Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 89. szám

Somogyi Néplap 1986. április 16., szerda Ma országos tanácskozás Kaposváron Nagyszabású tudományos konferencia kezdődik ma Kaposváron, az MSZMP megyed bizottságának Ok­tatási Igazgatóságán. Az eseményről dr. Zavilla Nor­bert rendőronvos alezredes­sel, a megyei rendőr-főka­pitányság rendőrdnvosi hi­vatalának vezetőjével be­szélgettünk. — Miért rendezik ezt a konferenciát, s milyen ha­gyományai vannak e tanács­kozásnak? — Esetmegbeszélő tudo­mányos ülésnek nevezzük a találkozót, amelyre az or­szág mindern részéből érkez- rek a Belügyminisztérium rendőrorvosai és igazság­ügyi szakértői, rendőrtisz­tek, nyomozók, ügyészek, bírák, egyszóval azok, akik a bűnüldözés és felderítés területén dolgoznak. 1964- től tartanak rendszeresen tanácskozásokat a rendőror­vosoknak, ahol a meg-meg- újuló tudományos eredmé­nyeket és tapasztalatokat vi­tatják meg. Esetmegbeszélő tudományos üléseket 1982 óta rendeznek. Itt nemcsak orvosok, hanem azok is reszt vesznek, akik a bűnözések felderítésében mindennapi kapcsolatban állnak velünk, igazságügyi orvosszakér- tőkkel. — Milyen szerepük van az orvosoknak a bűnüldözés­ben, a felderítésben? — Ügy vélem, hogy igen jelentős. Munkánk és rész­vételünk -nem nélkülözhető egyetlen élet vagy személy elleni bűncselekmény nyo­mozásánál, sőt a személyi sérüléssel járó közlekedési baleseteknél sem. — Miért Somogyra esett a választás, amikor a tanács­kozás helyszínét kijelölték? — Jóllehet megyénk a bűnügyileg fertőzöttebb te­rvétek közé sorolható, ugyanakkor az orvosszakér­tői és nyomozói munka kö­zött jó együttműködésiről, összhangról adhatunk szá­mot. Nyilvánvalóan ez is be­folyásolta a konferencia helyszínét. Ügy érzem, biz­tosítani tudjuk e szakmai •tanácskozáshoz a megfelelő körülményeket. A tanácsko­zás célja ugyanaz, ami a ko­rábbiaké volt. Egyrészt, hogy a legújabb tudományos eredményekkel megismer­kedjünk, azokat megvitas­suk, másrészt, hogy mun­kánk során a különböző szakmák képviselőinek együttműködését javítsuk. Mintegy kétszáz résztvevő­re számítunk, akik meghall­gatják a négy tájékoztató előadást, valamint részt vesznek a konkrét eseteket bemutató délutáni progra­mon. Értnek során somogyi és zalai bűnügyeket ismer­tetünk, szám szerint hár­mat. Érdekességként. érde­mes legalább a címeket megemlíteni. Elsőként egy szakszerűtlen halottszemle következményeiről, majd egy olyan esetről beszélünk, ahol az igazságügyi orvos­szakértőnek kellett eldönte­nie, hogy természetes halál­ról, balesetről vagy netán bűncselekményről volt szó. Utolsóként a halottszemle jelentősége az életellenes bűncselekmények felderíté­sében címmel vitatunk meg egy különleges esetet. Gy. L. Hárommillió oltványt készítettek 30 fajtából az idén a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinátban. Ebből kétmil­lió-háromszázezer darabot a Viticopon belül használnak fel új telepítésre és a kifagyott szőlők pótlására. A képen a fűrészporba csomagolt oltványokat a hajtatóházba szál­lítják Gyakorlat, oktatás, felelősség Nagyobb feladatok a polgári védelem előtt 1985-ben a polgári véde­lem jelentősen előrelépett az élet minden területén. Le­zártunk egy ötéves tervet. Dicsekvés nélkül állíthat­juk, hogy tovább szilárdult a polgári védelem tekinté­lye. A feszültebbé válit nem­zetközi helyzet és a világot fenyegető veszély fokozta a személyi állomány elszánt­ságát, a lakosok megértését, a felkészülés szükséges­ségét. Eredménynek könyvelhet­jük el, hogy az előzőeknél nehezebb gazdasági 'körül­mények között. — hatéko­nyan és takarékosan gaz­dálkodva — gondoskodtunk a feladatok megoldásához szükséges anyagi és pénzesz­közökről. 1985-iben sokat foglalkoz­tunk a polgári védelem és a különböző szervezettek béke- és háborús feladatainak elemzésével. Megállapítot­tuk, hogy a polgári véde­lem világszerte előretör, és fejlesztésére egyre nagyobb gondot fordítanak minde­nütt. Leszűrtük ezt abból Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Balaton Fűszértnél SZÓVIRÁGOK HELYETT is, hogy több fejlett és fej­lődő (baráti és nem baráti) onszág polgári védelmi veze­tősége megkeresett bennün­ket és tapasztalatcserét aján­lott. Mindenütt megnőtt az érdeiklődés a polgári véde­lem munkája és intézkedé­seinek tartalma iránt. Még azok az országok is lépése­két tették a lakosságvéde­lem érdekében, amelyek egy esetleges háború során távol esnének a tömegpusztító eszközök alkalmazásának helyétől. A polgári védelemnek te­hát békében és háborúban egyaránt vannak feladatai a viláig minden országában, minden közösségében. Ma a háború zajától távol élő em­berekre is számos veszély leselkedik. A technikai fej­lettség, a vegyi anyagok so­kasága miagába rejti az ipa­ri közúti és más katasztró­fák lehétőségét. Váratlanul rátörhetnek az emberre kü­lönböző természeti csapások (földrengés, árvíz, földcsu­szamlás, vulkánkitörés stb.). Ezeket érzékelik és figye­lembe veszik a különböző fejlettségű államok vezetői: létrehozzák, fejlesztik, kor­szerűsítik a polgári védel­met, és kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek a lakosság és az anyagi ja­vak védelmét szolgálják bé­kében és háborúban. A polgári Védelem Orszá­gos Parancsnoksága és a megyei vezetők ezeket a kérdéseket elemezve jutottak arra a következtetésre, hogy javítani kell az állandó ál­lomány ismeretszintjét, a vezetők fölkészítésének és a lakosság kiképzésének szín­vonalát. Az ellenőrzésnek át kell fognia az ország legki­sebb termelőegységeit is. 1985- ben hazánkban is rengett a föld Berhida és Peremarton központtal. A mi gyengeségünket, hibáin­kat is jelzi, hogy egyesek nem tudják, mit kell tenni földrengés esetén, illetve utána, ha további rengések­kel számolhatunk. 1986- ban és a következő években a gyakorlásra kell fordítani a fő figyelmet, el­sősorban a tanulóifjúság fel­készítésében. Az alapvető kérdéseket már az általá­nos iskola padjaiból kike­rülve ismerniük kell a fia­taloknak. A megyei oktatá­si osztályok és áz iskola- igazgatók segítségével elér­hető, hogy ezeket az isme­reteket (pl. elsősegélynyúj­tás) oktassák a fiataloknak. A következő öt évben az oktatás színvonalának javí­tása lesz legfontosabb fel­adatunk. Már az idén el kell érnünk, hogy a jelenlegi szemlélet változzék, a követ­kező években pedig adjunk lendületet a munkának, se­gítsük az oktatási osztályo­kat, az iskolaigazgatókat. Mindehhez az első lépés: fűzzük szorosabbra kapcso­latainkat azokkal1, akik az oktatás szervezői, végrehaj­tói. Fontos, hogy a minőség javítását tekintsük fő fel­adatunknak, és az előzőek­nél jobb színvonalon igye­kezzen dolgozni minden törzs. A tervszerű, átgon­dolt, minőségileg jobb mun­ka velejárójának kell tekin­teni a takarékos, hatékony gazdálkodást. A polgári védelem sze­mélyi állománya kész és ké­pes az eredmények növelé­sére, a feladatok megoldá­sára. Minden feltétel meg­van ahhoz, hogy 1986-ban és a hetedük ötéves terv során újabb sikereket érjünk el. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka Ez a verseny most van indulóban... Orvosszakértők és kriminalisták a bűnüldözésben Alkalmazkodnak az új kereskedelmi feltételekhez Vasutasbrigádok vetélkedtek Fogós kérdések szakmáról, politikáról A Balaton Fűszért szocia­lista brigádivezetői tegnap 26. alkalommal gyűltek ösz- sze, hogy számot adjanak az elmúlt év munkájáról, ér­tékeljék az eredményeket, és az idei tennivalókról ta- náícsk ózza nak. Dombai Lajos, a szakszer­vezeti bizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket, külön üdvözölte Dévényi Zoltánt, a vállalat igazgató­ját, Szekeres Gizellát, a KPVDSZ Zala megyei .titká­rát és Kiss Jánost, azSZMT munkatársát A szocialista brigádveze­tők értekezlete évek óta je­lentős esemény, hiszen a vállalat gazdasági, politikai és társadalmi céljainak el­érésében kiemelkedő szere­pet töltenek be a munka- versenyben egyre aktívabb közreműködést vállaló szo­cialista brigádok. A tanács­kozás az elért eredmények megismerése mellett arra is módot ad, hogy a még meg­lévő hiányosságokról, a munkaverseny további javí­tásáról is szó essék. A vállalat igazgatója vita­indítójában az elmúlt évek brigádmozgalmát értékelve többék között elmondta: — Az egy évvel ezelőtt megtartott hasonló értekez­letünkön olyan döntés szü­letett, hogy nem a brigádok létszámát, hanem a munka minőségét, ezzel a vállalat pozícióját erősítjük, vala­mint, hogy az 1985. évii üz­letpolitikái: teljesíteni fog­juk. Figyelmünk arna irá­nyult, hogy alkalmazkod­junk az új kereskedelmi gyakorlathoz és gazdaságos tevékenységet folytassunk. Célunkat sikerült elérni. Ki­váló eredmények születtek annak ellenére, hogy nehéz körülmények között, meg­változott kereskedelmi hely­zetben kellett dolgozni. A brigád mozgalom hármas jel­szavát igyekeztünk megvaló­sítani példamutató, becsü­letes munkával, amelynek eredménye egy kiemelkedő év volt, jó befejezője a VI. Ötéves ierv időszakának. A munkaversenyek, a szocia­lista brigádok önzetlen mun­kája nagymértékben hozzá­járultak fejlődésünkhöz, gazdasági eredményeink­hez. Az értékelést követő vitá­ban elsőként Vank Emőné, a barcsi fiók szocialista bri­gádjának vezetője kért szót. Elmondta, hogy a múlt év összetett feladatainak meg­oldása, á rugalmas üzletpo­litika alkalmazása csak ösz- szefogás eredményeként va­lósulhatott meg. A közös munka során természetesen fontos szerepe van az egyé­ni példamutatásnak, a vál­lalat munkája iránt érzett felelősségtudatnak is. Bár a munkaversenyben a harma­dik helyet érték el, úgy vé­li, még jócskán vannak olyan tartalékok, amelyek kiaknázásával a korábbinál jobb eredményeket lehet el­érni. Csiszér Gyöngyi, a siófoki fiók Balaton szocialista bri­gádjának vezetője ugyan­csak az együtt végzett mun­ka fontosságát emelte ki, s mint mondta, ezen a téren még nekik is van tennivaló­juk. László Györgyi, a ka­posvári raktárház Zrínyi Ilona szocialista brigádveze­tője arról számolt be, hogy rendszeresen részt vesznek a különböző sportvetélkedő­kön, kulturális eseménye­ken, segédkeznek a parkosí­tásban és az egyéb társadal­mi munkában. Takács Gyu­la, a boglárlel’lei raktárház vezetője a társadalmi mun­kában való részvételt és a politikai képzettséget emel­te ki, hogy a dolgozók ér­velni, vitatkozni tudjanak. A felszólalók — összesen 16-an — Araiamennyien meg­köszönték a vállalat vezetői­nek segítőkész együttműkö­dését és hangsúlyozták, hogy saját területükön továbbra is szeretnének hozzájárulni a vállalat eredményeihez. Dévényi Zoltán összefog­lalójában örömmell állapí­totta meg, hogy szóvirágok helyett kritikus és önkriti­kus megjegyzések hangzot­tak el. Konkrét, reális cél­kitűzésekről, tenni akarásról számoltak be a felszólalók olyan feladatokat határozva meg közösségeik számára, amelyekben kiemelt szerepe van a gazdasági munka ja­vításának, a vállalati célok megvalósításának. Kérte, hagy vállalásaikat is ennek szellemében tegyék meg. Végül a szocialista bri- gádvezetők egyhangúlag el­fogadták a vállalat munka- versemy-bizottságának ki­tüntetési javaslatait és az 1986. évii munkaverseny-fel- híváíst, amelynek célja a ki­váló vállalat cím élnyerése. Izgalmas vetélkedő zaj­lott le tegnap délelőtt a ka­posvári MÁV nevelőotthon dísztermében. A kaposvári üzemfőnökség harminckét szocialista brigádja mérte össze (tudását a hét első há­rom napján. Tegnap tizen­két brigád versenyzett. A háromnapos vetélkedő — ezt hail lot tűk szinte vala­mennyi résztvevőtől — a tavalyi jól sikerült verseny óta izgalomban tartotta a szocialista brigádokat. Ér­dekes játék, szellemes és fo­gós kérdések mind szakmai, mind politikai 'témáikból, jól küzdő csapatok, fej-fej mel­letti versenyzés — kell en­nél több a brigádverseny népszerűsítéséhez? Erre teg­nap is igennel feleltek a csapatok. Amíg az egyes sorszámot kihúzott csapatból, a Baross Gábor szocialista brigádból Tüske József a kérdéseikre felelt, mindig a csupa hölgyekből álló gárda tagjaival beszélgettem. — Megint előre érzem, a politikai kérdéseken fo­gunk elbukni — mondta a brigádvezeto, Huszárné Csá- nyi Irén. — Tréfásan úgy is lehetne fogalmazni, hogy tavaly bekerültünk a leg­jobb huszonöt közé, vagy hogy éppen hetedikek let­tünk visszafelé. Komolyra fordítva a szót, elmondha­tom, hogy nincs' mit szé­gyellnünk, a brigádéletben, a társadalmi munkákban is kitettünk magunkért. Csak azok a politikai kérdések... Pauer Béláné szerint az idén talán majd szerencsé­sebbek lesznek, és ma már jó hírt közölhetnek az ér­deklődő brigádtagakkal, akik közül többen vállalták a he­lyettesítést. A pénztáros hölgyek — összesen 11-en — az egyik legnehezebb frontmunkába vannak be­osztva a vasútnál. A Baross brigád közben végzett a szakmai kérdé­sekké], s máris a kettes csapat jön. Orbán Ottó, az országos hírre szert tett cso­rnai állomásfőnök képviseli szóbeli felelettel öttagú csa­patát. Addig Máyer József üzem­mérnököt és Molnár Pál csomóponti pártbizottsági titkárit arról kérdem: a zsűri tagjainak vajon tanulságok­kal szolgált-e a vetélkedő. — Én bizony a múlt pén­tek óta szinte együtt kel­tem, feküdtem a rizsga- anyaggal — feleli az üzem­főnök —, nem mintha já­ratlan lennék a kérdések­ben, vagy hogy félszem len­ne a feleleték eldöntésében: egyszerűen rám is átragadt a versenydrukk, az izgalom, az érdéklődés. Mintha ma­gam is versenyezni indul­nék. Régi vasutas vagyok, így a kérdéseknél sosem mulasztom el a helyi sajá­tosságokra Araló rákérdezést, azt, hogy mindez hogyan is van minálunk. A .vasutasok pedig, örömömre, igencsak jól tájékozottak. — Ez a versenysorozat — összegezi a közös véleményt a párttitkár — jól szolgálja a szocialista brigádverseny népszerűsítését. A felkészü­léshez például ezer forintért könyvekét, politikai kiadvá­nyokat is vettünk. Ezekre szorgalmasan lapozták a vasutasok, s máris sikerült egy csipetnyi politikai isme­retet becsempésznünk a hét­köznapokba. Az érdeklődés pedig azt bizonyítja, hogy érdeklik dolgozóinkat ezek a vetélkedők. — Tavaly is mindössze egy ponttal maradtunk le az első helyről, s a győztes csa­pattal közösen indultunk a pécsi üzemigazgatósági ver­senyen. Ott ötödikek let­tünk. Holnap majd eldől, hogy most is egy ponton mú­lik-e. Az első helyezett brigád 20, a második 18, a harma­dik 15 ezer forint jutalmat kap. A verseny végeredményé­ről, s arról, hogy kik utaz­nak a pécsi területi vetélke­dőre, holnapi lapunkban számolunk be. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom