Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-22 / 93. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 21., hétfő Kéxnyúltás ökőlrázás helyett „Óvatos kezelés”, „további felvilágosítások” kérése, „alapos tanulmányozás” ígérete jelzi Washington reagálását a legfrissebb szovjet békekezdeményezésekre. Az Egyesült Államok a — Líbia elleni agresszió, a moszkvai moratóriumra atomrobbantással adott felelet és a szűnni nem akaró közép-amerikai beavatkozás miatt is sokkal érzékenyebb — nemzetközi közvéleménnyel számolva nem a sajnálatosan megszokott azonnali és kategorikus elutasítással fogadta Mihail Gorbacsov pénteken Berlinben ismertetett fegyverzetcsökkentési javaslatait. A szovjet indítványok és az amerikai válaszok sorát ismerők jól tudják, hogy az érdemi előrehaladásnak nem egyszer volt gátja az a washingtoni árukapcsolási próbálkozás, amely egymástól távol álló kérdéseket fűzött egy csokorba. A szovjet főtitkár most azonban olyan „árukapcsolási javaslatot terjesztett elő, amely egymással összefüggő problémacsokrokat köt össze, s egyúttal több éves propagandakifogás alól rántja ki a talajt. A Nyugat rendszeresen éppen arra hivatkozva zárkózott el az európai nukleáris arzenál csökkentése elől, hogy azzal kiszolgáltatná a NATO-t a Varsói Szerződés, mindenekelőtt a Szovjetunió hagyományos fegyverzetek terén meglévő fölényének. Gorbacsovnak az NSZEP XI. kongresszusán tett ajánlata éppen erre ad választ. A földrajzi vitáknak is elejét véve, az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségre, vagyis egész Európára szól a földrészen állomásozó szárazföldi erőknek és harcászati légierőknek jelentős csökkentését célzó javaslat. Előre megválaszolva a túlsó oldalról azonnal várható kérdést, az SZKP főtitkára hozzátette azt is, hogy kész a kidolgozandó megállapodás végrehajtásának módozatairól olyan érdemi megbeszéléseket folytatni, amelyeken akár a helyszíni ellenőrzés mikéntjéről is megegyezhetnének. Az „árukapcsolás” világossá tételére a szovjet vezető leszögezte: a nukleáris leszerelésre már eddig előterjesztett kezdeményezéseket továbbra is érvényben levőnek tekinti, azokról kész megkezdeni a komoly, megállapodásra törekvő tárgyalásokat. Genf szelleméről nem elég csupán zengzetes szavakban vissza-visz- szatéröen nyilatkozni, arra van szükség, hogy e szellem áthassa a nemzetközi politika fő kérdéseinek megoldását szolgáló lépéseket. Moszkvát e törekvés vezérli. A szovjet vezető legújabb javaslata előterjesztésekor sem táplál illúziókat, rámutat a mindenfajta egyezség útjában álló fő akadályra: a fegyverek gyártói és kereskedői a milliárdos profitokkal kecsegtető üzleteket féltik a józan ész felülkerekedé- sétől. Gorbacsov pénteki javaslata is jelzi: azok számára, akik komolyan akarják a békét, nem a túlfegyvérkezés a járható út. Mint mondta: „Mi a Nyugatnak nem az öklünket mutogatjuk, ha- I nem a kezünket nyújtjuk.” Szántó András MA FOLYTATÓDIK A NSZEP KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) Az imperializmus erői azonban nem bíznak a békés versenyben. Tapasztalnunk kell az egész világ szeme előtt lezajlott agresszív provokációk sorát. Ebbe illeszkedik az amerikai hadiflotta és légierő legutóbbi líbiai támadása is, amely a világ közvéleménye előtt demonstrálta, hogy a szélsőséges amerikai katonai és politikai körök megszállottjai a konfrontációnak, a terrorizmust az állami politika szintjére emelik. — Korunk legfőbb feladata a béke megóvása — mondotta Aczél György. — A szocialista országok összehangolt külpolitikai tevékenységének ez a végső értelme. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatairól szólva aláhúzta, hogy ezek az élet minden területén gyümölcsözően fejlődnek. — A világ új kihívásai minden társadalmi rendszer számára megkerülhetetlenek — emelte ki befejezésül. — Történelmi feladatunkká tették, hogy a mi társadalmi rendszerünk a termelékenység magasabb szintjét érje el. A valódi verseny kimenetele végül is attól függ, Hegélénkültek a harcok az irak-iráni fronton Átomfegyvermentes övezetek Európában megakadályozása” érdekéFolytatódnak a. szombaton megélénkült harcok az iraki—iráni fartőn, s a szembenálló erők egyaránt a másik félnek okozott súlyos veszteségekről számolnak be. Az iraki haderő főparancsnokságának vasárnapi jelentése szerint az irakiak három stratégiai jelentőségű magaslatot kerítettek hatalmukba, s a küzdelemben 30 iráni katona vesztette életét. Az iraki támadás érzékeny