Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 97. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 25., péntek Magyar—nigériai közös közlemény Közös közlemény Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a Nigériai Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról: Nagyító alatt: a Gorbacsov-terv Biztonság vagy bizonytalanság? Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ■** Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagynak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének, a fegyveres erők főparancsnokának meghívására 1986. április 20—24. között hivatalos baráti látogatást tett Nigériában. A látogatás során Losonczi Pál koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona emlékművén, felkereste a Nigériai Szövetségi Köztársaság kijelölt új fővárosát, Abudzsát, látogatást tett a Temperance mezőgazdasági farmon. Ismerkedett a nigériai társadalmi, gazdasági fejlődés eredményeivel és az ország gazdag kulturális örökségével, meglátogatta a nemzeti múzeumot, a nemzeti színházat és a fekete-afrikai művészeti és kulturális központot. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbeszéléseken Losonczi Pál és Ibrahim Babangida véleményt cseréjt a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, különös tekintettel Európára és az afrikai földrészre. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és Nigériai Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokat, az együttműködés bővítésének, fejlesztésének lehetőségeit. Az államok közötti magas szintű találkozók, így a mostani látogatás jelentőségét hangsúlyozva, a két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy országaik baráti kapcsolata, a szuverenitás, a területi integritás, a bel- ügyeikbe való be nem avatkozás, a nemzetek egyenjogúságának tiszteletben tartása alapján mindkét nép javára kedvezően és folyamatosan fejlődnek. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatoknak, amelyek mindkét ország megelégedésére az elmúlt években dinamikusan fejlődtek és szélesedtek. Nagyra értékelték az 1980-ban létrehozott magyar—nigériai kormányközi gazdasági vegyesbizottság tevékenységét és kifejezték meggyőződésüket, hogy az a jövőben is hozzájárul a gazdasági kapcsolat tok fejlesztéséhez. Az elnökök áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok legfontosabb Az Oxford streeten bekövetkezett detonációt a közelmúlt eseményeire gondolva legegyszerűbb lenne figyelmeztetésnek minősíteni. Nyugat-Európában és főleg az Egyesült Államokban már az első pillanatokban úgy is értékelték. Hiszen kézenfekvő, sőt a Líbia elleni amerikai bombázás óta sugallt, hogy lehet számítani terrorakciókra jónéhány fejlett tőkés országban, de legfőképpen Angliában, hiszen a londoni kormány tevékenyen segítette Washingtont a Tripoli és Bengázi elleni támadáskor. Ha a mostani londoni merényletet egybevetjük Reagan amerikai elnök alig korábbi nyilatkozatával, amelyben Iránt és Szíriát is bombázással fenyegette, mondván „Líbia mellett ők a nemzetközi terrorizmus hátországai”, hát rögtön látható, hogy ürügyként nem is jöhetett volna gyorsabban terrorakció. Még szerencse, hogy a pokolgépet csütörtök hajnalra időzítették, így a még néptelen londoni belváterületeit és kifejezték reményüket, hogy a kölcsönös előnyök alapján illetékes hatóságaik és vállalataik az együttműködést tovább erősítik. Egyetértettek abban, hogy az egészségügy, az oktatás, a pénzügy és az élelmiszeripar terén már kialakított jó együttműködést fejleszteni kell és azt ki kell terjeszteni a mezőgazdaság, a vidék villamosítása, a víz- gazdálkodás, a közlekedés, a szállítás, a hírközlés, a bányászat, az építőanyagipar területére, valamint a kis- középméretű üzemekre is. Megegyeztek, hogy kölcsönösen előnyös feltételek alapján Magyarország a jövőben is részt vesz az új főváros építésében, nigériai szakemberek képzésében, Magyarország a jövőben is küld szakértőket. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a magyar szaktudás és technológia átadásának és a Nigériában működő vegyesvállalataik fejlesztésének. Méltatták a kulturális és oktatási kapcsolatok terén eddig elért eredményeket és aláhúzták, az együttműködés gazdagítására e téren is kedvezőek a lehetőségek. Az elnökök méltatták a két ország közötti egyezmények jelentőségét és kifejezték reményüket, hogy azok ösztönözni foják a gazdasági együttműködés bővítését és erősítését. Megelégedéssel állapították meg, hogy a tárgyalások eredményeként aláírásra került a műszaki-tudományos együttműködési egyezmény 1986—88. évre szóló munkaterve. Az elnökök megállapították, hogy a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben országaik álláspontja azonos, vagy közel álló. Kifejezték aggodalmukat a nemzetközi feszültség növekedése miatt, amely súlyosan fenyegeti a világbékét. Hangsúlyozták, hogy az emberiség létfontosságú érdeke megőrizni a békét, elhárítani a nukleáris háború veszélyét, megszüntetni a fegyverkezési versenyt és biztosítani a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élését. Hangsúlyozták az 1985. évi szovjet—amerikai csúcstalálkozó jelentőségét és kifejezték reményüket, hogy a két nagyhatalom belátható időn belül megegyezésre jut a leszerelésben, a termonukleáris fegyverzetek csökkenrosban senkiben nem tett kárt. Mert ha esetleg emberéletet is kioltott volna a detonáció, akkor alighanem azon töprenghettek volna a megfigyelők, hogy melyik pillanatban küldi újra az elszánt amerikai elnök gépeit a Közel-Keletre. Éppen ezért sokaknak gyanús ez a merénylet. Például maguknak a líbiaiaknak, akik pár napja kormányszinten figyelmeztettek: Nyugat- Európában bizony lehetségesek a közeljövőben terrorakciók, de azokat az amerikai és az iraeli titkosszolgálat emberei hajtják végre. Ezt a verziót is felvetették az újságírók londoni illetékeseknek, de azok elvetették ezt a lehetőséget. Pedig nagy a valószínűsége, hogy csütörtökön hajnalban valakik zavarbombát vetettek a világpolitikai színpadra. Ám a jelenlegi feszült helyzetben az ilyen zavarkeltés vagy bármilyen terrorakció beláthatatlan következményekkel járhat. A. K. tésében, a világűr militarizá- lásának megakadályozásában. Egyetértettek abban, hogy az európai biztonság és együttműködés elmélyítése, a katonai szembenállás csökkentése és a bizalom erősítése Európában a világbéke megszilárdításának fontos tényezője. Sürgették a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezését nemzetközi konferencián, valamennyi érdekelt fél részvételével. Támogatósukról biztosították egy új, igazságos nemzetközi gazdasági rend és a világ valamennyi országa gazdasági biztonságának megteremtésére irányuló törekvéseket. Hangsúlyozták, hogy elengedhetetlen szükség van a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos átrendezésére, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését gátló akadályok megszüntetésére. Nagy jelentőségűnek értékelték az "el nem kötelezett mozgalom szerepét a gyarmatosítás, valamint a faji megkülönböztetés elleni küzdelemben. Méltatták az el nem kötelezett országok erőfeszítéseit a regionális konfliktusok megoldásában, a nemzetközi béke fenntartásában és a leszerelés ügyének támogatásában. Kiemelték a mozgalom évi csúcsértekezletének jelentőségét, amelyet először tartanak Afrikában, Hararé- ban. Aggodalmuknak adtak hangot az afrikai földrész országainak válságos helyzete miatt. Reményüket fejezték ki, hogy az ENSZ^közgyűlés 1986. májusi rendkívüli ülésszaka, amely a kontinens súlyos gazdasági helyzetével foglalkozik, eredményesen és pozitívan járul hozzá az afrikai országok gazdasági pnóbllómáinak megoldásához. Az államfők elismeréssel szóltak az Afrikai Egységszervezetnek a földrész felszabadításában, az afrikai országok társadalmi és gazdasági fejlődésében, az afrikai egység megőrzésében, az apartheid elleni küzdelemben betöltött szerepéről. A két államfő aggodalmát fejezte ki a dél-afrikai térség helyzete miatt. Elítélték a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikáját, az afrikai lakosság fokozódó elnyomását, valamint nyílt katonai agresszióját és destabiliLosonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A Béke-világtanács és a nemzeti békemozgalmak tevékenységének megújításáért szállt síkra Romes Csandra, a BVT elnöke a testület csütörtökön Szófiában megkezdődött ülésszakán. A tanácskozás mintegy 600 résztvevőjét a megnyitón Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke köszöntötte. Az ülésszak résztvevőihez a világ számos vezető politikusa intézett üzenetet, így Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, Woj- ciech Jaruzelski lengyel, Raul Alfonsin argentin, Dániel Ortega nicaraguai elnök, Andreasz Papandreu görög kormányfő. Az üélsszak első munkanapján rendkívüli plenáris ülést tartottak a Líbiával vállalt nemzetközi szolidaritás jegyében, ahol a felszólalók elítélték az Egyesült Államok agresszióját. A BVT egyhangúlag elfogadott szolidaritási nyilatkozatában megbélyegezte az amerikai támadást, felszólította a világ népeit, hogy közösen zációs törekvéseit Afrika déli térségének független országai ellen. Megállapították, hogy ezek a cselekmények fenyegetik a kontinens és a világ békéjét. Hathatós nemzetközi intézkedéseket sürgettek az apartheid rezsim felszámolása érdekében. Támogatásukról biztosították a szuverenitásuk megőrzéséért küzdő frontállamokat. A két államfő síiknaszőllit az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435/1978. számú határozatának végrehajtásáért, Namíbia függetlenségének, területi sérthetetlenségének biztosításáért. Megerősítették szolidaritásukat a Délnyugat-afrikai Népi Szervezettel, amely a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselője. A nigériai államfő elismeréssel szólt a Magyar Nép- köztársaságnak a társadalmi- gazdasági fejlődésben elért eredményeiről. Nagyra értékelte hozzájárulását a nemzetközi béke megőrzéséhez, az európai biztonság megszilárdításához, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd erősítéséhez, a világ országai közötti gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés elmélyítéséhez. Nagyrabecsülését fejezte ki a fejlődő afrikai országoknak, a felszabadító mozgalmaknak nyújtott politikai, erkölcsi támogatásért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke elismeréssel szólt a Nigériai Szövetségi Köztársaságnak a gazdasági függetlenség megszilárdításában, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmében elért eredményeiről. Méltatta a Nigériai Szövetségi Köztársaság kiemelkedő szerepét, amelyet az afrikai országok felszabadításában, az afrikai egység megszilárdításában, a kontinens gazdasági felemelkedésében, az apartheid elleni küzdelemben játszik. Losonczi Pál köszönetét fejezte ki Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagynak és a nigériai népnek a számára és kíséretének nyújtott meleg, baráti fogadtatásért. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagyot, a Nigéria Szövetségi Köztársaság elnökét, a fegyveres erők főparancsnokát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Ibrahim B. Babangida vezérőrnagy, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka lépjenek fel az amerikai állami politika rangjára emelt terrorizmus ellen. Romes Csandra, a BVT elnöke a délutáni teljes ülésen kiemelte: a Béke-világtanács megítélése szerint napjainkban, a fegyverkészletek nem szűnő felhalmozá- ,sa következtében, megnövekedett a háborús veszély. E veszély elhárításához nem elegendőek egyes országok vagy országcsoportok erőfeszítései, a nukleáris háború ellen fellépő valamennyi erő összefogására, közös cselekvésre van szükség. Romes Csandra a nemzetközi békemozgalom legfontosabb feladatai közé sorolta mindenekelőtt azt a küzdelmet, amelynek célja: a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának megsemmisítése még az ezredforduló előtt. Kiemelte a világűr mi- litarizálásának megakadályozásáért vívott harc fontosságát. Síkraszállt a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáért, egyik elsődleges feladatként jelölve meg ennek békemozgalmi támogatását. Reagan amerikai elnök nemrégiben valami olyasfélét mondott, ha Földünket idegen bolygók lakóinak inváziója fenyegetné, a Szovjetunió és az Egyesült Államok minden bizonnyal igen gyorsan megtalálná a közös nyelvet. A Fehér Ház urát valószínűleg a tudományos-fantasztikus filmek ihlették meg, amikor erre a kijelentésre ragadtatta magát. A valós veszély — a rakéta-nukleáris katasztrófa — azonban nem kívülről le-- selkedik az emberiségre ... Mihail Gorbacsov főtitkár a tömegpusztító harceszközök megsemmisítését célzó indítványainak megtételekor arról beszélt, hogy a népek a kozmikus korszak új és válságos szakaszába léptek. Most kell cselekedni, amíg nem késő! Különös hangsúllyal húzta alá: a Szovjetunió anyagi és szellemi potenciálja lehetővé teszi bármilyen fegyver megalkotását, ha erre kényszerítik. De nem ezt az utat akarja járni. Mélységesen átérezve a mai és az eljövendő nemzedékek sorsáért viselt felelősségét, minden tőle telhetőt megtesz a békésebb világ megteremtéséért, a leszerelésért. A józanság, a mértéktartó realitásérzék azt diktálja: rakéta-nukleáris korunkban újszerűén, egészen másként kell megközelíteni a biztonság fogalmát, mint bármikor a múltban. A hadászati paritás jelenlegi viszonyai között a két vezető atomhatalom veszélyeztetettsége nagyjából azonos. Ám ha a nukleáris versenyfutás folytatódik, a katonai szembenállás olyan magas szintre emelkedhet, amikor az egyensúly már nem töltheti be többé fékező szerepét. Manapság abból kell kiindulni, hogy a Szovjetunió biztonsága lehetetlen az Egyesült Államok biztonsága, a Varsói Szerződés tagországainak biztonsága pedig a NATO garantált biztonsága nélkül. A szovjet leszerelési tervezetnek éppen az a legfőbb értéke, hogy a katonai konfrontáció falainak fokozatos lebontásakor minden egyes szakaszban gondosan figyelembe veszi mások jogos biztonsági érdekeit. E program egyik sarkalatos és mindmáig szenvedélyes vitákat kiváltó kérdése a nukleáris földalatti robbantási kísérletek beszüntetése. A jelekből ítélve, a Reagan- kormányzat még mindig nem hajlandó követni a Szovjetunió példáját, mondván, amíg atomfegyverek lesznek, addig folyamatosan ellenőrizni kell működési megbízhatóságukat. Persze nemcsak erről van szó. A moratórium elvetése szervesen összefügg az űrfegyverkezési program új eszközeinek kikísérletezésével. Szovjet részről nem véletlenül hangsúlyozzák az idén esedékes csúcstalálkozón a robbantások tilalmát kimondó megállapodás tető alá hozása lehetne az első legfontosabb lépés. A másik ilyen probléma az Európában ál- lomásoztatott amerikai és szovjet közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásának mielőbbi megHadijelentéseiben mindkét szembenálló fél megerősítette, hogy szerdán heves harcok folytak az iraki—iráni frónit északi szakaszán, a kurdi&ztámi hegyvidék területén. Az iráni csapatok négy jelentős iraki támadást vertek vissza ezen a területen — jelentette a Reuter bri't kezdése. Valamilyen haladásra, érdemi döntésre feltétlenül szükség van e téren, ellenkező esetben az újabb Gorbacsov—Reagan dialógus terméketlen, kandalló melletti csevegéssé válna. Kétséges azonban, az amerikai felső vezetés kész-e életben tartani Genf szellemét, s tartalommal megtölteni a néhány hónappal ezelőtt kimunkált elvi kereteket?! Nem valami biztató jel az sem, hogy Genfben, Bécsben és Stockholmban — a várakozásokkal ellentétben — változatlanul egyhelyben to- pogás tapasztalható. Amikor már-már úgy látszott, sikerül kimozdulnia a holtpontról, a nyugatiak mindig találtak valamilyen ürügyet a megoldások késleltetésére. Többnyire az esetleges fegyverzetkorlátozás ellenőrzésének nehézségeivel hozakodnak elő, sőt a fontossági sorrendeket megfordítva, mindenekelőtt erre helyezik a hangsúlyt. Pedig nyilvánvaló: ha nincs tényleges leszerelési intézkedés, akkor nincs mit ellenőrizni! És miközben folyik a róka fogta csuka, csuka fogta róka játék, a szocialista békekezdeményezések körüli manipuláció, a SALT—1 és a SALT—2 szerződések elleni áskálódás, a NATO-tagálla- mok — élükön az Egyesült Államokkal — minden irányban fokozzák katonai aktivitásukat, növelik hadiköltségvetéseiket, gyorsítják fegyveres erőik korszerűsítését. Mihail Gorbacsov joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy „a békés szavak mögött túlságosan gyakran a háborúra való készülődés politikája, az erő alkalmazásának szándéka rejtőzik’1. Egynémely nyugati hatalom obstrukciós magatartását ugyanez a szándék magyarázza a 40 ország képviselőinek ‘ részvételével zajló genfi leszerelési konferencián a vegyi fegyverek teljes eltiltásával kapcsolatosan. A szovjet javaslat szerint az ezredfordulóig, együtt az egyéb tömegpusztító eszközökkel, ezeket is meg kellene semmisíteni.) összefoglalva azt mondhatnánk: bár a genfi csúcs, az egyszerű emberek százmillióinak rokonszenvét élvező szovjet békeprogram, az SZKP XXVII. kongresz- szusának világpolitikai hatása már érezhető, a nemzetközi katonapolitikai helyzet az Egyesült Államok magatartása miatt az utóbbi hónapokban mégsem lett egyszerűbb, megnyugtatóbb. Van némi javulás, fordulatról azonban nem beszélhetünk, még kevésbé frontáttörésről. Igaza van Vagyim Zaglagyinnak, a neves szovjet szakértőnek, aki úgy véli, a világ most a háborús veszély megszüntetéséért vívott mind megfeszítettebb és szélesebb körű harc felé tart. A béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél jobban függ attól, hogy a szocialista közösség, a szocialista világrendszer milyen gyorsan és milyen hatékonyan lesz képest választ adni a Nyugat politikai, gazdasági és katonai kihívására. Serfőző László hínszoligálaiti iroda egy tehe- ráni katonai közleményre hivatkozva. A közlemény szerint az iráni egységek jelentős veszteségeket okoztak az iraki támadóknak a Sajed Han mellett lezajlott több mint hat órás ütközetben. Az iraki bombázások következtében öt személy megsebesült. Csütörtök esti kommentárunk A ROBBANÁS Készült Lagoszban, 1986. április 24-én. Megnyílt Szófiában a BYT ülésszaka Ismét heves harcok az Iraki—Iráni fronton
