Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 89. szám

2 Somogyi Néplap 1986. április 16., szerda Amerikai fámadás Libia ellen (Folytatás az 1. oldalról) süllése szerint a tripoli re­pülőtér egyelőre zánva van. A tripoli rádió kedd dél­után jelentette, hogy a líbiai erők az „amerikai—atlanti agresszióra válaszul” meg­semmisítettek egy radar- és távközlési állomást az Olasz- országihoz tartozó Lampedu­sa szigetén. Giovanni Spa- dolfini olasz külügyminiszter röviddel a tripoli bejelentés után megerősítette: egy lí­biai naszád tűz alá vette az amerikai légierő használatá­ban lévő létesítményt. Washingtoni közlés -szerint a naszád két rakétáit lőtt ki, de azok „célt tévesztettek”. Az olasz külügyminiszté­rium tiltakozó jegyzéket in­tézett Líbiához azzal kap­csolatiban, hogy egy líbiai hajó lőtte az olasz Larnpe- dus szigeten • lévő egyik amerikai katonai létesít­ményt. Az amerikai rádió és tele­víziós állomások Tripoliban levő itudósítói kedden — kö­zép-európai idő szerint este kilenc óra tájban — azt je­lentették, hogy erőteljes tüzet észlelnek. A Pentagon hiva­talos nyilatkozatban azonnal tagadta, hogy az Egyesült Államok újabb támadást in­tézett volna a líbiai főváros ellen. Nem hivatalos értesü­lések szerint lehetséges, hogy a lelőtt amerikai repü­lőgép pilótái után kutató amerikai helikopterek és esetleg repülőgépek közelí­tették meg Tripolit. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa kedden Líbia és más arab és afrikai országok ké­résére összeült, hogy meg­vitassa az Egyesült Államok Líbia ellen intézett árrész - szióját. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden a vi­lágszervezet székhelyén köz­zétett nyilatkozatában meg­bélyegezte . a Líbia elleni amerikai támadást. Az akciót Reagan elnök a támadás után elmondott rö­vid televíziós beszédében „önvédelemnek” minősítet­te és azt mondotta, hogy az „megfelel az ENSZ alapok­mánya 51. pontjában rögzí­tett önvédelemnek”. Az el­nök kijelentette, hogy „köz- vetlen^ pontos és megcáfol­hatatlan” bizonyítékok áll­nak az amerikai kormány rendelkezésére, amelyek Lí­biát összekapcsolják az áp­rilis 5-én Nyugat-Berliniben, egy amerikai katonák által látogatott szórakozóhely el­len elkövetett merénylettel. Az elnök szerint Líbiánák része volt több más, ameri­kaiak ellen elkövetett me­rényletben is, és — mint ál­lította — bizonyíték van ar­ra, hogy mintegy harminc amerikai célpont, így diplo­máciai képviseletek ellen terveznek terrorista akciót Líbia irányításával és köz­reműködésével. Reagan elnök hétfőn dél­után — amikor a nagy-bri- tanmiai támaszpontokról in­dult gépek már úton. voltak — tájékoztatta döntéséről a kongresszus vezetőit. A Fe­hér Ház szerint Reagannek ehhez az akcióhoz nem kel­lett előre felhatalmazást kérnie a törvényhozástól. A támadásról először az amerikai televíziós hálóza­tok adtak jelentést: mivel annak, ideje az időeltérés miatt egybe esett a televí­ziós híradók műsoridejével, a T.ripoliiból telefonon je­lentkező amerikai tudósítók számoltak be arról, hogy a várost bambatámadás éri. A jelentések szerint az ameri­kai gépek több hullámban támadtak, mélyrepülésben közelítették meg céljaikat. Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője percekkel az akció után jelentette be hi­vatalosain is a Líbia elleni támadás tényét. Kijelentet­te, az amerikai gépek „gon­dosan eltervezett légitáma­dást” hajtottak végre olyan célpontok ellen, amelyek „részei Kadhafi terrorista infrastruktúrájának, pa­rancsnoki, irányítási, felde­rítési, hírközlési,, utánpótlá­si és kiképző központok.” JTALt SICILY TURKEY TUNISIA ♦ MALTA MEDITERRANEAN SEA LEBANON Topolt Tobruk LIBYA U.S. Attacks Libya HI Srts Bilal Hl AI Azzizsyah Bks. © Tripoli Military Airport HI AI Jumabiriya Bks HI Benina Airbase Weinberger hadügyminisz­ter későbbi sajtókonferen­ciáján elmondotta: a tripo­li főhadiszálláson kívül tá­madták a város repülőteré­nek „katonai részét” — itt egyes jelentések szerint lí­biai katonai szállítógépek vannak — és Szidi Bel'al haditengerészeti támasz­pontját, ahol „terroristák ki­képzése” folyik. Bengázi tér­ségében a Dzsaimáhiríja lak­tanya és a benimai (katonai re­pülőtér ellen hajtottak vég­re bomlbaltámadást, ahol lí­biai vadászgépek állomásoz­nak. Reagan ezt követő rövid televíziós beszédében éles hangú kirohanást intézett Kadhafi líbiai vezető ellen, de azt mondatta, hogy az Egyesült Államoknak „nincs vitája” a líbiai néppel. Az elnök kijelentette: „Ma azt tettük, amit tennünk kellett s ha kell, ismét megtesszük mindezt” és „megelőző ak­ciónak” minősítette a táma­dást, hangsúlyozva, az Egye­sült Államok beváltja azt a kijelentését hogy „nem lesz a világon olyan hely, ahol a terroristák szabadon élhet­nek és készülhetnek akcióik­ra”. Reagan köszönetét fejezte ki az Egyesült Államok „azon barátainak és szövetsé­geseinek, akik együttműköd­tek vele”. Margaret Thatcher brit miniszterelnök szemé­lyesen engedélyezte, hogy az F 111 típusú gépek Nagy- Britanniából indulhassanak a támadásra. Weinberger had­ügyminiszter viszont elis­merte, hogy Franciaország nem adott engedélyt területe átnepülésére a gépeknek, amelyék ezért Franciaország és az Ibériai félsziget meg­kerülésével, 2000 tengeri mér- földes utat megtéve jutottak el céljukhoz. Shultz elismerte, hogy az Egyesült Államok nyugat­európai szövetségeseinek túl­nyomó része nem ért egyet a katonai akcióval, bár az EGK-miniszterek hétfői ál­lásfoglalásáról szólva azt mondotta, hogy „most már egyre ’ világosabban látják Líbia közvetlen szerepét”. Elmondotta: a támadás ide­jén az amerikai külügymi­nisztérium közölte a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vőjével az akció tényét és „leszögezte, hogy az nem irá­nyul a Szovjetunió ellen”. Líbia felszólította az arab államiakat, hogy hozzanak szankciókat az Egyesült Ál­lamok és azon országok el­len, amelyék részt vettek a Líbia elleni katonai akció­ban — jelentette a JANA hírügynökség. A jelentés szerint behívat­ták a külügyminisztériumba a Tripoliba akkreditált arab nagyköveteket, hogy tájé­koztassák őket a támadás körülményiéiről. A találko­zón a líbiai illetékesek hang­súlyozták: Líbia szükséges­nek tartja, hogy az agresz- szorral szemben az arab államok olyan gyakorlati lépéseket tegyenek, mint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Washington­nal, az olajszállítások be­szüntetése, minden arab tő­ke kivonása az amerikai bankokból, és az arab or­szágoknak az Egyesült Al­A szovjet kormány kedden este kibocsátott nyilatkozatá­ban határozottan elítélte az Egyesült Államok Líbia el­len végrehajtott újabb ak­cióját és rámutatott, hogy ezzel az amerikai kormány­zat lehetetlenné tette a két ország külügyminisztereinek tervezett májusi találkozóját. A nyilatozatban a szovjet kormány követelte, hogy az agresszív amerikai cselekmé­nyeknek azonnal vessenek véget, máskülönben a Szov­jetunióban kénytelenek lesz­nek messzebb menő követ­keztetéseket levonni. A nyi­latkozat emlékeztet arra, hogy szovjet részről már ko- rábban is figyelmeztették az Egyesült Államokat: az ilyen jellegű akciók feltétlenül ki­hatnak a két ország kapcso­lataira. Az amerikai agresszió ar­cátlan és nyílt kihívást je­lent a világ egész közvéle­ményével szemben. Bármi­lyen „érveket” hangoztatnak is Washingtonban, ténynek megmarad az, hogy éppen az Egyesült Államok kormány­zata az, amely felelőtlenül játszadozik emberek milliói­nak sorsával, a legfőbb fe­lelőse a bolygónkon uralko­dó feszültségnek. A szovjet kormány már fi­gyelmeztetett arra, hogy az efféle cselekedetek feltétele- nül érinteni fogják a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatokat. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: „A Magyar Népköztársa­ság kormánya mélységes, ag­godalmát fejezi ki a Líbia ellen intézett újabb ameri­kai katonai akciók miatt. A líbiai területek ellen végrehajtott sorozatos ame­rikai katonai támadások semmibe veszik a nemzet­közi jog normáit és az Az AP amerikai hírügynök­ség ábrája a Líbia elleni amerikai támadásról. lamakfca] kötött megállapo­dásainak felmondása. Ha­sonló lépéseket irányoz eió Líbia Nagy-Britannia es más országok eilen, ame­lyeknek bizonyíthatóan kö­zük volt a bombázáshoz .* * * A Magyar Külügyminisz­térium közlése szerint a Lí­biában tartózkodó magyar állampolgárok jól vannak, nem történt bántódásuk. Sajnálatos, hogy erre a fi­gyelmeztetésre, mint arról a Líbia elleni agresszív akció tanúskodik, Washingtonban nem hallgattak. Lényegét te­kintve maga az amerikai kormányzat tette lehetetlen­né a jelenlegi szakaszban a két ország külügyminiszterei között tervezett találkozót. A szovjet kormány határo­zottan elítéli az Egyesült Államok által a független Líbia, az ENSZ tagállama el­leni. agresszív bandita akciót, és követeli, hogy annak ha­ladéktalanul vessenek véget. Egyszer s mindenkorra időkre véget kellene vetni a zsarolás és a fenyegetés po­litikájának, mely gyökeresen ellentmond a béke és a nem- zektözi biztonság érdekeinek — fejeződik be a szovjet kor­mánynyilatkozat. * * * A Fehér Ház szóvivője „sajhálatosnak” és „hibás döntésnek” nevezte azt, hogy a Szovjetunió — a Líbia el­len intézett amerikai táma­dás miatt — lemondta Eduard Sevardnadze és Ge­orge Shultz május közepére tervezett washingtoni talál­kozóját, amelynek célja a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előkészítése lett vol­na. A szóvivő nem kommen­tálta a szovjet kormánynyi­latkozatnak az Egyesült Ál­lamok felelősségére vonatko­zó részét. Egyesült Nemzetek Szerve­zetének Alapokmányát, sú­lyosan veLSzélyeztetik a Föld­közi-tenger térségének sta­bilitását, valamint a nem­zetközi békét és biztonságot. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe megerő­síti szolidaritását a líbiai 'kormánnyal és néppel, sür­geti az agresszív cselekmé­nyek azonnali beszüntetését és Líbia szuverenitásának tiszteletiben tartását.” (MTI) A szovjet kormány nyilatkozata A magyar kormány nyilatkozata Gorbacsov— Carlsson találkozója Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a moszkvai Kremliben fogadta Ingvar Carlsson svéd minisz­terelnököt. A svéd kormányfő hétfőn érkezett a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába. Hazánkban tárgyalt a Világbank elnöke A magyar kormány meghí­vására hivatalos látogatást tett hazánkban Alden Wins- hip Clausen a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és a Vi­lágbank-csoport másik két tagja a Nemzetközi Fejlesz­tési Társulás és a Nemzetkö­zi Pénzügyi Társaság elnöke. A Világbank elnökét fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Alden W. Clausen — a kí­séretében levő Willi A. Wa- penhans-szál, a Világbank területileg illetékes elnökhe­lyettesével, valamint Jacques de Croote-tál, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ügyvezető igazgatójával együtt — a magyar veze­tőkkel áttekintették Magyar- ország és a Világbank-cso­port kapcsolatait, közösen értékelték az eddigi együtt­működés eredményeit, s esz­mecserét folytattak időszerű nemzetközi pénzügyi kérdé­sekről. A Világbank vezetői tárgyaltak Tímár Mátyással. a Magyar Nemzeti Bank el­nökével és a bank vezető tisztségviselőivel. Mint ismeretes, hazánk 1982-től tagja a Világbank­nak, és 1985-től a Világbank két leányintézményének, a Nemzetközi Fejlesztési Tár­sulásnak és a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak. A nicaraguai kontrák dollármillióiról szavaznak Reagan, amerikai elnök szerint „a béke és a demok­rácia szenvedne vereséget”, ha az amerikai képviselőház ismét elutasítaná a nicara­guai ellenforradalmárak ka­tonai segélyezését. Reagan a parlamenti vita küszöbén intézett újabb kirohanást a sandinista kormány ellen és a képviselőház demokrata párti vezetését politikai ma­nőverezéssel vádolta meg, amiért a kormány követelé­sét egy általánosabb, pót­költségvetési kérdésekkel foglalkozó vita részeként tűzték csaik napirendre. A képviselők egyszer már el­utasították a kontrák kato­nai támogatását, a szenátus azonban elfogadta az erről beterjesztett javaslatot. A képviselőház kedden, közép-európai idő szerint az éjszakai órákban kezdi meg a vitát erről és várhatóan már szerdán, az éjszakai órákban szavazásra bocsát­ják a kormány követel,ését, illetve az ahhoz fűzött mó­dosító javaslatokat. A sza­vazás küszöbén Reagan azt sürgette, hogy a képviselők feltételek nélkül szavazzák meg a követelést, amely sze­rinte kényszerítő erővel hat­na a sandinista kormányra, hogy kezdjen tárgyalást a kontrákkal. Reagan szerint a manaiguai kormány „nem törvényesen megválasztott koirmány, hanem ... erő­szakkal vette át a hatal­mat”. Shultz külügyimniszter is­mét „rákos daganatnak” ne­vezte Nicaraguát, amelyet „ki kell operállni”, hogy ne terjedjen tovább. FIGYELEM! A Surjánvölgye Mgtsz a gálosfai ipartelepén a MAGÉV lebonyolításában 1986. április 18-án 9 órakor árverésen értékesíti az alábbi — fölöslegessé vált — üzemképes, illetve üzemképtelen erő- és munkagépeit 2 db Cristal 2—12—045 erőgép 3 db MTZ—50-es erőgép 1 db E 302 önjáró kasza 1 db E 301 önjáró kasza 1 db T—088 trágyaszóró 1 db K—442 bálázó 2 db SZK—5 kombájn 1 db ŐSZ—4,5 magtisztító 1 db CF—6 cukorrépafelhordó 1 db SPC—6 vetőgép 1 db MP—6,5 pótkocsi (272494)

Next

/
Oldalképek
Tartalom