Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 93. szám

1986. április 21., hétfő Somogyi Néplap 3 Tanácstagok — új szerepben Igényesen, korszerűen KÖRÜLTEKINTŐBB ÉRDEKVÉDELMET A hetedik ötéves tervek megtárgyalása és elfogadása kapcsán az elmúlt hetekben minden megyében megélén­kült a tanácstestületek vitat­kozó kedve s újra aktívab­bak, dolgosabbak lettek a ta­nácstagok, nemcsak választó­kerületük ügyeiben, hanem a település, a község, a város egészét érintő elhatározások­ban, döntésekben is. Most kezd igazán érzékel­hetővé válni, hogy az új vá­lasztási rendszer által meg­növelt demokratizmus a hét­köznapi munkában is folyta^ tódik. Ilyen tényező mindenkép­pen a tanácsok új gazdálko­dási rendje, amely immár a valóságban váltja aprópénzre az évek óta fennen hangoz­tatott önállóságot. Az idei év­től a megyék a fejlesztési Víz­ellátásunk helyzete A vízgazdálkodás alapve­tő feladata a lakosság és a termelő, szolgáltató ágazatok vízigényének kielégítése, a környezet megóvása a szennyvíz káros hatásaitól valamint a települések víz­károk elleni védelme. A VI. ötéves tervi megyei célki­tűzések összességében, telje­sültek. A megyei tanács ki­emelten kezelte az ágazati feladatok megoldását és az egyre szűkülő beruházási lehetőségek ellenére nem csökkentette a vízgazdálko­dás beruházásaival kapcso­latos, tervidőszakra elő­irányzott pénzeszközeit. . A közműves ivóvízellátás fejlődött a legdinamikusab­ban. A tervezett 49 helyett 55 település, 2 városrész és 2 külterületi lakott hely ré­szesült egészséges ivóvízel­látásban. A tervidőszak vé­gére 80 százalékos lakossági ellátottsággal számoltunk, amely 4 százalékkal túltel­jesült és elértük az orszá­gos átlagot. Megyénk több településén tovább nőt a két fcúttal rendelkező víz­művek száma. A tervezett­nél több településen sike­rült a házi bekötéseket meg­oldani, több társulat ala­kult, számottevő eredmé­nyek születtek, a kisregioná- lis vízműépítések területén. Mindezeket nagyban előse­gítették a helyi szervek, a tanács, a tsz és lakosság anyagi erőfeszítései. Ahol viszont nem volt biztosított a közműves ivóvízellátás, továbbra is megkapták az érintettek a palackos ivó­vizet. Kaposvár biztonságos víz­ellátásának javítása érdeké­ben üzembe helyezték a fo- nyódi felszíni vízkivétel! és víztisztító művet. A város egyes körzeteiben tapasztal­ható vízellátási zavarok megszüntetése szükségessé tette a városi vízellátó rend­szer zónásítását (nyomás­övezetekre osztását) is. A tervidőszakiban az első üte­mének I. építési szakasza szerepelt és valósult meg. Marcaili biztonságos ivó­víz-ellátását is a balatoni regionális rendszerre való csatlakozás oldotta meg. Több településen (Barcs, Nagyatád, Lengyeltóti stb.) viszont nem sikerült a gya­kori lakossági panaszt ki- vállltó vízminőségi gondokat megoldani. Nehezíti a gond megoldását az, hogy magas az érdekeltségi hozzájáru­lás, emelkednek a fajlagos költségek, és az aprófalvak­ban nő az elöregedett lakos­ság aránya. A vízellátással ■kapcsolatos feladatok to­vábbra is elsőbbséget élvez­nek az ágazati tennivalók között, hiszen az egészséges ivóvíz biztosítása nagyban hozzájárul a települések né­pességmegtartó erejének biztosításához. Molnár István a megyei tanács csoportvezető j e pénzeket már mindenütt a fejkvóta szerint osztják el a községek, városok között, és felülről nem szlónak bele, mit csináljanak ezzel a összeggel. A helyi tanácstagok testületé dönti el saját belátása