Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
1986. április 3., csütörtök Somogyi Néplap 3 FÓRUM A GAZDASÁGRÓL Somogybán február 10. és 28-a között 419 gazdaságpolitikai pártnapot rendeztek. Jellemző volt a nagy érdeklődésre, hogy összesen 21 000 ember hallgatta meg a széles körű tájékoztatókat. Közülük sokan kértek és kaptak választ különböző kérdéseikre. Úgy gondoltuk: a pártnapokon felmerült legfontosabb és legtöbb embert érintő kérdések megválaszolása nagyobb nyilvánosságot is megérdemel, hiszen segítséget nyújthat az eligazodásban. Ezért a legilletékesebbek válaszait közöljük mai összeállításunkban, ezúttal is megköszönve fáradozásukat.- Felkészültek-e arra a megye téglagyárai, hogy az új hőtechnikai feltétéleknek megfelelő és elegendö mennyiségű falazóanyagot gyártsanak? ZACOMMER JÄNOS igazgató: — A vállalat már a korábbi években elkészült a fokozott hőszigetelésű Ther- moton és a Rába termékek gyártására, az igényeknek megfelelő mennyiségben. A hagyományosnak mondható téglaipari termékek kiegészítő hőszigetelő szerkezettel azonban éppúgy alkalmasak a hőtechnikai követelmények kielégítésére, mint a legkorszerűbbnek hirdetett, más falazóanyagok. A számolástól és a gondos elemzéstől függ, hogy a felhasználó melyik anyagból kívánja és tudja megépíteni az előírt hőszigetelés-értékű falazatot. E döntést segíti elő, hogy a vállalat a közeljövőben kiadványt jelentet meg, amely az általunk gyártott termékek és a szükséges kiegészítő hőszigetelő anyagok négyzet- méterre vonatkozó árát — a szállítási költségek függvényében — tartalmazza. — Mikor vórhotó gyöke- res változás a megye hir- közlésének javításában, különösen Barcs, Nagyatád és Marcali térségében? OROSZ LÁSZLÓ, a megyei tanács osztályvezetője: — A megyei tanács VII. ötéves terve a hírközlésen belül fő feladatul tűzi ki a távbeszélő-hálózat működő- képességének javítását. A kaposvári gyűjtőgóc 1988 első félév végi üzembe helyezésétől függ a belső területek telefonellátottságának javulása. Nagyatádon 2 darab 1000-es vonalkapacitású konténer telepítésére kerül sor. Az első konténer üzembe helyezése 1987 első negyedévében, távhívásba való bekapcsolása 1988 végén várható. A marcali postahivatal építése 1987-ben kezdődik és 1988 első félév végén fejeződik be. Itt egy 3000-es kapacitású helyi és 800 ívpont kapacitású helyközi központot helyeznek el. Az országos távhívó-hálózatba 1989—90-re várható a bekapcsolás. A góckörzethez tartozó települések távhívásba való bekötésére csak a következő tervidőszakban kerül sor. A barcsi posta-' forgalmi és műszaki épület megépítéséről további tárgyalások szükségesek. A város és környékének telefon- ellátásában csak a VIII. ötéves tervben várható javulás.- Várható-e __érzékelh ető javulás Somogy autóbusz-közlekedésében? DR. DE SORGO TIBOR igazgatóhelyettes: — A járművek műszaki színvonalának romlását erőfeszítésünk ellenére sem tudjuk megállítani. Lehetőségünk csak az elért színvonal megőrzésére lesz. Ezért fokozott szerepet szánunk az emberi tényezőknek. Továbbra is elsőbbséget biztosítunk a tömeges hivatásforgalmi és az alapellátottsági igények teljesítésének, a fejlesztéseket pedig sorolni fogjuk. Várhatóan bővül a helyi járatú hálózat és sor kerül új városi közlekedés szervezésére is. A helyi és elővárosi közlekedésben növeljük a nagyobb befogadóképességű és a forgalom nagyságának, jellegének jobban megfelelő típusú járművek arányát, a kiszolgálás színvonalát. Bővül a távolsági és a nemzetközi összekötettetés, a szomszéd megyékkel való kapcsolat. Űj autóbusz-állomás épül, folytatjuk a termelésirányítás, a menetjegykiszolgálás és utastájékoztatás korszerűsítését. Csökkenteni kívánjuk a munkánkban lévő hibákat, melyeket joggal kifogásolnak az utazók.- Meg tudnak-e felelni Somogy megye helyi tanácsai j^nagyobb_önálló- sággal járó, megnövekedett felelősségnek? DR. KASSAI JANOS, a megyei tanács titkára; — A helyi tanácsok az új feladatok és hatáskörök fogadásához és gyakorlásához eltérő feltételekkel rendelkeztek. Ez több tényezőtől függött: a tanács működési területének nagysága, összetettsége, a feladatok bonyolultsága, az intézmények száma, a szakigazgatási szervezet nagysága, a dolgozók felkészültsége, és sorolhatnánk tovább. A tanács tisztségviselőit és a szak- igazgatási szerv dolgozóit időben tájékoztattuk az új feladatokról; szervezett továbbképzésekkel, helyszíni segítségnyújtással felkészítettük őket. A helyi tanácsok döntő többsége folyamatosan megismerte az új feladatokat és hatásköröket: azok ellátására és gyakorlására alkalmas. Gondok elsősorban a kisebb létszámú szakigazgatási szerveknél mutatkoznak. A tanács testületi demokratizmusának továbbfejlesztése is szükségessé teszi, hogy a helyi tanácsok, a társközségi elöljáróságok és az egyes tanácstagok a megnövekedett követelményekhez igazodva még hatékonyabban lássák el feladataikat.- Mit tesz a Kaposvári Cukorgyár azért, hogy a megye mezőgazdasági üzemei növeljék a cukorrépa vetésterületét? KOVÄTS IMRE igazgató: — 1986-tól középtávra szóló, új cukorrépa-értékesítési szerződést kötöttünk a termelőkkel. Ez a korábbinál jövedelmezőbb feltételeket teremt a répatermesztés számára. A szerződés a vásárolt cukorrépához kapcsolódóan mintegy 23 százalékkal nagyobb árjellegű (ütemezési felár, minőségi felár, szerződéses felár) közvetlen bevételt biztosít a gazdaságok számára. Korszerűsítjük a cukorrépa-átvételt is. Olyan objektív minősítést kívánunk megvalósítani, amely kizárja a korábban vitára okot adó szubjektív' tényezőket. A vállalat a cukorrépa-termesztéshez szükséges speciális vető- és betakarítógépek beszerzéséhez pénzügyi segítséget nyújt, emellett a saját gépi kapacitását is növeli a betakarítás meggyorsítása érdekében.- A Balaton-parti Jeje- pülések kereskedelmi egységei zsúfoltságának enyhítésére milyen gyors és konkrét intézkedések vár- haták? DÚRI JÄNOS, a megyei tanács osztályvezetője: — Kiemelt feladat a Balaton-parti ellátás korszerűsítése, a vásárlási körülmények állandó javítása. Javaslatunkra a Belkereskedelmi Minisztérium az idén is, de a VII. ötéves tervidőszakban is kiemelt támogatást biztosít az ellátóhálózat fejlesztésére. 1986-ban már üzemelnek a gyorsfejlesztési program első konténer egységei. Kiemelkedő — országosan is egyedülálló — program keretében a Somogy megyei partszakaszon három autós bevásárlóközpont — 7000 négyzetméter alapterülettel — jelentősen javítja majd a vásárlási feltételeket. A kereskedelmi szevezetek több rekonstrukciót hajtanak végre, amelynek fontos része a Belkereskedelmi Minisztérium által a kereskedelem-technikai berendezések korszerűsítésére nyújtott csaknem 13 millió forint támogatás. Űj színfoltként jelennek meg a Szolnoki ÉLVEGY sörárusító pavilonjai a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár termékeivel.- Az elmúlt években Somogybán is számotte- vöen csökkent az állatál- lomány. Nem okoz-e ez fennakadást - esetleg hiányt - a hús-, a tej-, illetve a tojásellátásban? TÓTH KAROLY, a megyei tanács elnökhelyettese: — A megye állatállományának az utóbbi években tapasztalt csökkenése véleményünk szerint nem okoz zavart a belső ellátásban. A hús- és húskészítmény-termelés a megye lakossági igényének jelenleg mintegy négyszerese. A tej- és tejtermékellátást a Kaposvári Tejipari Vállalat országos koordinációban biztosítja. A vállalat tejfelvásárlása a csökkenő tehénállomány ellenére zavartalanul biztosítja a napi termékekkel való ellátást. Az idegenforgalmi idényen kívül még megyén kívülre is szállít tejet. A baromfihús- és tojásellátás alapvetően nem a megyei termeléstől függ. Somogy ellátását a szomszéd megyékből biztosítjuk.- Várhatók-e intézkedések a mezőgazdasági, erdészeti és faipari hulladékanyagok további hasznosítására? TAKÁCS LÁSZLÓ vezér - igazgató: — Gazdaságunkban a faipari hulladékok feldolgozását aprítéktermelés formájában megoldottuk. Az aprí- tékot belföldön energetikai célra hasznosítjuk, a felesleget pedig tőkés piacon értékesítjük. 1986-ban fejlődés várható az erdei hulladék apritékká való feldolgozásában is. Felhasználási területe azonban még nem tisztázott. Felhasználható energetikai célra, mint apríték és brikett, valamint ipari célra is.- Igazolta-e az élet a nagyszámú vendéglátó és kereskedelmi egység szer- ződéses üzemeltetésének a helyességét? DÓRI JÄNOS, a megyei tanács osztályvezetője: — A megye kereskedelmében — az országoshoz hasonlóan — jelentős forgalmi tényezőként szerepelnek az új üzemelési formákban működő kereskedelmi és vendéglátó üzletek. E formákkal főleg a kis — két-három személyes — boltok és vendéglátó üzletek működése vált gazdaságossá. Azóta a nagy alapterületű boltok, áruházak üzemeltetésére is kiterjesztették e formákat. Ezekben a boltokban jelentősen javult a választéK, nincs létszámgond és előtérbe kerültek a gazdaságossági tényezők. A kiszolgálás kulturáltsága esetenként hiányos, gyakori a vásárlók megkárosítása, lazult a bizonylati fegyelem, összességében jónak tartjuk, támogatjuk az új formák további terjedését, amelytől a lakosság jobb ellátását, kulturáltabb kiszolgálását várjuk.- Hány veszteségesen működő vállalat és szövetkezet volt 1985-ben Somogybán, mennyi a veszteség, és melyek a _fő o kok? TÓTH KAROLY, a megyei tanács elnökhelyettese: — Az élelmiszeripari ágazathoz tartozó vállalatok és állami gazdaságok nyereségesek. A tsz-iek közül 11 zárt veszteséggel. A veszteség összege 84 millió forint. Nyolc tsz saját forrásból rendezte a veszteséget, a szőlősgyöröki tsz gyorsított eljárással, a szőlőkultúrát ért fagykár miatt rendezésre került. Két szövetkezetei hagyományos veszteségrendezési eljárással felülvizsgáltunk. Mesztegnyőn a veszteség 14 696 000 forint. A kukorica kivételével 1985-ben lényeges hozamcsökkenés következett be. A növénytermelési főágazat teljesen veszteséges lett. Ebben az objektív tényezőkön kívül szerepe van az agrotechnikai fegyelem lazulásának, a szakmai munka hiányosságainak. Az állattenyésztési főágazat 1984-ben nyereséges volt, 1985-ben viszont 6,5 millió forint veszteséggel zárt. Fonyódon a veszteség 18 775 000 forint. A növény- termelés 7 millió forinttal veszteséges. Okai a magas költségráfordítás, az agrotechnikai és szakmai hiányosságok. Az állattenyésztés vesztesége 8,4 millió forint, ennek okai a magas malac- és bárányelhullás, az alacsony gyapjúhozam. Ezenkívül forgalmiadó-befizetés, készletselejtezés és leltárhiány is növelte a veszteséget.- A külföldi tőke bevonása a magyar gazdaság fejlesztésére támogatott törekvés. Van-e érdeklő- dés - illetve lehetőség — a somogyi gazdálkodó szervek részéről ilyen Jcüj- ső források igénybevéte- lére?^ MŰDIG ISTVÁN, az MNB megyei igazgatója: — A gazdaság fejlesztése érdekében több jogszabály és végrehajtási rendelkezés segíti a külföldi tőke bevonását. A megyei igazgatóságot az elmúlt időszakban több gazdálkodó szervezet kereste meg információs, konzultációs céllal a külföldi tőke bevonásának lehetőségeiről. Érdeklődést és konkrét kezdeményezést a vállalatok, szövetkezetek részéről elsősorban az ipar és az építőipar, a közlekedés és az idegenforgalom területén tapasztaltunk.- Korszerűtlen és el- avult a barcsi mentőállomás. Várható-e a közeljövőben egy új mentőbá- zis kialakítása? DR. NÉMETH JENŐ tanácselnök: — A mentőállomás eredetileg sem volt alkalmas feladatának ellátására. A környező kórházak 30 km-nél távolabb vannak, a mentő- szolgálatra tehát okvetlen -szükség van. A város vezetői 15 év óta minden középtávú tervezésnél kezdeményezték — helyi támogatással — egy új mentőállomás építését, amelynek megvalósítása az Országos Mentő- szolgálat feladata. 1986 első felében az Országos Mentő- szolgálat vezetőinek többirányú ajánlatot teszünk egy új mentőközpont kialakítására.- _ H o g ya n __segíthetnék j obban a munkahelyek a fiatal szakemberek letelepedését? BALOGH LÁSZLÓ, a megyei tanács osztályvezetője: — Somogy valamennyi foglalkoztatója adatszolgáltatásra kötelezett a fiatalok számára felajánlható munkahelyekről. Az összesítést megküldjük az iskoláknak és a munkaerő-közvetítő szerveknek. A foglalkoztatók a pályakezdő fiatalok munkába lépését igyekeznek ünnepélyessé tenni, részükre szakmunkásavató ünnepélyt (pl. FMV) és fogadási ünnepségeket (pl. Csepel Művek) szerveznek. A lehetőségeikhez képest lakásjuttatással, munkáslakás-épí- tési és vásárlási akció esetén hitellel segítik a fiatal szakemberek letelepedését. De anyagi juttatásokkal is ösztönzik és támogatják őket. (Az FMV például másfél éven belül háromszor ad fizetésemelést a pályakezdőknek.) Somogybán alacsony a felsőfokú végzettségű szakemberek aránya. Ezért fokozni kell a felsőfokú beiskolázást megyénkből, folyamatossá és tervszerűvé tenni a foglalkoztatók és a tanintézmények kapcsolatát, növelni a társadalmi-tanulmányi szerződések számát és javítani a letelepedéshez szükséges lakáshelyzetet.- Milyen intézkedéseket tesz a Kaposvári Húskombinát a sertéstartás - főleg kistermelői — támoga- tása érdekében? MAROSAN LÁSZLÓ igazgatóhelyettes : — A kistermelői sertéstartás mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében — vételár-kedvezménnyel — tenyészállat-kihelyezési akciót végzünk. Kamatmentes kölcsönre kéthónapos vemhes kocasüldőket 7000 forintért helyezünk ki a kistermelőkhöz. A vételárból darabonként 1000 forint kedvezményt adunk a szaporulat után. A minőség javítása érdekében nagy tenyész- értékű kansüldőket értékesítünk a feltételeket biztosítani tudó kistermelők részére 8000 forintos árkedvezménnyel, darabonként 6000 forintért. Évente 5000 koca- süldő és 150 kansüldő kihelyezésével számol a vállalat: ennek költsége 10 millió forint.- Mi az oka annak, hogy az állami lakások lényegesen drágábbak a magánerőbő j_ __építettekn él? Miért sok a minösé- gi hiba az állami lakásokban? SZABÓ GYULA, a megyei tanács osztályvezetője: — Az állami lakásépítés döntően teljes közművel ellátott területen, állami vállalatok kivitelezésében, iparosított technológiával és kulcsra készen valósul meg. Ezzel szemben a magánerős lakások telkei általában alacsonyabb közművesítettsé- gűek, tehát olcsóbbak. Az ilyen lakások döntő része kalákában, több év alatt készül el, a kivitelezés költségei nem egyszerre jelentkeznek, s ami még ennél is lényegesebb: a lakásárakat az építtető által végzett munka számottevően csökkenti. A lakásépítés minőségének javítása jogos társadalmi igény. Minőségi hibák azonban nemcsak az állami lakásépítésre, hanem a magánerős építésre is jellemzőek. A kivitelezés minőségének javítása érdekében a közelmúltban számos intézkedés született az építésfelügyeleti munka megerősítésére. A tanácsok mellett az Építésügyi Minőségvédelmi Intézet is hatósági jogkört kapott, nőtt a helyszíni vizsgálatok, intézkedések száma. Azt reméljük, hogy ezek eredményeként a közeljövőben javul a kivitelezés minősége.- Különösen o Balaton- parti településeken mind nagyobb méreteket ölt a valuta feketekereskedelem. Megteremthetők-e azok az objektiv és szubjektív feltételek, amelyek- kel gátat lehet vetni e társadalomra veszélyes folyamatnak ? MŰDIG ISTVÁN, az MNB megyei igazgatója: — E témával szorosan ösz- szeíügg a Népszava március 7-i a „Hogyan lehetne letörni az árakat” című cikke. A kormányzati szervek (Pénügyminisztérium, Belkereskedelmi Minisztérium) a Magyar Nemzeti Bank bevonásával dolgoznak a devizagazdálkodással kapcsolatos új jogszabály megalkotásán, amelynek tervezetét a közeli napokban terjesztik a Gazdasági Bizottság elé. Várható, hogy a bank sajtó- tájékoztatót tart az idegen- forgalmi szezon előtt.- Milyen iskolai, illetve diákotthoni beruházások várhatók a demográfiai hullám levezetésére? SÓTONYI SÁNDOR, a megyei tanács osztályvezetője: — A nagy létszámú korosztályok iskozátatási feltételeinek megteremtése elsőrendű feladat, mégpedig úgy, hogy az oktatás-nevelés színvonala tovább ne romoljon, és az általános iskolát végzők középfokú iskoláztatásának aránya 96—98 százalékban fenntartható legyen. Az általános iskolákban és a középfokú iskolákban egyidőben lesz magas a tanulói létszám. Fel kell számolni a tanterem és egyéb helyiségek hiányát, csökkenteni a váltakozva használt helyiségek, a szükségtantermek igénybevételét, az iskolák zsúfoltságát. Alapvető követelmény, hogy a helyi tanácsok megépítsenek 129 általános iskolai osztálytermet, 12 napközis termet, 5 konyhát, éttermet, 16 tornatermet. A nagy létszámú korosztályok további demográfiai hulláma 1988 őszétől érkezik a középfokú intézményekbe, és a jelenlegi 12 500-ról 16 000— 16 500-ra nő. A tanácsoknak 130 középiskolai tantermet, 96 tanműhelyi munkahelyet, 240 kollégiumi helyet és legalább 4—6 tornatermet kell megépíteniük. A legkritikusabb helyzetben a középiskolai kollégiumi helyek és a gép-műszer ellátás van.- Milyen elképzelések vannak a gyógyidegenforgalom fejlesztésére? (Igái. Csokonyavisonta, Csisztapuszta) DÓRI JANOS, a megyei tanács osztályvezetője: — Igáiban 1986-os indítással két év alatt megvalósul a Danubius Gyógyüdülő Vállalat beruházásában, külföldi hitelfelvétellel egy gyógyszálloda, amely gyógyászati és üdülési feladatot is ellát. A DRW — az OVH-val és a megyei tanáccsal közösen — országos pályázatot ír ki az igali fürdő fejlesztésére. A pályázatok elbírálását követően várható döntés. Csokonyavisontán új fedett medence épül, valamint egy új sportmedence. Ezt követően lezárják a régi egységet. Elkészült a csisztapusz- tai fürdő komplex fejlesztési terve, amely megközelítően 40 millió forintos beruházást igényelne. Pillanatnyilag azonban a fejlesztés pénzügyi fedezete nincs meg.
