Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

4 Somogyi Néplap 1986. április 2., szerda A nyugdíj nem segély Szociálpolitikánk az új ötéves tervben A FIATALOKNAK — ÁTMENETI LAKÁSOKAT Szociálpolitikánk fejleszté­sének fő céljairól tárgyalt legutóbb az Országgyűlés egészségügyi és szociális bi­zottsága. A VII. ötéves terv­re készült program áttekinti a terület eredményeit, a ha­zánkban kialakult gyakorla­tot. Ennek ismeretében fog­lalkoztak a képviselők a jö­vő feladataival: Dr. Cravero Róbert, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese elsőként azt emelte ki, hogy főként a szociá­lis juttatások reálértékének biztonságosabb megőrzésére kell törekedni. A különböző juttatások elosztásában azt kívánja elősegíteni a kor­mányzat, hogy a társadalmi igazságosság alapján, a rá­szorultság elve az eddigiek­nél erőteljesebben érvénye­süljön. Ezzel természetesen szorosan összefügg az, hogy fejlődjön a tanácsok szociál­politikai munkája, hiszen ők ismerhetik leginkább a terü­letükhöz tartozók gondjait, így ezek megoldása is egy­szerűbbé és gyorsabbá vál­na. Ha ezt a szót halljuk: szo­ciálpolitika, talán kivétel nélkül mindenkinek a nyug­díjasok, a többgyermekes családok, a lakásra váró fiatal házasok jutnak az eszünkbe. Valóban, az ő gondjaik megoldására külön is „odafigyel” az említett tervezet. Célként jelöli meg, hogy segítésük — a fokoza­tosság elve szerint — egyfaj­ta rendszerjelleget öltsön. A legidősebbeknél, a szociális jövedelemből, az alacsony nyugdíjból élőknél például ezt az elvet már ez évtől szeretnék érvényesíteni. Mindezek megvalósításának természetesen feltétele az, hogy a VII. ötéves tervben a jövedelmek megfelelően nőnek, mert csak ezzel arányban növekedhetnek a szociális juttatások is. Sok­szor, de a tapasztalatok alapján még nem elégszer hangoztatott feltétele az em­lített célok elérésének az, hogy ezek az elképzelések csakis akkor válhatnak va­lóra, ha a gazdaság ered­ményesebben, az eddigieknél hatékonyabban működik. A szociális juttatások igaz­ságosabb elosztásának szük­ségességéről beszélt Varga Miklós, Veszprém megyei képviselő. Kissé indulatos, ám mindenképpen figyelem­reméltó hozzászólásában így érvelt: Egy egészségügyi szakközépiskolában 110 fo­rintot is kaphat a diák, má­sutt például 900-at, és ehhez jön még a vállalati ösztön­díj — a végösszeg 2400 fo­rint is lehet. A képviselő felháborítónak tartja, hogy rendszerint még a bukott ta­nulókat is díjazzák, ugyan­akkor — tavalyi adat sze­rint — a nyugdíjak fele 2500 forintnál kevesebb! Saját területéről, az egész­ségügyből merítette felszóla­lásának tárgyát dr. Sinko- vics Mátyás, budapesti kép­viselő. Mint elmondta, körze­téből, munkahelyéről is töb­ben kérték, hogy vesse fel a sürgős megoldást követelő, problémát: nem egy idős, alacsony nyugdíjas ember fordul a kórházakhoz — fő­ként télen —, hogy beteg, kevés a pénze élelemre, nem tud megfelelően fűteni, te­hát vegyék fel, és amíg le­het, tartsák is bent a kór­házban. Mivel ezek az embe­rek sokszor valóban bete­gek — bár a kórházi kezelés nem lenne sürgős — felve­szik őket, ha van hely. So­kan persze minderről nem tudnak, és szidják az egész­ségügyet, amiért Magyaror­szágon túl hosszú az ápolási idő, nagyok a költségek, és ha a beteg állapota nem sú­lyos, néha bizony várni kell a kórházi ágyra. A nyugdíjak reálértékének növelésével az ilyen „humá­numból” kórházban tartott betegek száma csökkenne, s több, valóban rászorulóval foglalkozhatnának egészség- ügyi intézményeink. E javaslathoz csatlakozott dr. Karácsonyi Sándor, Csongrád megyéből: a nyug­díjasok száma egyre nő, s közöttük is mind több a 70 —90 éves. Rajtuk kellene vé­leménye szerint a tervezett­nél hamarabb, gyorsabban segíteni, hiszen sokuknak a VII. ötéves tervidőszak vége egyszerűen már késő . . . Végül Sarlós István, az Országgyűlés elnöke az el­hangzott hozzászólásokhoz és a tervezet néhány gondolatá­hoz fűzött véleményt. Fel­tette a kérdést: vajon szo­ciális juttatás-e a nyugdíj? A válasz: nem, nem tekint­hető valamiféle segélynek, ez az álláspont sértő lenne, hi­szen a nyugdíj az elvégzett munka után jár. Ugyancsak megkérdőjelezhető a munka­helyek szociális tevékenysé­ge, hiszen a munka biztosí­tása és díjazása a feladatuk, nem pedig a segélyek osztá­sa. Ezt a szerepet az állam­nak kellene, intézményesen és differenciáltan végezni. Vagy például az első lakás­hoz jutás ... Nem mindegy, milyen is az első lakás, amit a fiatal házasok kapnak. Ál­talában az történik, hogy megkapnak egy romos, régi lakást, amire sok pénzt kell költeniük. Közben szigorúan takarékoskodniuk kellene, hogy végleges, új lakást sze­rezhessenek. Mi lenne a megoldás? Több új átmeneti vagy garzonlakást kellene építeni az életben együtt in­duló fiataloknak. Borics Katalin Eredmények, tervek az ÉLMSZOLG-nál Boltokat nyitnak Kaposváron Három megye csaknem száz taggazdaságára — 35 ezer hektárnyi mezőgazdasá­gi területre — terjedt ki ta­valy, az alakulás évében az Élelmiszergazdasági Műsza­ki Szolgáltató, Kutatási és Fejlesztési Innovációs Közös Vállalat (ÉLMSZOLG) dél­dunántúli kirendeltségének működési köre. A kaposvári közponitú kirendeltség Bara­nyában, Tolnában és So­mogybán két fő ágazat, kere­tében agrokémiai és műsza­ki tevékenységet fejt ki. A szerződéses partnereknél be­vezetik a szabadalmakhoz, újításokhoz, találmányokhoz fűződő eljárásokat. Somogy­bán több mint harminc me­zőgazdasági nagyüzemmel — többségében ilermelőszövet- kezerttel — van szoros kap­csolatuk, az agrokémiai ága­zatban bevezetésre ajánlott úgynevezett TAM-licenciát ipéldául több mint 13 ezer hektáros területre vásárolták meg a somogyi gazdaságok és kötötték hasznosítási szer­ződést az ÉLMSZOLG-gal. — Forgalmi tervünket ta­valy, a februári alakulást kö­vető csonka évben 187 száza­lékkal túlteljesítettük — tá­jékoztatott Gonda Ferenc ki­rendeltségvezető. — Műszaki cikkeket több mint 10,8 mil­lióért értékesítettünk. Az el­adott ekevasak száma pél­dául meghaladta a hétezret — ezek értéke pedig a 7,3 millió forintot —, s gazdára talált több száz, traktoixa és kombájnra való gumiköpeny. Tevékenységük azonban Nekünk nem szabad idegesnek lennünk Ide ritkán jönnek ok nél­kül az emberek. A csöppnyi előtérben, szerdánként a tö­megben és lélekben is szo­rongva várakoznak, hogy most talán mondanak valami biztatót. Az ajtón túl, az egymás­ba nyitott irodákban jegyze­telnek, egyeztetnek, tárgyal­nak a lakáshivatal dolgozói. — Lassan 15 éve, hogy itt dolgozom — mondja Lukács Mária főelőadó, aki főként az első lakásra vá­rókkal foglalkozik. — Hogy pontosan hány ügytéllel is találkoztam ez idő alatt nem tudnám megmondani, több ezerrel. Volt aki szitkozó­dott, mások sírva könyörög­tek, hogy segítsünk. Hallot­tam már nem egyszer azt is. hogy könnyű magának, a kollégái biztosan gyorsan el­intézték, hogy lakáshoz jus­son. Idő sincs rá, de nem is tartom fontosnak, hogy ilyenkor elmondjam, mi ket­ten az édesanyámmal építet­tük föl azt a házat, amiben lakunk. Eszembe jutnak az előtér­ben látott emberek és iga­zat adok a főelőadónak. Va­lóban másra kell tartalékol­ni az itt dolgozóknak az ide­jét és az erejét. Egy-egy szerdai fogadóna­pon akár százan is megfor­dulnak itt. A lakáshoz ju­tók listáját társadalmi bi­zottság véleménye alapján állítják össze. Ezért sokan többszöri személyes megjele­néssel igyekeznek esélyeiket növelni. Érthető, hiszen ha Fogadónap a lakáshivatalban most nem kapnak lakást, akkor egy évet kell várniuk. — Jelenleg 629-en várnak tanácsi bérlakásra és 888-an OTP-lakásra. Ezzel szemben az idén körülbelül 200 la­kással gazdálkodhatunk — sorolja a szigorú tényeket dr. Ács András osztályveze­tő-helyettes. — Általában 3—4 évet kell várakozniuk az igénylőknek a rászorult­ságtól függően. — Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy több lakást vonhassanak be az elosztha­tó lakások körébe? — Az idén 75 tanácsi bér­lakás épül, ennek nagyrésze garzon, a jogosult egyedül­állók és a fiatal házasok számára. A fennmaradó 30 nagyméretű lakásba a minő­ségi lakáscserére váró több- gyermekes családok költöz­hetnek be. Tervezzük, hogy az összkomfortos és komfor­tos lakások bérlőinek a használatbavételi díj ötszörö­sét fizetjük ki, ha visszaad­ják a lakásukat. Körülbelül száz ilyen lakással számo­lunk az idén. Üj OTP-lakás ebben az évben nem épül. A tanács lehetőségei tehát meglehetősen korlátozottak. Mérlegelni, rangsorolni és vé­gül így vagy úgy dönteni, nem éppen hálás feladat. Egy 65 éves férfi, egy kül­telki zártkertben lakik szo- ba-konyhás, komfort nélkü­li lakásában. Egészségére hi­vatkozva szeretne közelebb költözni a kórházhoz. Sajnos arra nem gondolt eddig, hogy igénylést nyújtson be, és az, hogy egyedülálló to­vább nehezíti a helyzetét. Egy fiatal házaspárnak há­roméves lakásigénylése van. Érdeklődni jöttek, vajon mi­korra számíthatnak lakásra. Egy középkorú házaspár saját tulajdonú szoba-kony- hás házát ajánlja föl a ta­nácsnak megvételre, s cserébe egy kétszobás, legalább kom­fortos lakájt kérnek. Egy másik szükséglakást szeretne, melynek felújítását is vál­lalnák és azt is, hogy öt év múlva OTP-lakásra fizetnek be. Ilyen és hasonló kérések hangzottak el a fogadónap egy félórája alatt. A vála­szok nem voltak, nem is le­hettek még a valóban jogo­sultak esetében sem egyér­telműen biztatóak, hiszen nem a hivatal ügyintézői döntenek. A gondok, kérel­mek, panaszok kivizsgálása, továbbítása azonban feltétle­nül munkaköri kötelességük. — Ahogy hallotta is, itt nem csupán azt mondják el az ügyfelek, hogy ezért meg ezért lakást szeretnének, de az életükről, betegségükről, a családjukról és még sok egyébről is beszámolnak — mondja a szusszanásnyi szü­netben az osztályvezető-he­lyettes. — Természetesen meghallgatjuk valamennyiü- ket, de ez még nem jelenti azt, hogy segíteni is tudunk rajtuk. Nagyon nehéz hely­zetben vagyunk például az életveszélyes lakásban lakók­kal is. Pillanatnyilag 38 ilyen körülmények között élő család elhelyezéséről keli gondoskodnunk, de sajnos ez nem minden esetben oldható meg azonnal. És ismét csak számok, adatok következnek. A fiatal házasok közül 534-en várnak lakásra. 468 egyedülállót tartanak nyil­ván, 75 három és több gyer­mekes családot. Az igénylők között 312-nek már van meglévő lakása, a nyilván­tartottak egy része saját erőből is meg tudná oldani a lakáshelyzetét, de valami­lyen okból mégis inkább a tanácstól várja a segítséget. Természetesen nem ez a jel­lemző. de a statisztikában, miszerint az idén több mint 1500-an várnak lakásra, ők is szerepelnek. Délután 3 óra felé ismét megélénkül az ügyfélforga­lom. Idegeskedni, méltatlan­kodni azonban változatlanul csak az ügyieleknek sza­bad. — Mi ezt nem engedhet­jük meg rpagunknak — mondja Lukbcs Mária fő­előadó. — De még azt sem. hogy fáradtak legyünk. Lega­lábbis addig nem, míg nyit­va van az ajtó az ügyfelek elölt. N. Zs. korántsem merül ki műszaki cikkek értékesítésében. Fel­kutatják például a taggazda­ságok raktáraiban elfekvő, az erő. és munkagépeknél még hasznosítható alkatré­szeket, arra gondolva, hogy amire nincs szükség Somogy­bán, annak Baranyában és Tolnában még hasznát vehe­tik, és fordítva: ami ott po­rosodik, arra máshol szükség lehet. Áz adalékos műtrágyát azért ajánlják bevezetésre a mezőgazdasága nagyüzemek­nek, mert ez az eljárás lehe­tővé teszi a műtrágyázás so­rán kiszórt kálium és foszfor hatóanyag jobb hasznosulá­sát. A kirendeltség a szerző­déses partheréknek megren­deli az adalékos műtrágyát, technológiái és szaktanácso­kat ad a módszer eredményes alka 1 mazásához. — Az idén már hat megye mezőgazdasága üzemeiben igyekszünk elterjeszteni a műszaki kutató és fejlesztő munka legkorszerűbb ered­ményeit. Megszervezzük a ki­fejlesztett műszerek és be­rendezések gyártását, beszer­zését és vállaltjuk, hogy beta­nítjuk a dolgozókat ezek al­kalmazására — mondta Gon­da Ferenc. — Közreműkö­dünk abban is. hogy az egyes üzemekben levő szabad fca- pacitáisi lekössük, olyan ter­mékeket gyártassunk, me­lyekre a gazdaságoknak szük­ségük van, ugyanakkor gyár­tókat is keresünk találmá­nyok, szabadalmak prototípu­sának vagy éppen sorozatá­nak elkészítésére. Kaposvári bemutatótermünket sokan fölkeresik, az itt kiállított termékek ugyanis jól tájé­koztatnak arról, mit ajánlunk az üzeméknek — a somogyi téeszek közül például a za- márdi, a kaposfüredi, a gör­geteg! mutatkozik be itt eke­vassal, gumiárukkal, illetve szélvédőkkel, melyeket saját gazdaságuk ipari üzemében készítenek. Az idei tervek között sze­repel két bolt megnyitása Kaposváron. Áprilisban a Vö­rös Hadsereg útján és a Zrí­nyi utcában elkezdik takar­mányok, a már említett mű­trágyakeverékek, vetőmag­vak, új és felújított személy- gépkocsi-köpenyék árusítá­sát. Műtrágyát, kukorica, lucerna, vöröshere, köles, cu­korborsó, bab és még számos vetőmagféleséget kis tétel­ben, tehát a házikertekben is gazdaságosan felhasználható mennyiségben adnak majd ezekbe az üzletekben. Tevé­kenységbővülésnek számit, hogy még az idei tavaszon — az Aigrotékkel együttműköd­ve — nagyobb alapterületű alkatrészraktárral állnak a gazdaságok rendelkezésére. H. F. Csökkent a balatoni horgászok zsákmánya A Magyar Országos Hor­gász Szövetség elnöksége hét­fői ülésén áttekintette a sporthorgászok múlt évi zsákmányának mérlegét. A legtöbb halat — 3545 tonnát — azokból a tavak­ból, holtágakból és egyéb vízterületekről fogták, ame­lyeket a horgászok kezelnek, s gondoskodnak rendszeresen az utánpótlásról, a halasítás- ról. A múlt évben az előző évinél csaknem 20 millióval több, összesen 130 millió forint értékű halat helyeztek ezekbe a vizekbe. A koráb­binál több halat fogtak a horgászok a halászati terme­lőszövetkezetek kezelésében levő folyókból, tavakból, holtágakból és egyéb vizek­ből is, ám a balatoni horgá­szat az előző évinél rosszab­bul fizetett, a 442 tonnás zsákmány 24 tonnával volt kevesebb, mint 1984-ben. A Kaposvár és Vidéke Áfész 3 éves időtartamra Szerződéses üzemeltetésre ÁTADJA a korábban meghirdetett alábbi üzleteit: 15. sz. italbolt, Kaposvár, Szigetvári u., III. o. 47. sz. italbolt, Csorna, Vasút u. IV. o. 48. sz. italbolt, Kercseliget, IV. o. 50. sz. vendéglő, Mernye, III. o. 54. sz. italbolt, Somodor, IV. o. 81. sz. vendéglő, Somogyjád, III. o. Bővebb tájékoztatást az áfész köz gazdasági osztályvezetője ad, Kapos vár, Budai Nagy Antal u. 7. Telefon 13-433 (82091)

Next

/
Oldalképek
Tartalom