Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 98. szám
1986. április 26., szombat Somogyi Néplap 3 Szabó István Somogybán (Folytatás az 1. oldalról.) száznegyven millió forint termelési értéket állít elő húsz-huszonkét millió nyereség mellett. Tavaly azonban — mint a megyében, általában is — visszaesett az eredmény: a százharmincmilliós termelés mellett csak nyolcmillió hatszázezer forint lett a nyereségük. — Álljunk meg egy pillanatra! — szólt közbe Szabó István, mikor meghallotta, hogy 57 000 forint a tagjövedelem a gazdaságban. — Hogy áll itt a háztáji? — A szövetkezeten keresztül évente átlag nyolcmillió forint értéket, állatot és tejet értékesítenek az itt élők. A kertészeti termékekről nincs adat, azt az átúsznak adják el. Számunkra fontos, hogy támogassuk a háztáji termelést. Szólt az elnök a Lenin Tsz történelmi múltjáról, fejlődésük főbb állomásairól. Utalt arra, hogy következetesen megkülönböztetett figyelmet fordítanak a racionális földhasználatra, a föld termőképességének fokozására, az állattenyésztés gazdaságosságának üzemen belüli növelésére. Nem kisebb figyelem kíséri a pénzügyi gazdálkodást, az ésszerű takarékosságot. Vázolta a szövetkezet jövőbeni elképzeléseit is — és bár Szabó István közbe-közbe kérdezett, a tájékoztató végén két dologra volt kíváncsi: mi okozta tavaly az eredmény nagymérvű csökkenését, és mit jelent a szarvasmarha -ágázát ot érintő szabályozóváltozás, a tejprémium. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az elvonó intézkedések, a kedvezőtlen gabonatermés és a Délután ugyancsak a megye vezetőinek kíséretében a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségével találkozott. Bernáth Ferenc, a szövetség elnöke köszöntötte a vendégeket, Bogó László, a szövetség titkára tömören vázolta a megye szövetkezeti mozgalmának helyzetét. Épp olyan nyílítsággial idézte a fejliődiés vitathatatlan tényeit, mint amilyen őszintén szólt az egyre feszítőbb gondokról, a nagymértékű eredményromlásról, az áHatteayészt'és hanyatlásáról, a költségek szorító növekedéséről. Hangsúlyozta azt is, hogy a nehézségeket némiképp enyhítik, hogy most a szabályozók nem elvonó jellegűek, és érzékelhetően nagy az üzemek tenni akarása azért, hogy a VII. ötéves tervben töretlenül fejlődjön Somogy mezőgazdasága, ám ezzel együtt olyan tények is vannak, hogy további támogatásra szorul a megye. Az elnökséggel folytatott beszélgetés során Szabó István először általános, országos tapasztalatokról szólt. — A gondjaink vitathatatlanok és ismerek — mondta —, de elkeseredésre nincs ók, mert az elmúlt másfél évtizedben olyan eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság,. amire senki sem gondolt. A nehézségek, a hibák okait elemezve a tanulságokról is szólt. Kiemelte, hogy a jövő érdekében szükség van az árak, a támogatási formák javítására, és ezt az állami feladatot úgy szüksé: ges végrehajtani, hogy az 1987-es szabályozók lehetőleg már a nyáron ismertté váljanak. így kellő módon és időben felkészülhetnek az üzemek. Ám ezzel legalább egyenrangúan fontos üzemi feladatok is vannak, mint hangsúlyozta, sokkal feszesebb, következetesebb, szigorúbb üzemi vezetésre van szükség! Utalt arra is, hogy az ország három megyéjében, Borsodban, Szabolcsban és Somogybán sokasodtak meg leginkább a gondok, ezekért a térségekért a főhatóságoknak is, természetesen az itt élő megyei és üzemi irányítóknak is az átlagnál többet szükséges tenni. Tanácsként mondta a somogyiaknak, hogy a differenciált fejlesztést szorgalmazzák, arra törekedjenek, hogy ne átlagos, hanem több kiemelkedő teljesítményű szövetkezete legyen a megyének. Szabó István somogyi látogatása az elnökség tagjaival folytatott kötetlen beszélgetéssel ért véget. Négy megye népfrontvezetői tanácskoztak Kaposváron Pozsgay Imre: Ne csak jelszó legyen a fómunkaidő becsülete Baranya, Tolna, Zala, valamint Somogy népfrontvezetői, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának e megyékben dolgozó tagjai részvételével rendeztek tegnap tanácskozást Kaposváron a népfrontmozgalom időszerű feladatairól. A fórum vitavezetője Pozsgay Imre főtitkár volt, aki a tanácskozás megkezdése előtt dr. Kanyar Józsefet, a népfront országos tanácsának tagját, a honismereti mozgalom vezetőjét köszöntötte 70. születésnapja alkalmából. Vitaindítójában' elsőként anról szólt, hogy jóllehet, mindössze négy hónap telt el a Vili. népfrontkongresszus óta, a társadalmi és főként a gazdasági élet egyes új jelenségei a népfrontkongresszus állásfoglalásainak újbóli végiggondolását kívánják. Az itt megfogalmazott ajánlások érvényessége változatlan, ám az első negyedév gazdasági tapasztalatai kihatnak a népfront feladataira és munka- módszereire is. Mint mondta a gazdasági élet nehézségei még sürgetőbbé teszik a termelési szerkezet átalakítását és ezzel együtt új foglalkoztatási rendszer kidolgozását is. Ennek kapcsán említette a fő munkaidő becsületének helyreállítását szolgáló törekvéseket, hangsúlyozva, hogy e szándék hangoztatásán túl föl kell tárni azokat a mozgatórugókat, amelyek a fő- munkaidő leértékelődéséhez vezető magatartást kiváltották. Szólt arról, hogy a közkiadásokkal való kényszerű takarékosság nem sújthatja az oktatást, hiszen ez holnapi gazdasági eredményességünk fontos meghatározója. A népfront feladatai kapcsán mondotta el, hogy nő az egyesületi mozgalom súlya. A különféle egyesületek ma nem csupán a közvélemény érzékeny mérőműszerei, de új társadalmi energiák forrásai is. A népfront munkamódszerei kapcsán beszélt arról, hogy a példaadás szándékával előre nyilvánosságra hozzák országos tanácsuk üléseinek tervezett dokumentumait, így a mozgalomnak már nincs egyetlen tevékenységi formája sem, mely ne vállalná a nyilvánosságot. Az ezt követő vitában többen is szóltak arról, hogy a társadalmi közmegegyezés alapja a gazdasági helyzet javítása. Ugyancsak egyetértettek a felszólalók abban, hogy a TEHO-val kapcsolatos helyi kudarcok egyik fő tapasztalata, hogy a köz- ügyeikben is nagyobb súlyt kell kapnia a személyes meggyőzésnek. ELhangzott, hogy több figyelmet érdemelnek a tavaly megválasztott pótkép- visglők és póttanácstagok. Tisztségük formálissá válik, ha nem kapnak feladatot. Tóth Tamás barcsi pótképviselő a népfront országos tanácsának tagjaként talált megfelelő cselekvési lehetőségeket. Ö mondta el, hogy a népfrontmozgalom a közéleti- ség jó iskolája, sok fiatal azonban semmit sem tud a népfront munkájáról. Változtatni kell ezen, mert csak így állítható meg a népfrontaktívák elöregedésé. Dr. Balogh Agnes, az új megyei családvédelmi tanács elnöke szociálpolitikánk anomáliáiról szólt. Mint mondta, sok szerv sokféle címen ad segélyeket, ám nem mindig a legrászorultabbaknak. E téren gyakori a párhuzamosság és az erők elaprózása. Dr. Kanyar József a hátrányos helyzetű Dél-Dunántúli falvak fejlesztésére tett szenvedélyes hangú javaslatot. Dr. Adám Antal pécsi egyetemi professzor arról szólt, hogy az egyesületek már nem tekinthetők hobbisták gyülekezeteinek. Az ezzel kapcsolatban szükséges szemléletváltáshoz jogi garanciákra is szükség van. Egy tanács például ma nem köteles válaszolni egy városszépítő egyesület megkeresésére, mert az nem politikai szervezet, s nem is közérdekű bejelentésre jogosult magán- személy. Dr. Szita Ferenc szerint gazdasági gondjaink miatt egyre kevesebb hangsúlyt kap a közművelődés ügye, pedig gazdasági céljaink elérése elképzelhetetlen az emberek szakmai gs általános műveltségének gyarapodása nélkül. Ezt követően Pozsgay Imre válaszolt a fölvetett kérdésekre. Mint mondta a szocialista nemzeti egység érték, amelyre jövőnket alapozhatjuk. „A szocialista demokrácia akkor működik jól, ha minél több olyan ember van, akinek nincs félnivalója csak féltenivalója. Amíg aktivitás van egy társadalomban, még ha kritikus aktivitás is az, van esély az előrelépésre.” Pozsgay Imre délután a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán rendezett közművelődési fórumon vett részt. Tudományos egyesületek Marcaliban Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Üzemlátogatás, tájékoztatók jégkár együttes következménye lett az eredményromlás. Azt is megerősítették a szövetkezet szakvezetői, hogy bár itt mindig nyereséges volt a tejtermelés, a tejprémiummal még nem jutnak hozzá ahhoz a támogatáshoz, melyet korábban az ágazat kapott, és ami szükséges lenne további fejlesztéséhez. Közös, hangosan gondolkodás, jóízű párbeszéd alakult ki arról, mit is lehetne, mit is kellene tenni a mezőgazdaság további töretlen fejlődése érdekében. Ez a téma tovább folytatódott az üzemlátogatás során. A szövetkezet vendégei először az ipari üzemet tekintették meg, majd az országos hírű, sertéstörzstenyész- tő telepre látogattak el. — De szépek! Gyönyörűek! Ahogy a nagykönyvben elő van írva, olyan ez a nagyfehér állomány — így summázta véleményét Szabó István. Hasonló elismeréssel szólt a gyepként nem használható, futóhomokra telepített fenyvesről, a szövetkezetben nagy gonddal elvégzett meliorációról. — A hallottak, a látottak alapján, ennek a munkának, ezeknek a törekvéseknek a folytatására, további fejlesztésekre tudom biztatni a szövetkezetét — mondta látogatása összegezéseként Szabó István. Víz... Ilyen is, olyan is: tiszta, egészséges, vagyis iható, illetve szennyezett, fogyasztásra alkalmatlan, az élő szervezetre nézve elviselhetetlen. Hogy a jóból több. a rosszból kevesebb legyen, az utóbbit megfelelő tisztítás után visszajuttatják a körforgalomba, ahol már nem árthat senkinek. Egyre több JÓ IVÓVIZET KAPUNK. A Magyar Hidrológia Társaság megyei szervezetének rendezvényén elhangzott: csökken azoknak a somogyi településeknek a száma — az új törpevíaművdk létesítése révén —, ahol közegészség- ügyi szempontból kifogásolható az ivóvíz minősége. Előfordul azonban — erről a boglárlellei szennyvíztisztító telep üzembe helyezésekor Somogyi László építésügyi és városfejlesztési minisztertől hallottunk —, hogy jónéhány tíz—tizenöt évvel ezelőtt nyitott, egészséges ivóvizet adó knitiból ma már szennyezett, egészségre ártalmas vízhez jutnak, mert nem gondoskodtak karbantartásukról, a környezetszennyező vizek elvezetéséről. A boglárlellei létesítmény, éppen azt szolgálja ebben a Balaton-parti régióban, hogy korszerű eljárással eltávolítsák a vízből a szennyező anyagokat. Az április utolsó harmadában végre ránkköszöntött tavaszi időjárásban gyorsult a munkák üteme: NINCS MEGÁLLÁS A FÖLDEKEN. a hétvégeken. Az ünnepeken épp úgy dolgoznak a megye mezőgazdasági üzemeinek határában, mint a feketebetűs munkanapokon. S erre minden okuk megvan: a korábbi „csúszást”, mihelyt lehet, be kell hozni, hiszen például kukoricát mintegy 80 ezer, napraforgót 17 100 hektáron vetnek a somogyi gazdaságok ezen a tavaszon. Fontos politikai, gazdasági események zajlottak megyénkben a héten. Lenin születésének évfordulóján Kaposvár, a Lenin szoborcsoportnál a megye és a város vezető párt- és tanácsi testületéinek, tömegszervezeteinek képviselői helyeztek el koszorút, majd a méltató beszéd után propagandistákat tüntettek ki. A hót elején Marcaliban rendezték meg a megyei fásítási ankétot — a városban százötven—kétszázezer forintot fordítanak fásításra, ötmillió forintot a közterületek virágosítására, parkosítására —, itt az erdőművelésben, a telepítésben, a belterületi fásításban élenjárók munkáját ismerték el. A munka ünnepéhez közeledve számos somogyi munkahelyen jutalmazták a múlt évben legeredményesebben tevékenykedő közösségeket és dolgozókat. A JÓK KÖZÖTT IS KIVÁLÓ a Balaton Füscaért: a Kiváló vállalat címet tanúsító oklevelet és A nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata kitüntetést csütörtökön dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes adta át, s ebből az alkalomból a vállalat mintegy száz dolgozója részesült miniszteri, illetve vállalati kitüntetésben. Hera esz Ferenc Marcaliban, a Palota Bőrdíszműgyár Marylla Leány- vállalatánál tartotta ülését tegnap délután a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy Megyei Szervezetének Végrehajtó Bizottsága. A testület .tagjai megtekintették a vállalatnál folyó munkákat, majd a tájékoz-” tatók alapján megvitatták a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozó-ipari Tudományos Egyesület marcali üzemi csoportja, illetve a Gépipari Tudományos Egyesület mareali szervezetének tevékenységét. A BCBTE bőrdíszműipari szakosztálya három éve alakult Marcaliban, s ma már csaknem hatvan szakember vesz részt az egyesületi munkában: úgynevezett házi továbbképzéseken gazdasági alapismereteket oktatnak — havi egy alkalommal — adminisztratív dolgozóknak és műszakiaknak, •és tapasztalatcsere-látogatásokon gyarapítják ismereteiket. Jártak például a bőrdíszműgyár égyik fővárosi telepén, a Szigetvári Cipőgyárban és a Pécsi Kesztyűgyárban, a vállalat szekszárdi és sárvári gyárában pedig az üzemszervezést tanulmányozták. Rendszeres látogatói az őszi és tavaszi BNV-knek és rendezvényekkel vesznek részt a megyei műszaki és közgazdasági hónap programjában; termék- bemutatóik a városban és a megyeszékhelyen is sikert arattak. • A GTE marcali szervezetének létrehozását' főként a város, illetve a városkörnyék iparosodásának felgyorsult üteme indokolta: szükségét látták az üzemekben dolgozó szakemberek egyesületbe való tömörítésének és ezáltal főként a szakmai ismeretek bővítésének, melyre az egyesületi keretek, a rendezvények jó lehetőséget adnak. Az egyesületi tagok túlnyomó többsége a Mechanikai Művek Gyáregységében dolgozik, ezért a programok jórészt a gyáregység profiljához igazodnak. Minthogy a gyáregységben az olajkályhák gyártásával leálltak és termékszerkezet-váltásra került sor, a GTE-tagokra a jövőben az eddiginél is nagyobb feladat hárul. A testület tegnapi ülésén értékelték a megyei szervezetnek a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságával kötött együttműködési megállapodását, az eddigi végrehajtás tapasztalatait, és további feladatokról határoztak.
