Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 79. szám Ára: 2,20 Ft 1986. április 4., péntek r.. Ünnep és munka Felszabadulásunk évfordulójára emlékezik az ország Kitüntetéseket adtak át — Koszorúzás Budapesten 1945 tavaszának eseményei a magyar nép történelmének jeles napjai. A felszabadulás sorsforduló, mellyel történelmi esély nyílott meg népünk és állama előtt a világ haladó erőivel való együttműködésre. A munkásosztály és pártja vezetésével begyógyítottuk a háború okozta sebeket. Rövid idő alatt százados mulasztásokat pótoltunk, kielégítettük a néptömegek elnyomott és elfojtott igényeit. Valóra váltottuk a társadalmi igazságosság legfontosabb elveit. A kezdet gyors sikere, a hatalom birtoklása sajnos illúziókat is okozott: azt hittük, az előttünk álló út simább, az előrehaladás gyorsabb lesz. Nem számoltunk, történelmi tapasztalatok híján a gazdaság és a 'társadalom törvényeinek szigorú, a tudomány és technika forradalmának hatásaival. Mai valóságunk a munkásosztály és pártja, a magyar nép, a társadalom nagy kollektív műve. Gondjaival együtt is olyan történelmi produktum és érték, amelyet szégyenkezés nélkül vállalhatunk, amit meg kell védenünk, és tovább kell fejlesztenünk. A pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat ennek a helytállási és bizonyítási szükségességnek a mi viszonyainkra alkalmazott programja. Ennek jegyében kell javítani minőségi teljesítményünket, és teljesítőképességünket, elsősorban a tudás. a szellemi kapacitás fejlesztése, a szervezési- és munkakultúra radikális javítása útján. E feladat szolgálatába kell állítanunk, s javítanunk az anyagi érdekeltség rendszerét, fejlesztenünk a társadalom demokratikus intézményeit, az irányítás rendszerét és gyakorlatát. E célokat kell szolgálnia a szocialista vállalkozások legkülönbözőbb formáinak, a nagy állami trösztöktől a vállalatokon és szövetkezeteken át, a kis- kollektívák és egyének vállalkozásáig. Erőfeszítéseink sikerességéhez elengedhetetlen az is, hogy folyamatosan megteremtsük a napi cselekvés és a hosszabb távú programok összhangját, megszüntessük a jó elvi követelmények és a mindennapi döntések ellentmondásait. Hazánk fejlett mezőgazdaságú ipari ország. Továbblépésünk kulcskérdése iparunk szelektív korszerűsítése, nemzetközi versenyképességének megteremtése azokon a .területeken, amelyeken adottságaink és lehetőségeink viszonylag kedvezőek. Az ország politikai és gazdasági stabilitásának igen fontos tényezője fejlett és eredményesen működő mezőgazdaságunk. Rövidtávú feladataink megoldása, hosszabbtávú céljaink megalapozása szempontjából meghatározó, hogy a mezőgazdaságban ebben az évben milyen teljesítményeket érünk el. A múlt évi feladatokat mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk nem tudta teljesíteni. Tudjuk: a VI. ötéves tervidőszak feltételrendszere nagymértékben igénybevette mezőgazdaságunk eszközeit, irányítóit, szakembereit és dolgozóit, kimerítette tartalékait. A feltételrendszer egyes pontokon javításra, az eszközbázis pótlásra szorul. Néhány fontos döntést már meghoztunk. Az idei feladatok nagyok, de megoldhatók. Az agrártermelés vállalkozói szervezetei — a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, háztáji gazdaságok, a termelési rendszerek és az integrátorok — életképesek és szilárdak. A tervezett terméseredményekhez szükséges anyagok és eszközök rendelkezésre állnak. Érdekeltségi rendszerünk az agrártermelésben összességében elfogadható. A siker azon múlik, hogy napról napra szakszerűen, késedelem és tétovázás nélkül megtegyük mindazt, amit a technológiai követélmények diktálnak. Äz adott helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy gazdaságaink most a lehető legnagyobb, a tavalyinál is nagyobb területen, a legalkalmasabb időben vessenek kukoricát. Mezőgazdaságunk nagyívű pályát futott be. Kivívta társadalmunk elismerését és rokomszenvét, ami fejlődésének lendítőerejévé is vált. Az elért sikereket és színvonalat azonban átértékeli az idő, de főként a közelebbi és távolabbi környezet fejlődésének új tényei és igényei. A múlt sikereiből tehát nem lehet megélni! Lehetetlen észre nem vennünk agrártermékeink versenyképességi problémáit, a viszonylag magas önköltséget, esetenként a piac által kifogásolt minőséget is. Nem vehetjük tudomásul néhány fontos termelési mutató krónikus stagnálását, a takarmányok, az energiahordozók és a melléktermékek pazarló kezelését, a megtermelt értékek veszteségeit, a túlzott állatelhullást, a termények tárolási, fel- dolgozási veszteségeit, vagy az olyan ésszerűtlen takarékosságot, amit a műtrágya, az öntözővíz, az elit vetőanyagok használatának mellőzése jelent. Mindez munkánk gyengeségeit, vagyis az emberi tényezőket minősíti elsősorban, de felveti az anyagi, pénzügyi feltételek javításának szükségességét is. Mezőgazdaságunk és élelmiszer iparunk eszköz utánpó'.Hásia « fogadható vissza tovább. Szelektív, takarékos, átgondolt, magas műszaki színvonalú fejlesztésre — de csak erre — van szükség. El kell hárítani a beruházások, az innováció elé állított pénzügyi akadályokat. Kormányzatunknak politikai és gazdasági eszközökkel segíteni kell ágazatunk felvevőpiacainak megteremtését, bővítését is. Mezőgazdaságunk és élemiszeriparunk meglévő termelőerői — elsősorban a szakemberek sok tízezres, a dolgozók milliós tömege, ezek képességei és vállalkozókedve. hazánk termékeny földje — csak így kerülnek ismét egyensúlyba az eszközökkel. Április 4. ünnep. Ezen az ünnepen — itt és ma — Magyarországon főleg a munka dolgai juthatnak eszünkbe, tehát a múltra emlékezve a jövőre gondo- lunk. Szabó István a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén. A Szabadság téren, a zászlódísz- szel övezett emlékművel szemben felsorakozott a Ma- j gyár Néphadsereg díszszázada. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, az MSZMP főtit- kára és Németh Károly fő- 1 titkárhelyettes helyezte el. A kegyelet és a megemlékezés virágait a Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Borisz Sztukalin nagykövet, Nyikita Darcsijev tanácsos, valamint Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el. Ezután az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Ünnepre készülünk. Negyvenegy éve szabadult fel hazánk. Negyvenegyedik alkalommal ünnepeljük nemzeti függetlenségünk visszanyerésének évfordulóját. Hazánkat „egy ezredévnyi szenvedésen” át — mérhetetlen nehézségek leküzdésével — a nép munkája és küzdelmei éltették, tartották fenn és vitték, előbbre. A nép évszázadokon át vívta harcát a nemzet függetlenségéért és szabadságáért. Harcban álltunk az idegen betolakodókkal, németekkel, tatárokkal, törökökkel. Keserves szabadságharcokat vívtunk a Habsburg elnyomókkal. Ebben az évszázadban — a régi uralkodó osztályok bűnéből és hibájából — két világháborúba keveredtünk. A II. világháború végén pedig a fasizmus hadszíntérré változtatta földjeinket. A hazánk felszabadításáért elesett hősök emléke előtt tisztelegve megkoszorúzták az emlékművet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. A zászlókkal díszített Hősök terén, a Magyar Hősök emlékművével szemben is katonai díszszázad sorakozott fel csapatzászlóval. A Hiiimnusiz hangjai után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa koszorúját Losonczi Pál és Lázár György helyezte el az emlékmű talapzatán. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Károly koszorúzott. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg csapatai Magyarország egész területét felszabadították a német megszállóktól, új történelem kezdődött. Nem feledjük és tisztelettel értékeljük a hazánk felszabadításában résztvevők áldozatait. Az évfordulón a magyar nép igazi barátsággal és emelkedett ünnepélyességgel fordul a szovjet nép felé. A felszabadítók emlékét nemzedékről- nemzedékre megőrzi népünk. 1945 után sok „régi magyar álom” válhatott valóra. Ami azóta megvalósult, az a magyar nép kemény munkájának eredménye. Itt a Duna—Tisza táján, ahol több mint ezer esztendeje élünk, ahol már egykoron a sírt is látni vélték, „hol nemzet süllyed el”, négy évtizede immár „új országot épít a nemzet” a mai és az eljövendő nemzedékek számára. Ezután a budapesti diplomáciai testület nevében helyezték el a kegyelet és a megetmlékezés virágait. A továbbiakban megkoszorúzták az emlékművet a társadalmi és a tömegszervezetek, valamint a magyar fegyveres erők képviselői, majd az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokságának koszorúját helyezték el. Virággal borították az emlékmű talapzatát a budapesti dolgozók, fiatalok képviselői is. A kegyeletes megemlékezés az Internacionálé hangjai után a díszszázad elvonulásával ért véget. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 41. évfordulója al- kalmábóli, eredményes szakmai és közéleti tevékenység elismeréséül, az állami és társadalmi élet különböző területein dolgozóknak és a fegyveres testületek tagjainak kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pád, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön délben, az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP Józan nemzeti öntudattal és elégedett számvetéssel gondolhatunk arra a megmásíthatatlan tényre, hogy hazánkat — a költő szavaival szólva — „kivittük a mély süllyedésből”. A tőkések, földbirtokosok Magyar- országából megteremtettük a munkások, parasztok, értelmiségiek hazáját — a Magyar Népköztársaságot. Egy viszonylag elmaradott országból a közepesen fejlett gazdasággal rendelkező országok közé emelkedtünk, úgy. hogy az iparnak és a mező- gazdaságnak számos ága a világ legjobbjai között van. Gazdagabb lett a nép is, anyagiakban, szellemiekben és az emberi kapcsolatokban egyaránt. Megőrizve hagyományos arculatukat, új vonásokat öltöttek falvaink, városaink és a bennük lakó emberek is! Nem volt könnyű az út, Az MSZMiP Központi Bizottsága nevében Kádár János és Németh Károly koszorú z. Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Katona Imre, az Elnöki Tanács tátikára. Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója tiszteletéire kitüntetési ünnepséget rendeztek tegnap Kaposváron a megyei tanács nagytermében is. Az elnökségben foglalt helyet Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, dr. Novák Ferenc megyei népfromttitkár, dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára és Mihalics Veronika, a KISZ megyei bi- zottságánák. első titkára. A résztvevők elénekelték a Himnuszt, majd a Táncsics diákszíinpad mutatta be ünnepi műsorát. Ezután dr- Kassai János, a megyei tanács vb-,titkára nyitotta meg az ünnepséget és Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi megemlékezést. Majd ezt követően dr. Gyenesei István adta át a kitüntetéseket. Az ünnepség az Internacionálé eléneklésé- vel fejeződött be. (A kitüntetettek névsorát lapunk 4. oldalán közöljük.) amelyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni nemcsak ellenfeleinkkel, a múltból örökölt elmaradottsággal, hanem saját hibáinkkal, gyengeségeinkkel, tévedéseinkkel és emberi gyarlóságainkkal is. Ezek az évtizedek az önfeláldozó harc, a fáradhatatlan munka évei voltak, de egyben olyan évek is, amelyek megmutatták, mire képes a felszabadult magyar nép. Az elmúlt négy évtizedben hatalmas útat tett meg népünk és hazánk a szocializmus útján. Büszkeséggel idézhetjük fel eredményeinket és nem feledjük, hanem számon tartjuk a harc és a munka tanulságait. Negyvenegy év alatt voltak gazdagabb és soványabb esztendők, sikerek és kudarcok is. Az április 4-i ünnep sem (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepség a Somogy Megyei Tanácson Horváth István ünnepi beszéde
