrehajtására. Terroristák — cserébe A Líbia bombázásához nyújtott brit támogatásért cserében az északír terroris­ták kiadatása — ezt a sajá­tos ügyletet kívánja nyélbe ütni az angol kormány nevé­ben Tom King az északír ügyek minisztere háromna­pos washingtoni látogatása során. Washingtoni küldeté­sének nyíltan bevallott célja: meggyőzni az amerikai tör­vényhozókat, hogy Nagy-Bri- tannia a Líbia elleni ameri­kai légitámadás feltétlen tá­mogatásával kiérdemelte a viszonzást az Egyesült Álla­mokban menedéket találó északír terroristák automati­kus kiadatását előirányzó angol—amerikai kiadatási egyezmény jóváhagyásával. tartását állítják követelmé­nyül.. A genfi csúcsra emlé­keztetve az amerikai állás­pontot részesítették egyértel­mű támogatásban, s azt a Szovjetuniót szólították fel a tárgyalások „pozitív folytatá­sára”, amely az elmúlt hóna­pokban radikális és kölcsö­nösen előnyös leszerelési ja­vaslatok sorát tárta a Nyu­gat elé. A Hetek elismerték a fej­lődő világgal fenntartott kap­csolatok fontosságát, ám nem született világos határozat oly fontos kérdésben, mint például az adósságválság. A A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) közös parlamenti munkacsoportot hozott létre abból a célból, hogy megvizsgálja a gazda­sági együttműködésnek a ke­let—nyugati kapcsolatokra gyakorolt hatását, s olyan javaslatokat dolgozzon ki, amelyek a gazdasági együtt­működést az enyhülés és a béke biztosításának egyik alapjává teszik. A közös par­lamenti munkacsoport május 12—13-án Budapesten tartot­ta alakuló ülését. A tanácskozást Péter Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Az SPD részéről a megbeszéléseken Wolfgang Roth, a párt elnökségének tagja és parlamenti frakció­jának alelnöke, a munkacso­port társelnöke, továbbá Pe­ter Mitzscherling, az SPD parlamenti frakciójának kül­kereskedelmi szóvivője, Hans-Ulrich Klose és Nor­bert Wieczorek parlamenti Borisz Scserbina a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a csernobili atomerőműben történt bale­set következményeinek lei- számolását irányító kor­mánybizottság elnöke kedden fogadta Finnország, Hollan­dia, Kanada. Nagy-Britannia, Norvégia, az NSZK, Olasz­ország, Spanyolország, Svájc és Törökország moszkvai nagyköveteit, Ausztria, Dánia, Franciaor­szág és Luxemburg ideigle­nes ügyvivőit és az Egyesült Államok nagykövetségének képviselőjét. A diplomaták részletes tá­jékoztatást kaptak a cserno­bili atomerőműben kialakult helyzetről. Informálták őket a szerencsétlenség következ­ményeinek felszámolására Irányuló munkálatok mene­téről, továbbá a Szovjetunió nyugati határán mért .sugár­zási értékekről. A nagykövetségek vezetőit és képviselőit tájékoztatták az erőmű környékének, vala­mint a közlekedési útvonalak sugármentesítéséről, majd válaszoltak a feltett kérdé­sekre. Moszkvába utazott Ar­mand Hammer neves ameri­lokiói elegáns találkozó sok gazdasági vezetőnek is csa­lódást okozott. Továbbra is jelentősek az ellentétek a tőkés ipari államok között. Az NSZK és Japán nagy ke­reskedelmi többlettel rendel­kezik. Partnereik mérséklet­re akarják felszólítani őket. Más oldalról viszont a tőkés valutarendszer bizonytalan­sága okoz gondokat. Az ár­folyamok lebegését sok or­szágban már tűrhetetlennek érzik — szerették volna el­érni, hogy a Nyugat a ko­rábbi évtizedék stabilabb rendszere felé forduljon. To­képviselők, valamint Paul G. Löser, az SPD parlamenti frakciójának munkatársa vett részt. Magyar részről jelien vol­tak: Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés kereske­delmi bizottságának elnöke, a munkacsoport magyar társ­elnöke, Bíró József és Fekete János, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának tagjai, valamint Iványi Pál és Ge- cse Attila, az MSZMP KB gazdaságpolitikai, illetve kül­ügyi osztályának osztályveze­tő-helyettesei. Az SPD képviselőit fogad­ta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A munkacsoport tag­jai részt vettek a Kemipur Poliuretán System KFT ma­gyar—NSZK vegyes vállalat ünnepélyes avatásán. A szívélyes, baráti légkö­rű tárgyalásokon a résztve­vők tájékoztatást adtak a magyar gazdaságpolitika idő­kai üzletember, hogy külön­leges gyógyszereket vigyen Robert Gale amerikai pro­fesszornak, aki csontvelő-át­ültetéseket hajt végre a csernobili szerencsétlenség több sugárfertőzést kapott áldozatán. A 87 éves Hammer, az Oc­cidental Petroleum igazgató­tanácsának elnöke talál.ko­kióban — a gazdasági nyi­latkozat szerint — egyelőre csak a konzultációk kiszéle­sítéséről és pénzügyminisz­teri megbeszélésekről álla­podtak meg. Nyilván külön­bözőképpen értékelik az olaj­ár mostani alakulását. Nyu- gat-Európa a lanyhuló kon­junktúra felélénkítésének le­hetőségét látja abban, ami már aggasztja a washingtoni vezetést. Hogyan látták végül, is a világot az Akaszaika-pálotá- ban tanácskozó politikusak? Nos, az bizonyos: új, átütő jelentőségű javaslatok nem születtek. A kiadott politikai nyilatkozat nem kínál meg­oldást egyetlen globális prob­lémára sem. Az is kitűnt, hogy most még egyértelműb­ben érvényesül Washington hegemóniája a politikai hangnemet illetően. Reagan ezért tarthatta diadalának a tanácskozást — különösen, ami a terrorizmus ürügyén kiadott dokumentumot illeti. Az „igazságosabb, demok­ratikus, szabad világ” ígére­te a következő nemzedékek számára — amint a politikai nyilatkozat megfogalmazta — ködbe veszik, ha ugyanakkor nem tesznek lépéseket, való­di intézkedésekei a fegyver­kezési verseny ellen, az atomfegyverek leszerelésé­ért. A Tokióban kiadott fo­galmazványból épp arra le­het következtetni, hogy a hat szövetséges elfogadta a Reá- gan-adminisztráció katona­politikáját. Ez pedig a csil­lagháborús terveket, feszített fegyverkezési ütemet jelent! Miklós Gábor szerű kérdéseiről, illetve az SPD gazdaságpolitikai ‘el­képzeléseiről. Megállapítot­ták, hogy a gazdasági fel­adatok sikeres megoldása mindkét országban elenged­hetetlen előfeltétele a továb­bi társadalmi haladásnak. A gazdaság megújításáról, a tu­dományos technikai forra­dalom által felvetett kérdé­sekről és más időszerű gaz­dasági kérdésekről folytatott véleménycsere az eltérő ideo­lógiai megközelítéstől füg­getlenül kölcsönösen hasznos tapasztalatokkal szolgált. Egymás nézeteniék meg's- rnerése hozzájárult a másik fél álláspontjának jobb meg­értéséhez, a kapcsolatok erő­sítéséhez. A résztvevők megállapod­tak arról, hogy a közös par­lamenti munkacsoport ez év őszén Bonnban tartja meg a következő ülését, és ezen a kelet—nyugati gazdasági együttműködés alapjaival és perspektíváival kapcsolatban közös álláspont kialakítására törekednek. A magyar illetékes hatósá­gok rendszeresen mérik a hazánkból távozó tehergép­kocsik sugárszintjét zik Gale-lel és orvoscsapatá­val, amelynek tagjai mint­egy két hete tartózkodnak a Szovjetunióban, hogy elvé­gezzék a nehéz műtéteket. A Szavjetunióbain több évtize­de szívesen látott amerikai üzletember mintegy félmil­lió dollár értékű egészség- ügyi felszerelést és gyógy­szert visz magával — je­lentette az UPt. A csernobili veszélyövezet­ből elszállított emberek va­lamennyien orvosi vizsgála­ton mentek keresztül: az egészségügyi dolgozók csak­nem százezer embert vizs­gáltak meg — írta tegnap ki­jevi jelentésében a TASZSZ. A hatalmas feladat elvég­zéséhez új egészségügyi in­tézményeket telepítettek, 230 brigádot hoztak létre a köz­társaság más területeiről ér­kezett orvosokból és nővé­rekből. 240 mentőautó tart állandó ügyeletet. * * * A legfrissebb mérési ada­tok szerint hazánkban a le­vegő radioaktív tartalma gya­korlatilag megfelel a termé­szetes szintnek. A talaj, a növényzet és a felszíni vizek radioaktivitása is a termé­szetes értékek közelében van. Az MTI munkatársa a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban az iránt érdeklődött, hogyan ha­tott a radioaktivitás az élel­miszerekre. Elmondották: — a mérések azt jelzik, hogy hazánk légterében gyakorla­tilag helyreállt a csernobili reaktorbaleset előtti termé­szetes állapot. Valamennyi mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékünk bizton­ságosan fogyasztható. A szak­értők megállapítása szerint a későbbiekben betakarítandó termés minőségét, íogyaszt- hatóságát az átmenetileg kis­sé megnövekedett sugárszint semmilyen szempontból nem károsítja. E. E. A többi között a Földközi-tenger térségében kialakult hely­zetről tárgyal Athénban lord Carrington, a NATO főtitká­ra. A képen balra látható politikus Papouliasz görög kül­ügyminiszterrel fog kezet (Telefotó — AP—MTI—KS) A világ az Akaszaka ablakából Tájékoztató a csernobili helyzetről

Next

/
Oldalképek
Tartalom