Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám
4 Somogyi Néplap 1986. április 2., szerda A nyugdíj nem segély Szociálpolitikánk az új ötéves tervben A FIATALOKNAK — ÁTMENETI LAKÁSOKAT Szociálpolitikánk fejlesztésének fő céljairól tárgyalt legutóbb az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága. A VII. ötéves tervre készült program áttekinti a terület eredményeit, a hazánkban kialakult gyakorlatot. Ennek ismeretében foglalkoztak a képviselők a jövő feladataival: Dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elsőként azt emelte ki, hogy főként a szociális juttatások reálértékének biztonságosabb megőrzésére kell törekedni. A különböző juttatások elosztásában azt kívánja elősegíteni a kormányzat, hogy a társadalmi igazságosság alapján, a rászorultság elve az eddigieknél erőteljesebben érvényesüljön. Ezzel természetesen szorosan összefügg az, hogy fejlődjön a tanácsok szociálpolitikai munkája, hiszen ők ismerhetik leginkább a területükhöz tartozók gondjait, így ezek megoldása is egyszerűbbé és gyorsabbá válna. Ha ezt a szót halljuk: szociálpolitika, talán kivétel nélkül mindenkinek a nyugdíjasok, a többgyermekes családok, a lakásra váró fiatal házasok jutnak az eszünkbe. Valóban, az ő gondjaik megoldására külön is „odafigyel” az említett tervezet. Célként jelöli meg, hogy segítésük — a fokozatosság elve szerint — egyfajta rendszerjelleget öltsön. A legidősebbeknél, a szociális jövedelemből, az alacsony nyugdíjból élőknél például ezt az elvet már ez évtől szeretnék érvényesíteni. Mindezek megvalósításának természetesen feltétele az, hogy a VII. ötéves tervben a jövedelmek megfelelően nőnek, mert csak ezzel arányban növekedhetnek a szociális juttatások is. Sokszor, de a tapasztalatok alapján még nem elégszer hangoztatott feltétele az említett célok elérésének az, hogy ezek az elképzelések csakis akkor válhatnak valóra, ha a gazdaság eredményesebben, az eddigieknél hatékonyabban működik. A szociális juttatások igazságosabb elosztásának szükségességéről beszélt Varga Miklós, Veszprém megyei képviselő. Kissé indulatos, ám mindenképpen figyelemreméltó hozzászólásában így érvelt: Egy egészségügyi szakközépiskolában 110 forintot is kaphat a diák, másutt például 900-at, és ehhez jön még a vállalati ösztöndíj — a végösszeg 2400 forint is lehet. A képviselő felháborítónak tartja, hogy rendszerint még a bukott tanulókat is díjazzák, ugyanakkor — tavalyi adat szerint — a nyugdíjak fele 2500 forintnál kevesebb! Saját területéről, az egészségügyből merítette felszólalásának tárgyát dr. Sinko- vics Mátyás, budapesti képviselő. Mint elmondta, körzetéből, munkahelyéről is többen kérték, hogy vesse fel a sürgős megoldást követelő, problémát: nem egy idős, alacsony nyugdíjas ember fordul a kórházakhoz — főként télen —, hogy beteg, kevés a pénze élelemre, nem tud megfelelően fűteni, tehát vegyék fel, és amíg lehet, tartsák is bent a kórházban. Mivel ezek az emberek sokszor valóban betegek — bár a kórházi kezelés nem lenne sürgős — felveszik őket, ha van hely. Sokan persze minderről nem tudnak, és szidják az egészségügyet, amiért Magyarországon túl hosszú az ápolási idő, nagyok a költségek, és ha a beteg állapota nem súlyos, néha bizony várni kell a kórházi ágyra. A nyugdíjak reálértékének növelésével az ilyen „humánumból” kórházban tartott betegek száma csökkenne, s több, valóban rászorulóval foglalkozhatnának egészség- ügyi intézményeink. E javaslathoz csatlakozott dr. Karácsonyi Sándor, Csongrád megyéből: a nyugdíjasok száma egyre nő, s közöttük is mind több a 70 —90 éves. Rajtuk kellene véleménye szerint a tervezettnél hamarabb, gyorsabban segíteni, hiszen sokuknak a VII. ötéves tervidőszak vége egyszerűen már késő . . . Végül Sarlós István, az Országgyűlés elnöke az elhangzott hozzászólásokhoz és a tervezet néhány gondolatához fűzött véleményt. Feltette a kérdést: vajon szociális juttatás-e a nyugdíj? A válasz: nem, nem tekinthető valamiféle segélynek, ez az álláspont sértő lenne, hiszen a nyugdíj az elvégzett munka után jár. Ugyancsak megkérdőjelezhető a munkahelyek szociális tevékenysége, hiszen a munka biztosítása és díjazása a feladatuk, nem pedig a segélyek osztása. Ezt a szerepet az államnak kellene, intézményesen és differenciáltan végezni. Vagy például az első lakáshoz jutás ... Nem mindegy, milyen is az első lakás, amit a fiatal házasok kapnak. Általában az történik, hogy megkapnak egy romos, régi lakást, amire sok pénzt kell költeniük. Közben szigorúan takarékoskodniuk kellene, hogy végleges, új lakást szerezhessenek. Mi lenne a megoldás? Több új átmeneti vagy garzonlakást kellene építeni az életben együtt induló fiataloknak. Borics Katalin Eredmények, tervek az ÉLMSZOLG-nál Boltokat nyitnak Kaposváron Három megye csaknem száz taggazdaságára — 35 ezer hektárnyi mezőgazdasági területre — terjedt ki tavaly, az alakulás évében az Élelmiszergazdasági Műszaki Szolgáltató, Kutatási és Fejlesztési Innovációs Közös Vállalat (ÉLMSZOLG) déldunántúli kirendeltségének működési köre. A kaposvári közponitú kirendeltség Baranyában, Tolnában és Somogybán két fő ágazat, keretében agrokémiai és műszaki tevékenységet fejt ki. A szerződéses partnereknél bevezetik a szabadalmakhoz, újításokhoz, találmányokhoz fűződő eljárásokat. Somogybán több mint harminc mezőgazdasági nagyüzemmel — többségében ilermelőszövet- kezerttel — van szoros kapcsolatuk, az agrokémiai ágazatban bevezetésre ajánlott úgynevezett TAM-licenciát ipéldául több mint 13 ezer hektáros területre vásárolták meg a somogyi gazdaságok és kötötték hasznosítási szerződést az ÉLMSZOLG-gal. — Forgalmi tervünket tavaly, a februári alakulást követő csonka évben 187 százalékkal túlteljesítettük — tájékoztatott Gonda Ferenc kirendeltségvezető. — Műszaki cikkeket több mint 10,8 millióért értékesítettünk. Az eladott ekevasak száma például meghaladta a hétezret — ezek értéke pedig a 7,3 millió forintot —, s gazdára talált több száz, traktoixa és kombájnra való gumiköpeny. Tevékenységük azonban Nekünk nem szabad idegesnek lennünk Ide ritkán jönnek ok nélkül az emberek. A csöppnyi előtérben, szerdánként a tömegben és lélekben is szorongva várakoznak, hogy most talán mondanak valami biztatót. Az ajtón túl, az egymásba nyitott irodákban jegyzetelnek, egyeztetnek, tárgyalnak a lakáshivatal dolgozói. — Lassan 15 éve, hogy itt dolgozom — mondja Lukács Mária főelőadó, aki főként az első lakásra várókkal foglalkozik. — Hogy pontosan hány ügytéllel is találkoztam ez idő alatt nem tudnám megmondani, több ezerrel. Volt aki szitkozódott, mások sírva könyörögtek, hogy segítsünk. Hallottam már nem egyszer azt is. hogy könnyű magának, a kollégái biztosan gyorsan elintézték, hogy lakáshoz jusson. Idő sincs rá, de nem is tartom fontosnak, hogy ilyenkor elmondjam, mi ketten az édesanyámmal építettük föl azt a házat, amiben lakunk. Eszembe jutnak az előtérben látott emberek és igazat adok a főelőadónak. Valóban másra kell tartalékolni az itt dolgozóknak az idejét és az erejét. Egy-egy szerdai fogadónapon akár százan is megfordulnak itt. A lakáshoz jutók listáját társadalmi bizottság véleménye alapján állítják össze. Ezért sokan többszöri személyes megjelenéssel igyekeznek esélyeiket növelni. Érthető, hiszen ha Fogadónap a lakáshivatalban most nem kapnak lakást, akkor egy évet kell várniuk. — Jelenleg 629-en várnak tanácsi bérlakásra és 888-an OTP-lakásra. Ezzel szemben az idén körülbelül 200 lakással gazdálkodhatunk — sorolja a szigorú tényeket dr. Ács András osztályvezető-helyettes. — Általában 3—4 évet kell várakozniuk az igénylőknek a rászorultságtól függően. — Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy több lakást vonhassanak be az elosztható lakások körébe? — Az idén 75 tanácsi bérlakás épül, ennek nagyrésze garzon, a jogosult egyedülállók és a fiatal házasok számára. A fennmaradó 30 nagyméretű lakásba a minőségi lakáscserére váró több- gyermekes családok költözhetnek be. Tervezzük, hogy az összkomfortos és komfortos lakások bérlőinek a használatbavételi díj ötszörösét fizetjük ki, ha visszaadják a lakásukat. Körülbelül száz ilyen lakással számolunk az idén. Üj OTP-lakás ebben az évben nem épül. A tanács lehetőségei tehát meglehetősen korlátozottak. Mérlegelni, rangsorolni és végül így vagy úgy dönteni, nem éppen hálás feladat. Egy 65 éves férfi, egy kültelki zártkertben lakik szo- ba-konyhás, komfort nélküli lakásában. Egészségére hivatkozva szeretne közelebb költözni a kórházhoz. Sajnos arra nem gondolt eddig, hogy igénylést nyújtson be, és az, hogy egyedülálló tovább nehezíti a helyzetét. Egy fiatal házaspárnak hároméves lakásigénylése van. Érdeklődni jöttek, vajon mikorra számíthatnak lakásra. Egy középkorú házaspár saját tulajdonú szoba-kony- hás házát ajánlja föl a tanácsnak megvételre, s cserébe egy kétszobás, legalább komfortos lakájt kérnek. Egy másik szükséglakást szeretne, melynek felújítását is vállalnák és azt is, hogy öt év múlva OTP-lakásra fizetnek be. Ilyen és hasonló kérések hangzottak el a fogadónap egy félórája alatt. A válaszok nem voltak, nem is lehettek még a valóban jogosultak esetében sem egyértelműen biztatóak, hiszen nem a hivatal ügyintézői döntenek. A gondok, kérelmek, panaszok kivizsgálása, továbbítása azonban feltétlenül munkaköri kötelességük. — Ahogy hallotta is, itt nem csupán azt mondják el az ügyfelek, hogy ezért meg ezért lakást szeretnének, de az életükről, betegségükről, a családjukról és még sok egyébről is beszámolnak — mondja a szusszanásnyi szünetben az osztályvezető-helyettes. — Természetesen meghallgatjuk valamennyiü- ket, de ez még nem jelenti azt, hogy segíteni is tudunk rajtuk. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk például az életveszélyes lakásban lakókkal is. Pillanatnyilag 38 ilyen körülmények között élő család elhelyezéséről keli gondoskodnunk, de sajnos ez nem minden esetben oldható meg azonnal. És ismét csak számok, adatok következnek. A fiatal házasok közül 534-en várnak lakásra. 468 egyedülállót tartanak nyilván, 75 három és több gyermekes családot. Az igénylők között 312-nek már van meglévő lakása, a nyilvántartottak egy része saját erőből is meg tudná oldani a lakáshelyzetét, de valamilyen okból mégis inkább a tanácstól várja a segítséget. Természetesen nem ez a jellemző. de a statisztikában, miszerint az idén több mint 1500-an várnak lakásra, ők is szerepelnek. Délután 3 óra felé ismét megélénkül az ügyfélforgalom. Idegeskedni, méltatlankodni azonban változatlanul csak az ügyieleknek szabad. — Mi ezt nem engedhetjük meg rpagunknak — mondja Lukbcs Mária főelőadó. — De még azt sem. hogy fáradtak legyünk. Legalábbis addig nem, míg nyitva van az ajtó az ügyfelek elölt. N. Zs. korántsem merül ki műszaki cikkek értékesítésében. Felkutatják például a taggazdaságok raktáraiban elfekvő, az erő. és munkagépeknél még hasznosítható alkatrészeket, arra gondolva, hogy amire nincs szükség Somogybán, annak Baranyában és Tolnában még hasznát vehetik, és fordítva: ami ott porosodik, arra máshol szükség lehet. Áz adalékos műtrágyát azért ajánlják bevezetésre a mezőgazdasága nagyüzemeknek, mert ez az eljárás lehetővé teszi a műtrágyázás során kiszórt kálium és foszfor hatóanyag jobb hasznosulását. A kirendeltség a szerződéses partheréknek megrendeli az adalékos műtrágyát, technológiái és szaktanácsokat ad a módszer eredményes alka 1 mazásához. — Az idén már hat megye mezőgazdasága üzemeiben igyekszünk elterjeszteni a műszaki kutató és fejlesztő munka legkorszerűbb eredményeit. Megszervezzük a kifejlesztett műszerek és berendezések gyártását, beszerzését és vállaltjuk, hogy betanítjuk a dolgozókat ezek alkalmazására — mondta Gonda Ferenc. — Közreműködünk abban is. hogy az egyes üzemekben levő szabad fca- pacitáisi lekössük, olyan termékeket gyártassunk, melyekre a gazdaságoknak szükségük van, ugyanakkor gyártókat is keresünk találmányok, szabadalmak prototípusának vagy éppen sorozatának elkészítésére. Kaposvári bemutatótermünket sokan fölkeresik, az itt kiállított termékek ugyanis jól tájékoztatnak arról, mit ajánlunk az üzeméknek — a somogyi téeszek közül például a za- márdi, a kaposfüredi, a görgeteg! mutatkozik be itt ekevassal, gumiárukkal, illetve szélvédőkkel, melyeket saját gazdaságuk ipari üzemében készítenek. Az idei tervek között szerepel két bolt megnyitása Kaposváron. Áprilisban a Vörös Hadsereg útján és a Zrínyi utcában elkezdik takarmányok, a már említett műtrágyakeverékek, vetőmagvak, új és felújított személy- gépkocsi-köpenyék árusítását. Műtrágyát, kukorica, lucerna, vöröshere, köles, cukorborsó, bab és még számos vetőmagféleséget kis tételben, tehát a házikertekben is gazdaságosan felhasználható mennyiségben adnak majd ezekbe az üzletekben. Tevékenységbővülésnek számit, hogy még az idei tavaszon — az Aigrotékkel együttműködve — nagyobb alapterületű alkatrészraktárral állnak a gazdaságok rendelkezésére. H. F. Csökkent a balatoni horgászok zsákmánya A Magyar Országos Horgász Szövetség elnöksége hétfői ülésén áttekintette a sporthorgászok múlt évi zsákmányának mérlegét. A legtöbb halat — 3545 tonnát — azokból a tavakból, holtágakból és egyéb vízterületekről fogták, amelyeket a horgászok kezelnek, s gondoskodnak rendszeresen az utánpótlásról, a halasítás- ról. A múlt évben az előző évinél csaknem 20 millióval több, összesen 130 millió forint értékű halat helyeztek ezekbe a vizekbe. A korábbinál több halat fogtak a horgászok a halászati termelőszövetkezetek kezelésében levő folyókból, tavakból, holtágakból és egyéb vizekből is, ám a balatoni horgászat az előző évinél rosszabbul fizetett, a 442 tonnás zsákmány 24 tonnával volt kevesebb, mint 1984-ben. A Kaposvár és Vidéke Áfész 3 éves időtartamra Szerződéses üzemeltetésre ÁTADJA a korábban meghirdetett alábbi üzleteit: 15. sz. italbolt, Kaposvár, Szigetvári u., III. o. 47. sz. italbolt, Csorna, Vasút u. IV. o. 48. sz. italbolt, Kercseliget, IV. o. 50. sz. vendéglő, Mernye, III. o. 54. sz. italbolt, Somodor, IV. o. 81. sz. vendéglő, Somogyjád, III. o. Bővebb tájékoztatást az áfész köz gazdasági osztályvezetője ad, Kapos vár, Budai Nagy Antal u. 7. Telefon 13-433 (82091)
