Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

2 Somogyi Néplap 1986. április 2., szerda Válaszra várva Többen megsebesültek húsvét héttőn az észak-írországi Portadown városban, amikor össze­tűzésekre került sor a rendőrség és a protestáns lakosság között egy tüntetésen. A képen: rendőrautók zárják el a menet útját. (Telefoto — AP—MTI—KS) A tokiói csúcs napirendje tárgyalások újabb fordulójá­(Folytatás az 1. oldalról.) Hangsúlyozta, hogy bár a nukleáris robbantások betil­tására vonatkozó javaslat szervesen beépül a január 15-én nyilvánosságra hozott szovjet nukleáris leszerelési tervbe, mégis olyan kérdés, amelyről önálló és gyors megállapodás is születhet. Egyrészt ezt a problémát háromnegyedrészt már meg­oldották, hiszen a nukleáris hatalmak hosszú évek óta nem hajtanak végre robban­tásokat a föld felszínén, a légkörben és a világűrben, így már csak a föld alatti robbantásokat kell betiltani. Erről a kérdésről már foly­tak is tárgyalások a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia rész­vételével, s ezeken közelju­tottak a megfelelő egyez, mény kidolgozásához. A technika fejlettségének mai szintje mellett az atomrob­bantások betiltásának ellen, őrzése sem jelenthet semmi­féle problémát. A Szovjet­unió másrészt azért helyez olyan nagy hangsúlyt az atomrobbantások betiltásá­ra. mert ezt tekinti a leg­reálisabb, legegyszerűbb és leghatékonyabb lépésnek a nukleáris fegyverkezési haj­sza betiltásának irányába, s igen fontos szerepet tulajdo­nít neki az űrfegyverkezés megakadályozásában is. Georgij Kornyijenko kér­désekre válaszolva felhívta rá a figyelmet: Mihail Gor­bacsov nyilatkozatából egy­értelműen kiderül, hogy a Szovjetunió csak addig tar­tózkodik a nukleáris rob­bantásoktól, amíg az Egye­sült Államok sem hajt végre ilyen kísérletet. A külügyminiszter-helyet­tes szólt arról is, hogy a Szovjetunió által a nukleáris robbantások betiltásának megvitatására javasolt szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó nem helyettesítené Mihail Gorbacsov ez évre tervezett, bivaly Genfiben elhatározott egyesült államokbeli látoga­tását. Ez utóbbira vonatko­zóan az Egyesült Államok előterjesztette hivatalos idő­pontjavaslatát, szovjet rész­ről pedig közölték Washing­tonnal, hogyan képzelik el a -találkozót. Moszkvában biz­tosak szeretnének lenni ab­ban, hogy uz SZKP KB főtit­kárának útja eredményes és konstruktív lesz. Amíg ez nincs biztosítva, addig a pontos dátumról sem cél­szerű megállapodni. Éppen ezért az utazás programjá­nak kétoldalú egyeztetése sem kezdődött még el — kö­zölte Georgij Kornyijenko. A politikus kitért arra is, hogy a Szovjetunió negatí­van ítéli meg minden or­szág csatlakozását a hadá­szati fölény megszerzését célzó amerikai „csillaghábo­rús" tervekhez. így az NSZK bekapcsolódása a „csillagháborús” programba feltétlenül hatással lesz a szovjet—nyugatnémet vi­szony alakulására. A japán kormány kedden bejelentette a május 4. és 6. között Tokióban tartandó tő­kés csúcstalálkozó napirend­jét. A hivatalos közlemény szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Kanada, Olaszország, az NSZK és a vendéglátó Japán állam-, illetve kormányfője, továbbá az Európai Gazdasá­gi Közösségek Bizottságának elnöke világgazdasági és nemzetközi politikai kérdé­sekről folytat majd tárgya­lásokat. A közlemény csak a megvitatandó