sze­rint, hogy belefog-e egy új beruházásba, vagy néhány évig takarékoskodik, esetleg kölcsön adja a pénzét — per­sze tisztes kamattal — egy másik település tanácsának. Dönthetnek úgy is, hogy a fejlesztési tehetőségeket szo­rosabban hozzákötik a lakos­ság pénzéhez. Ahol megsza­vazták a településfejlesztési hozzájárulást, ott az ebből összejövő összeget egészítheti ki a tanács a saját pénzé­vel annak érdekében, hogy a lakosság által leginkább meg­valósítani kívánt célok való­jában meg is valósulhassa­nak. A korábbinál jóval na­gyobb döntési lehetőségük van a tanácstagoknak ab­ban, hogy különböző pénz­összegeket az egyik feladat­ról a másikra átcsoportosíta­nak. Köztudott, hogy koráb­ban teljesen külön volt a különféle intézmények — egészségügyi létesítmények, iskolák, óvodák, művelődési házak — működtetésére, üze­meltetésére szolgáló költség- vetési és a fejlesztési alap. A városok, községek a fejlesz­tésekre is általában konkrét feladatokhoz kötve kapták a pénzt, s azt nem használhat­ták másra. Az idei évtől ezek a kö­töttségek csaknem teljesei) megszűntek. Mert nyilván­való, hogy sehol nem lehet azért bezáratni egy iskolát, hogy a működtetéséből meg­takarított pénzen például egy uszodát építsenek. De szület­het olyan döntés is, hogy az egységes pénzalap nagyobb hányadát fordítják például az iskolákban az oktatási fel­tételek javítására, vagy az 1986 márciusálban, a Ta­nácsköztársaság évforduló­ján a régi Honvéd laktanya helyén emléktáblát helye­zett el Kaposvár Városi Ta­nácsa. A tábla a korábban meglévő, egyemeletes hon­védségi épületen volt, me­lyet a városrendezés követ­keztében lebontottak. Az eredetileg 1969 márciusában elhelyezett emléktábla ed­dig raktárban volt. A volt épület a laktanya­rész hátsó négyszögét zárta le, mivel a Honvéd utca fe­lőli patkóalakú földszintes helyiségek az udvart három oldalról bezárták. A Honvéd laktanyát 1876 március végétől augusztus végéig Deckert Krisztián vállalkozó építette. A ma­gyar királyi honvédség 1876 végén költözött be az épü­letbe. Általában egy zászló­alj laktanyája volt ez ami — ismerve a kicsi területet — elég mostoha viszonyokat feltételezett. Az első világ­háború után a polgári de­mokratikus forradalom ide­jén, november első hetétől a munkástanács és a szo­ciáldemokrata párt által lét­rehozott Munkásőrség szék­helye, Objektuma lett. A A Honvéd laktanya egykori emeletes épülete egészségügyi ellátás színvo­nalának emelésére. A lényeg az, hogy végre a gyakorlatban is megvalósul­hat az az elv, hogy csak­nem valamennyi helyi do­logról helyben döntsenek, hi­szen ott ismerik a legjobban a lakossági igényeket és a le­hetőségeket. A megnövekedett lehetősé­geket, s az azokkal együtt járó fokozott felelősséget a tanácstagok is egyre inkább érzik. Ezt bizonyítják azok a tanácsülések, amelyeken nemcsak a vitatkozókedv élénkült meg, hanem na­gyobb az igényesség is a kü­lönféle előterjesztésekkel és az előterjesztőkkel szemben. Néhány éve még sorra fogad­tak el — pusztán az appa­rátus iránti bizalomból — olyan írásos anyagokat a ta­nácstagok, amelyeknek — őszintén szólva — a felét sem értették. Az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban hallani olyan tanácsülésekről, ame­lyeken a tanácstagok közért­hetőbben megfogalmazott, al­ternatívákat is tartalmazó előterjesztéseket kértek. Tel­jes joggal, hiszen, ha a dön­tés felelősségét nekik kell viselniük, akkor mérlegelhes­senek, választhassanak is. Akadt olyan tanácsülés, ame­lyen felvetették a lakosság választott képviselői: legyen ■nagyobb beleszólásuk abba, hogy milyen napirendeket tárgyal a testület. Túlságo­san sok ugyanis az úgyneve­zett kötelező napirend, s köz­ben olyan témák alapos meg­tárgyalására nem jut idő, amelyek pedig a települése­ken élő lakosságot élénken foglalkoztatják. Talán ezek a példák is bi­zonyítják, hogy új szelek fújdogálnak a tanácsházak körül. városban 1918 novemberben és decemberben több száz munikásember fogott fegy­vert a polgári forradalmi vívmányok védelmében, a megdöntött régi rend elten. 1919 januárjában a Mun­kásotthon is ide költözött a szűkös Tallián Gyula utcai albérletből. A szociáldemok­rata párt, mely mindig a Munkásotthonban kapott helyet, automatikusan itt rendezkedett be. Rövidesen a szakszervezetek, illetve a megyéi szakszervezeti ta­nács is helyet, illetve né­hány helyiséget kapott. A Tanácsköztársaság ki­kiáltása után valamennyien, illetve a párt megyei titkár­sága is itt tevékenykedett. Az ötvenedik évfordulón el­helyezett emléktábla szöve­ge a következő volt: „A di­csőséges Ta.nácsköztársiaság idején a házban dolgozott a párt megyei titkársága, a megyei szakszervezeti tar nács és itt kapott helyet a kaposvári Munkásotthon.” Az ellenforadalmi rend­szer idején újból laktanya lett. Előbb azonban rövid ideig a letartóztatott kom­munistákat kínozták falai között. A német megszállás idején a magyar katonaság ellenőrzésére egy szakasz németet helyeztek el, a nyi­las hatalomátvétel után pe­Szombaton tartotta kül­döttgyűlését a KISZ siófoki városi bizottsága a 43-as Ál­lami Építőipari Vállalat Aranyparti üdülőjében. A tanácskozáson 3600 KISZ-ta- got 110 küldött képviselt, akik megvitatták az előző küldöttgyűlés óta végzett munka eredményeit, vala­mint a soronlévő feladatokat. A fiatalok értekezletén jelen volt Köveskúti Lajos, az MSZMP KB tagja, Kovács József, a somogyi megyei pártbizottság osztályvezető­je, Balassa Béla, a siófoki pártbizottság első titkára, Franyó Éva a KISZ KB po­litikai munkatársa, Kubik György, a KISZ somogy me­gyei bizottságának titkára, valamint Somogyi Gyula, a Siófoki Városi Tanács elnök- helyettese. Az elnökség tagjai közül Balassa Béla és Ku­bik György mondott véle­ményt. Nagy Ilona Klára, a váro­si KISZ-bizottság titkára szó­beli kiegészítést fűzött a be­számolóhoz, amely valóság­hűen értékelte az eredmé­nyeket, s nem hallgatta el a kudarcokat, a gondokat sem. A város nagyüzemeiben, dol­gozó fiatalok' igyekeztek ki­használni a vállalati fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsában rejlő lehetősége­ket; a fiatal értelmiségieknek megfelelő információkat, ré­tegprogramokat adtak. Sokat tettek a számítástechnika népszerűsítéséért. Az alkotó ifjúság pályázatok, a terme­lőmunka fejlődését közvetle­nül szolgálták, s a népgazda­ság szempontjából nagy je­lentőségű beruházások meg­valósításában részt vettek a fiatalok is. (A KW ifjú szakemberei például a paksi atomerőmű, valamint az Endrőd—Városlőd, Endrőd— Hajdúszoboszló gázvezeték A DICSŐSÉGES TANACSKÖZTÁR- SASÄC IDE3ÉN E HÁZBAN DOLGO ZOTT A PÁRT ME GYEI TITKÁRSÁGA A MEGYEI SZAK SZERVEZETI TA NÁCS ÉS ITT KA POTT HELYET A KAPOSVÁRI Az 1969-ben állított emlék­tábla dig egy pótezredet kívántak itt felszerelni. Kaposvár felszabadulása előtt egy nappal, a késő délutáni órákiban a szentjakabi tető­ről egy szovjet aknavetőből találat érte a laktanyát. 