Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 97. szám
1986. április 25., péntek Somogyi Néplap 3 EZÜTTAL TIZENÖTÖDSZÖR... Kiváló vállalat a Balaton Füszért KISZ-kongresszus előtt Történelmi háttér kérdésekkel Eligazították a széksorokat, népi motívumos terítővei borították a vezetőség asztalát. Köszöntő, bevezető-megnyitó, a napirend ismertetése, beszámoló, jelölőlista, küldöttek megválasztása, szavazás. Minden tervszerűért, fegyelmezetten zajlott. A szervező titkár arra gondolt: talán túlságosan is fegyelmezetten, tervszerűen, de gyorsan meg is nyugtatta magát. Amitől végül mégis tovább tartott a gyűlés — legalábbis néhányuk számára — az a szavazatszámlálási szünetben kezdődött, egy ártatlannak tűnő kérdéssel. „Most akkor kellünk vagy nem?” — kérdezte a fiatal üzemmérnök az egyik vezetőségi tagtól. S hogy nemcsak az ő fejében fogalmazódott meg a kétely, annak bizonyítékaként többen is közelebb léptek a környéken cigarettázó ifjúsági brigádtagok közül: kíváncsiak voltak a válaszra. Lehet, hogy az ilyen vagy ehhez hasonló kérdéseket más vállalatoknál, iskolákban, üzemekben nem a küldöttválasztáson tették fel, az is lehet, hogy nem a KISZ- taggyűléseken, sőt, előfordulhat, hogy hangosan ki sem mondták — de majdnem biztos, hogy mindenkinek eszébe jutott. A Mi a teendőnk? című vitairat legfontosabb elemei nem hagytak kétséget afelől, milyen is szeretne lenni a jövőben a KISZ: elkötelezettebb a párt politikája mellett. Ez világos beszéd. De az .már nem lehet egy nyilvános vd- tadokumentum dolga, hogy tisztázza — mit is jelentenek ezek a szavak, mitől is üresedik formálissá a KISZ- tagság, és mi lészen azokkal a fiatalokkal, akik — különböző okokból — nem képesek a tőlük elvárt áldozatokat meghozni teljesítménycentrikus, sorsdöntő tanulóéveikben és pályájuk kezdetén. Mi lesz a „kényszerfiata- lok”-nak titulált huszonéveik végén járó és a harmincas nemzedékkel, kihez-mihez fordulhat a KISZ-ből már kiöregedőfélben lévő, de más érdekképviseleti szerve nem lévén, „bentmaradó” műszaki értelmiségiekkel, egészségügyi dolgozókkal? És egyáltalán: miért van szükség erre a tagságritkítási és fiatalítási hullámra az ifjúsági mozgalomban? Honnan—hová ? — tart a KISZ? Egy híján harminc esztendeje, hogy zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A konszolidáció időszakában a párt élcsapat jellegű politikai ifjúsági szervezetet hívott életre. A hatvanas évekre kialakult a (jóformán napjainkig érvényes) „ha ifjúság — akkor KISZ”-jellegű, „népfrontos” ifjúsági szövetség. A hatvanas évek nemzetközi politikai és hazai változásai, a merőben új gazdaságirányítási rendszer megszületése újrafogalmazásra késztette a KISZ-szel szemben támasztott — pontosabban addig nem támasztott — követelményeket. A hetvenes évek elején a mégoly fontos és értékes program sem hozhatta meg a tényleges felelősségmegosztást, nem jöttek létre másfajta ifjúsági közösségek — sőt! Minden efféle kezdeményezést csírájában megfojtott néhány formális intézkedés és a helyi politikai irányítás ellenállása. A hetvenes évek második felében már számos döntés utalt arra, hogy rendszeresebb, fegyelmezettebb munka és ennek megfelelő számonkérésekkel is „súlyosbított” szervezeti formák jellemezzék a KISZ-t. így aztán a nyolcvanas évek elejére nem is csoda, hogy végkép kiéleződtek az újabb ellentmondások. A KISZ tevékenysége szenvedélyes — és olykor radikális változásokat követelő — viták tárgyává vált, s a vitathatatlan eredmények mellett egyre gyakrabban kerültek szóba a kedvezőtlen jelenségek, a hiányosságok. Minden korábbinál több szó esett a fiatalok előrejutásának ki- látástalanságáról, megkérdőjeleződött a diploma értéke, a szellemi munka megbecsülésének kritikájába a papír is belepirult volna, kerek-perec vélemények hangzottak el az esélykülönbségekről ... Lehetetlenné vált nem észre venni, hogy egyre több fiatal bizalma rendült meg a szervezetekben, s sokan el is fordultak minden „hivatalos” közösségtől. Nem csekélység — eleget tenni azoknak az igényeknek, amelyeket az oly sokszínű és sokrétegű ifjúság a mozgalommal szemben támaszt: a szövetség tegyen meg mindent a helyzet további romlása ellen, legyen politikus szervezet, alkosson önálló politikai erőt, kínáljon vonzó programokat. A gyűlés végeztével a megválasztott KISZ-titkár már nem tágított. Bár szemmel láthatóan az az üzemmérnök, akinek a száján kicsúszott a kérdés, már megbánta, hogy megszólalt, mert érezte, hogy idő- és energia- igényes „beszélgetést” provokált ki vele. Ha nem ok- vetetlenkedik, most ő is kifelé tolonghatna a többiekkel, de már késő volt. Próbálta elkerülni a hozzá csatlakozó brigádtagok szemrehányó pillantását, akik szintén kénytelenek voltak maradni. — Ha akarsz, KISZ-tag maradsz — kezdte a közepén a titkár. — Ha nem akarsz, csatlakozhatsz a szakszervezet ifjúsági tagozatához, lesz fiatalokat aktivizáló szervezete a Hazafias Népfrontnak is. Focizhatsz egyesületben, akkor majd a csapat színeiben éled a társadalmi életedet. A többiek csendben voltak. Az üzemmérnök is csak annyit mondott, hogy „Kösz”. Két perc múlva már senki nem volt a teremben. De másnap délben hatalmas transzparens várta az előcsarnokba belépőket: A ... Megyei Építőipari Vállalat minden fiatalját szeretettel várja a KISZ-vezetőség 24- én délután 4 órakor a nagy tanácsteremben, a „Ha van kérdésed — tedd föl!” című vitadélutánjára.” Láng Zsuzsa Hovatovább azt mondhatjuk, „haza jön” a Kiváló vállalat cím és A nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata kitüntetés a Somogy és Zala megye ellátásából oroszlánrészt vállaló Balaton Élelmiszer- és Ve- gyiáru-kereskedelmi Vállalathoz. Az előbbi címet és oklevelet az elmúlt 32 évben ugyanis most 15. alkalommal nyerték el, az utóbbinak tavaly és az idén lettek birtokosai. Az elismerésekre igencsak rászolgált a Balaton Füszjért! — erről hallottunk ezt méltatták tegnap Kaposváron, a Dorottya Szálló nagytermében azon az ünnepi munkaértekezleten, melyet az említett címek odaítélése alkalmából rendeztek. Az ünnepségen, mely a Himnusszal kezdődött, megjelent dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszter-helyettes, dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke, is. A belkereskedelmi miniszter-helyettes adta át Dévényi Zoltán igazgatónak a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ által adományozott Kiváló vállalat címet tanúsító oklevelet és A nemzetközi munkaverseny élenjáró vállalata kitüntetést. A vállalat dolgozóit és vezetőit köszöntve hangsúlyozta: — Az ellátásban és annak megszervezésében kiemelkedő, példamutató munkát végez a Balaton. Füszért. A széles körű. szocialista munkaverseny, mely tavaly az MSZMP XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére a vállalat raktárházai és fiókjai között kibontakozott, a Az anyagbeszerző az az emlber, akit mindenki szid. A kaposvári autójavító vállalatnál például szidja a szerelő,, mert nem érti, miért kelfl. egy hiányzó alkatrész miatt naphosszat csípőre tett kézzel álldogálnia, és szidja az elromlott autó tulajdonosa, mert nem hiszi el, hogy éppen ez a kis micsoda hiányzik a raktárból, amire neki szüksége lenne. Szerelem János anyaggazdász némi keserűséggel mondja ezt, majd belefog szerteágazó feladatainak felsorolásába. Két anyagbeszerző segíti a munkáját, és hogy jól dolgoznak, azt bizonyítja, hogy egyik sincs a telepen. — A jó anyagbeszerző, ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Ha hagynánk magunkat lerázni, üresen állna a raktár, a szerelők meg két műszakban ultizhatnának a műhelyekben. Három vállalat — az Autótechnika, a korábbiakhoz méltó eredményeket hozott 1985-ben is. Köszönet illeti azokat, akiknek részük volt a sikerben. Az országos elismerést a vállalati közösségek nevében Dévényi Zoltán köszönte meg. Elmondta: a VI. ötéves terv időszakában átalakultak a kereskedelmi módszerek és formák, a célok teljesítéséhez a korábbinál nehezebb feltételeknek kellett megfelelni, így is 24,5 milliárd forint értékű árut értékesítettek öt év alatt, csaknem 400 milliós nyereséget értek el, nőtt a dolgozók keresete, s a kínálatot úgy is szélesítették, hogy több mint 2,5 millió dollár értékű árucserét bonyolítottak le. Javultak a dolgozók munkakörülményei, bővült a partnerek köre, korszerűbbé vált a munka- és üzemszervezés. Elismerően szóltak a vállalat tevékenységéről a szomszédos Zalából érkezett venMobil és az Autóker — hivatott ellátni alkatrésszel az ország több mint száz autójavító vállalatát. Havonta küldjük fel az igényünket, ott számítógép dolgozza fel, oszt-szoroz, azután kapunk két listát. Egy hosszút, amelyen azt sorolják fel, mit nem kapunk, s egy rövideb- bet, hogy mit és mikor vehetünk át. Másfél méterny a lista, melyet az okos számítógép udvariasan és pironkodás nélkül összeírt. Egy-két adat belőle: 200 darab keréktő- csavar helyett három darabot adnak, ötezer fékpofaszegecs helyett 13-at lehet elvinni. Pár forintos alkatrészről van szó, s a tizenhárom daraib éppen egy fékpofa javítására elég. A többi hetet más forrásból származó szegecsekkel kell újjávarázsolni. — És itt van a gubanc — mondja az anyaggazdász. — Elhozzuk Pestről vagy a pécsi körzeti raktárból azt, amit kapunk, még meg is dégek is. Dr. Gyenesei István, a megyei pártbizottság és a megyei tanács véleményét tolmácsolva gratulált a Balaton Füszért sikeréhez: — Az eddigi elismerések folyamatos fejlődést tanúsítanak. Egyike a vállalat legfőbb erényeinek az a példás kapcsolattartás, amely nélkül aligha érhettek volna el tartósan jó eredményeket — mondta a megyei tanács elnöke. — Azért, hogy a két megye igényeit a lehető legjobban kielégítsék, bátran vállalkoznak útkeresésre, s ez a munka — nem volt. hiábavaló. Kezdeményező készség, igényesség jellemzi a vezetőket, s őket segítik a feladatukat értő és a megoldást segítő dolgozók mindkét megyében. A tegnapi ünnepségen dr. Spilák Ferenc miniszterhelyettes Kiváló munkáért, dr. Varga István, a KPVDSZ osztályvezetője szakszervezeti kitüntetéseket adott át. Dévényi Zoltán a vállalat köszönjük szépen, aztán nyakunkba vesszük a kiskereskedéseket. Természetesen kapunk szegecset, fogyasztói áron, ami 20 százalékkal magasabb, mint a nagykereskedelmi ár. Egyenes következmény, hogy drágul a javítás, kevesebb lesz az ügyfél. Azután a másik érthetetlen dolog. Egyre több társulás jön létre alkatrészraktárak létrehozására. Itt általában minden kapható, de míg egy IFA kocsiszekrény az Autó- kernél 90 ezer, ezekben a raktárakban 120 ezer forint. S hogy mit mond az a megrendelő, akinek ezt vagyunk kénytelenek beépíteni a haszonjárművébe, azt nem részletezem. A hallottak után nem nagyon értem, hogy ugyanaz az Autóker, amelyik nem ad alkatrészt a javítóüzemnek, miért ad egy másik raktárnak? Ez a közbeiktatás csak arra jó, hogy megnöveljék az árakat, amiből se ennek, se annak nincs haszna. kiváló dolgozóit köszöntötte, nyugdíjasokat búcsúztatott. Ezúttal először adták át a vállalatnál tavaly alapított Alkotói díjat Farkas Ferenc- nének, a zalaegerszegi raktárház főkönyvelőjének és Endre Istvánnak, a vállalat gazdaisági igazgatóhelyettesének, Nívódíjat Holczer Jenő, a nagykanizsai raktárház főkönyvelője és Hajdú György, a kaposvári raktárház igazgatója kapott. A munkaversenyben kiemelkedő eredményt elért zalaegerszegi raktárház Kongresszusi zászlót és Kiváló raktárház, a nagykanizsai raktárház Kiváló raktárház címet, a barcsi fiók dicsérő oklevelet kapott. A kitüntetett dolgozók és közösségek nevében Kozma István, a zalaegerszegi raktárház igazgatója mondott köszönetét az elismerésért. Az ünnepi munkaértekezlet az Internacionáléval ért véget. — Rákényszerítenek bennünket, hogy raktárkészletre dolgozzunk — folytatja az anyaggazdász —, ezt pedig csak a forgóalapunk terhére tehetjük. Mi az általános szervizszükségletet tudjuk csak megtervezni, drágább alkatrészeket nem tárolhatunk. Aztán bejön az ügyfél valamilyen egyedi problémával, persze ilyen alkatrész nincs a raktáron. Mondjuk, jöjjön vissza két nap múlva. Nyakunkba vesszük az orzágot, megszerezzük, az ügyfél meg nem jön, mert talált egy maszekot vagy valami más- megoldást. Külön izgalmat jelentenek a garanciális javítások. A törvény szerint, ha hatvan napon belül nem tudjuk elvégezni, akkor cserélni kell a gépjárműveket, senkit sem érdekel, hogy nincs hozzá alkatrész. Kötéltánc a mi munkánk, az idegek harca. Jó kapcsolatokat alakítottunk ki a különböző raktárokkal, ellátó egységekkel s ezek a kölcsönös segítségen alapuló . barátságok teszik lehetővé, hogy ha feszült légkörben is, de dolgozni tudunk. — Mi lenne hát a megoldás? — A három ellátó vállalat monopolhelyzetének megszüntetése. Ezt azonban csak központi rendelkezésekkel lehetne elérni. Mi, a kis javítóbázisok elégedetlenkedünk, de ha az Autókért kérdezik, ők is azt mondják, kész bolondok háza ez az egész. A számítógép okos masina, de esze nincs. Addig oszt, szoroz, amíg a kód- «zárnak engedik. Hiánycikk volt például a Lada vezér- műtengely. Égen-földön nincs, mondták, aztán az anyagbeszerző fölment Pestre, s vett húsz darabot. Raktárból. Sokat segítene, ha olyan számítógépek működhetnének a javítószervizekben, amelyek képesek „egymással is beszélgetni”. Ezzel csökkenthető lenne a möbili- zálatlan készlet. Mindez azonban a jövő zenéje. Egyelőre marad az „ajtón ki, ablakon be” módszer. Rlie Agnes Elkészült az új üzemcsarnok tekereselömühelye o Finommechanikai Vállalat 3. sz. gyárában. A GTT mikrohullámú tévéközvetitő láncok tekercsei készülnek. 200 különféle méretű tekercset tudnak késziteni. A közeljövőben elkészül az új impregnáló műhely, ami lehetővé teszi komplett tekercsek elkészítését is. KÉT TŰZ KÖZÖTT