világgazdasági problémákat részletezte, megemlítve az infláció nél­küli tartós gazdasági növe­kedés biztosítását célzó in­tézkedéseket, a valutaárfo­lyamok stabilizálását és a multilaterális kereskedelmi Lezuhant hétfőn a mexikói légitársaság, a Mexicana de Aviacion egyik Boeing 727- es repülőgépe, fedélzetén 160 emberrel. A légitársaság szó­vivője szerint a katasztrófá­nak nincs egyetlen túlélője sem. A repülőgépen 158 utas és nyolcfőnyi személyzet tar­tózkodott. A Mexikóvárosból Los Angeles felé tartó repülőgép a fővárostól mintegy 150 ki­nak előkészítését. A nemzet­közi politikai kérdéseket il­letően a kabinet szóvivője csupán a célkitűzésről, neve­zetesen a résztvevő országok közötti egység és szolidaritás elmélyítésének szükségessé­géről beszélt. A csúcstalálkozó program­jával kapcsolatban néhány részlet már ismert, eszerint két vagy három plenáris ülésre kerül sor. s a kon­ferencia május 6-án, az ál­lam-. illetve kormányfők kö­zös sajtóértekezletével zárul. Japán részről reménykednek egy gazdasági nyilatkozat el­fogadásában, ezen kívül más dokumentumok elfogadása is valószínű. Egyes japán kormánykö­rökben aggódnak amiatt, lométerre északnyugatra a le­vegőben felrobbant, majd a Sierra Madre csúcsai között lezuhant A vöröskereszt. a katonaság ér, a rendőrség egységeinek munkáját nehe­zíti a rossz 'időjárás. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a robbanást. A pi­lóta tapasztalatlansága sem­mi esetre sem, mert eddig ti­zenötezer órát repült. hogy a többi vezető tőkés országgal szembeni tetemes kereskedelmi többlete miatt Japán a konferencián a vád­lottak padjára kerülhet. Ugyanakkor más körökben inkább olyan remény ural­kodik, hogy mivel Japán a vendéglátó ország, ilyen mi­nőségében talán mégsem te­szik meg bűnbaknak. A ja­pán külügyminisztériumot — mint kiszivárgott — kissé kényelmetlen helyzetbe hoz­ta az, hogy Francios Mitter­rand francia elnök mellett Jacques Chirac új francia miniszterelnök* is bejelentette a tokiói csúcson való részvé­telét. A minisztérium tiszt­ségviselői aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcso­latban, hogy a Mitterrand és Chirac közötti nézeteltéré­sek megzavarhatják a konfe­rencia menetét. A tokiói csúcskonferencia közeledté­vel a japán fővárosban sza­porodnak az értekezlet miatt tiltakozó terrorcselekmények is. így hétfő este távirányítá­sú gyújtórakétákkal lőtték a konferencia helyszínét, az Akaszada palotát. A támadás következtében egy rendőr megsebesült, s a hatóságok egy gyanús személyt letar­tóztattak. Az elmúlt héten három hasonló terrorcselek­ményre került sor, mindhá­rom szélsőséges szervezetek műve volt. Alaszkán tízévi .szunnyadás" után ismcl kitúrt az Augusti­ne nevű vulkán A kitörés emberéleteket nem követelt. Mexikói légikatasztrófa Szavak háborúja Ausztriában Ön változatlanul válság­kancellár — hangzott a Si- nowatz osztrák kormányfő­vel interjút készítő újságíró­nak inkább állítása, mint­sem kérdése. Miié a riport alanya tüstént közbevágott: „... mindenesetre sikeres válság-kancellár!'