Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 83. szám
4 Somogyi Néplap 1986. április 9., szerda Szolgáltatás és munkaszervezés Nehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismerteik a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A veszteség- számítások néha megdöbbentő adatokat produkálnak. A nem megfelelő munkaszervezés, a kooperációs gondok, a szerződéses fegyelem lazaságai is okozhatják, hogy éppen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gátolja a folyamatos termelést. Van azután olyan eset is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A tanácsi és más hivatali fogadóórák például hiába hosszabbodtak meg, az ügyfeleknek nem akaródzik ily.enkor jönni, hanem továbbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek sok gazdája van. Amikor hiába várja a megrendelő félnapokon, néha napokon át a szolgáltató szerelőt, mesterembert, a várakozással töltött fél- vagy egész napokat a szabadsága bánja, amely ilyen módon szétforgácsolódván, kevesebb pihenésre ad lehetőséget. Ilyenkor dolgozzon a mester bármilyen lelkiismeretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, utánajárásunkat is bekalkuláljuk — teljes joggal —, s_ így már kevésbé egyértelmű és biztató a kép. Mindezt felismerve rendelettervezet született a közelmúltban: a szolgáltató, amikor fölveszi a megrendelést, legyen köteles kétórás időszakaszt megjelölni, s kötbért fizetni, ha, mondjuk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az adminisztratív szabályozás nélkülözhetetlen, fontos dolog, ám semmiképp sem válik be. A szolgáltató vállalatok ugyanis felhördültek a tervezet hallatán, s a maguk szempontja szerint, okkal. Azt mondták: a műszerész, a szerelő sohasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövekben, a mosógép, a hűtő- szekrény és más, elromlott berendezés belsejében. Előfordulhat hát, hogy több a munkája, mint ahogyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtében összecsapja a munkát, hogy idejében érhessen a következő címre, vagy pedig reggelente eleve kevesebb megrendelőhöz kell elindulni, hogy mindegyikük biztonsággal, sőt, rátartással beleférjen az időbe. Így viszont a műszerészek teljesítménye lesz jelentősen kisebb, s ennek következtében a keresetük is kevesebb. Ezt meg nyilvánvalóan sem az egyén, sem munkáltatója nem vállalhatja. Ember és technika csak együtt lehet igazan hatékony, és a korszerű megoldások a szolgáltató iparban sem odázhatók el sokáig. A munkaszervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne például a CB-rádió. Ennek segítségével az újabb címeket a szerelők a központtól anélkül is megkaphatnák, hogy vissza kellene térniük oda. Így időt, energiát takaríthatnának meg, a megrendelők pedig sokkal kevesebbet várakoznának. Feltétlenül szükség van tehát a CB-rádióra, s a technikai eszközökkel párhuzamosan másra is. Például arra, hogy a szerelők a jelenlegi egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő délután sok megrendelő időbeosztásához lehetne alkalmazkodni. Ez többletkiadással jár, mint ahogyan a technikai fejlesztés is, mert ebben az esetben műszakpótlékot kellene fizetni. Így viszont esély van rá, hogy — rendelet nélkül, inkább a feltételek megteremtésével és jobbá tételével — javuljon a szolgáltatás. Varga Zsuzsa Közlekedésbiztonsági kupák országos döntője Ha kezdődnek a versenyek veket vezető emberek társadalmi közlekedési kultúrája megfelel majd az elvárásoknak. Ehhez azonban már gyerekkorban el kell kezdeni a rendszeres, tudatos, a korosztályonként egymásra épülő közlekedésre nevelést. Hogy ezen a téren milyen nagyok a gondok, azt a szomorú statisztikák bizonyítják. Az élet kényszerítőén parancsolja, hogy az e területen történt lemaradást sürgősen pótolni kell. A helyes közlekedés elsajátításához a technikai kultúra és a közlekedési kultúra kifejlesztése is szükséges. Mind- ezéket igyekszik segíteni a mostani versenyrendszer, melynek előcsatározásaiban 249 700 általános iskolán kerékpáros és 61 370 középiskolás segéd-motorkerékpáros vett részt. Közülük jutottak a legjobbak a kaposvári országos döntőbe. Az elméleti és gyakorlati feladatok végrehajtására ma az Ipari Szakközépiskolában, a Madár utcai iskolában és a cseri parkban kerül sor. A fúvószenekar pattogó ütemére vonultak be tegnap késő délután Kaposváron a Lenin térre az ország minden részéből érkezett nyolcfős csapatok, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Iskola Kupa, és az Ifjúságii Közlekedésbiztonsági Kupa országos döntő megnyitóján. A melegítős fiatalok bevonulása, a jelentéstétel és a zászlóbehozatal után Ádám- né Fábri Lili megyei úttörőelnök köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Böröcz István rendőr vezérőrnagy, a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöke szólt a rendezvény fontosságáról. — A motorizáció rohamos fejlődése azt követeli, hogy az iskolai nevelés keretein belül készüljön fel a jövő generációja a közúti közlekedés szabályainak helyes ismeretére és alkalmazására — mondta többek között dr. Böröcz István. A közúti közlekedés biztonsága csak akkor valósítható meg, ha a gépjárműŰj eljárást dolgozott ki a növények szárazságtűré- sémek növelésére a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Növényélettani Intézetének fotoszintézis csoportja. A módszert kisparcellán már valamennyi hazánkban termesztett kukoricái a j tánái kipróbálták, az üzemi méretű kísérletek az idén kezdődnek meg három állami gazdaságban. A kisparcellás kísérletek során azt tapasztalták, hogy a kutatók által alkalmazott vegyszer hatására a kukorica vízháztartását szabályozó légzőnyílások húsz napra beszűkülnek. A növény így száraz időszakban is jól tárolja a rendelkezésére álló vizet, következésképpen az átlagosnál lényegesen kisebb arányban sínyli meg a csapadékhiányt. Az ellenőrző parcelákhoz képest az új módszerrel kezelt kukoricák 10—20 százalékkal több termést adtak. Űj módszer a szárazságtűrés növelésére Biogáz — forintokban mérhető haszon Űj lehetőségeket keresnek a kaposvári telepen A portás meglehetősen szigorú a telep kapujában. Igazolványt kér, anélkül nem lehet belépni a veszélyes üzembe, a kaposvári szennyvíztisztítóba. A veszélyes üzem jelzőt a legszívesebben megmosolyogná az ember, de hosszas beszélgetések után be kell látnia, valóban arról van szó. Figyelmeztető példa már elegendő akadt. A biogáznak veszélyesen magas a metántartalma, ha nem tartanák be a szabályokat, könnyen előfordulhatna gázrobbanás is. — Kaposváron egy átlagos hétköznapon körülbelül húszezer köbméter szennyvíz keletkezik, ebből tizenötezer erre a telepre kerül — mondja Bertalan László, a telep vezetője. A mechanikai tisztítás után csak hétezer-ötszáz köbméternyi szennyziv biológiai tisztítására van lehetőségük, ami azt jelenti, hogy nem kerülhet tökéletesen tiszta víz a Kapos folyóba. Azt már Horváth Tivadartól, a DRW Somogy Megyei Üzemigazgatóságának vezetőjétől hallottam, mindaddig így lesz, amíg nem készül el az új kaposvári tisztítótelep. Ezt pedig várhatóan csak 1988-ban adják át. — Annak idején, amikor a telepet építették, gondoltak már az iszapból kinyerhető biogáz hasznosítására is — hallottam Tóth Józseftől, az üzemigazgatóság műszaki vezetőjétől —, de különböző technikai gondok miatt nem jutottak túl két kétezer köbméteres iszaprohasztó felépítésén. Valószínűleg az is közrejátszott, hogy a már meglévő hasonló berendezéseknél több gázrobbanás történt. Így az iszap tavakba került a környező területen. A vízügyi igazgatóság azonban elrendelte ezek megszüntetését, így újból a régi elképzelést kellett elővenni. Két évvel ezelőtt fejeződött be a telep rekonstrukciója, amikor végre elkezdhettük a szennyvíziszap tisztítását is. Ennek során naponta ezer köbméter biogáz keletkezik, melynek nyáron húsz, télen ötven százalékát a technológiai folyamatnál hasznosítjuk. — Mi történik a többi gázzal? — Azzal fűtünk. Ez kétszáz napos fűtési idényt figyelembe véve évi nyolc- százezer forint megtakarítást eredményez. — És nyáron? — Különféle elképzeléseink vannak. Ma már léteznek biogázzal működő szivattyúk, ha tudunk ilyeneket vásárolni, akkor elektromos energiát takaríthatunk meg. Gondoltunk arra is, hogy esetleg valamelyik nagyobb környékbeli energiaigénylőnek adjuk át a számunkra fölösleges biogázt. A bonyolult rendszer üzembe helyezése azonban még nem oldott meg minden gondot. Szükség volt az iszap további kezelésére, így megépítettek egy centrifugáló csarnokot, amelynek csodájára járnak a szakemberek. A lényege, hogy teljesen tiszta, fertőtlenített anyaghoz jutnak, amelyet a mezőgazda- sági üzemek kedvezően felhasználhatnának. Az iszap azonban egyelőre még csak gyűlik Kaposvár határában a toponári termelőszövetkezet tábláján, eddig még nem tolongtak érte az érintettek. Pedig hát ez is forintokat jelent, akárcsak a biogáz. N. J. Üjra itt van a borítékos sorsjegy. Sokan veszik körül az árusokat, itt próbálják ki szerencséjüket. A Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat az 1986. május 15-től 1989. május 14-ig terjedő hároméves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja a Sirály éttereim és szálloda egységét éves nyitvatartással. A pályázatokat legkésőbb május 7-ig lehet leadni a vállalat központjában, Kaposvár, Ady Endre u. 2. 1/2. alatt, ahol pályázati űrlapot is adnak. A versenytárgyalás 1986. május 9-én, 9 órakor lesz a Kapos komplexum bárhely őségében, közjegyző jelenlétében. Szükséges tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást Regős Istvánná gazdasági igazgatóhelyettes és Lukács Vera közgazdasági osztályvezető ad. „Egészséges életmód, mindenki nyertes” Káros szenvedélyek öregkorban Idősebb olvasóink bizonyára rögtön vissza is kérdeznek a cím olvastán. Káros szenvedély öregkorban? Mi lehet és miből telne rá? A tegnap délelőtti egészségügyi tanácskozáson azonban kiderült: bizony az idősök — itt főként a nyugdíjas korosztályról van szó — közül is jó néhányan élnek élvezeti cikkekkel, sokan erős dohányosok, mértéktelen feketekávé-ivók, s ami még rosszabb, az alkohol rabjai. A tegnapi konferenciát az MSZMP Oktatási Igazgatóságán rendezte a Somogy Megyei Tanács, közösen a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság titkárságával, a Somogy Megyei Alkoholizmus Elleni Állami Bizottsággal és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese bevezetőjében elmondta, ma amúgy is nehéz az időskorúak helyzete, s ezt csak tovább nehezíti, hogy ennél a korosztálynál is hatványozottan jelentkeznek a káros szenvedélyek. Áttekintést adott a megyei helyzetről; ebből megtudtuk: szűkebb pátriánkban tovább folytatódott az elöregedési folyamat. Egyre többen kerülnek közelebb a nyugdíjkorhatárhoz is, és sajnos nem biztató a születési szám növekedése. Az előadó figyelmeztetett arra is, hogy a káros szenvedélyek még erőteljesebben jelentkeznek a fiatalabb nemzedéknél, így a jövőre nézve nehezen jósolható meg, mi lesz majd a mai veszélyeztetett helyzetűekkel, ha nyugdíjas korba lépnek. Egyáltalán megérik-e? Ezután dr. Veres Judit, a biológiai tudományok kandidátusa, a gyógypedagógiai tanárképző főiskola docense tartott érdekes előadást a konferencia ismeretanyagából Káros szenvedélyek időskorban címmel. Somogy megyei kutatások eredményéről van szó, a gyógypedagógiai főiskolások a megye szociális otthonaiban, illetve az öregek napközi otthonában beszélgettek több száz idős emberrel. Nehéz lenne itt valameny- nyi kutatási eredményt számba venni, de talán a legfontosabbakra érdemes felhívni a figyelmet. Először is éppen a példaadás okán, a fiatal számára életmódéll, hogy miként él, viselkedik a nagyszülője. Ezért is fontos vizsgálni a témát. Érdekes módon a nemek arányában, szinte minden káros szenvedélyben a férfiak vezetnek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy éppen ez az önpusztítás már oda vezetett, hogy a két és fél millió magyar nyugdíjasnak már csak az egyharmada a férfi. A fölmérések megállapították: mennyiségileg is növekedett a szesz-, a cigaretta- és a kávéfogyasztás, pedig a fogyasztók kilencven százaléka nem élvezi, vagy nem foglalkozik a szenvedély következményeivel. A kandidátusnő megjegyezte, hogy sokan éppen az egészségügyi ismeretek hiányában válnak a szenvedély rabjává, míg mások az öregkori magányukat és tehetetlenségérzésüket akarják oldani. A kutatás eredményeinek ismertetése után egy ugyancsak sarkalatos társadalmi problémáról, az alkoholizmusról esett szó dr. Balog Miklósáénak, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság osztályvezetőjének az előadásában.