veszteségeket okozott az iráni csapatok hadfelszerelésében is — hangzik a jelenté^. A legutóbbi huszonnégy órában az iraki erők több. iráni támadást hiúsítottak még a firont északi és déli szakaszán. Bagdadi források szerint az elmúlt napok harcaiban összesen 436 iránikatona hallt meg, a sebesültek száma 1100. Az iraki főparancsnokság közölte azt is, hogy az iráni tüzérség csapást mért Khanakin és Hunmáll iraki településekre, károkról és áldozatokról azonban nem szól a jelentés. Az iráni hírügynökség által közölt helyzetjelentés a harcok folytatódásáról számoltak be a front teljes hosszúságában. Az ÍRNA szerint az összecsapásokban több, mint 100 iraki katona halt meg, s súlyos veszteség keletkezett a technikai eszközökben is. Az iráni tüzérség több iraki ipari létesítményt lőtt, köztük olajkitermelési berendezéseket is — hangzik a közlemény. hogy ki tud választ adni az embert szorongató gondokra, milyen új lehetőségeket nyitunk az emberi kibontakozás, az értelmes élet gazdagítása előtt. Korunk kihívásaira a szocializmus, a mi közös művünk társadalmi és gazdasági fejlődésünk felgyorsításával, összefogásunkkal kell, hogy válaszoljon. Az 1986—90-es tervelőirányzatról előterjesztett javaslat megvitatásával folytatódott vasárnap délelőtt Berliniben a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusa. A délután befejeződött vitában számos neves személyiség szólalt fel, köztük Hermann Kant, az NDK írószövetségének elnöke és Otto Arndt közlekedési miniszter. A felszólalásra jelentkezőik nagy számára való tekintettel a kongresszus úgy döntött, hogy lezárja a tanácskozást és azok, akik már nem kaphattak szót, írásban terjesztik be hozzászólásukat. A vita után a küldöttek egyöntetűen elfogadták az ötéves terv előirányzatáról szóló előterjesztést és több más dokumentumot. A tanácskozás befejeztével megnyíltak az ülésterem ajtajai és pattogó induló hangjaira bevonultak az ülésterembe az NDK nemzeti néphadseregének katonái, tiszthelyettesei és tisztjei, hogy tolmácsolják a kongresszusnak a fegyveres erők üdvözletét. Az 500 tagú katonai küldöttséget Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára üdvözölte. A kongresszus munkálja hétfőn folytatódik. Hosszú előzménye van a Varsói Szerződés tagállamai atomfegyvermentes övezetek létrehozására szóló felhívásának. A Szovjetunió már 1957 márciusában javasolta az ENSZ-ben ilyen zónáik létrehozását, majd ugyanez év októberében Rapacki lengyel külügyminiszter tett konkrét javaslatot egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. A „Rapacki-ter- vet” a nyugati hatalmak akkor elutasították. 1961- ben az akkori svéd külügyminiszter, Osten Unden észak-európai klub létrehozását javasolta, amelyben résztvevő országok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt az atomíegyverkezés- ben, és nem engedik meg, hogy területükön nukleáris fegyvereket tároljanak. 1963- ban Unho Kék kanén finn államelnök dolgozta ki az észak-európai átommentes övezet tervét. A Balkán at omf egyver mentesí tés éré 1981-ben a bolgár kormány tett elsőként javaslatot. ben. És hogy miért éppen Európában? Mert itt állnak egymással szemben a NATO és a Varsói Szerződés erői, itt a legnagyobb a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, nagyobb a nukleáris háború kirobbanásának kockázata, mint másutt. A Varsói Szerződés tag- áillamainak meggyőződése, hagy az európai atömffegy- vermentes övezetek létrehozása erősítené az övezetek államainak, ezen túlmenően egész Európának biztonságát. Számos más európai állam kormánya ugyancsak támogatja az atomfegyvermentes övezetek létrehozásálnak gondolatát. Támogatják ezt parlamentek, pártok és a közvélemény jelentős része. Fontos' bizalomerősítő intézkedés javaslataként merült fel a gondolat a stockholmi konferenciáin, és más nemzetközi fórumokon. Az ENSZ is nagy jelentősíéget tulajdonít az ilyen övezetek kialakításának. CHALLENGER-KA TÁSZT RÓ FA Éltek az űrhaj ósok a vízbe csapódáskor? Az amerikai Országos Űrhajózási Hivatal, a NASA bejelentette, hogy megtalálták a felrobban Challenger űrrepülőgép hetedik űrhajósának a holttestét is. Közben olyan nem hivatalos értesülések láttak papvilágot, amelyek szerint az űrrepülőgép személyzete túlélte a robbanást és öntudatánál volt, amíg az utaskabin becsapódott a tengerbe. A NASA szerint a floridai partoknál kutató búvárok utolsóként Bruce Jarvis asztronauta maradványait találták meg, édesapja megerősítette az azonosítást. Az UPI hírügynökség értesülő» se szerint a NASA közölte a szerencsétlenül járt űrhajósok hozzátartozóival, hogy a hónap végén átadják nekik az asztronauták -maradványait. A temetéseket május éléjén megtarthatják. Az egyik, általában jól értesült amerikai szaklap, az Aviation Week szerint a NASA brRókáiban levő felvételek szerint a külső üzemanyagtartály robbanása után a Challenger úgy tört szét, hogy az utaskabint is magában foglaló orrész egyben maradt. A gyakorlatilag sértetlen kabin állítólag rövid ideig mé g fallfiel - röpült, majd lassan forogva zuhant a tengerbe. A lap szerint a NASA szakértői úgy vélik, hogy a 3—4 percig tartó zuhanás közben az űrhajiósöknak legalább egy része öntudatánál volt, mert a robbanás nem okozott olyan mértékű gyorsulást, amely halálos lett volna vagy feltétlenül eszmélet- vesztéshez vezetett volna. Az Aviation Week értesüléseit alátámasztja a vizsgáló bizottság egyik tagjának. Terry AXnentroutnak a nyilatkozata, amely szerint a kabin a robbanáskor különvált a Challenger többi részétől és egy darabban csapódott a tengerbe. Az ezt bizonyító felvételeket a NASA nem hozta nyilvánosságra, bár pénteken közzétett számos más, eddig ismeretlen videofelvételt. Mind népszerűbb Benazir Bhutto, a meggyilkolt Ali Bhutto lánya Pakisztánban. Képünk Rawalpindiben, .egy tömeggyűlésen készült (Telefotó: Reuter—MTI—KS) Ahol már megvalósult Csak emlékeztetőül: a világ számos térségében már vannak érvényes szerződések. A világűr atomfegyvermentesítéséről 1967-ben lépett életbe a nemzetközi okmány, amelyhez 86 állam csatlakozott, 30 további ország aláírta Ugyan a szerződést, de még nem ratifikálta. (Az amerikai űrfegyverkezési tervek végrehajtása egyébként ennek az egyezménynek megsértését jelentené.) 1971-ben aláírták azt a szerződést, amely megtiltja, hogy a tengerfenéken atomfegyvereket tároljanak. A megállapodást 76 ország írta alá, 25 további aláírta ugyan, de még nem ratifikálta. Harminc ország csatlakozott a'/- 1961 óta érvényes Antárktisz- szerződésjhez, amely előírja, hogy a ' hatodik földrészt csak békés célokra szabad felhasználni. A szerződés 5. pontja kifejezetten megtiltja az a tamkísiérl etekét és a radioaktiv hulladékok tárolását az Antarktiszon. 1969 óta érvényes 25 latin-amerikai állam megállapodása az átomfegyvermentes övezetről, 1985 augusztusában pédig 8 dél-óceáni állam írt alá hasonló értelmű szerződést, 4 további szigetálllam pedig felségvizeit zárta el az atommeghajtású hajók, vágy atomfegyvereket tároló hajók elől. Földrészünk biztonságáért Miért éppen most, éS miért éppen; Európa meghatározott területeinek atom- fegyvermentesítésére vonatkozik a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása? A szocialista országok ,,minden korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének Garanciák Az atomfegyvermentes övezetek megvalósításálhoz az érdekelt országok hozzá- járulálsa, de mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok támogatása szükséges. Ezeknek kötelezettséget kellene vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek jogállásának szigorú tiszteletben tartására. A Szovjetunió kész az ilyen garanciák megadására, a Varsói Szerződés tagállamai elvárják ugyanezt az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól is. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáról szóló megállapodásoknak meg kell felel- niök a nemzetközi jog előírásainak, és megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniok. Az észak-európai övezet létrehozásáról az érdekelt országok már évek óta tárgyalnak, eddig azonban a kiét NATO-ország, Dánia és Norvégia vonakodása miatt nem jött létre a megállapodás. A balkáni övezetet a szocialista országok, Görögország és Törökország részvételével kívánják létrehozni, de az utóbbi különféle kifogásokkal késlelteti a megegyezést. A Vafsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország 1982-ben előterjesztett javaslatát, hogy létesítsenek nukeliáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. A svédek a vonal mindkét oldalán 150—150 km szélességű övezetet javasolták, a Varsói Szerződés tagállamai 250—300 km-es folyosót tartanának a legmegfelelőbbnek. A Varsói Szerződés tagál la maiinak meggyőződése, hogy a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Az európai atomíegyvenmentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet azon az úton, amely megszabadítaná földrészünket a nukleáris fegyverektől. Gáti István