. Valóban, meglehetősen feszült a bel­politikai hangulat Ausztriá­ban. Nem holmi kormány- válság erejéig, ilyesmi alig­ha fenyegeti a szocialista— szabadságpárti együttest, in­kább a „szavak háborúja” jelző illik a helyzetre. S ha a (többségükben jobboldali) lapok kiáltó címeit nézzük, immár hónapok óta megle­hetősen riasztó kép bontako­zik ki. Maga Fred Sinowatz hányta nemrég az emített sajtó szemére: őket olvasván az a benyomása támad az embernek, hogy az ország­ban lépten-nyomon törvény­telenségek mennek végbe, virágzik a korrupció, a munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött, az embereket az állam mind­jobban kizsákmányolja, te­hát szinte rendkívüli állapo­tok uralkodnak. De ha a főcímek mögé, tehát a valós helyzetre né­zünk, kiderül, hosszú idő óta a legjobb gazdasági évet tudhatják maguk mögött. S az előrejelzések szerint 1986- ban tovább javul a helyzet: a növekedés három százalé­kos, a pénzügyi mérleg po­zitív, az áremelkedés mind­össze két százalékos lesz, és ha a munkanélküliek száma — náluk szokatlan mérték­ben — meg is haladja a négy százalékot, a munka­helyek száma nő, és a reál­bérek magas szintet érnek el. De hát akkor miért olyan rossz a politikai légkör, leg­alábbis almi a pártok vi­szonyát illeti? Egy újság kissé körülményesen fogal­mazva „a pártok párbeszéd­hajlandóságának drámai csökkentéséről” írt; s a hangnem, amelyet egyik­másik politikus használ, eny­hén szólva érdes. Az ellen­zéki Néppárt emberei „té­kozlónak”, „a keleti tömb felé hajlónak” nevezik az ellenfeleket, míg a koalíció kisebbik tagjának egyik ve­zetője a Néppárt titkárát „kútmérgezőnek" titulálta. A szocialisták azt mondják, hogy az ellenzék rágalom­hadjáratot folytat ellenük. Vajon miért, s éppen most? Kétségtelen, a múlt esz­tendő (s az idei éppen úgy) nem nélkülözte a bajokat, sőt a botrányokat. Az álla­mosított acélipar, az osztrák gazdaság fellegvára, súlyos pénzügyi és politikai vál­ságba került, s a kormány­nak meglehetős mély önbí­rálat közepette meg kellett ígérnie, hogy átfogó refor­mot hajt végre e területen. Fel-íelütötték a fejüket kor­rupciós jelenségek; föl mele­gítették a volt alkancellár- nak és pénzügyminiszternek, jelenleg az állami bank ve­zérigazgatójának állítólagos adóelhallgatási és kétes la- núvallomási ügyeit. A szen- vendélyek azonban most a Waldheim ügy körül sűrű­södnek. í red Sinoual/ Ausztria május 4-en u köztársasági elnököt választ A szocialisták jelöltje Kurt Steyrer, míg a jobboldalé Kurt Waldheim, aki egyéb­ként ENSZ-főtitkár korában nemzetközi liszteletet vívott ki magának. A New York Times azonban nemrég azt írta róla, hogy a náci ro­hamosztag SA tagja volt. Ez az állítás — hogy diákkorá­ban esetleg hová sodródha­tott — máig sem teljesen tisztázott, de néni is ez a lényeg. A különös módon először Amerikában kiszivá­rogtatott feltevésnek, és bi­zonyos tényeknek rendkívüli volt a hatása, és igen fe­szültté tette az osztrák vá­lasztási kampányt. A Nép­párt egyenesen azzal vá­dolja a szocialistákat, hogy ők vették elő célzatosan e régi és soha közszájon nem Akik a/, elnöki s/.ekrc p.ily.1/11,ik: Kurt Waldheim, Kurl Stey­rer (felső sor báliul jobbra), Freda Mcissner-BIau, Otti Scrin- zi (alsó sor balról jobbra) forgott ügyet, hogy ezzel is saját jelöltjük esélyeit nö­veljék. A szocialisták ezt határozottan cáfolják: nem nyúltak és soha nem is nyúlnak ilyen eszközökhöz, a jövő érdekli őket és nem a múlt, nem Waldheim elle­nes, hanem Steyrer melletti kampányt folytatnak. Egy hónap és ez a vihar elül. Akit. megválasztanak, a köztársaság első közjogi méltóságát viseli majd és e címnek kijáró tisztelet fog­ja övezni. Ettől eltekintve