1945-ben ismét katonai céllakat, illetve a szovjet sebesültek gyógyítását szol­gálta. A demokratikus ma­gyar hadsereg, majd a nép­hadsereg egységei állomá­soztak itt 1956-ig. Az ellen­forradalom leverése után jórészt a karhatalom egy alegysége kapott helyet, il­letve lakásokat alakítottak ki az épület falai között. 1957 kora tavaszán a hát­só emeletes szárny egy jel­képesen is jelentős politi­kai-fegyveres eseménynek lett a színhelye. 1957. már­cius 8-án „mintegy 150 murvkás és néphez hű értel­miségi jelent meg, akiket az MSZMP javaslata alapján vettek fel a munkásszázad­ba” — írta a helyi lap a Munkásőrség megalakulásá­ról. 1957 után honvédségi la­kásokat alakítottak ki az emeletes szárnyban, miköz­ben lebontották a földszin­tes első részt. Végül a vá­rosrendezési terv alapján épülő óvoda számára száz év múltán lebontották a Honvéd-Laktanya utolsó épü­letét is. Dr. Andrássy Antal építésén.) Ott voltak a vál­lalatok által szervezett kom­munista műszakokon, bekap­csolódtak a szocialista mun­kaversenybe, s jelentős tár­sadalmi munkával segítették a Balaton-parti város fejlődé­sét. Elismerést vívtak ki a környezetvédő munkában a szakmai építőtáborokban, a tanulmányi versenyeken, a közélet különböző fórumain. A KISZ-vezetők többsége al­kalmas a feladatok elvégzé­sére. A városi bizottság 14 úgynevezett közbeeső KISZ- bizottságot irányít. A köz- igazgatási átszervezés jelen­tős változásokat hozott a mozgalmi életben is. Egyik fontos célkitűzésük volt a lakótelepi tevékenység szín­vonalának emelése, új mun­kamódszerek meggyökerez­tetése. A két lakóterületi bi­zottság (Balatonszárszó, Bala- tonföldvár) egyre hatéko­nyabban végzi feladatát, alapszervezetei jelentős része fontos tényezővé vált a köz­ség életében. A gyengébben munkálkodók esetében, lé­nyeges ok a heterogén össze­tétel. a hiányzó tárgyi és személyi feltételek, az ingázó életforma. „A kongresszusra készülve a KISZ Központi Bizottsága párbeszédre, vitára szólított fel bennünket” — mondta a KISZ városi bizottságának titkára, és hangsúlyozta: „A fiatalok egyetértenek abban, hogy a jobb, a minőségi munka nagyobb megbecsülést kapjon. Elítéli a hanyag, se­lejtes, nemtörődöm munkát, a kötelességmulasztást, az érdemi munka híján ügyes­kedéssel szerzett javak bir­tokosait, a korrupciót — ez utóbbi jelenségekkel szemben határozottabb intézkedéseket várhatunk. Meg kell terem­teni azokat a feltételeket, amelyek a jól dolgozók, szak­mai tudásukat, vezetői ké­pességeiket bizonyító fiatalok gyorsabb előrejutását segí­tik.” Az 1986-os idegenforgalmi idényre való felkészülésről tárgyalt a többi között a siófoki tanács végrehajtó bizottsága. Az előrejelzések szerint az idén több ven­dég várható, mint ameny- ny.it tavaly fogadott a vá­ros, ezért az idegenforga­lomban érdekelt intézmé­nyek, vállalatok feladata továbbra is a fogadási fel­tételek javítása. Mivel változatlanul súlyos gondot okoz a munkaerő­hiány a kiskereskedelem­ben, a tavalyi nyitvatartási rend fenntartása bizonyta­lan az élelmiszerboltokban. A keresikedelmi ellátást el­sősorban Balatonszabadi— Sóstó körzetében szükséges javítani. Ezt a célt szolgál­ja a Vasút utcában egy, a szezonra megvalósuló élel­miszerbolt és vendéglátó- egység. A Madarász és a Stromfeld utcák keresztező­désében, valamint a Fehér­vári utca végénél — ma­gánerő bevonásával — léte­sítenek üzleteket. A Zichy Mihály téri kempingben hat kereskedelmi egység meg­nyitását tervezik, s Balaton- széplaikon új üzletsor