Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 83. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 83. szám Ára: 1,80 Ft 1986. április 9., szerda Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban Á szovjet nép előtt történelmi feladat áll A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása A Varsói Szerződés tagállamai fel­hívással fordultak az európai államok­hoz, az Egyesült Államokhoz és Kana­dához. A dokumentum — amelyet a VSZ-tagállamok nevében a Bolgár Népköztársaság Külügyminisztériuma juttatott el a címzettekhez, így hang­zik: A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az európai államokhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, ami­kor Európa népei, az egész emberiség számára teljes élességgel vetődik fel annak kérdése, hogy békében éljen vagy atomháború áldozatá­vá váljék, a Varsói Szerző­dés tagállamai minden ko­rábbinál határozottabb cse­lekvést, konkrét intézkedé­seket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt nukleáris fegyverkezés — megfékezé­se, a világűrre történő ki- terjesztésének megakadályo­zása, a leszerelésre való át­térés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében. Ezzel összefüggésben tá­mogatják a Szovjetuniónak az ezredfordulóig szóló, a nukleáris és vegyifegyverek teljes és egyetemes felszá­molását célzó programját, amely előirányozza a hagyo­mányos fegyverzet és fegy­veres erők csökkentését is. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris leszerelés megva­lósítása Európa és az egész bolygó népei számára biz­tonságos világ kialakításá­hoz vezetne. Rendkívül fon­tos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesí­tése, az európai biztonság erősítése céljából a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok közepes hatótávolsá­gú rakétáinak teljes felszá­molása. A nukleáris fenyegetés elhárítására irányuló erőfe­szítések sorába tartoznak az atamfegyvenmentes öveze­teknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerző­dés tagállamai következete­sen és szilárdan síkraszáll- nak. Megállapítják, hogy az atomfegyvermentes övezetek a világ néhány térségében már politikai realitássá vál­tak. Európában atomfegyver- mentes övezetek létrehozá­sa napjainkban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes méreteket öl­tött a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, magasabb a nukleáris szem­benállás szintje, nagyobb a nukleáris háború véletlen- szerű kirobbanásának koc­kázata, mint máshol. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges álla­mok meggyőződése szerint az európai atomfegyver­mentes övezetek létrehozá­sa erősítené az ilyen öve­zetekben résztvevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a sta­bilitást és a kölcsönös bi­zalmat, hozzájárulna az eny­hüléshez való visszatérés­hez, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítésé­hez, az atomenergia békés célú felhasználásának kiter­jesztéséhez. Az atomfegyver- mentes övezetek létesítése szorosan összefügg a jó­szomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. Száimos más európai állam kormánya ugyancsak síkra- szál'l azért, hogy Európa kü­lönböző térségeiben atom­fegyvermentes övezetek lé­tesüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamen­tek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai alomfegyvermen- tes övezetek létrehozása fon­tos bizalomerősítő intézke­dési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumo­kon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításá­nak nagy jelentőséget tulaj­donít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagál­lamai ellenzik, hogy növel­jék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. Síkra- szállnak a nukleáris fegy­verek további európai tele­pítésének megszüntetéséért, azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsék a közepes ható- távolságú és taktikai atom­fegyverektől egyaránt. Ide­vágó javaslataik továbbra is érvényesek. A Varsói Szerződés tag­államai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Európa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok meg­valósítása az adott térségek államainak politikai akara­tától, közös döntésétől függ. Részükről további erőfeszí­tések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájáru­lásukat. Az atomfegyver- mentes övezetek létesítéséről szóló megállapodásoknak meg kell felelniük a nem­zetközi jog általánosan elis­mert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell biztosíta­niuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyen övezetek nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének fenntartását. (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden talál­kozott a volgai autógyár dolgozóival, Togliatti város különböző dolgozó kollektí­váinak képviselőivel. Mihail Gorbacsov ebből az alka­lomból mondott beszédében a többi között hangsúlyoz­ta: A mostani találkozó célja az SZKP XXVII. kongresz- szusáról megkezdett párbe­széd folytatása. Az SZKP és az egész szovjet nép előtt ugyanis most történel­mi jelentőségű feladat áll — a gyakorlatba kell átül­tetni a kongresszus útmuta­tásait. Az SZKP XXVII. kong­resszusán — folytatta — összegeztük az elmúlt 25 év eredményeit. Ez alatt az idő alatt minőségi változások mentek végbe a termelő­erőkben, szociális és szelle­mi vonatkozásban. A Szov­jetunió katonai-hadászati egyensúlyt hozott létre, és ezzel lényegesen korlátozta az imperialista erők lehető­ségeit egy nukleáris háború k i r óbb a n tására. Mindazonáltal a hatalmas eredmények mellett az utób­bi években észrevehető le­maradás mutatkozott a gaz­daság fejlődésében. Vonat­kozik ez a munka ütemére és a termelékenységre, a hatékonysági mutatókra és a műszaki-tudományos ha­ladás eredményeinek lassú átvételére. Lelassult az a lendület, amely a szovjet gazdaság egész korábbi fej­lődését jellemezte. A gaz­dasági gondok — mutatott rá az SZKP KB főtitkára — éreztették hatásukat társa­dalmilag is, márpedig ez a legfontosabb terület, mivel itt valósulnak meg a szo­cializmusnak, mim társa­dalmi rendszernek legmaga­sabb rendű céljai, itt érvé­nyesülnek legmagasabb ren­dű értékei, itt mutatkozik meg a legteljesebben a szo­cialista életmód emberséges és demokratikus jellege. A pártot és a népet aggo­dalommal töltötték el az el­osztás területén mutatkozó kedvezőtlen folyamatok is. Ezek lényege, hogy egyen- lősdi mutatkozott a bére­zésben, ami pedig ellentétes a szocializmus alapelvével: mindenkitől1 képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint. Egyesek jövedelme lényegesen magasabb volt, mint amennyit munkájukkal megérdemeltek. Márpedig ez tűrhetetlen a szocialista tár­sadalomban, nemcsak gaz­dasági, hanem erkölcsi meg­fontolásokból is. Mind a párt, mind a nép egyre világosabban látta, hogy gyökeres fordulatra, előre mutató változásokra, erélyes tettekre van szükség. Éppen ez a helyzetfelismerés vezetett el azokhoz a követ­keztetésekhez, amelyek az SZKP KB egy évvel ezelőtti, áprilisi ülésén kaptak hangot. Az igényesség, a bírálat és önbírálat, továbbá az égető problémák nyílt társadalmi vitájának légköre előkészítet­te a talajt a további elmé­lyült elemzéshez, a nyitások­hoz és olyan elvszerű dönté­sekhez, amelyek egyaránt jel­lemezték mind a kongresz- szust előkészítő időszakot, mind pedig a kongresszus egész munkáját. Mihail Gorbacsov a kong­resszusi határozatok megva­lósításából adódó változások méreteit érzékeltetve leszö­gezte: az elkövetkező 15 év­ben annyit kell termelni, mint amennyit a szovjet ha­talom majd 70 éves fennállá­sa alatt termelt. A társadal­mi-műszaki fejlesztés terén a feladat a termelési potenciál megkétszerezése, a termelé­kenység két és félszeres nö­velése, hogy ezen az alapon lehessen magasabb szintre emelni a nép jólétét, a je­lenleginél kétszerié :obb erő- fonás' irányaivá erre a terü­letre. A szónok ezután kifejtette, hogy mindenekelőtt a mun­kastílus es munkamódszer, a gondolkodás és a szervezés átalakítására van szükség, Ugyanis, ha mi magunk nem változunk meg, akikor sem gazdaságunkat, sem társadal­mi életünket nem tudjuk a párthatározatok szellemé­nek megfelelően átalakítani. Ebben az esetben viszont nem birkózunk meg a kitű­zött — méretüket és újsze­rűségüket tekintve példa nél­kül álló — feladatokkal sem. — Nem szabad ragaszkod­nunk a régihez, az idejét múlthoz, a megszokotthoz, a kényelmeshez. Abból kell ki­indulni, hogy az új felada­tok nem oldhatók meg a ré­gi módszerekkel és a régi hozzáállással, A másik, hason­lóan fontos kiindulópont az, hogy az átalakításokat ma­guknak az embereknek az átalakításával kell kezdeni. Világosan meg kell különböz­tetni. ki az. aki valóban át­alakul — még ha közben ese­tenként mulaszt, vagy mellé­fog is, de keresi az újat, a jobbat — és ki az, aki csak köpönyeget fordított, ám va­lójában mit sem változtatott korábbi gyakorlatán. Most már nem elég szóbeli nyilat­kozatokat tenni a párt ter­veinek támogatásáról. Gya­korlati tettekre van szükség, és másképpen kell dolgoz­nunk, mint eddig tettük — húzta alá Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kiemelte az irányítási és a gazdálkodási módszerek gyö­keres reformjának végre­hajtásával összefüggő kér­dések fontosságát, kitért az Uralmas kollektívája által elért eredményekre, a meg­lévő hiányosságokra, majd kijelentette: a gépgyártásban és más ágazatokban fellelhe­tő negatív irányzatok azzal függenek össze, hogy nem mindenhol törekednek a leg­korszerűbb technika megho­nosítására, hanem gyakran megelégednek a már meglé­vő gépek apró-cseprő javít­gatásával. A szocializmus fö­lényének nemcsak a politi­kai rendszerben, hanem a gazdasági eredményekben, az élenjáró technológiában és a kiváló minőségek elő­állításában is meg kell mu­tatkoznia. A hiányosságok éles bírá­latának célja — mondotta a szónok — nem az, hogy le­kicsinyeljük a gépgyártás­ban, a könnyűiparban, a rádióelektronikában és más területen elért hatalmas eredményeket. Most másról van szó: minden, amit az országban állítunk elő, az eddiginél magasabb színvo­nalat kell, hogy képviseljen. Egyelőre azonban ez nem így történik. A háztartási gépek esetében például meg­férnek egymás mellett az eredmények és az elmara­dottság is. Kitűnő hűtőszek­rények, mosógépek, tv- és rádióberendezések vannak, de ezek a berendezésfajták nem mindig működnek meg­bízhatóan, nem gazdaságos az energiafogyasztásuk, és nagy az anyagigényességük. A szakemberek kiszámítot­ták: a háztartási gépek kor­szerűsítése lehetővé tenné, hogy a Szovjetunióban éven­te több mint 20 milliárd ki­lowattórát takarítsanak meg. Ez majdnem kétszer annyi, mint a volgai Lenin vízi­erőmű éves termelése. íme, ezt jelenti a minőség. Ezért mondható, hogy a gyenge minőség a pazarlás legveszé­lyesebb formája. (Folytatás a 2. oldalon.) Kedvez az idő a borsó kelésének A jövő héten vetik a kukoricát Második hete hangos a határ, tizenharmadik napja dolgozhatnak a gazdaságok­ban az őszi szántások el- rmunkálásán, szórhatják a műtrágyát, vegyszerezhet- nek, vethetnek. A MÉM Repülőgépes Nö­vényvédő Szolgálatának ka­posvári bázisán elmondták, hogy már januárban fel­szálltak repülőgépeik és he­likoptereik, de egyhónapos kényszerszünetet kellett tar­taniuk. Területükön, amely egyaránt érinti Somogyot, Baranyát, Tolnát és Bács- Kiskun megyét, huszonöt gép dolgozik. Rövidesen be­fejezhetik a tavaszi műtrá­gyázást, mert a téeszekben és az állami gazdaságokban dolgoztak a földi gépek is. Az idén kevesebb megren­delést kaptak, mint koráb­ban, mert a gazdaságok költségesnek tartják a légi növényvédelmet. Rákóczi Jenőtől, a ber- zencei termelőszövetkezet elnökétől arról hallottunk, hogy április elsején kezd­hették .meg a tavaszi mun­kákat, s azóta ünnepnapo­kon és hétvégeken is dol­goznak. Sürget az őszi szán­tás lezárása, akárcsak a zab vetése, amivel még a héten végeznek, hiszen a tervezett 656 hektárból 602 hektárra már kikerült a mag. Holnap látnak a nagy munkához, a burgonya vetéséhez. Száz­négy hektáron szeretnék el­ültetni. Most készítik elő a télire elraktározott, export­ra és a hazai boltokba szánt krumpli szállítását is. A Nagyatádi Konzervgyár egyik legnagyobb zöldborsó­termesztője a kaposmérői termelőszövetkezet. Az idén tizenhét fajtát vetnek há­romszáz hektáron. Kétszáz­ötvenen már elvetették, öt- venen pedig azért végzik a jövő héten, hogy folyamatos legyen az érés. A nedves talaj, a meleg idő kedvez a kelésnek, néhány nap múl­va már kibújhatnak a haj­tások. Ha ilyen marad az időjárás, akkor a jövő hé­ten már a kukoricát is vet­hetik. Az őszi vetésű gabo­na felének gyomirtásával végeztek, s jól haladnak az őszi mélyszántás elmunká- lásával. A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinátból He­gedűs Lajos főkertész arról addtt hírt, hogy az ezerkét­száz hektáros szőlő metszé­sét már befejezték, túl van­nak a kötözés negyedén, s egy-két hét múlva hozzá­láthatnak a tervezett hat­vanhektáros telepítéshez. E munkákon hatszáz dolgozó­juk serénykedik. A gyümölcsösökben is bő­ven akad teendő. A Kutast Állami Gazaság négyszáz- húsz hektáros kertjében már befejeződött a lemosó permetezés, de még néhány napig akad metszeni való. N. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom