Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 89. szám
1986. április 16., szerda Somogyi Néplap 3 Latinca-emlékülés Kaposváron Ernst Thälmann Az elvbarátnak, a harcostársnak írott Gábor Andor- sorok ma is pontosan kifejezik viszonyunkat La tinea Sándorhoz: „Időben tőle egyre távolabb, lélekben egyre közelebb, emléke bennünk nemcsak megmarad, de nőve nő ..Múltjának, értékes forradalmi örökségének egy szeletét vizsgálta még újra a megye a. Gábor Andor-i sorok szellemében, Lati ruca-képünk árnyalása és gazdagítása céljából. Tegnap az oktatási igazgatóságon rendezett tudományos emlékülés feladata volt ez a forradalmár születésének századik évfordulóján. Megnyitó szavaiban az európai haladás fő vonalához kapcsolta a Tanácsköztársaság eseményeit s Latinra Sándornak, az időközben példaképpé és ballada! hőssé is vált forradalmárnak a tevékenységét Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. A Táncsics diákszínpadnak ez alkalomra összeállított műsora után dr. Ká- vássy Sándor, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanára tekintette át a Somagyban mártírhalált halt forradalmár életét Laítincát már ifjan — szülővárosában, Aradon — hamar elragadták a XX. század modern átalakításán munkálkodó gondolkodók művei. Az iskolai stúdiumok helyett sokat olvasott: Marxot, Kauts- kyt, Jászi Oszkárt, de élénken vonzotta a költészet, az írás és a versmandás is. Már ekkor látszott, hogy merész fantáziájú, a szocális igazságosság iránt elkötelezett ifjú. 1905-ben romániai utazása során nagy hatással volt rá kanstanzai találkozása a Patyomkin páncélos föllázadt matrózaival. Később gazdag tapasztalatokat szerzett, és szélesedett világlátása német- és francia- országi utazásain is. 1910- ben lett tagja a magyarországi szociáldemokrata pártnak. Az 1918. évi őszirózsás forradalom idején a szociáldemokrata irányítású Országos Földmunkásszavet- ségben dolgozott, s innen érkezett Somogyba 1919 januárjának derekán, mint a somogy—tolnai kerület titkára. Munkássága szerteágazó, munkatempója szinte követhetetlenül nagy, befolyása a megye sorsának alakítására egyre növekszik. A cselédek érdekképviseletének na;gy hatású szószólója volt. Somogyi fellépése után hamarosan igen kedvező föltételeket sikerült kiharcolnia a munkáltatóktól. A megyében ekkor 35 ezer szegényparaszt földigénylő élt, és legalább 300 ezer kataszteri holdra lett volna szükségük. A földosztás is megindult, s áprilisban Da- tinca már a Tanácsköztársaság megyei hatalmi szervének, a direktóriumnak a vezetőjeként intézkedett ennek folytatásáról. Végül is több mint 20 ezer holdat osztottak ki. A munkát a Tanácsköztársaság leverése után nem folytathatták. De — ahogy az előadó fogalmazott —: „egy okosabb mezőgazdasági politika előtt hagyta nyitva az ajtót.” Tevékenysége átfogta, a mindennapi élet legkisebb zugait is : szorgalmazta a hadiözvegyek és árvák ügyének rendezését, új, kedvező föltételeket csikart ki a summás aratóknak. Amikor június 8-án a' Kormányzótanács megyei biztosa lett, így nyilatkozott: „Én nem lehetek diktátora, hanem csak harcosa Somogy vármegyének.” Egy tevékeny, csak a köz és sosem a maga hasznát tekintő puritán ember élete szakadt meg a fehérterrorista különítmények brutális föllépése nyomán 1919. szeptember 17-én. Milyen volt egyénisége, világképe, hogyan őrizzük alakját eml ékezetün kb en ? Erre kerestek választ az emlékülés korreferátumaiban Tóth Ilona, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola adjunktusa, dr. Andrássy Antal, a megyei levéltár igazgatóhelyettese, Szabó György, az oktatási igazgatósáig tanszékvezetője és Bongor János szakfelügyelő. Az utókor — film, képek, szobrok — robusztus testalkatú férfiúként őrzi emlékét, pedig inas, energikus, a közepesnél éppen valamivel magasabb ember volt. Sokirányú munkája mellett szívesen foglalkozott az ifjúsággal, egyebek között tervezetet készített a kaposvári ifjúmunkások foglalkoztatására és szakszerű nevelésére. A Tanácsköztársaság vénbe fojtásával, az elfogott, megkínzott és kivégzett Latinodnak — és munkatársadnak — földi maradványai azóta is ismeretlen helyen pihennek. A tudományos tanácskozás .méltó befejezéséül Zátonyi László, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője egy Latincáról szóló középiskolás pályázat eredményhirdetését jelenhette be. Szép feladat az utódoknak számba venniük az elődök országépítő, hasznos munkáját. A somogyi földmunkások élén című pályázatra a legjobb munkát Káplár Norbert barcsi gimnazista nyújtotta be. Második lett Szakály László, a barcsi erdészeti és vízügyi szakközépiskola tanulója. Díjat nyert még Pintér Éva gép- és gyorsírótanuló és Tóth Agnes siófoki gimnazista közösen írt pályamunkájukkal. A díjakat Bánné Varga Valéria, a megyei KISZ-bizottság titkára adta át. Vízügyi találmány bemutatója ötletes találmányt: önműködően vezérelt folyadékszivattyút mutatott be kedden a vízügyi vállalatok, üzemek, intézmények szakembereinek Szolnokon a Kö- zép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság. A Benkővári Imre elektromérnök nevéhez fűződő találmány lényege, hogy a vezérlőberendezés teljesen automatizált, üzembiztos, elejét veszi az üresjáratoknak, így jelentős üzemelési költséget takarít meg. A berendezés univerzális jellegű, felhasználható közműépítésekhez, kábelcsatornák, munkaárkok, mély fekvésű területek, pincék, alagsorok víztelenítésére, mező- gazdasági és ipari víztározók folyadékszintjének állandósítására. Álló, áramló vagy nyomás alatt lévő víz szivattyúzására egyaránt alkalmas. A találmány hasznosítására már több vállalat jelentkezett. Önhordó sátorgarázsok Újfajta, úgynevezett önhordó sátorgarázsok sorozat- gyártását kezdte meg a Budapesti HAFÉM Ipari Szövetkezet. Az önhordó sátorgarázs nagy előnye, hogy a ponyva nem feszül a jármű lemezére, a takaró alatt széljárás van, így az autó szárazon tárolható. Az idén a szövetkezet a belkereskedelem megrendelésére 5000 darabot készít a kocsivédő sátorgarázsból, de ha igény van rá, ennek többszörösét is képes termelni. Jelenleg négy kócsltípushoz, a Ladához, a Skodához, a Daciához és a Wartburghoz gyártanak sátorgarázst, de már a harmadik negyedévtől megkezdik a 126-os Fiathoz, a Trabanthoz és a Zastavához alkalmas garázsok készítését, A szövetkezet e legújabb termékének előállításához hazai alapanyagokat használ fel és saját készítésű szerszámot alkalmaz. A bárhol gyorsan felállítható sátorgarázsok iránt külföldön is érdeklődnék. 1886. április 16-án a hamburgi > óváros egy régi házában látta meg a napvilágot Ernst Thälmann, a német és a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló vezetője. .Fiatal korában iskolába járt és segített pénz keresni a családfőnek. Nagyon érdekelte a történelem, természetrajz, néprajz, számtan és a sport, viszont „a legkevésbé, inkább csöppet sem voltam a vallástól elragadtatva” — írja a fogságban följegyzett emlékezéseiben. A társadalmi és szociális különbségekre már gyermekként felfigyelt, és a szülők magyarázata; a szegények és gazdagok életének különbsége isten rendelése, nem nyugtatta meg. A hamburgi kikötőmunkások 1896-os sztrájkja, a franciaországi Dreyíuss-per, a búr háború voltak azok az események, amelyek serdülő éveiben felkavarták. Nem tanult szakmát és szülei csak hosszas könyörgés után engedték ipariskolába járni. Tizenhat éves volt, amikor megelégelte szülei által diktált életmódot, elhagyta a szülői házat. Alkalmi kikötőmunkásként kereste kenyerét. A hamburgi kikötőben csakhamar két dolgot tanult meg: az ifjúmunkásokat rosszabbul fizetik, mint a felnőtteket; a szervezett munkások kevésbé kiszolgáltatottak, mint a szervezetlenek. E két tapasztalat birtokában jutott el a szocialista munkásmozgalomhoz. 1903. május 15-én lett tagja a szociáldemokrata pártnak, 1904-tben pedig belépett a Német Szállítómunkások Szövetségébe. Jelentős munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelkezett, amikor 1915-ben behívták katonának. 1918. november 11-én, a fegyverszünet megkötésének napján szerelt le, és érkezett haza néhány társával Hamburgba. Thälmann nem tért vissza a szo- ciáldemokra párt soraiba, hanem Németország Független Szocialista Pártjához csatlakozott, ' és csakhamar pártja hamburgi csoportjának elnöke lett. A forradalmak és a szocializmus ügyének szószólója. Szembeszállt azokkal, akik kétségbe vonták a Magyarországi Tanács- köztársaság létjogosultságát. A kommunistákkal vállvetve küzdött a Szovjetunió védelméért. Szervezte az „El a kezeket Szovjetoroszországtól” mozgalmat, forradalmár matrózok és kikötőmunkások közreműködésével megakadályozta, hogy a lengyel—orosz frontra irányuló, a lengyeléknek küldött fegyverszállít- mányokat Hamburgba behajózzák. Az ő szervező munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 1920 decemberében Németország Független Szocialista Pártjának balszárnya egyesült a német kommunista párttal. Erőteljes tömegpártként létrejött Németország Egyesült Kommunista Pártja. Thälmannt 1921. január 15-én a kommunista párt hamburgi szervezetének elnökévé választották. 1921. júliusában részt vett a Komintern III. kongresz- szusán. Élete nagy élménye, hogy találkozott Leninnel. Thälmann a húszas években a párton belül eredményesen vette föl a harcot a „baloldali” csoportosulások szélsőséges törekvései ellen, és igyekezett a növekvő fasiszta veszéllyel az egységfront-politikát is szembeállítani. De fontosnak tartotta a munkásság fegyveres erejének megszervezését is. Egyik életrehívója a Vörös Frontharcos Szövetségnek. 1925-től pártjia elnöke, miajd birodalmi képviselő volt. A Komintern VI. kongresz- szusán a világpárt végrehajtó bizottságának tagjául választották. így módjában állt nemzetközi fórumon is felhívni a figyelmet a fasizmus veszélyére. Az 1932-es esztendő Németországban az antifasiszta harcok jegyében telt el. S bár az 1932. november 6-i választások után a német kommunisták 100 képviselővel vehettek részt a birodalmi gyűlés munkájában, a fasizmus uralomra jutásának nem tudtak gátat vetni. 1933. január 30-án Hitler Adolf kapott kormányalakítási megbízatást, március 5-ére új választásokat írtak ki. Február 27-én még megjelent Thälmann Nyílt Levele a Szász- országi Munkás Újságban, amelyben minden antifasiszta erőt harcba szólít, másnap viszont már letartóztatá- si parancsot adtak ki ellene. Március 5-én a választásokon még mindig 81 mandátumot nyert a kommunista párt, de Hitler egymás után oszlatta fel a pártokat, a szakszervezeteket. Kommunisták és szociáldemokraták, ha nem akartak a fasizmus áldozataivá válni, emigrációba kényszerültek. Thälmann a hazai illegális munkát választotta. Nem sokáig maradt szabadon: 1933. március 3-án letartóztatták. Életének utolsó tizenegy esztendejében a fasiszta diktatúra foglya volt. Amikor a fasizmus már a vesztes fél volt, Hitler főhadiszállásán újra napirendre tűzték a még élő kommunisták és szociáldemokraták megsemmisítésének programját. Himmler hozta szóba és Hitler mondta ki az utolsó ítéletet: „Thälmann kivégzendő.” A naptár 1944. augusztus 14-ét mutatott Augusztus 17-én Thälmannt a Gestapo a bautzeni koncentrációs táborból Buchen- waldba szállította. Augusztus 18-án tíz perccel éjfél után a láger krematóriumának udvarában egy SS kommandó agyonlőtte. Thälmann, akinek születése 100. évfordulóját ünnepeljük, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló személyisége volt. Személyiség abban az értelemben, ahogy ő maga is megfogalmazta : „A személyiség megjelölést akkor kell valakire alkalmazni, ha olyan embert akarunk jellemezni, aki az átlag fölé emelkedik, és erejét népe szolgálatába állítja.” Szabó Ágnes Helytállnak a versenytárgyaláson Kétszer annyi lakást újítottak fel 35 ezer virág Marcali utcáira A Marcalin átutazók szívesen gyönyörködnek a parkokban, s a dicsérettel sem fukarkodnak. Ez az együk, és nem is akármilyen névjegye a marcali költségvetési üzemnek. A városi tanács feladatainak megoildásáiban, a tervek megvalósításában nagy a szerepe ennek az üzemnek, melyet a folyamatos fejlődés, a termelési érték állandó növekedése, az egyre eredményesebb gazdálkodás jellemez. A két évvel ezelőtt átadott szép irodaház a teleppel és a tavaly megépült üvegház a város szélén található. Kiss Jánosné, a költségvetési üzem gazdasági vezetője készségesen segít abban, hogy megismerjem: mit jelent az ő kommunális és építőipari tevékenységük a város számára. — Événte 35 ezer egy-, illetve kétnyári virágot ültetünk ki. összesen 204 ezer négyzetméternyi területet gondozunk Marcaliban és Bizében. A legnagyobb figyelmet a Berzsenyi, a Béke és a 'kórházparkra, az ifjúsági ház környékére fordítjuk. Természetesen munkánk a pénzügyi lehetőségek függvénye. Büszkék vagyunk rá, hogy évek óta nő a virágosított terület. — Mit jelent az új üvegház a változatosság szempontjából? — Arra törekszünk, hogy minél több fajta virágot ültessünk ki. Most például több a muskátli, mint eddig volt. Van már cserepes virág, vágott szegfű, gerbera, kála. Ebből el is adunk itt, a kertészetben. Az a tervünk, hogy a piacon nyitunk egy virágüzletet. Marcali szebbé tételét szolgálja a nópfrontbizott- ság és a költségvetési üzem május elsejére befejeződő közös akciója. A marcaliak az asztalosműhelyben készült száz virágládát üresen vagy fodros petúniával, muskátlival beültetve vehetik meg az ablakba, az erkélyre a városkép szépítése érdekében. A központban lévő állami lakásokba térítés nélkül adják. A lakásokból és a közüle- tektől szinte menetrend szerint szállítják el a szemetet Marcaliban. így csak annyi fejlesztést terveznek az idén, hogy a megépülő új lakásokat is bekapcsolják a szolgáltatásiba. A város 529 állami lakásának karbantartása, felújítása, 162 lakás és kilenc közűiét központi fűtése szintén a költségvetési üzemre hárul. — Mindenki tudja, hogy a marcali állami lakások jó állapotban vannak. Több mint 75 százalékuk gázfűtéses. A. VI. ötéves tervben a tervezett 196-mál jóval több, összesen ■ 388 lakást újítottunk fel. Az idén nagy ‘figyelmet fordítunk a komfort nélküli lakásokra, a felújítandó 19 lakás mintegy egyharmada ilyen. Erre több mint három és fél millió jut. A költségvetési üzem csaknem 14 millió forint értékű kommunális tevékenységet tervez erre az évre. Az építőipari ennél jóval nagyobb, várhatóan 28 millió lesz. Ebből egymillióra rúg a -más vállalatoknak, intézményeknek vállalt munka. — Az az igazság, hogy most már menni kell az építőipari munka után magyarázta a gazdasági vezető. — Versenytárgyaláson veszünk részt, s igyekszünk azt elnyerni. Az . idén gondot okoz az indulás. Ennek talán az az oka, hogy később véglegesítik a tanácsi terveket, mint az üzemünknek erre szüksége volna az a.nyagmegrendelés, a szervezés miatt. A legnagyobb értékű megbízatásuk tizenöt szövetkezeti lakás szerkezetének megépítése. Ez hat és fél millió forintot tesz ki. Hárommilliós munkájuk a ,tanácsház felújítása. Kétmillióért vállalták az öregek napközi otthonának felújítását, másfél millióért a sportszékház régi részének rendbetételét. Érdemes még megemlíteni a táskái művelődési otthon átalakítását és a kéthelyi iskola bővítését. — Természetes, hogy elsődleges feladatunk a tanács intézményeinek karbantartása, felújítása, az általuk megrendelt kisebb beruházások megvalósítása. Ha még marad a teljesítő- képességünkből, csak akkor vállalunk építést másaknak is. Miivel az üzemünk' részben nyereségérdekeltségű, erre szükségünk is van a saját fejlesztések — így a te- lepépítés, az új gépek beszerzése — fedezésére. Tavaly sok gépet szereztek be, s az idén is jut ilyen célra kétmillió forint. Ebből Robur buszt, Multicar locsoló-seprő, hóékéző gépkocsit vásárolnak. Az utóbbi lesz az első Marcaliban. Szeretnénk még egy Nysa gépkocsit is beszerezni, ha ■ sikerül. — Üzemünk közvetlen kapcsolatban áll a lakossággal — mondta Kiss Jánosné. — Éppen ezért az állami lakások karbantartásától a szemétszállításig mindenben igyekszünk úgy ellátni feladatainkat, hogy a lehetőség szerint jogos panasz, reklamáció ne forduljon elő. vagy legalábbis is csekély számban. Az üzem társadalmi munkát is végez a városért, ez tavaly 120 ezer forint értékű volt. Lajos Géza