és remélhetően a „sikeres vál­ság-kancellár" megnevezés­ből a középső szó végül is kimarad szomszédunknál. Tatár Imre Rímelő gondolat Közhely, s általában igaz, hogy ünnepeken uborkasze­zon köszönt a világra, az idei húsvét azonban Moszk­vára, illetve az NSZK-ra irányította a figyelmet. Mi­hail Gorbacsov televíziós be­szédében újabb fontos ja­vaslatokkal fordult Washing­tonhoz, a nyugatnémet váro­sokban pedig — immár ha­gyományosan — tíz- és tíz­ezrek dacoltak a kellemetlen időjárással, hogy részt ve­gyenek a húsvéti békemene­teken. A két színhely és a két esemény között látszó­lag csupán szándékolt össze­függéseket lehet találni. Va­lójában azonban szó sincs erről. Gorbacsov ugyanis azt fogalmazta meg beszédében, amiről az NSZK-beli tünte­tők plakátjai, transzparensei szóltak; a béke megőrzésé­nek felelőssége hatotta át egyaránt a szovjet államfér­fit és a kerékpárokon, autó­kon és autóbuszokon gyűlé­sekre, felvonulásokra igyek­vő nyugatnémeteket. A szovjet javaslat értelmé­ben akár London, akár Ró­ma vagy bármely más nyu­gat-európai főváros alkalmas színhelye lenne egy szovjet— amerikai csúcstalálkozónak, a legközelebbi jövőben. Egyetlen témát: a kísérleti atomrobbantások moratóriu­mát kellene ezen az állam­férfiaknak megvitatniok. Saj­nos, az amerikai válasz ez­úttal is, mint már annyi más szovjet kezdeményezésre el­utasító volt. Pedig Mihail Gorbacsov világosan fogal­mazott: újabb esélyt kívánt adni az amerikai kormány­zatnak arra, hogy felelős döntést hozzon a világot leg­inkább érintő és érdeklő té­makörben. Béke és leszerelés! — e két, egymásra nagyon is rí­melő gondolat állt a nyugat­német húsvéti tüntetések kö­zéppontjában. Érthető okok­ból: az NSZK mindinkább fenyegetetté válik a Pershing- rakáték és a robotrepülőgé­pek telepítése révén. Noha a kormányszóvivő „pánikkel­téssel” vádolta a megmozdu­lások szervezőit, mind Has- selbachban, mind Wackers- dorfban hatalmas tömeg gyűlt össze. S a szónokok nem pánikot igyekeztek kel­teni, „csak” arról győzték meg hallgatóságukat, hogy milyen következményekkel jár — járhat — a fegyverke­zés folytatása, a nukleáris arzenál gyarapítása. A szovjet vezető indítvá­nya is ezt a célt szolgálta. Az első, legfontosabb lépést kívánta egyeztetni az USA- ral: a nukleáris robbantások beszüntetését. Nem utolsó sorban azért, hogy a világot soha többé ne kerítse hatal­mába pánik, hogy a nukleá­ris veszély végleg elhárul­jon. A javaslatra adott első amerikai válaszok azt érzé­keltetik: az Egyesült Álla­mok még mindig nem érzi át annak súlyát és következ­ményeit, hogy az ésszerű ja­vaslatokat sorra visszauta­sítja. A nyugatnémet töme­gek lényegesen nagyobb fele­lősségérzetről tettek tanúbi­zonyságot, mint a washingto­ni kormányzat. Vajha egy­szer a tengerentúlon is okul­nának az európai példákon! Gy. D Manilái segélyek Corazon Aquino, a Fülöp- szigetek elnökasszonya az országának szánt — és a Marcos-rendszer utolsó he­teiben befagyasztott — japán gazdasági segélyek felújítá­sát kérte. Aquino asszony kedden Manilában fogadta a harmadik legnagyobb japán ellenzéki párt, a Demokra­tikus Szocialista Párt veze­tőjét és kifejtette előtte: hamarosan az Egyesült Álla­mokba és Japánba látogat a Fülöp-szigetek pénzügymi­nisztere, hogy a két ország által folyósítandó segélyek­ről tárgyaljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom