Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 98. szám

Somogyi Néplap 1986. április 26.^ szombat Vállalkozás napolajozásra és tatarozásra , Elhallgatott jövedelmek nyomában Vállalkozó szelleműek va­gyunk mi, somogyiak is. Ta­valy több mint kétszáz új kisvállalkozás működéséhez adtak engedélyt megyénk­ben. A jobbnál jobb ötle­tekkel és a néha meghök­kentő elképzelésekkel előál­lók száma évről évre nő. 1982-ben alig néhányan vol­tak, január elsején pedig már nyolcszázkilencven ipari szolgáltató szakcsoportot, ön­álló vagy vállalati gazdasá­gi munkaközösséget, polgár­jogi társaságot tartottak nyilván a Pénzügyminiszté­rium Ellenőrzési Főigazga­tóságának Somogy Megyei Igazgatóságán. Mindenre van jelentkező. A múlt nyáron például Sió­fokon napolajozó géemká alakult! Különlegesnek lát­szik ez a példa, ám ez is egyfajta igényt elégít ki. És bár akadnak a vállalkozók között kalandorok, koránt­sem ez a jellemző. A somo­gyi kisvállalkozások árbevé­tele tavaly megközelítette a 860 millió forintot, ami a megye ipari termelésének körülbelül négy százaléka. Pintér Sándor, a belföldi társaságok osztályának veze­tője elmondta, hogy Somogy­bán 387 önálló gazdasági munkaközösség működik. 140 —150 csoport az építőipar­ban dolgozik: a tervezéstől a kivitelezésig mindent el­vállalnak. Amíg a nagyvál­lalatok vagy a szövetkeze­tek azért keseregnek, mert nincs megrendelőjük, addig a géemkák megállás nélkül dolgoznak. Az egyik kapos­vári kisvállalkozás^ például a balatonfüredi Marina Szálló felújítására kapott megbíza­tást. Hosszan lehetne sorol­ni azokat a nagyobb építke­zéseket, szállításodat, terve­zéseket, amelyeket a gazda­sági munkaközösségek nyer­tek el, mert olcsóbbak és gyorsabbak, mint a vállala­tok. Az önálló géemkák haszna tagadhatatlan, akárcsak az ipari szolgáltató szakcsopor­toké vagy a vállalati gazda­sági munkaközösségeké. Vég­re elült a vita az utóbbiak körül is. Egy időben sokan attól féltek, hogy a munkás a napi nyolc óra java részé­ben a géemkát készíti elő, s ezzel sokkal inkább kárt okoz, mint hasznot hoz. Van olyan somogyi gyár, ahol nem engedik a dolgozót ott géemkázni, ahol a nyolc órát tölti. Más kérdés, hogy a vgmk egyfajta -kiskapu A Tungsram RT. nagy tömegben állít elő különböző típusú fényforrásokat. Termékeik a világ számos országában ke­resettek. A PÁR 38-as típusú fényforrásból mintegy 4 mil­liót készítenek, amelynek 90 százalékait nyugati országokba exportálják. A hőmérséklet-változásokat igen jól tűrő PÁR típusú lámpák mintegy 2000 munkaórát használhatók. szerepét is betölti. Az elmúlt hónapokban több olyan munkahelyen jártam, ahol elmondták: a vgmk nélkül bizony bajban lennének. Például határidős az export- szállítás, de nyolc óra alatt nem lehet megcsinálni. Ké­zenfekvő lenne a túlóra meghirdetése, csakhogy ott gátat szab a bérszabályozás. A többlettermelés egyetlen járható útja: gyorsan meg kell alakítani egy vállalati gazdasági munkaközösséget. Mindenki jól 'jár, a vállalat vagy a szövetkezet meg a dolgozó is. — Igaz-e, hogy legendá­san sokat keresnek a géem­kák — kérdeztem az osz­tályvezetőt, aki máris ki­mutatásokat terített az asz­talra. Mint kiderült, a 7435 kisvállalkozónak a 857 mil­liós árbevételből 293 millió nettó jövedelem jutott. Át­lagot számolhi nem lehet. Vannak jól és kevésbé jól keresők, mint ahogy vannak olyanok, akiknek a jövede­lembevallása megfelel a va­lóságnak és olyanok is, akik megpróbálnak „manikűröz­ni”. A belföldi társaságok osz­tálya nem is olyan régen még csak háromtagú volt. Az átszervezést a kisvállal­kozások számának növeke­dése indokolta. Tavaly ti­zen, az idén már tizenheten ellenőrzik a vállalkozókat. Munka bőven van. A múlt évben 309 ellenőrzést tartot­tak, 209 alkalommal kény­telenek voltak jegyzőkönyvet fölvenni a szabálytalanságok miatt. Százötvenöt esetben adóhiányt állapítottak meg. Nagy Jenő Jöjjön velünk! Csak nyerhet! TURISTAUTAKON Együtt a Somogyi Néplappal — Fórum a fák alatt — Aki nyersanyagot hoz — főzhet Üjszerű kezdeményezés résztvevői lehetnek olvasó­ink május derekán. A Ter­mészetbarátok Turista Egye­sülete és a Somogyi Néplap szerkesztősége szövetséget kötött, hogy közösen egy kellemes nap élményében részesíthesse Kaposvár és a környék lakóit. Nos, úgy gondoljuk: érdemes a figye­lemre ez a program, ame­lyen nemcsak túrázni, barát­kozni, jó levegőt szívni, ha­nem még nyerni is lehet. Aki részt vesz a túrán, csak nyerhet! Még akkor is, ha rejtvénysorozatunk megfej­tése után nem mosolyog rá a szerencse. Május 18-án, vasárnap, zselici túrát szervezünk, egész napos, vál­tozatos programmal. A háti­zsákot cipelő férfiak (ámbár a reklámszatyor is megte­szi!) és a magas, sarkú cipőt ezúttal mellőző hölgyek reggel 8 órakor ,találkoznak a donneri Jókai-ligeíben. Innen az út — ha nem is egészen egyenesen — a tö- röcskei úttörőtáborba vezet. (A kerékpárokat, motorokat, autókat ezúttal pihentetni kell, hiszen gyalogtúráról van szó!) Kilenc órakor (ha odaérünk addigra) nagyon röviden (s ezt az előadó megígérte) dr. Tarján Lász- lóné környezetvédelmi tit­kár emlékezik meg a termé­szetbarát mozgalomról és a környezetvédelemről. Ezután csapatokat alakítanak, s megkezdődik p túraverseny a gyertyánosvölgyi turista­házhoz. II órakor e szép környe­zetben fórumot rendezünk a természetjárásról, a turis­tamozgalomról. A kíváncsiak a turistaegyesületek vezetőit, a megyei természetbarát szövetség képviselőit — és reméljük: más kaposvári, megyei vezetőket is megoSt- romolhatnak kérdéseikkel. (Itt osztjuk ki egyébként a rejtvényverseny díjait is, amelyeket a Természetbará­tok Turista Egyesületé és a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat ajánlott fel. Lezaj­lik a túraverseny értékelé­se is, majd fellobbannak a tüzek — persze csak a ki­jelölt helyeken. A szabad tűzhelyen ki-ki azt süt, főz magának, ami­hez kedve van, persze csak akkor, ha hoz magával nyersanyagot. Ebéd után számos gyermekjáték, sár­kánykészítés várja az apró­ságokat, s ameddig csak jól­esik: vidáman, természetsze­rető közösségben tölthetjük ezt a remélhetőleg napsüté­ses vasárnapot. REJTVÉNY (Első forduló) 1930 tavaszán a zselickis- laki Kopasz-dombon alakult meg Magyarország első vi­déki sportrepülő állomása. A törékeny siklógépek szinte csak egy ugrást tet­tek a levegőben, de akkori­ban ez nagy szenzáció volt. A dombon hangár is épült, s a helyet ezért nevezték el Hangár-dombnak. így isme­rik ma is. Négy év alatt számos fiatal sajátította el a repülés tudományát, kö­zöttük az első magyar sport­repülőnő városunk szülötte volt. Az első sportrepülőnő KÉRDÉSEINK: 1. Ki volt a repülőállomás kiképző tisztje? 2. Milyen típusú gépeken repültek? 3. iKi volt uz első sport­repülőnő? A válaszokat nyílt levele­zőlapon TÚRAREJTVÉNY felirattal kérjük május 2-ig beküldeni szerkesztőségünk címére. (Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, La tinea u. 2. Postafiók 31.) Merre tart az üdülőszövetkezeti mozgalom ? Belső-Somogy még feltáratlan Dicséretes és ésszerű vál­lalkozásba kezdett a Fo­gyasztási Szövetkezetek So­mogy Megyei Szövetsége, amikor több mint 10 évvel ezelőtt a lakásszövetkezet mintájára megalakította az első üdülőszövetkezeteket. Az 11971—81 közötti időszak­ban megalakult 5 üdülőszö­vetkezet kivétel nélkül a Balaton-parton működik. — Jelenleg több mint 300 tagja van az üdülőszövetke­zetnek — mondja L ábady Endre, lakásszövetkezeti ta­nácsos. — Ez elenyésző a körülbelül 5000-re tehető la­kásszövetkezeti tagsághoz képest, de csekély létszámuk ellenére ők is éppen olyan teljes jogú tagjai a szövet­kezeti mozgalomnak, mint az általunk szervezett laká­sok építői. — Milyen érdeke fűződik a Mészövnek az üdülőszö­vetkezetek létrehozásához? — Nem elsősorban gazda­sági érdek, hiszen az évi 24 forintos tagsági díj megál­lapítása még csak nem is sugallhatja ezt. Sokkal in­kább társadalmi érdek, a pi­henni vágyók igénye hozta létre ezt a formát. Ezzel is szerettük volna minél job­ban kihasználni a terület adta lehetőségeket, mert ott, ahol 4—5 családi ház jelle­gű üdülő megépítésére lett volna mód, a szövetkezeti forma keretében mi ennek többszörösét építettük meg. — Milyen előnyökkel és kötöttségekkel jár az üdülő­szövetkezeti tagság? — A legnagyobb előnyt abban látom, hogy a Mészöv vállalta az üdülők építésé­vel járó szervezési feladato­kat, ezzel sok utánjárástól kíméli meg a leendő tulaj­donosokat. Természetesen az építkezés után sem szűnik meg a kapcsolat. Rendszere­sen részt veszünk az évi közgyűlésen. — Gondolom, itt a kap­csolatok lazábbak, mint a szövetkezeti mozgalom egyéb területein. — Valóban nehéz a tagok összefogása, de az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ez nem akadálya a közös munkának. — Pontosan hol és hány taggal működnek a szövet­kezeti üdülők? — Fonyód-Bélatelepen van egy 25 taggal, a többi Bog- lárlellén, köztük a legna­gyobb a „Tátika” üdülőszö­vetkezet, amelynek 140 tag­ja van. — Úgy tűnik, hogy a Ba­laton egyelőre nem kínál újabb lehetőséget az üdülő- szövetkezetek megalakításá­hoz. Van-e elképzelés ennek a formának a bővítésére? — A Balaton-part zsúfolt­sága arra késztet bennünket, hogy — segítve ezzel a he­lyi tanácsok helyzetén is — inkább Belső-Somogy ma még feltáratlan területei fe­lé forduljunk. Ma még nin­csenek kiforrott elképzelése­ink, de azt hiszem, érdemes lenne foglalkozni a gondo­lattal, hogy üdülőszövetke­zeti formában például pan­ziókat, turistaházakat épít­sunk' N. Zs. AZ ÍTÉLET TÍZ ÉV FEGYHÁZ Halálfélelemben I ___________PIACI KÖRKÉP___________ V égre ártörő meleg A halálfélelem pillanatai ültek a porrogi házra. Bog­dán László nemcsak magá­val akart végezni, kötélre szánta a 11 éves Józsefet, a 9 éves Editet és a 7 éves Attilát is. A fekete műanyag zsinórok már ott lógtak a gerendán. Elsőként József nyakába került a hurok. Bogdán elvette a kisszéket, a gyermek arca elhalványo­dott, kétségbeesetten rúgka- pált. Edit eszeveszetten kia­bált. A férfi talán egy pil­lanatra ismét ember lett, s elvágta a kötelet... A bíró vaskos aktahal­mazt tesz az asztalra. — Nem volt könnyű ügy — mondja, s hangjából megérzem, bár sok mindent hallott már a tárgyalóte­remben, ezt nehezen tudja elfeledni. A harminchárom éves Bogdán Lászlóról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy törvény- tisztelő ember. Első felesége két gyerekkel költözött el tőle. Maga sem tudná meg­számlálni, hogy hány élet­társa volt. Hirtelenjében nyolc munkahelyet számol­tam össze. Tizenhét éves volt, amikor nemi erőszak kísérlete miatt tizennyolc hónap szabadságvesztésre ítélték. A tököli intézetben fejezte be az általános is­kola nyolcadik osztályát. Lo­pásért és gyermektartás fi­zetésének elmulasztásáért éveket töltött börtönben. 1985. szeptember 10-én nyílt ki utoljára előtte a vaskapu. Még aznap összeállt a há­romgyermekes özvegy Orsós Józsefnével, „vállalva” an­nak három gyermekét is. A vállalás ezúttal persze szi­dalmakat és veréseket jelen­tett. Kijutott ebből az anyá­nak is, akit a gyerekek előtt kényszerített együttlétre. A fiatal özvegynek csakha­mar elege lett a férfiból. A tragikus nap előestéjén ha­tározta el, hogy megszökik. November 13-án — úgy mondják — munkát keresni mentek Csurgóra, de Bog­dán László senkinek sem kellett. Tán efölötti bánatá­ban Bogdán jó pár féldecit öntött magába, s az asszonyt elzavarta Zákányba, hogy hivatalos pecsétet üttessen személyi igazolványába új lakhelyéről. Az özvegynek több se kellett. Mindent hát­rahagyva Nagybajomba uta­zott. Bogdán esteiig borospa­lack mellett várta asszonyát. Hiába ment a buszok elé, az nem jött. Érkezett viszont rokon, aki megsúgta: ne is várja, az többet a faluba be nem teszi a lábát. Bog­dán László úgy kilenc óra felé végleg határozott, min­denkinek meg kell halnia. A két ébren levő nagyobbik gyereknek és az alvó Atti­lának is. Könyörtelenül kö­zölte ezt. József volt az el­ső... A kisfiú szerencsével me­nekült a biztos haláltól. Bogdán pillanatnyi zavará­ban saját nyakára is hurkot húzott, de a zsinór elsza­kadt. Mintha semmi sem történt volna, úgy paran­csolt ágyba mindenkit. A két fiú az egyik ágyban, a kilenc éves kislány mellette. S ami ezek után történt, az a legelvetemültebb bűncse­lekmény. Nevelt lányát erő­szakolta meg. Az események nem ma­radhattak titokban. Bogdán László a vádlottak padjára került. A nagyatádi bírósá­gon Kállai Istvánná dr. büntetőtanácsa a 33 éves foglalkozás nélküli, bünte­tett előéletű Bogdán Lászlót a nevelése alatt álló kislány sérelmére elkövetett erősza­kos nemi közösülés, és a kiskorúak veszélyeztetésé­nek bűntettében, valamint könnyű testi sértés vétségé­ben mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül — mint többszörös vissza-- esőt — tíz év fegyházban letöltendő szabadságvesztés­re ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője az erősza­kos közösülés megállapítása alóli felmentésért fellebbe­zett. A .-három kiskorú új csa­ládra talált. Anyjuk lemon­dott jogairól, a gyerekeket az egyik rokonuk neveli. Nagy Jenő A hirtelen nyáriassá lett melegben a tegnapi kapos­vári hetipiacon végre enge­dett a helyenként még téli­es zöldségárak merevsége. Már csak egy forint volt a petrezselyem csokra és 6-ért is beszerezhettünk zsenge fe­jessalátát. A primőrárak többségét azért változatlanul a kiskereskedők diktálják. Még mindig 230 forint a pa­radicsom kilója. 10—12 a hó­napos retek csomója, s eny- nyibe kerül egy kifogástalan minőségű zöldpaprika. A ve­vőre várásban megsatnyult hegyes, erős pélldányokat da­rabonként 2—6-ért is adták. Némiképp mérséklődött ugyan a kígyóuborka ára, sokadika lévén azonban a 80 forint is túl soknak látszott. 60 forint a sóska és spenót kilója, 12-t fizettünk a zsen­ge karalábéért. A zödhagy- ma változó minőségét jól mu­tatta a 3 és 6 forint közötti váltakozó csomónkénti ár. Főzőhagymát 12-ért mér­tek, s most is volt szép' bur­gonya 6-ért. A 20 forintos fe­jeskáposzta már ritkaság- számba megy. Rossz viccre gyanakodtunk egy kis csomó fásult vegyes zöldség 10 fo­rintos ára hallatán. A Zöldért pavilonjában az egy héttel ezelőtti szemmel láthatóan megrendült állagú fejessalátát változatlan áron kínálták, megnyerték viszont az árcsatát a gombánál. 86- ért adták a sampinyont, mi­közben a kiskereskedők 100- at próbáltak kapni érte. Egyre fanyarkásabban mo­solyog a 16—20 forintos al­ma A tojásárusok tettek még egy elkeseredett kísérletet az árak felverésére, s reggel 2 forintot kéritek a rántó,Mának valóért. Jó vásárt azonban csak azok csináltak, akik 1,30—1,50-ért adták. Egy 200 forintos némaka­csa nevéhez méltóan viselte a vásárlók közönyét, annál hangosabban méltatlankodott egy kakas, hogy 180-ért el­kótyavetyélik. Egy fogravaló csirkepár 140-ért talált vevőt. B. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom