Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

1986. április 2., szerda Somogyi Néplap 5 Ut a fájdalommentességhez Szabadidő magazinokban és szaklapokban, rádió- és tv-műsorokban gyakran ol­vashatók az ősi kínai gyó­gyításról, az akupunktúráról szóló cikkek, s hallhatunk bölcs eszmefuttatásokat. S noha ezzel a még mindig ti­tokzatos módszerrel — túl­zás nélkül állíthatjuk —: embermilliókat gyógyítanak ma és gyógyítottak a megis­merése óta eltelt ötezer év alatt. Az egészségügyi szak­emberek véleménye azonban mindmáig megoszlik a hasz- ’ nossága, alkalmazhatósága felől. Nemrég olvastam egy hasznos tanulmányt — a nyugatnémet Ulrich Wolf könyve alapján készült egy kaposvári születésű medikus, Rónai Zoltán tollából —, amely meglehetős alaposság­gal járta körül ezt a sokak által még vitatott témát. Miért idegenkedik még mindig e távol-keleti gyógy­módtól az európai tudomá­nyosság tején fölnevelkedett magyar orvosi társadalom? A háttérben nyilvánvalóan az európai és a kínai világ­szemlélet különbözőségét kell keresnünk. A kínai kultúra szemlélődő, számmisztikába bonyolódott filozófiai látás­módja éppen ellentéte a megismerést a rációra, az ok-okozati viszonyok sarkí­tott kutatására épülő euró­painak. S a tűszúrással ujj- nyomással való gyógyítás el­méleti alapjai valóban rend­kívül sekélyesek, ezeket már a mai kínai orvostudomány is rég meghaladta. Az aku­punktúra és az akupresszúra nem is elméleti, hanem első­sorban gyakorlati gyógyító módszer. Évezredes tapaszta­latokba ágyazódik, s a fáj­dalom enyhítésének, sőt megszüntetésének tömeges eredményei igazolják min­dennapi gyakorlatát. „Egyet­len másik gyógymód sem te­kinthet vissza ilyen hosszú és eredményes múltra” — írja Rónai Zoltán. „A kínai földön mindenki számára el­érhető volt, mindenki alkal­mazta és ez még ma is így van.’ Az akupunktúra ugyanis nem elefáncsonttoronyba zárt, csak a beavatottak előtt ismert tudomány. Sikerének titka az öngyógykezelés. Különös egységben egyszer­smind eszköze a legmaga­sabb szintű tudományos gyó­gyításnak és a népi gyógy­módoknak is. Alapos, a leg­több ember számára mégis elsajátítható ismereteket kí­ván. Az* a fontos összefüg­gésnek a felismerését, ami bőrünk és belső szerveink egyes funkciói között fenn­áll. Ezeket régóta földerítet­te, s a gyógyításban használ­ja az orvostudomány. Euró­pai orvosok például hideg- és meleg borogatásokat al­kalmaznak a bőrön, hogy a belső szerveket befolyásolják. Fordított összefüggések is vannak: a belső szervek fáj­dalmai távolabbi bőrfelüle­tekre is kisugároznak, mint például a szívpanaszok a bal karba, a nyaki gerincfájdal­mak a szembe. A kínai gyógyítók munká­ja ez összefüggések széles­körű tudására épül. Megis­merték a bőrfelületeken ta­lálható pontok és meridiánok (vezérvonalakba rendeződő pontok) egész rendszerét, s ezek viszonyát — tapasztala­ti alapon — a belső szervek­A gyerekkori fogszuvasodás megelőzése Ízes pogácsák Akkor még Irénkének hív­ták, amikor húsvét napján a jányokkal tojást dobált a domboldalról. Már Irénke néninek szólítják a fiatalab­bak, s Györkös Jánosnénak hívják a háromfai népműve­lő, könyvtáros, szakkörveze­tő, háziasszony-édesanyát. Azt tudom, hogy húszéves érettségi találkozójára készü­lődik. Kilenc esztendeje fő­hivatású könyvtáros, s előtte évekig tiszteletdíjasként ajánlotta az irodalmat apró falvában. Kezemben egy tanulmá­nya, amit szülőfalujáról írt. Tisztes, dicső múltat idéz, törökkori históriákat, ezred­fordulós történeteket, amikor csaknem kétezren lakták az egykori Háromfát. Milyen le­hetett fiatalnak? Nagyszájú csacska leány, avagy dolgos menyecskejelölt? Alighanem az utóbbi. Most, hogy a kai- pujukon kopogtatok, vala­honnan a kert végéből kiált vissza: „rögtön jövök” és jön sáros cipőjében, melegítőben. Tavaszt várva a kertet sem lehet elhanyagolni. Itthon ő a ház asszonya, akinek arra is kell gondolnia, hogy esté­re az iskolásoknak lesz csa­patbemutatója, s kilencnél előbb nem ér haza, hát a kisebbik gyereknek meg a férjnek vacsorára valót is elő kell készítenie, vetemé- nyezni. Délután viszont 13 ezer kötetes könyvtárában ajánlja az új könyveket — most számolta össze — há­romszáznegyvenöt olvasójá­nak, azaz a falu harminc- nyolc százalékának. Turbók Károlytól a városi könyvtár vezetőjétől tudom, hogy Irénke asszony statisz­tikái messze meghaladják a megyei, s az országos adato­kat, hogy egy főre sokkal több könyv jut mint máshol, hogy a kölcsönzések száma is átlag fölötti, és hogy egy­szerre két fiókkönyvtárat is igazgat. A művészeti szemlé­ken tapasztalhattam, hogy nemcsak jó könyvtáros, ha­nem remek népművelő is. Birodalmában otthonos ven­dég az iskolaigazgató, az or­vos, a katolikus plébános, aki még ma is ugyanúgy fölszen­teli a húsvéti sonkát, a tojá­sokat és a kenyeret, mint 20 évvel ezelőtt. Az igazi hagyo­mányok ápolása Györkös Já­nosnénak köszönhető, aki a ranglétrák különböző fokain kapaszkodva lett elismert népművelő. Dobor Istvánné hagyatékaként vette át a népdalkor és a citerazenekar vezetését. Tiltakozik az elis­merés ellen, pedig az ő érde­me is, hogy ma is él a cso­port. — Hogy is volt azokkal a pogácsákkal ? — Meg ne írja! — Pedig már mindenfelé beszélik, hogy a próbákra azért jönnek össze a tagok, mert a maga ízes pogácsáját kóstolhatják. — Nem úgy volt az! Kel­lett a próbához ... Na, mind­egy. A férjem tudja, hát mi­nek tagadjam. Sütöttem né­ha. Máshol sem megy ez másképpen, főleg a férfinép­pel. Gondolja, hogy eljönné­nek próbálni, ha az asztalon nem lenne néha egy-egy de- mizson? Azt persze más hoz­za. — Megéri? — Olykor az ember bele­fárad. — Belefárad? Nem ezt hallottam magáról. Inkább az ellenkezőjét. Játszóháztan­folyamokra jár, honismereti hagyományőrző csoportot akar alakítani... Az idén már nem, mert az időm sem engedi. Nagyszom­baton esküvőre megyünk, holnap az erdőn vár a mun­ka. Időnként elnézem a gye­rekeket. Még azokat a játé­kokat sem ismerik, amelyek­kel a szüleik játszottak, hát akkor honnan tudnák, hogy mit csináltak a nagymamák? — Olvasgattam dolgozata­it. Dicsérik őket. — Harmadikos, vagy ne­gyedikes lehettem az atádi gimnáziumban, amikor meg­írtam a falu történetét. El­veszett az iromány, csak né­hány éve került újra elő. Hát miért ne folytattam volna? Van egy hímzőszakkörünk, az asszonyok annyi minden­ről mesélnek. Az ő segítsé­gükkel írtam meg a tsz tör­ténetét, s szeretném feldol­gozni a halottvirrasztást is. Hogy nyomtatott munka lett a népi étkezésből? Hát azt is nekik köszönhetem. Feldol­goztuk a lakodalmas, a bú­csúi és az aratási étrendet is... A könyvtárban kerestem ki az utóbbi munkát, lerülj- terülj asztalkámat varázsol­hatnék belőle. Mert például Péter-Pálkor, a búcsúkor tyúkhúslevest, főtt húst már­tással, pörköltet — tyúkból vagy fiatal csirkéből — kí­náltak tört krumplival, fejes salátával, ráadásként pedig fánkot, rétest és hosszitész- tát. Innen tudom, hogy hús- vétkor kijárt a kanásznak a tojás, hogy az állatok kövé­rek legyenek. Böjti napra bableves járt, de megették a háromlaiak a káposztás­borsót is. Gyűjtögetem a régi recep­teket, de új dolgokat fedezek föl a háromfai hagyományok között, s ezért köszönettel tartozom Irénke asszonynak, mint ahogy köszönet illeti ízes pogácsáit, közösséget va­rázsló erényét. Nagy Jenő Ki látott ilyet...? A hagyományőrzés szép példájával találkoztunk az általános iskolások siófoki te­rületi bemutatóján, melyen tíz csoport adta elő műsorát. A népi játékokból, néptán­cokból összeállított színes csokor összeállításán sok lel­kes pedagógus fáradozott. Az idén nyáron, Balatonföldvá- ron tartandó néptánctalálko­zón a megye legeredménye­sebben működő általános is­kolái együttesei először vesz­nek részt a Somogy Megyei Művelődési Központ kezde­ményezésére. Leánytánc a csoport műsorá­ból Gyermcklakoilalmas (Az adándi 2. osztályosok előadásában) Megelőzhető a gyermekko­ri fogszuvasodás — állapítja meg a Központi Stomatoló- giai Intézet társintézeteivel együtt nemrég közzétett mód­szertani levelében. Az aján­lás ismerteti azokat az eljá­rásokat, amelyekkel a körze­ti orvosok, fogorvosok, védő­nők, a bölcsődei gondozónők, óvónők, pedagógusok, egész­ségnevelők elősegíthetik a gyermek- és serdülőkori fog­szuvasodás megelőzését. A szakemberek aláhúzták: szükséges, hogy az egészség- ügyi és oktatási intézmé­nyek a legszorosabban együtt­működjenek, összehangolják ezirányú tevékenységüket, társadalmi összefogással küzdjenek e népbetegség el­len. A Balaton Táncegyüttes gyermekcsoportja ugróslánccal re­mekelt A játék öröme sugárzott a gyerekek arcáról. Olyan kin­cset kaptak, amelyiktől gaz­dagabb lett az életük. Sok-'ok népi játékból állí­Tanulmány az akupunktúráról kel. Betegség, fájdalom ese­tén e pontokra gyakorolt tű­szúrással befolyásolják a belső szervek rendellenessé­geit, azaz váltják ki a gyó­gyulást segítő folyamatokat. Az önkezelés, a népi gyógy­módok sokfélesége ugyan­ezen az elven működik: a jól ismert pontokra ható ujj- nyomással, masszázzsal. Vannak természetesen ko­moly szervi elváltozások, amelyek aligha gyógyítha­tók e módszerekkel. Ehhez az orvostudomány legmoder­nebb eszközeire van szükség. Az elérhető fájdalommentes­ség tűszúrás, ujjnyomás se­gítségével így is igen nagy segítség az orvostudomány­ban. A nálunk kapható fáj­dalomcsillapító gyógyszerek hatásmechanizmusát sem is­merik teljesen, számos mel­lékhatásuk megítélésében is sok a bizonytalanság. Az akupunktúra (és -dressszúra) eredményeinek tanulmányo­zása és fölhasználása színe­sebbé, gazdagabbá és ered­ményesebbé tehetné az euró­pai és a hazai orvostudo­mányt. Cs. T. tóttá össze a siófoki 2. számú általános iskola 5/c osztályá­nak műsorát Baum Gyuláné tanárnő. Vele beszélgettünk. — Magyart tanítok és az 5/c- osztály osztályfőnöke va­gyok — mutatkozott be. — Nagyon eleven társaságot kaptam. A fegyelmezésben is megtérült az a befektetés, melyet a gyerekjátékok beta­nítására [ordítottam. Színe­sebb lett az úttörőcsapat éle­te is. — A hagyományok isme­retére vall a gyerekjátékok­ból összeállított műsoruk. — A játékokat javarészt is­mertem még gyerekkoromból. Sokat segítettek a műsor ösz- szeállításában a különféle szakkönyvek is. — Nevelés és ismeretgya­rapítás „egy sínen futott” te­hát, amikor a gyerekekkel csoportosan kezdett foglal­kozni. — A gyerekek fegyelme­zettebbek lettek, és élvezik a játékot, a hagyományok fel­elevenítése pedig sokat segí­tett ismereteik gyarapításá­ban. Harminchat tanuló, az osz­tály minden tagja részt vett a játékban! Baum Gyuláné az irodal­mi olvasmányok dramatizá- lásával, a játékokkal színessé teszi az óráit is. A gyerekek élvezik ezeket a foglalkozá­sokat. — Néha előfordul, hogy nem tudom megtartani az óráimat. Ilyenkor hiányzóm a gyerekeknek — tudom, mert mondják. Régi tanítvá­nyaim — okik már főiskolán, egyetemen tanulnak — szí­vesen fölkeresnek, segítséget kérnek tőlem. Ilyen a mi szép hivatásunk... H. B. A több évtizedes nemzet­közi tapasztalatok szerint je­lentős mértékben csökkent­hető a fogszuvasodás, ha a gyermekeknek kiskoruktól fluoridokat adagolnak. Or­szágunkban ez szervezetten a gyermekközösségekben le­hetséges, amíg meg nem va­lósul a só nagyüzemi fluoro­zása. Az 1—3 éves gyerme­kek 20 százaléka a bölcső­itekben, a 3—6 évesek mint­egy 90 százaléka az óvodák­ban részesülhet úgyneve­zett fluorprofilaxisben. A gyermekközösségeket nem lá­togató gyermekeknek a gyer­mekegészségügyi szolgálat szakorvosai, illetve a körzeti orvosok rendelik majd a Dentocar vagy más fluorid- tartalmú tablettákat. Ezek­nek az adagolása csakis or­vos javallatára, előírás sze­rint történhet. Az adag meg­határozásánál ugyanis figye­lembe kell venni a gyermek életkorát, s lakóhelye ivó­vízének fluorid-szintjén is. E fluorid tartalmú tablet­tákat naponta kell adagolni. Szuvasodást csökkentő hatá­suk jelentősen fokozható, ha a fogakat fluorid tartalmú készítményekkel dörzsölik be. Erre az Elmex gélt hasz­nálják, a 4 évesnél idősebb gyermekeknél az óvodában, iskolában hetente egyszer — meghatározott napon — nő­vér, pedagógus vagy szakkép­zett gondozónő irányításával. Ajánlatos, hogy a helyi ke­zelés időszakában minden­nap az aminfluoridot tartal­mazó Elmex fogpasztával tisztítsák a fogakat. Az új fogkrém hamarosan a hazai kereskedelmi forgalomba ke­rül. Mindezek együttes használatának eredménye­ként a fogak szuvasodása 50 százalékkal csökkenhet. Az egészséges táplálkozás is elősegíti a szuvasodás megelőzését — hangsúlyozzák a szakemberek. Ezért szüksé­ges, hogy a terheseket gon­dozó orvos, nővér, felhívja a kismamák figyelmét a rend­szeres fogápolás, a szájhigié- ne, a szoptatás fontosságára. Az áttörő tejfogakat ugyan­is nagymértékben károsít­hatja a cukros tea, szörp, esetleg szénsavas üdítő. Fon­tos az is, hogy a tejfogak megjelenése után fokozato­san rágásra késztető étele­ket, sok gyümölcsöt, bioló­giailag értékes táplálékot ad­janak a gyermeknek. A módszertani levél is hangsú­lyozza: az édességek fogyasz­tása után a gyerekek azon­nal mossanak fogat. Színjátszó és rendezői tábor Országos színjátszó- és ren­dezői tábort rendez az idén nyáron a Zala Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pont, a zalaszentgróti Ham­burger Jenő Művelődési Köz. pont, valamint a Népműve­lési Intézet. A tanfolyam augusztus 1-től 10-ig Zala- szentgróton lesz. Az érdeklő­dők a következő témakörök­kel foglalkozó öt szekció kö­zül választhatnak: az impro­vizációtól az előadásig; drá­mapedagógia: színészmester- ség-szinészvezetés; drámai helyzet és színpadi tér; a színészi kapcsolat útjai. Az előadásokat és konzultáció­kat neves szakemberek tart­ják. A tanfolyamon 18 éven fe­lüliek vehetnek részt. Jelent­kezni május 10-ig lehet a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban (8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 7—11., telefon: 92-14-580). Ugyanott bővebb felvilágosí­tást is adnak a táborral kapcsolatban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom