Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
4 Somogyi Néplap 1986. március 12., szerda Tizenkét részleggel dolgozik a Ponyódi Építőipari Szövetkezet. Ebben az évben harmineötmillió forintos árbevételt terveznek a részlegek munkái alapján. Képünkön a villanyszerelő részlegben a Kaposvári Húskombinát számára készítenek kapcsolószekrényt egy csontőrlö géphez, mintegy százezer forintért. A faipari részlegüknél a hagyományos nyílászárók és lambériák mellett még egyedi megrendeléseket is elkészítenek. ELŐRELÉP SOMOGY Adatok az új földértékeléshez A földhivatalok a VI. ötéves terv időszakában országszerte befejezték a mintateres földértékelési rendszer ökológiai tényezőinek értékelését, melyekhez az alapot a természeti összetevők — talaj, domborzat, éghajlat, hidrológia — adták. Az ingatlannyilvántartásokban az addigi kataszteri tiszta jövedelmi értékeket felváltotta a termőhelyi ér- tékszám, ez kiinduló pontként szolgál a földek köz- gazdasági értékeléséhez (rendszerét és módszerét a Magyar Tudományos Akadémia tavaly dolgozta ki, s javaslatát a Minisztertanács elfogadta). Ettől az évtől kezdődően talajtérképes földértékelés folyik: tízhektáros szabvány- sűrűséggel fölmérik a föld minőségét. Korábban az aranykoronaértékek alapján mintatereket tártak fel, s az eredményt „áttették” pontértékre — most minőségi osztályokat alakítanak ki a szakemberek Somogybán is. Ismeretes, hogy az említett aranykorona-értékek számos szubjektív elemet is tartalmaztak a talaj megítélésében, a kataszteri tiszta jövedelem kialakításánál, s ez sok vitára adott alkalmat a mezőgazdasági üzemekben. Ügy tetszik, a pontértékelés inkább helyükre teszi az értékeket. Am‘i megyénket illeti, itt a talaj jellemzésére 6400 mintateret tártak fel — a többségét természetesen mezőgazdasági területeken —, s a mért értékek alapján Somogy a 13. helyre rukkolt e!ő a korábbi 15-ről, amelyet 17,43-mas átlagos aranykorona-értékével foglalt él. A korábbi, kataszteri tiszta jövedelem alapján számított értskmutató szerinti hetvennégy somogyi község határában értek a földek 14 aranykoronánál kevesebbet és csak négyben — Balaton- szabadiban, Szabadiban, Ság- váron és Somogymeggyesen — 30—40 aranykoronát. Most, a termőhelyi értékek a'soján 28 község kapta a legkevesebb — 20—30 — pontot, harminc viszont 51 — 60, sőt Siófok ennél is több pontot kapott. A hatvanhat somogyi mezőgazdasági termelőszövet- zet pontátlaga 40, a tizenegy állami gazdaságé ennél mindössze eggyel kevesebb. A termőhelyi érték a mezőgazdasági nagyüzemek közül a mikei Rákócziban a legalacsonyabb (24 pont) és a Siófoki Állami Gazdaságban a legmagasabb (64 pont). H. F. Vizsgáztak a búzafajták A MÉM-ben összesítették az őszibúza termesztésének elmúlt évi tapasztalatait, s rangsort készítettek a búzákról, területi arányukról és termőképességükről. Az adatok szerint 1985-ben a termőterület 54—55 százalékán magyar fajtákat használtak. Ezek térnyerése a VI. ötéves terv időszakában a hazai nemesítők eredményességével összefüggésben fokozódott. A termelési rendszerek által integrált területen a Martonvásári—8- as búza több mint 27 százalékot mondhatott magáénak, és így a termőterület kiterjedését illetően az első helyre került. Második volt tavaly a jugoszláv nemesítésű Baranjka, amely 1982-ben még csak 1 százalékot foglalt el, tavaly viszont a területnek már 17,5 százalékát. A harmadik helyen volt a „veterán” Jubilejnaja, ez a kitűnő szovjet búza; ez „fénykorát” a 80-as évek elején élte, amikor a termőterületnek csaknem negyedére került. Az, hogy a búzatermelésben ilyen viszonylag hosszú távon megőrizte élvonalbeli helyét, annak köszönhető, hogy a szélsőséges körülmények között is megállja a helyét és kitűnő minőségű búzát ad. Ami a termésátlagokat illeti, tavaly nyomban az első helyre került a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet GK Kincső elnevezésű fajtája. amely egy évvel ezelőtt kapott köztermesztési engedélyt, s a bizalmat már az első évben hektáronként 6281 kilóval hálálta meg. A második volt a Baranjka 5912 kilóval, amely ugyan jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi 6995 kilós hozamtól, de ismét bizonyította a fajta magas genetikai értékét. Tavaly viszonylag rossz éve volt az MV—8-as- nak, amely a legnagyobb termőterületet foglalta el. Termésátlaga 4884 kiló volt, viszont, hogy ennél többet is „tud”, jelzi: 1984-ben 5632 kilót adott. A kisparcellás kísérletek adatait is nyilvántartják. A kicsi területen természetesen magasabbak a hozamok, hiszen itt lényegében a fajták genetikai értékét nézik és mindent megadnak, ami a növény fejlődéséhez szükséges. Ilyen körülmények között az első helyre került a Bucsányi 20-as, ez a középkésői érésű jugoszláv búza, amely hektárra számítva 7499 kilót adott. Kitűnően vizsgázott 7200 kilóval a GK Boglár, ez a szintén újfajta magyar búza. A MÉM szakemberei szerint a termelők esélyeit növeli, hogy a már köztermesztésben lévő magas genetikai értékű fajták mellett újabb nagyreményűek vannak kipróbálás alatt az állami telepeken. Á Szahara a veszélyek világa Szahara: csodálatos szépségű világ, amelynek az éghajlata még kellemes is lehet egy jó kiránduláshoz, vagy éppen sportrendezvényhez, persze télen. Mert ilyenkor éjszak ugyan fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála és bizony elkel a vastag hálózsák, de'ynappal a nyáron elviselhetetlen forróság +10, +15 fokra szelídül. Csakhogy ez még édeskevés ahhoz, hogy a kiránduló vagy a versenyző épségben ússza meg a sivatagi kaland- dot. Mert amennyire szép, annyira kegyetlen világ ez. Az életével is fizethet az, aki nem tartja be íratlan törvényeit és könnyelműen fittyet hány a legalapvetőbb biztonsági szabályoknak. Hogy milyen „nagy úr” a vége-hosz- sza nincs homoktenger, arról sokat mesélhetnének azok a kevés szerencsések, akik hosszabb-rövidebb időre kerültek már a sivatag fogságába. Évről évre csupán a sivatag algériai részén több kirándulóra csak késve, élettelenül, vagy a teljes kiszáradás küszöbén talál rá a csendőrség helikopteres keresőszolgálata. Vannak közöttük olyanok, akikkel életük egyetlen nagy sivatagi kalandján történik baleset, de bizony olyanokkal is előfordul baj, akik a sivatag szerelmeseinek vallják magukat, s ha tehetik, minden évben kilépnek megszokott életük kereteiből, hogy átadják magukat a fenséges táj szépségeinek, csöndjének, és ... veszélyeinek. Mert e vidék jó ismerőseit is könnyen kelepcébe csalja. Sokszor nem is kell hozzá több, mint hogy valaki éppen csak egy kicsit letérjen a biztonságos, kijelölt útvonalról, ahol egy-két kilométerenként kimustrált autógumik hevernek az út mellett azzal a céllal, hogy a segítségre szorulók meggyújthassák őket. Az égő gumi fekete füstoszlopait ugyanis könnyű észrevenni az egyhangú tájban. A sivatag jó terepet nyújt a nagy fizikai erőpróbát igénylő sportokhoz is. Érdemes azonban ezt háromszor is meggondolni annak, aki csak egy kicsit is kényelmes természetű, félénk, vagy éppen fizikailag nem tartozik a legedzettebbek közé. Bizonyíték erre a Párizsból most már évente elinduló, s a szenegáli partokig száguldó autós-motoros verseny, a Párizs—Dakar rally, amelynek — a gondos előkészítés, s az út közbeni állandó és éber ellenőrzés ellenére — minden évben vannak halálos áldozatai. Az idén éppen magát az ötlet „szülőjét” és fanatikus megvalósítóját, Thiery Sabine-t gyászolják az autósport szerelmesei. Pedig Thiery Sabine többször is legyőzte a sivatagot, ö mesélte, hogy néhány évvel a Párizs—Dakar versenyfutamok előtt motorversenyzőként már eljutott a Szai,arába. Azonban eltévedt, élelmiszere, vize hamar elfogyott és a biztos halál elől menekülve motorját odahagyva gyalog indult el egy előtte magasodó fekete hegy irányába, amely sehogyan sem akar! közelebb kerülni... Megmenekülésének körülményeiről nem szólt a történet, csattanója mégis volt. Évek múlva Calaude Le- louche szerepet kínált fel Thiery Sabine-nak az „Egv férfi és egy nő” című filmje folytatásában. A jelehete- ket, amelyekben Sabine szerepelt, a Szaharában forgatták, Sabine ezekben egy autóversenyző-szervezőt alakított. A szaharai forgatás során — mesélte Sabine — a filmstáb egyszercsak egy motort talált a homokban, az ülés nyerge alatt — maga sem akarta elhinni — az ő személyazonosságát igazoló papírokkal. A stáb a különös eseten felbuzdulva felajánlotta, hogy emléknek hazaszállítja a kétkerekűt, de Sabine ezt elutasította. A motort kedvencének, a Szaharának ajándékozta. Aztán az életét is. Mikulka Mária Szigorúbb a bírságolás Elkobozhatják a pálinkafőzőt Sok szó esik napjainkban az állampolgári fegyelem megszilárdításáról. Ebben nagy szerepük van a szabálysértési eljárásoknak, a kiszabott büntetéseknek is. Dr. Vörös Tamással, a megyei tanács igazgatási osztályának csoportvezetőjével a tavalyi tapasztalatokról és a most életbelépett módosításokról beszélgettünk. — Mit mutat a tavalyi statisztika? Csökkentek vagy nőttek a szabálysértések a megyében? — Ha a szabálysértési feljelentéseket nézem, az kisebb csökkenést mutat. 1985- ben 5677 személy ellen indult eljárás: ez háromszázzal kevesebb, mint 1984-ben volt. Ha viszont a közterületi felügyelőségek 4050 helyszíni bírságát is beszámítjuk a kisebb súlyú cselekmények miatt, akkor jelentősen növekedtek a szabálysértések. — Miért szabják ki a legtöbb bírságot? — A tulajdon elleni szabálysértések — lopás, sikkasztás, csalás, orgazdaság, a jármű jogosulatlan használata — miatt. Ezek teszik ki az ügyeknek mintegy harminc százalékát. A második helyen van megyénkben a tankötelezettség megszegése tíz—tizenöt százalékos részesedéssel, utána következnek a köztisztasági szabálysértések. Ezeknek a száma szépen növekedett a közterületi felügyelőségek jó földerítő munkájának köszönhetően. Sok bírságot szabnak ki a fogyasztók érdekeinek védelmében, a vásárlók megkárosítása, árdrágítás miatt. — Az SZMT egyik munkatársától hallottam, hogy a vásárlók megkárosítása miatt nem minden városban szabnak ki egyformán szigorú bírságot. Mennyiben egységes a. szabálysértési ejárás Somogybán? — Szerintem alapvetően egységes — jelentette ki dr. Vörös Tamás. — Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy előfordul liberális jellegű intézkedés, tapasztalható csekély összegű bírságolás Noha mindenkit felkészítünk a feladatára, megesik, hogy nem mindig alkalmazza valaki úgy a szabályokat, hogy a cselekmény súlya indokolná. Ez természetesen kivételnek számít, egyes ügyekben fordul elő. — Sok-e vagy kevés a kirótt bírságok átlaga Somogybán? — Megyénkben viszonylag szigorúnak számít a bírságolás. Az 1984. évi 1615 forintról tavaly már 1801 forintra nőtt az egy személyre jutó bírság. Ezzel az első öthat között vagyunk az országban. Ezt egyébként elsősorban az indokolja, hogy a Balaton déli partján szigorúan föllépünk a tó, a köz- tisztaság védelmében. A nyári hónapokban gyakoriak a lopások az önkiszolgáló boltokban. A fogyasztók érdekének védelmében a tóparton szabják ki a legtöbb 8—12 ezc forint közötti bírságot. Tavaly például a megvében háromezer forintos, illetve azt meghaladó bírságok száma 742 volt. — Űj rendelkezések léptek életbe március 1-től a szabálysértési eljárások meggyorsítása érdekében. Mit jelent ez a tanácsokon? — Elsősorban azt, hogy nőnek a tanácsi hatáskörök. Több minden átkerül hozzájuk a rendőrségtől, így a kötelező gondozás és gyógykezelés alóli kibúvással elkövetett szabálysértés az eljárás meggyorsítása miatt. S ez kiterjed az alkoholistákon kivül a kábítószer-élvezökfe, illetőleg a gyógyszert káros mértékben fogyasztókra is. A törvénymódosítás egyébként mással is elő kívánja segíteni az alkoholizmus elleni küzdelem sikerét. Az engedély nélküli szeszfőzés előkészülete: a berendezések tartása, az alapanyagok felhalmozása is szabálysértés, és az engedély nélküli pálinka főzésére alkalmas ké- '•wilék elkobozható. Megemlítem. hogy a közterületi felügyelők a helyszínen bírságolhatlak meg a szabálytalanul parkolókat. Ezenkívül nagyobb lesz néhány bírságtétel. s többször lesz mód a tárgyalás nélküli határozathozatalra. Az eljárás szigorítását ielenti. hogy az, aki nem megy el a szabálysértést tárgyalásra, köteles megfizetni az elővezetés költségeit — fejezte be dr. Vörös Tamás a tájékoztatást. L. G. A SOMOGY KERESKEDELMI VÁLLALAT ruházati szakmában áruforgalmi előadói keres Felvételi követelmény: — kereskedelmi szakközépiskolai érettségi bizonyítvány vagy — nem szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány és középfokú áruforgalmi tanfolyami végzettség, — legalább 5 éves kereskedelmi gyakorlat. A szakirányú felsőfokú végzettségűeket a felvételnél előnyben részesítjük. A jelentkezéseket a vállalat személyzeti vezetőjéhez kérjük: Kaposvár, Ady E. u. 2. (89978)