épül. Az említetteken kívül még számos boltot létesítenek magánerőből a város külön­böző részeiben. A Semmelweis utcai szol­gáltatóházban több üzlet és vendéglátóegység megnyílt már; sajnos a „siklónak” elnevezet üzletház tulajdo­nosai elsősorban nem szol­gáltatók, hanem kereskedők, vendéglátók. A szolgáltatás­ban ezért sem várható ja­vulás a városban, sőt való­színű, hogy az eddigi — egyáltalán nem magas — A családalapítással, az ott­honteremtéssel kapcsolatos gondok sok fiatal életét meg­nehezítik, s elvonják figyel­müket, érdeklődésüket a köz­életi kérdésekről. A lakáshoz jutás körülményei, „útjai” az erőfeszítések ellenére is bo­nyolultak. Az árak rendkívül magasak, különösen a pálya­kezdők jövedelméhez képest. „A jelenlegi helyzet — mond­ta Nagy Ilona Klára — fő­rabbi konkrét lépéseket sür­get, de a KISZ ne vállaljon magára olyan feladatot, ame­lyet állami szinten sem si­került megoldani.” Az emlí­tettekkel kapcsolatban meg­jegyezte: „Változatlanul igaz, hogy a fiatalok lakás­hoz jutásának esélyeit első­sorban a szülők anyagi hely­zete határozza meg. Emiatt már az induláskor behozha­tatlan esélykülönbségek van­nak. Az érdekvédelmi munka során azt kell fölmérni, hogy kik azok a fiatalok, akik va­lóban rászorulnak a támoga­tásra, akik nem kaphatnak szülői segítséget. A hozzászólók — ipari munkások, mezőgazdasági dolgozók, műszakiak, peda­gógusok részben saját alap­szervezetük életéről, munká­járól számoltak be, részben pedig a beszámolóban és a szóbeli kiegészítésben kifejtett gondolatokról mondták el vé­leményüket. Igényesebb munkát, magasabb követel­ményt sürgettek a mozgalmi életben. Főként az idősebb küldöttek szavaiból a KISZ iránti hűség és szeretet, de a féltés is kicsendült. A küldöttek megválasztot­ták a városi bizottság, vala­mint a PEB tagjait, a me­gyei KISZ-értekezlet küldöt­teit. A KISZ Somogy Megyei Bizottságába egy tagot dele­gáltak. A városi KlSZ-bizott- ság titkárává ismét Nagy Ilona Klárát választották. színvonalat sem képesek tartani. A magánkisipar a jövedelmező szakmák felé orientálódik, a szövetkeze­tek szolgáltató tevékenysé­ge veszteséges vagy mini­mális nyereséget hoz, ezért fejlesztésekre nincs lehető­ség. A Patyolat-szalon ka­pacitása csekély a csúcs­idény igényeihez képest, az Afit siófoki üzemegysége a résziben elvégzett rekonst­rukció és a szakemberhiány miatt ugyancsak képtelen színvonalasan teljesíteni fel­adatát. Az egészségügyi ellátás megszervezése az idén kü­lönösen sok gonddal jár, mert a tavalyi földrengés jelentős károkat okozott a létesítményekben. A közlekedés körülményei néhol javulnak, ám a kive­zető utaik zsúfoltsága nem csökken, következésképpen a városközponté sem. A vízellátás — miután meg­épülték a víztározók — min­den bizonnyal javul, ennek ellenére a csúcsidényben ezután is számítani ldhet vízkorláto zásra. A szenny­vízelvezetési, illetve a tisz­tító kapacitást nem bővítet­ték. Az idegenforgalmi évad kulturális és szórakoztató programját a Dél-balatoni Kulturális Központ az ide­genforgalomban érdekelt szervekkel együttműködve szervezi, s különböző látvá­nyos rendezvényeket tervez­nek: a többi között folklór- esteket, operettgálát, az idén először egy nagyszabá­sú interpop fesztivált és egy egész nyáron nyitva tartó kiállítást Zsoünay-porcelá- nokból. Deák András Az emléktábla újra a helyén FELKÉSZÜLÉS GONDOKKAL JAVÍTJÁK ▲ FOGADÁSI FELTÉTELEKET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom