Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 3., csütörtök Átadták a művészeti díjakat Megkezdte munkáját a BKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Mint kifejtette, eez önigazgató szervezetek a kollektivitás és az egyszemélyi vezetés összehangolása alapján működnek és fejlődnek. Példaként említette a nemrégiben a kormány mellett létrehozott gazdasági tanácsot, amely nem az operatív gazdaságirányítás szerve és nem is valamiféle szuperminisztérium. A gazdasági tanács a kormány rendeletéivel azonos erejű jogszabályokat alkot. E tanácshoz tartozik a nyersanyagok, az energiaforrások, az új technológiák területe, valamint a tervezési és a piacpolitika. Elmondta, hogy az önigazgatás elve eddig csak a gazdaságot és a tudományt érintette, de az élet megköveteli, hogy fokozatosan érvényesítsék más területeken, a szellemi élet más szféráiban. Kedvező tapasztalatok gyűltek össze a társadalmi-állami módszerek felhasználásánál a kultúra és az oktatás területein. Ezek megkönnyíthetik önigazgató szervezetek létrehozását e szférákban is — mondotta Todor Zsivkov. Szólt arról, hogy az önigazgató szervezeteknek igazi árutermelőkké kell válniuk. Ezek a szervezetek a szocializmusban is érvényesülő értéktörvény és az áru- és pénzviszonyok feltételei között fejtik ki tevékenységüket. Az értéktörvény, valamint az áru- és pénzviszonyok azonban módosult formában fejtik ki hatásukat. Mindezekkel kapcsolatban kiemelte az országon belüli és kívüli verseny és konkurren- cia szerepét. Todor Zsivkov ezután szociálpolitikai kérdésekről beszélt. A bolgár párt tudatában van annak — mondotta egyebek között —, hogy a társadalmi egyenlőség szocialista formája az egyenlőségnek nem a legmagasabb rendű formája, ez felel azonban meg a termelőerők és a termelékenység jelenlegi fejlettségi fokának. Az elosztás szocialista elvének megsértése, az egyen- lősdi komoly nehézségeket teremt mind a szociálpolitika megvalósításában, mind a nevelő munkában és az ideológiai tevékenységben: stagnáláshoz, deformációikhoz vezethet. „Felül kell vizsgálni az egész bérrendszert és ki kell alakítani a bérezés olyan rugalmas módszereit, amelyek mindig biztosítják annak összhangját a valódi eredményekkel” — hangoztatta a szónok. Megállapítása szerint a szociálpolitikának olyannak kell lennie, amely nem sérti az anyagi érdekeltség elvét, „mely elv a szocializmusban meghatározó”. El kell ismerni, hogy életünk némely jelensége társadalmi torzulásra vall. Ezek mélységesen sértik a társadalmi igazságosságról és egyenlőségről alkotott elképzeléseket, gyengítik eszméink erejét és vonzását” — mondotta Todor Zsivkov, hangsúlyozva, hogy a társadalmi deformálódások elleni küzdelem nem kampány, nem egyszeri akció. A következő időszakot a BKP KB főtitkára „a szocialista demokrácia fejlesztése és kibontakoztatása új szakaszának” nevezte. Ennek egyik jellemző vonása, hogy a dolgozó kollektívákat a jövőben az általuk választott önigazgató szervek vezetik, ami minőségileg új vonás, mivel itt már nem egyszerűen a vezetésben való részvételről van szó, hanem önigazgatásról, amely „a nép nevében” gyakorolt hatalomról „a nép által” gyakorolt hatalomra tér át fokozatosan. A szocialista demokrácia kibontakoztatása érdekében több gyakorlati problémát kell megoldani. Az egyik az önigazgatás kollektív szervei kialakításának e> normális működésének biztosítása választások, illetve pályázat útján. E folyamatban jelentős szerepet kapnak a szak- szervezetek. Nekik kell biztosítaniuk a társadalmi érdekek és a személyiség jogainak érvényesülését. Az internacionalizmus elveihez híven a BKP nagy jelentőséget tulajdonít mindjén szocialista országhoz fűződő viszonya fejlesztéséhez, és el akarja mélyíteni kapcsolatait az egész nemzetközi kommunista és munkás- mozgalommal, melynek maga is része. Síkraszállt Todor Zsivkov a munkásmozgalom különböző irányzataival, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a nemzetidemokratikus, nemzeti-felszabadító mozgalmakkal és egyéb haladó mozgalmakkal való szolidaritás mellett. Változatlanul szolidáris Bulgária a fejlődő országokkal, harcukkal az imperializmus, a neokolonializmus, a növekvő fajgyűlület ellen, támogatja az új nemzetközi gazdasági rend megteremtését célzó követelésüket. Az A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusán szerdán felszólalt a szovjet pártküldöttség vezetője, Nyi- kolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Rizskov bevezetőben méltatta a testvérországok kommunista- és munkáspártjai kongresszusainak jelentős szerepét a jelenlegi döntő történelmi fordulatban, amikor az élet nagyszabású, de ugyanakkor sok mindenben azonos feladatokat állít a szocialista országok elé, amikor a testvérpártok aktívan és alkotó módon keresik ezek megoldásának hatékony útjait. Az SZKP XXVII. kongresszusán felvetett új feladatok megoldása közvetlenül összefügg a Bulgária és a Szovjetunió, az egész szocialista közösség együttműködésében rejlő óriási lehetőségek kiaknázásával. Az együttműködéshez a jelenlegi szakaszban az kell, hogy kihasználják a közös munka új változatait és formáit, keressék a hatékony megoldásokat. Ez teszi lehetővé, hogy együttműködésünket a egyenjogú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok mellett van a fejlett tőkés országokkal és síkraszáll a politikai párbeszédért, a diszkriminációtól mentes gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésért is, a békés egymás mellett élés érdekében. Megkülönböztetett figyelmet fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatokra. Politikája elvi, konstruktív és realista, a jövőben is arra irányul, hogy a jószomszédság és az együttműködés uralkodjék a két- és többoldalú kapcsolatokban. Munkálkodni fog azoknak a kezdeményezéseknek a megvalósításán, amelyek a Balkán-félszigetet atom- és vegyi fegyverektől mentes övezetté kívánják változtatni. „Itt az ideje, hogy a balkáni államok szerződést dolgozzanak ki és írjanak alá a félsziget ökológiai védelméről, és e kérdésben felhívással forduljanak az európai kontinens minden országához és népéhez” — fejezte be beszédét Todor Zsivkov. fejlődés intenzív útjára állítsuk, újabb minőségi szintre emeljük — mondotta. E munka egyik távlati iránya az, hogy az utóbbi időben a szerszámgépgyártásban, a gépkocsi-elektronikában szovjet—bolgár vegyes vállalatok jöttek létre. Ez ugyan csak az első lépés, de éppen ez teszi lehetővé, hogy kiszélesítsék és elmélyítsék a közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatokat, hatékonyan kiaknázzák a szocialista országok tudományos-műszaki potenciálját. Beszéde külpolitika részében Rizskov leszögezte, hogy a testvérpártok egységesen közelítik meg a nemzetközi élet minden alapvető kérdését. Rámutatott: korunkban a leghalaszthatatlanabb és a legfontosabb feladat az atomháború veszélyének megszüntetése. Erre irányul a szocialista országok javaslata, amelyet 1985 októberében vetettek fel a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén, mondta beszéde végén Nyi- kolaj Rizskov. A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kitüntető cimet kapta: Almási Éva, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Béres Ferenc népdalénekes, az Országos Filharmónia Liszt Ferenc-díjas és SZOT- díjas szólistája, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Csányi Árpád, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas díszlettervezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Dömölky János, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas filmrendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Gáti József színművész, a Színiház- és Filmművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészé, Illés Gyula Munkácsy Mi- hály-díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Kass János Munkácsy Mi- hály-díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház Nizsinszki- díjas és Liszit Ferenc-díjas magántáncosa, a Magyar Népköztársaság érclemes művésze, Petress Zsuzsa, a Fővárosi Operettszímház Jászai Maridíjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Redő Ferenc SZOT-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Székely Gábor, a Katona József Színház Jászai Maridíjas igazgatórendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Szokolay Sándor Kossuth- díjas, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet kapta: Blasikó Péter, a miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Csala Zsuzsa, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművésze, Cserhalmi György, a Katona József Színház Balázs Bé- la-d'í jas színművésze, Czigány Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béta-díjas filmrendezője, Decsényi János Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Rádió osztályvezetője, Demján Éva Jászai Maridíjas előadóművész, Drahota Andrea, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Fehér György, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas filmrendezője, Gyurkó Henrik, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas bábművésze, Hegedűs István Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, Horkai János, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Horváth Zoltán, a Fővárosi Operettszínház Erkel Ferenc- díjas művészeti vezetője, Iglódi István, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas főrendezője, Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Jordán Tamás, a kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze. Káló Flórián, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Kaszás Ildikó táncművész, a Magyar Állami Operaház balettmestere, Király Levente, a szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas és Juhász Gyula-díjas színművésze, Kocsis Sándor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas operatőre, Kő Pál Munkácsy Mihály- díjas szobrászművész, Lőcsei Jenő, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magántáncosa, Lugossy László, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője, Matuz István Liszt Ferenc- díjas fuvolaművész;, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozata főiskolai docense, Onczay Csaba Liszt Ferenc-díj :ís csellóművész, az Országos Filharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola egyetemi docense, Pákozdi János, a Népszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Pásztor Gábor Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, Pege Aladár Liszt Ferenc- díjas gordonművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa, Polgár László, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Révész László, a Vándor Sándor Kórus SZOT-díjas és Liszt Ferenc-díjas vezető karnagya, a Magyar Rádió osztályvezető-helyettese, Richly Zsolt, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas ra jzf i lmirendező j e, Simon Albert karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Szegedi Erika, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Szemethy Imre Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, Szenes Zsuzsa Munkácsy Mihály-díjas iparművész, Tóth István Balázs Béla- díjas és SZOT-díjas fotóművész, Würtz Ádám Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Zolnay Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője. Jászai Mari-díjat kapott: Eperjes Károly, a Katona József Színház színművésze. Gallai Judit, a Fővárosi Operettszínház magánénekese, Gáspár Sándor, a Katona József Színház színművésze, Gáti Oszkár, a Madách Színház színművésze, Hernádi Judit, a Vígszínház színművésze, Kós Lajos, a pécsi nemzeti Színház Bóbita Bábszínház művészeti vezetője, Kubik Anna, a Nemzeti Színház színművésze, Lázár Katalin, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Ó. Szabó István, a debreceni Csokonai Színház színművésze, Reviczky Gábor, a Vígszínház színművésze, Sallai Mihály, a MACIVÁ artistája, Sunyovszky Szilvia, a Madách Színház színművésze, Straub Dezső, a Vidámszínpad színművésze, Szakács Gyöngyvér, a miskolci Nemzeti Színház jelmeztervezője, Szersén Gyula, a Nemzeti Színház színművésze, Tiboldi Mária, a Fővárosi Operettszínház színművésze. József Attila-díjat kapott: Bella István író, dr. Bécsy Tamás kritikus, az ELTE BTK egyetemi tanára, Bodor Ádám író, Esterházy Péter író, Karig Sára műfordító, az Európa Könyvkiadó szerkesztője, Tarján Tamás kritikus, irodalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa, Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója, Vathy Zsuzsa író. Liszt Ferenc-díjat kapott: a Budapesti Rézfúvós Együttes. Tagjai: Farkas István Magyart Imre, Palotai István, Petz Pál, Szabó László, Berkes Kálmán klarinétművész, a Magyar Állami Operaház zenekari művésze, Drahos Béla, fuvolaművész, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának tagja. Kovács Kati előadóművész, Ladányi Andrea, a Győri Balett magántáncosa, Szenthelyi Miklós hegedű- művész, az Országos Filharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa. Erkel Ferenc-díjat kapott: Cseminczky Miklós zeneszerző, a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola tanára, Erkel Tibor zenei rendező, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya vezetője, Földes Imre zeneesztéta, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Ruitner Sándor zenei szerkesztő, a Magyar Televízió főmunkatársa, Várkonyi Mátyás zeneszerző, a Rockszínház mb. igazgatója. Balázs Béla-díjat kapott: Böszörményi Géza, a MAFILM filmrendezője, Drégelyné Vitz Éva, a Magyar Televízió díszlettervezője, Földessy Margit, a Pannónia Filmstúdió filmszínésze, Kardos Sándor, a MAFILM operatőre, Létay Vera, a Filmvilág főszerkesztője, Markovics Ferenc, a MAFILM állófotósa, Rák József, a MAFILM operatőre, Róna Péter, a MAFILM filmrendezője, Szabó Attila, a Magyar Televízió rendezője, Szabó Szabolcs, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője, Szeredás András, a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja, Szomjas György, a MAFILM filmrendezője. Munkácsy Mihály-dijat kapott: Cziráki Lajos festőművész, Györfi Sándor szobrászművész, Hideg György né Tankó Judit iparművész, a HUNGA- ROTEX ruházati formatervezője, Janáky Viktor keramikus, Kovalovszky Márta, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága művészettörténésze. Lelkes Péter ipari forma- tervező, Móré Miklós restaurátor. Nádler István festőművész. Széchenyi Lenke, az Ipar- művészeti Vállalat textiltervező iparművésze, Takács Erzsébet szobrász- művész, Váli Dezső festőművész Nyikolaj Rizskov beszéde
