Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 83. szám
Somogyi Néplap 1986. április 9., szerda Á Varsói Szerződés tagállamainak t IL' ' felhívása (Folytatás az 1. oldalról) Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegy- vermentes övezetek státuszának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok ellen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket, és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atamfegyvenmentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üdvözlik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetekben résztvevő államoknak — kétvagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmét arra is, hogy a Szovjetunió kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegy- vermenites övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jó- szcmszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelésének céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve e fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép-Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai aitorafegyver- mentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan • országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint., hogy nem növelik nukleáris fegyverkészleteiket és nem: cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Ernel- let az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjeddMihail Gorbacsov beszéde Togliattiban sének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelynek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomíegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódot tapasztalatokat, a heJslmiki záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az összeurópai folyamat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak j Európa államaihoz, az Egye- j ült Államokhoz és Kanada- , hoz, hogy energikusan tévé- j kenykcdjenek az európai i atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik készségüket, hogy részit vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszállnak azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezéttek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az európai atomfegyver,mentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyverektől való megszabadításához vezető úton. (Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov síkra szállt olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek lehetővé teszik, hogy már a közeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakuljon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszögezte, hogy a minőségről a jelek szerint külön törvényt kell elfogadni, mert a gyönge minőségű terméket előállító vállalatok esetében adminisztratív és gazdasági megszorításokat kell alkalmazni. Ha termékeik nem elfogadhatók, nem értékesíthetők, akkor ennek tükröződnie kell a kollektíva anyagi helyzetében, a bérszínvonalban is. lyozta az SZKP KB főtitkára. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásosságát és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modern világunk problémáinak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felismerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempontból ellentétes rendszerrel, s a béke megóvása Egy munkásnővel beszélget Mihail Gorbacsov Kujbisevben (Telefoto — AP—MTI—KS) Mihail Gorbacsov külön szólt a bírálat és az önbírálat kérdéséről. Rámutatott: ha valaki úgy véli, hogy véget ért a kongresszus, ,.kibírálták” magukat, és ez elég, akkor ki kell mondani, hogy ez nem lesz így. Számunkra a bírálat és az önbírálat nem rövid lejáratú kampány. A bírálatnak és az önbírálatnak állandó helyet kell biztosítani a társadalom életében. Mindent bírálni kell, ami zavarja a haladást,—a fejlődés meggyorsítását. Nem szabad elnézőnek lenni a hibákkal és fogyatékosságokkal szemben. Ugyanakkor azt sem szabad eltűrni, hogy a bírálat és az önbírálat egyfajta divatjelenséggé váljék. Sajnos, van, ahol ilyesmi történik: beismernek minden hiányosságot, ám a dolgok a régi módon mennek. Ezt nem szabad megengedni. A bírálat és az önbírálat cselekvést követel, s ha a hibák beismerése után nem történik meg kijavításuk, akkor ez az első jele annak, hogy nincs őszinteség, s a szavakat nem követik a tettek — hangsúReagan—Dobrinyin találkozó Az időpontról nem született megállapodás Az előre jelzett 15 perc helyett egy óra 15 percig tartott kedden a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai elnök és Anatolij Dobrinyin találkozója. Dobrinyin, akit az SZKP XXVII. kongresszusán: a Központi Bizottság titkárává választották, csaknem negyed századon át voll a Szovjetunió washingtoni nagykövete és ebben a minőségében vett most búcsút az amerikai államfőtől. Az amerikai lel koz.c.v szerint a szívélyes hangulatú megbeszélésen áttekintették a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét, időszerű kérdéseit, • beleértve a csúcstalálkozó előkészítését Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország vezetiőnek közvetlen, személyes találkozója igen fontos, időpontról azonban nem született megállapodás. Azt azonban bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter várhatóan május közepén Washingtonba látogat, hogy amerikai kollégájával, George Shultz- cal megkezdje a találkozó előkészítését. Shultz egy későbbi időpontban Moszkvába utazik az előkészítő munka befejezésére. Amerikai részről azt mondották, hogy a csúcstalálkozó elé egyik fél sem szab feltételeket. Korábban Washington álláspontja az volt, hogy a Szovjetunió „feltételt” szabott Reagan és Gorbacsov újabb találkozója elé. amikor a szovjet vezető az SZKP kongresszusán ki- j el öntette: a csúcstalálkozón érdemi előrelépést kell tenni a fontos nemzetközi kérdések, így a leszerelés egyes kérdései megoldására. Anatolij Dobrinyin átadta Reagan elnöknek azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov küldött az amerikai államfőnek. Ez értékelte a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét és rámutatott, milyen lépések szükségesek azok javítása érdekében. szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — Ez a tény azonban nem akadályoz meg bemin- ket a szembenállásból való kiút keresésében. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkataisztrófá- hoz vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lépett fel egész sor jelentős kezdeményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ott elért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. — Kétszer meghosszabbítottuk az atomrabbantások- ra kimondott egyoldalú moratóriumot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet beszüntetéséről. A nyugatnak kompromisszumos javaslatokat tettünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű kezdeményezés volt január 15-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a tömegpusztító fegyverek felszámolására-, más fegyverek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta. — Számításba vettük az európaiak aggodalmát a közepes hatótávolságú rakéták, a hadműveleti-harcászati atomfegyverek miatt és kompromisszumos változatot javasoltunk az európai övezetre, indítványoztuk, hogy kölcsönösen vonják ki a szovjet és az amerikai flottát a Földközi-tengerről. — A XXVII. pártkongresszus nemcsak jóváhagyta ezeket az intézkedéseket, hanem megvetette a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének alapjait is. — De mi a helyzet nyugaton, hiszen tőlük is közvetlenül függ a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a nemzetközi légkör javítása? Hogyan viselkedtek Genf után ? Milyen irányvonalat követnek? Előszöris, nem kaptunk kielégítő választ január 15-i nyilatkozatunkra. Az pedig, amit elküldték nekünk — kibúvás a dolog lényege alól, kísérlet arra, hogy elégedjünk meg félmegoldásokkal, ködös ígérgetésekkel. — Hány éve állítják, hogy az oroszokban nem lehet bízni, mert nem engedik meg a helyszíni ellenőrzést! Beleegyeztünk a helyszíni ellenőrzésbe. Válaszul Reagan elnök azt javasolja, hogy ne az atomrobbantások betiltását, hanem az atomfegyverek tökéletesítésének eljárását „ellenőrizzük”. Mi természetesen ezzel nem értettünk egyet. Ügy tűnik, hogy az egyetlen, ami Géniből megmaradt az amerikai kormányzatban, az csak az új találkozó az Egyesült Államok elnöke és az SZKP KB főtitkára között. Még egyszer kijelentem: a találkozó mellett vagyok, azt semmilyen előfeltételhez nem kötjük. Azt szeretnénk, hogy abban az értelemben kerüljön rá sor, ahogyan az elnökkel megállapodtunk, nevezetesen, hogy előbbre lépjünk, és a találkozó gyakorlati eredményeket hozzon a fegyverkezési hajsza beszüntetésében. — És még egyet: akkor kerülhet sor rá, ha fennmarad, ha újjászületik Genf légköre. Mert mi történik? Az Egyesült Államokban Genf után újabb erővel bontakozott ki a különféle ürüggyel és államunknak címzett sértegetésekkel átszőtt szoivjetellenes kampány. — Azután komolyabbra fordult a dolog: követelték, hogy a Szovjetunió 40 százalékkal csökkentse New York-i diplomatáinak létszámát. A Krím-félsziget partjai előtt amerikai hadihajó-egység jelent meg, támadás indult Líbia ellen. Közvetlenül moratóriumunk határidejének lejárta előtt, nyilvánvaló provokációs céllal nagy erejű atomrobbantást végeznek Névadába n. Amikor pedig azt javasoltam, hogy csupán egyetlen, de rendkívül fontos kérdésben, az atomrabbantások kérdésének megvitatásában haladéktalanul találkozzunk, 24 óra sem kellett a válaszhoz: „Nem!”. — Vajon Washingtonban azt hiszik, hogy gyenge idegzetűekkel van dolguk? Csak nem gondolják, hogy most hazárdírozhatnak? Csak nem így értelmezik az Egyesült Államokban Genf szellemét? Csak nem feltételezik, hogy nem látjuk: az éppen csak elkezdődött szovjet—amerikai párbeszédet katonai célcik megva 1 ősi tásá - naik fedezésére használják? El kell gondolkodni azon, hogy Washingtonban tulajdonképpen miként képzelik el az új szovjet—amerikai találkozót? — Mi van Nyugat-Euró- pával? Ott most azt mondj- ják: nem lehet elvinni Európából az amerikai rakétákat, mert a Szovjetunió állítólag több hagyományos fegyverrel rendelkezik. Januári nyilatkozatunkban egyértelműen javasoltuk a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését is. — Mondanak mást is: az Egyesült Államoknak az óceánon túlra kell szállítania a rakétákat, míg Moszkva mindössze Szibériába helyezi át őket, ahonnan könnyen és gyorsan visszahozhatja. Ügy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a Szovjetunió a csökkentés alá eső rakéták megsemmisítését, nem pedig valamilyen más helyre való áttelepítését javasolja. Különben, szavakban a béke, a valóságban pedig a rakéták mellett vannak. Nem tapasztalható itt komoly állásfoglalás Angliánál, sőt Franciaországnál sem. — Vagy vegyük a hadászati védelmi kezdeményezéssel szembeni magatartást. Nyu- gat-Európában számos kormány és a nagytőke is különböző ürügyekkel egyre jobban bekapcsolódik ebbe a veszedelmes tervbe, s ezzel a fegyverkezési hajsza újabb, még veszedelmesebb fordulójának részesévé válik. Végezetül, és lehetséges, hogy ez a leglényegesebb: az Egyesült Államok teljes gőzt adott az űrfegyverkezési programnak. — Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább köti magát ehhez az irányvonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző választ és nem is feltétlenül a világűrben. Jól ismerjük a modern tudomány lehetőségeit, saját lehetőségeinket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Államok meg tud tenni, mi pedig nem. Mi azonban ellenezzük ezt a választást, ellenezzük a fegyverkezés képtelen amerikai logikáját. Számunkra a kozmikus csapásmérő fegyverekre vonatkozó tilalom nem a lemaradástól való félelem, hanem a felelősségérzet kérdése. — Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném mondani: ideje már felhagyni azzal, hogy a Szovjetunióval a kapcsolatokat téves elképzelésekre, illúziókra építsék. Az egyik ilyen legveszedelmesebb illúzió, hogy a Szovjetunió békeszerető szándékát és felhívásait a gyengeség jeleneik tekintik. Egyszóval: a fegyverkezési hajszával nem őrölhetnek fel bennünket, a világűrből nem vethetnek ki, a technológiában nem kerülhetnek meg. Az effajta próbálkozásokból semmi jó nem származhat. — Mint a Központi Bizottsághoz érkező számos levélből látható, nem kevés ember aggódik: nem tör- témhet-e meg, hogy a békeszólamok és a meddő tárgyalások fedezéke mögött a Nyugat annyira előreszalad a fegyverkezésben, hogy nem marad időnk erre reagálni? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A szavak és a tettek közötti különbséget mi jól látjuk. A Szovjetunió politikáját a reális tényezők számításba vételével folytatja. Nem engedjük, hogy váratlan meglepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben bebizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihívásra. Ha szükséges, megfelelően tud válaszolni ez alkalommal is. — Természetesen senki sem várta azt, hogy programunk, a háború és fegyver nélküli világ megvalósítása, simán halad előre. Hosszú és megfeszített harc áll előttünk. Nemhogy az enyhülés, de még a szovjet—amerikai kapcsolatok melegedése sem tetszik bizonyos kör akinek. Különféle ürügyet keresnek, hogy meghiúsítsák a nemzetközi helyzet javulását, amelynek zsengéi Genf után nőttek ki. Az egész világ tudja, hogy kikről van szó. Azokról, akik kapcsolatban állnak a hadiüzlettel, akik a hadiipari komplexumot testesítik meg, azok, akik mil- liárdokat vágnak zsebre a fegyverkezési hajszáiból és a s zembenáillásból. — A kongresszuson meghatároztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni, hiszen lahetőségeimk nagyok. — Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű barátaink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek vagyunk, s ez a felelősség közös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fontos körülmény, hogy a békepoldtikát közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a béke érdekében tett elvi lépéseinket — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majd végezetül kijelentette: sohasem szabad elfelejteni, hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, népgazdaságunk fejlesztése, a szovjet állam szellemi és erkölcsi erejének növelése.
