Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 89. szám

1986. április 16., szerda Somogyi Néplap 3 Latinca-emlékülés Kaposváron Ernst Thälmann Az elvbarátnak, a harcos­társnak írott Gábor Andor- sorok ma is pontosan kife­jezik viszonyunkat La tinea Sándorhoz: „Időben tőle egyre távolabb, lélekben egyre közelebb, emléke ben­nünk nemcsak megmarad, de nőve nő ..Múltjának, értékes forradalmi öröksé­gének egy szeletét vizsgálta még újra a megye a. Gábor Andor-i sorok szellemében, Lati ruca-képünk árnyalása és gazdagítása céljából. Teg­nap az oktatási igazgatósá­gon rendezett tudományos emlékülés feladata volt ez a forradalmár születésének századik évfordulóján. Meg­nyitó szavaiban az európai haladás fő vonalához kap­csolta a Tanácsköztársaság eseményeit s Latinra Sán­dornak, az időközben példa­képpé és ballada! hőssé is vált forradalmárnak a tevé­kenységét Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára. A Táncsics diákszínpad­nak ez alkalomra összeállí­tott műsora után dr. Ká- vássy Sándor, a Nyíregyhá­zi Tanárképző Főiskola ta­nára tekintette át a So­magyban mártírhalált halt forradalmár életét Laítincát már ifjan — szülővárosában, Aradon — hamar elragad­ták a XX. század modern átalakításán munkálkodó gondolkodók művei. Az is­kolai stúdiumok helyett so­kat olvasott: Marxot, Kauts- kyt, Jászi Oszkárt, de élén­ken vonzotta a költészet, az írás és a versmandás is. Már ekkor látszott, hogy merész fantáziájú, a szocális igazságosság iránt elkötele­zett ifjú. 1905-ben romániai utazása során nagy hatással volt rá kanstanzai találkozá­sa a Patyomkin páncélos föllázadt matrózaival. Ké­sőbb gazdag tapasztalatokat szerzett, és szélesedett vi­láglátása német- és francia- országi utazásain is. 1910- ben lett tagja a magyaror­szági szociáldemokrata párt­nak. Az 1918. évi őszirózsás forradalom idején a szociál­demokrata irányítású Or­szágos Földmunkásszavet- ségben dolgozott, s innen érkezett Somogyba 1919 ja­nuárjának derekán, mint a somogy—tolnai kerület tit­kára. Munkássága szerte­ágazó, munkatempója szinte követhetetlenül nagy, befo­lyása a megye sorsának ala­kítására egyre növekszik. A cselédek érdekképviseleté­nek na;gy hatású szószólója volt. Somogyi fellépése után hamarosan igen kedvező föl­tételeket sikerült kiharcol­nia a munkáltatóktól. A megyében ekkor 35 ezer szegényparaszt földigénylő élt, és legalább 300 ezer ka­taszteri holdra lett volna szükségük. A földosztás is megindult, s áprilisban Da- tinca már a Tanácsköztár­saság megyei hatalmi szer­vének, a direktóriumnak a vezetőjeként intézkedett en­nek folytatásáról. Végül is több mint 20 ezer holdat osztottak ki. A munkát a Tanácsköz­társaság leverése után nem folytathatták. De — ahogy az előadó fogalmazott —: „egy okosabb mezőgazdasá­gi politika előtt hagyta nyit­va az ajtót.” Tevékenysége átfogta, a mindennapi élet legkisebb zugait is : szorgalmazta a ha­diözvegyek és árvák ügyé­nek rendezését, új, kedvező föltételeket csikart ki a summás aratóknak. Amikor június 8-án a' Kormányzóta­nács megyei biztosa lett, így nyilatkozott: „Én nem lehe­tek diktátora, hanem csak harcosa Somogy vármegyé­nek.” Egy tevékeny, csak a köz és sosem a maga hasznát tekintő puritán ember élete szakadt meg a fehérterroris­ta különítmények brutális föllépése nyomán 1919. szep­tember 17-én. Milyen volt egyénisége, vi­lágképe, hogyan őrizzük alakját eml ékezetün kb en ? Erre kerestek választ az emlékülés korreferátumai­ban Tóth Ilona, a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskola adjunktusa, dr. Andrássy Antal, a megyei levéltár igazgatóhelyettese, Szabó György, az oktatási igazga­tósáig tanszékvezetője és Bongor János szakfelügye­lő. Az utókor — film, képek, szobrok — robusztus testal­katú férfiúként őrzi emlé­két, pedig inas, energikus, a közepesnél éppen valamivel magasabb ember volt. Sok­irányú munkája mellett szí­vesen foglalkozott az ifjú­sággal, egyebek között ter­vezetet készített a kaposvá­ri ifjúmunkások foglalkoz­tatására és szakszerű neve­lésére. A Tanácsköztársaság vénbe fojtásával, az elfogott, megkínzott és kivégzett La­tinodnak — és munkatársad­nak — földi maradványai azóta is ismeretlen helyen pihennek. A tudományos tanácsko­zás .méltó befejezéséül Zá­tonyi László, az oktatási igazgatóság helyettes veze­tője egy Latincáról szóló középiskolás pályázat ered­ményhirdetését jelenhette be. Szép feladat az utódok­nak számba venniük az elő­dök országépítő, hasznos munkáját. A somogyi föld­munkások élén című pályá­zatra a legjobb munkát Káplár Norbert barcsi gim­nazista nyújtotta be. Máso­dik lett Szakály László, a barcsi erdészeti és vízügyi szakközépiskola tanulója. Díjat nyert még Pintér Éva gép- és gyorsírótanuló és Tóth Agnes siófoki gimna­zista közösen írt pályamun­kájukkal. A díjakat Bánné Varga Valéria, a megyei KISZ-bizottság titkára adta át. Vízügyi találmány bemutatója ötletes találmányt: önmű­ködően vezérelt folyadékszi­vattyút mutatott be kedden a vízügyi vállalatok, üze­mek, intézmények szakem­bereinek Szolnokon a Kö- zép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság. A Benkővári Imre elektromérnök nevéhez fűződő találmány lényege, hogy a vezérlőberendezés teljesen automatizált, üzem­biztos, elejét veszi az üres­járatoknak, így jelentős üze­melési költséget takarít meg. A berendezés univerzális jellegű, felhasználható köz­műépítésekhez, kábelcsator­nák, munkaárkok, mély fek­vésű területek, pincék, alag­sorok víztelenítésére, mező- gazdasági és ipari víztáro­zók folyadékszintjének ál­landósítására. Álló, áramló vagy nyomás alatt lévő víz szivattyúzására egyaránt al­kalmas. A találmány hasznosításá­ra már több vállalat jelent­kezett. Önhordó sátorgarázsok Újfajta, úgynevezett ön­hordó sátorgarázsok sorozat- gyártását kezdte meg a Bu­dapesti HAFÉM Ipari Szö­vetkezet. Az önhordó sátor­garázs nagy előnye, hogy a ponyva nem feszül a jármű lemezére, a takaró alatt széljárás van, így az autó szárazon tárolható. Az idén a szövetkezet a belkereske­delem megrendelésére 5000 darabot készít a kocsivédő sátorgarázsból, de ha igény van rá, ennek többszörösét is képes termelni. Jelenleg négy kócsltípushoz, a Ladá­hoz, a Skodához, a Daciához és a Wartburghoz gyárta­nak sátorgarázst, de már a harmadik negyedévtől meg­kezdik a 126-os Fiathoz, a Trabanthoz és a Zastavához alkalmas garázsok készíté­sét, A szövetkezet e leg­újabb termékének előállítá­sához hazai alapanyagokat használ fel és saját készí­tésű szerszámot alkalmaz. A bárhol gyorsan felállít­ható sátorgarázsok iránt külföldön is érdeklődnék. 1886. április 16-án a ham­burgi > óváros egy régi házá­ban látta meg a napvilágot Ernst Thälmann, a német és a nemzetközi kommunista mozgalom kimagasló vezető­je. .Fiatal korában iskolába járt és segített pénz keresni a családfőnek. Nagyon érde­kelte a történelem, természet­rajz, néprajz, számtan és a sport, viszont „a legkevésbé, inkább csöppet sem voltam a vallástól elragadtatva” — írja a fogságban följegyzett emlékezéseiben. A társadalmi és szociális különbségekre már gyermek­ként felfigyelt, és a szülők magyarázata; a szegények és gazdagok életének különbsé­ge isten rendelése, nem nyugtatta meg. A hamburgi kikötőmunkások 1896-os sztrájkja, a franciaországi Dreyíuss-per, a búr háború voltak azok az események, amelyek serdülő éveiben fel­kavarták. Nem tanult szakmát és szülei csak hosszas könyör­gés után engedték iparisko­lába járni. Tizenhat éves volt, amikor megelégelte szülei által diktált életmódot, elhagyta a szülői házat. Al­kalmi kikötőmunkásként ke­reste kenyerét. A hamburgi kikötőben csakhamar két dolgot tanult meg: az ifjú­munkásokat rosszabbul fize­tik, mint a felnőtteket; a szervezett munkások kevésbé kiszolgáltatottak, mint a szer­vezetlenek. E két tapasztalat birtokában jutott el a szo­cialista munkásmozgalomhoz. 1903. május 15-én lett tag­ja a szociáldemokrata párt­nak, 1904-tben pedig belépett a Német Szállítómunkások Szövetségébe. Jelentős munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelke­zett, amikor 1915-ben behív­ták katonának. 1918. novem­ber 11-én, a fegyverszünet megkötésének napján szerelt le, és érkezett haza néhány társával Hamburgba. Thäl­mann nem tért vissza a szo- ciáldemokra párt soraiba, hanem Németország Függet­len Szocialista Pártjához csatlakozott, ' és csakha­mar pártja hamburgi csoportjának elnöke lett. A forradalmak és a szocializmus ügyének szó­szólója. Szembeszállt azok­kal, akik kétségbe von­ták a Magyarországi Tanács- köztársaság létjogosultságát. A kommunistákkal vállvetve küzdött a Szovjetunió védel­méért. Szervezte az „El a ke­zeket Szovjetoroszországtól” mozgalmat, forradalmár mat­rózok és kikötőmunkások közreműködésével megakadá­lyozta, hogy a lengyel—orosz frontra irányuló, a lengyelék­nek küldött fegyverszállít- mányokat Hamburgba beha­józzák. Az ő szervező mun­kája is hozzájárult ahhoz, hogy 1920 decemberében Né­metország Független Szocia­lista Pártjának balszárnya egyesült a német kommunis­ta párttal. Erőteljes tömeg­pártként létrejött Németor­szág Egyesült Kommunista Pártja. Thälmannt 1921. ja­nuár 15-én a kommunista párt hamburgi szervezetének elnökévé választották. 1921. júliusában részt vett a Komintern III. kongresz- szusán. Élete nagy élménye, hogy találkozott Leninnel. Thälmann a húszas évek­ben a párton belül eredmé­nyesen vette föl a harcot a „baloldali” csoportosulások szélsőséges törekvései ellen, és igyekezett a növekvő fa­siszta veszéllyel az egység­front-politikát is szembeállí­tani. De fontosnak tartotta a munkásság fegyveres erejé­nek megszervezését is. Egyik életrehívója a Vörös Front­harcos Szövetségnek. 1925-től pártjia elnöke, miajd birodal­mi képviselő volt. A Komintern VI. kongresz- szusán a világpárt végrehajtó bizottságának tagjául vá­lasztották. így módjában állt nemzetközi fórumon is felhívni a figyelmet a fasiz­mus veszélyére. Az 1932-es esztendő Né­metországban az antifasiszta harcok jegyében telt el. S bár az 1932. november 6-i választások után a német kommunisták 100 képviselő­vel vehettek részt a birodal­mi gyűlés munkájában, a fa­sizmus uralomra jutásának nem tudtak gátat vetni. 1933. január 30-án Hitler Adolf kapott kormányalakítási meg­bízatást, március 5-ére új vá­lasztásokat írtak ki. Február 27-én még megjelent Thäl­mann Nyílt Levele a Szász- országi Munkás Újságban, amelyben minden antifasisz­ta erőt harcba szólít, más­nap viszont már letartóztatá- si parancsot adtak ki ellene. Március 5-én a választásokon még mindig 81 mandátumot nyert a kommunista párt, de Hitler egymás után oszlatta fel a pártokat, a szakszerve­zeteket. Kommunisták és szo­ciáldemokraták, ha nem akartak a fasizmus áldoza­taivá válni, emigrációba kényszerültek. Thälmann a hazai illegális munkát vá­lasztotta. Nem sokáig ma­radt szabadon: 1933. március 3-án letartóztatták. Életé­nek utolsó tizenegy esztende­jében a fasiszta diktatúra foglya volt. Amikor a fasizmus már a vesztes fél volt, Hitler fő­hadiszállásán újra napirendre tűzték a még élő kommunis­ták és szociáldemokraták megsemmisítésének program­ját. Himmler hozta szóba és Hitler mondta ki az utolsó ítéletet: „Thälmann kivég­zendő.” A naptár 1944. augusztus 14-ét mutatott Augusztus 17-én Thälmannt a Gestapo a bautzeni kon­centrációs táborból Buchen- waldba szállította. Augusz­tus 18-án tíz perccel éjfél után a láger krematóriumá­nak udvarában egy SS kom­mandó agyonlőtte. Thälmann, akinek születé­se 100. évfordulóját ünne­peljük, a német és a nemzet­közi munkásmozgalom kima­gasló személyisége volt. Sze­mélyiség abban az értelem­ben, ahogy ő maga is meg­fogalmazta : „A személyiség megjelölést akkor kell vala­kire alkalmazni, ha olyan embert akarunk jellemezni, aki az átlag fölé emelkedik, és erejét népe szolgálatába állítja.” Szabó Ágnes Helytállnak a versenytárgyaláson Kétszer annyi lakást újítottak fel 35 ezer virág Marcali utcáira A Marcalin átutazók szí­vesen gyönyörködnek a par­kokban, s a dicsérettel sem fukarkodnak. Ez az együk, és nem is akármilyen név­jegye a marcali költségve­tési üzemnek. A városi tanács feladatai­nak megoildásáiban, a tervek megvalósításában nagy a szerepe ennek az üzemnek, melyet a folyamatos fejlő­dés, a termelési érték állan­dó növekedése, az egyre eredményesebb gazdálko­dás jellemez. A két évvel ezelőtt át­adott szép irodaház a telep­pel és a tavaly megépült üvegház a város szélén ta­lálható. Kiss Jánosné, a költségvetési üzem gazda­sági vezetője készségesen segít abban, hogy megis­merjem: mit jelent az ő kommunális és építőipari tevékenységük a város szá­mára. — Événte 35 ezer egy-, il­letve kétnyári virágot ülte­tünk ki. összesen 204 ezer négyzetméternyi területet gondozunk Marcaliban és Bizében. A legnagyobb fi­gyelmet a Berzsenyi, a Bé­ke és a 'kórházparkra, az ifjúsági ház környékére for­dítjuk. Természetesen mun­kánk a pénzügyi lehetősé­gek függvénye. Büszkék va­gyunk rá, hogy évek óta nő a virágosított terület. — Mit jelent az új üveg­ház a változatosság szem­pontjából? — Arra törekszünk, hogy minél több fajta virágot ül­tessünk ki. Most például több a muskátli, mint eddig volt. Van már cserepes vi­rág, vágott szegfű, gerbera, kála. Ebből el is adunk itt, a kertészetben. Az a ter­vünk, hogy a piacon nyi­tunk egy virágüzletet. Marcali szebbé tételét szolgálja a nópfrontbizott- ság és a költségvetési üzem május elsejére befejeződő közös akciója. A marcaliak az asztalosműhelyben ké­szült száz virágládát üresen vagy fodros petúniával, muskátlival beültetve vehe­tik meg az ablakba, az er­kélyre a városkép szépítése érdekében. A központban lé­vő állami lakásokba térítés nélkül adják. A lakásokból és a közüle- tektől szinte menetrend sze­rint szállítják el a szemetet Marcaliban. így csak annyi fejlesztést terveznek az idén, hogy a megépülő új lakáso­kat is bekapcsolják a szol­gáltatásiba. A város 529 állami laká­sának karbantartása, felújí­tása, 162 lakás és kilenc kö­zűiét központi fűtése szintén a költségvetési üzemre há­rul. — Mindenki tudja, hogy a marcali állami lakások jó állapotban vannak. Több mint 75 százalékuk gázfű­téses. A. VI. ötéves tervben a tervezett 196-mál jóval több, összesen ■ 388 lakást újítottunk fel. Az idén nagy ‘figyelmet fordítunk a kom­fort nélküli lakásokra, a fel­újítandó 19 lakás mintegy egyharmada ilyen. Erre több mint három és fél millió jut. A költségvetési üzem csaknem 14 millió forint ér­tékű kommunális tevékeny­séget tervez erre az évre. Az építőipari ennél jóval na­gyobb, várhatóan 28 millió lesz. Ebből egymillióra rúg a -más vállalatoknak, intéz­ményeknek vállalt munka. — Az az igazság, hogy most már menni kell az építőipari munka után magyarázta a gazdasági ve­zető. — Versenytárgyaláson veszünk részt, s igyekszünk azt elnyerni. Az . idén gondot okoz az indulás. En­nek talán az az oka, hogy később véglegesítik a taná­csi terveket, mint az üze­münknek erre szüksége vol­na az a.nyagmegrendelés, a szervezés miatt. A legnagyobb értékű meg­bízatásuk tizenöt szövetke­zeti lakás szerkezetének megépítése. Ez hat és fél millió forintot tesz ki. Há­rommilliós munkájuk a ,ta­nácsház felújítása. Kétmil­lióért vállalták az öregek napközi otthonának felújítá­sát, másfél millióért a sportszékház régi részének rendbetételét. Érdemes még megemlíteni a táskái műve­lődési otthon átalakítását és a kéthelyi iskola bővítését. — Természetes, hogy el­sődleges feladatunk a ta­nács intézményeinek kar­bantartása, felújítása, az ál­taluk megrendelt kisebb be­ruházások megvalósítása. Ha még marad a teljesítő- képességünkből, csak akkor vállalunk építést másaknak is. Miivel az üzemünk' rész­ben nyereségérdekeltségű, erre szükségünk is van a sa­ját fejlesztések — így a te- lepépítés, az új gépek be­szerzése — fedezésére. Tavaly sok gépet szerez­tek be, s az idén is jut ilyen célra kétmillió forint. Ebből Robur buszt, Multicar lo­csoló-seprő, hóékéző gépko­csit vásárolnak. Az utóbbi lesz az első Marcaliban. Szeretnénk még egy Nysa gépkocsit is beszerezni, ha ■ sikerül. — Üzemünk közvetlen kapcsolatban áll a lakosság­gal — mondta Kiss János­né. — Éppen ezért az álla­mi lakások karbantartásától a szemétszállításig minden­ben igyekszünk úgy ellátni feladatainkat, hogy a lehe­tőség szerint jogos panasz, reklamáció ne forduljon elő. vagy legalábbis is csekély számban. Az üzem társadal­mi munkát is végez a vá­rosért, ez tavaly 120 ezer fo­rint értékű volt. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom