Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
1986. március 12., szerda Somogyi Néplap 3 Horn Péter megtartotta akadémiai székfoglalóját OSZTRÁK GEPEK ÓLOMKERETGYÁRTÁSHOZ A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tegnap délután megtartott nyilvános ülés ismét Somogy tudományos életére irányította a figyelmet. Tamás István akadémikus, az MTA agrártudományok osztályának elnöke köszöntötte a megjelenteket és Horn Pétert, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatóját, aki akadémiai székfoglaló előadást tartott. akkumulátorgyártóknál A rangos eseményre zsúfolásig megtelt a díszterem. Ott volt az érdeklődők között dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, eljöttek akadémikusok, többek között a székfoglalóját tartó főigazgató édesapja, Horn Artur, Kovács Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az ország szinte minden felsőfokú agrároktatási intézményének, kutató- intézetének vezetője. Számos érdeklődő érkezett Somogy- ból; párt- és állami szervek vezetői, mezőgazdasági üzemek, intézmények, termelési rendszerek képviselői, s ott ült a hallgatók között dr. Sarudi Csaba, a megyei párt- bizottság titkára, Tóth Károly, a megyei tanács elnök- helyettese, valamint a főiskola intézeti vezetői, kutatók, és barátok. Több mint egy évtizedes kutatómunka, széles körű nemzetközi együttműködés a háttere Horn Péter akadémiai székfogalójának, melynek témája a környezeti tényezők kölcsönhatásának vizsgálata volt az abrakfogyasztó háziállatfajokban. Bevezetőjében elmondta: az régóta ismert jelenség már, hogy az élőlények tulajdonságai a környezeti feltételek hatására nem mindig azonos módon változnak. A növénynemesítők, illetve a növénytermesztők régóta igyekeznek már, hogy a környezeti feltételekhez legjobban alkalmazkodó fajtákat, változatokat állítsák elő. Az állattenyésztésben ez az elv még nem érvényesül Magyar Sándor kiemelt fizetésű szakmunkás szavait lejegyezve kezdtem a tegnapiakat. Legyen most ismét az övé az „alaphang”. — Tizenöt éve beszéltünk róla, hogy differenciáltan kapják meg az emberek a pénzt. Próbálkozunk is, és itt a Csepelben meg lehet nézni: ha fölállítjuk a teljesítmények és a bérek rangsorát, akkor összhangban lesz a kettő. De szerintem még mindig kicsik a különbségek. Nekem is megfordult már a fejemben: ha nem fáradnék el, ha csak épp elérném a szükséges szintet, akkor mit veszítenék? Egy ezrest? Megéri? Nem másokhoz viszonyítok, csupán önmagamhoz. Amikor én beiratkoztam tanulónak, akkor forgácsoló szakmára ötössel is nehéz volt bejutni. Ma pedig ... És ez aggaszt. Ha ma egy gyerek megnéz engem, megnézi az itt Somogybán szépnek mondható kilencezer forintos fizetésemet, hozzáteszi a géemkás „maszekolást” akkor nem biztos, hogy örömében a plafonig ugorva elkiáltja: én is forgácsoló akarok lenni. Itt mi ezekkel a nagy gépekkel, a hatalmas munkadarabokkal a szakma minden műveletét megcsináljuk. Nagyon szép ez a munka. Nem értem, nem akailyen egyértelműen. Vizsgálatra szorult tehát ez a téma, és a kísérleti eredmények igazolták a feltételezést: a különböző genotípusok a változó környezeti feltételekre egymástól eltérő módon reagálhatnak. Egy évtizedes vizsgálataihoz Horn Péter igyekezett a lehető legszélesebb körű genetikai hátteret biztosítani. Mint székfoglalójában elmondta, a különböző baromfifajokkal és a sertéssel végzett kísérleti munkába folyamatosan bevonták a világ szinte minden számottevő tenyésztővállalata által előállított hibrideket, fajtákat. Az Egyesült Államoktól Dél-Af- rikáig, az NDK-tól Kanadáig három földrész számos országa működött közre a kutatómunkában. Példája és bizonyítéka ez is a szoros nemzetközi kapcsolatok nélkülözhetetlenségének. Horn Péter a nagy egyedszámú kísérletei során foglalkozott a genotípus és a fizikai jellegű tartási tényezők kölcsönhatásával, és arra a legfőbb következtetésre jutott, hogy a hústermelés céljából tartott állatainknál a mesterséges környezet elemei közül a legdöntőbb a takarmányozás. Mint elmondta, régi vita a sertéshizlalásban, hogy az egyes tartásrendszerek miként befolyásolják a különböző genetikai hátterű sertésállományok teljesítményét. Éppen ezért építettek a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán egy olyan istállót, ahol egy épületen belül három tartásrendszerben nevelrom érteni, hogy miért nem perspektíva ez egy fiatalnak. Azaz egészen pontosan értem: mi a fenének izzadjon itt s mondja azután, hogy milyen szép a munkája, ha egy máshol dolgozó kortársa kétszer annyi pénzt mutat neki és még meg is mosolyogja. — Máshol? Hol Máshol? — Találja ki. Nem találom ki. Ha ideírom ezt vagy azt a mesterséget, akkor holnap bejön hozzám annak a szakmának egy tisztességes, becsületes művelője és kikéri magának a sértést. Ugyanis nem a szakmákkal van baj... Inkább fordulok Végh Istvánhoz, aki fiatal ember, forgácsoló és 27 éves korára eléggé sokat elért: — Nyolc éve vagyok nős, két gyerekünk van. Bent lakunk a házunkban, de még nincs kész. Egy tízest, de néha még többet is hazaviszek havonta, persze a géemká- pénzzel együtt. Napi tizenkét órát dolgozom, de a családom hétvégén még rámismer. És kezd elegem lenni az egészből. Remélem le Ülhették az alia lokal, es mindhárom rendszerben egyszerre négy különböző genetikai hátterű állományt vizsgáltak. Ez a kísérletsorozat arra a következtetésre vezetett, hogy a sertéshizlalásban a genotípus és a tartásrendszer között nem jelentős a kölcsönhatás, a hizlalás eredményességét számottevően nem befolyásolják a ma legelterjedtebb technológiai rendszerek. Fontos és talán világraszóló felismerés, hogy a tojóhibrid nemesítésében a siker fő záloga nem a szelekciós módszer megválasztása, hanem sokkal fontosabb a technikai, anyagi feltételek biztosítása a legekdvezőbb eredmény eléréséhez. Horn Péter ebben a kérdéskörben — feltehetően a világon elsőként —, B. B. Bohrennel, az Egyesült Államok-beli Purdue Egyetem (Indiana) professzorával, és a FAO anyagi támogatásával végzett kísérleteket. A számos más fontos tudományos területre kiterjedő akadémiai székfoglalót nagy érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők és hosszas tapssal tisztelegtek a fiatal akadémikus ikutatómunkája előtt. Tamás István, mielőtt átadta volna az akadémiai tagságról szóló oklevelet, néhány szóban méltatta Horn Péter tudományos tevékenységét, hangsúlyozva, hogy ez a több mint egy évtizedes kutatómunka újabb nemzetközi elismerést is jelent hazánknak. Gratulálok sora szorított kezet megyénk fiatal akadémikusával, aki munkatársunk kérdésére: mit jelent szakmai életében ez az akadémiai székfoglaló, a következőket mondta el: — Minden kutatással foglalkozó ember életében az akadémiai székfoglaló ritka ünnepet jelent, hiszen igen keveseknek adatik meg, hogy idáig eljussanak. Egy ilyen tudományos elismerés nemcsak a munkához ad nagy biztatást, hanem a felelősséget is növeli. Viszonylag fiatalon választottak meg akadémiai tagnak, és ez az elismerésen túl számomra azt is jelenti, hogy még soká kell dolgozni azon, hogy a magyar állattenyésztés versenyképessége megmaradjon. És ez egy olyan korszakban vár ránk — rám és munkatársaimra — amikor a tudományos fejlődés minden korábbinál gyorsabb az egész világon. dók állni. De a bölcsebbek azt mondják, hogy ebből a hintából nehéz kiszállni, mert mindig újabb igényei támadnak az embernek. Én pedig le akarok állni! Viszont nem tudom mit akarnék, ha nem lett volna a szüléink segítsége, és még most is albérletben laknánk. — ön is jó munkás. Hol áll a rangsorban? — Valahol középen. Tehetségben is fizetésben is. Ügy érzem, hogy sorrend valóban van. Csak a különbség kevés. Idebent is kevés, de ha elmennék más céghez, igénytelenebb munkára talán ugyanennyit keresnék, talán többet, talán ötszáz forinttal kevesebbet. Volt osztálytársaimtól meg tudok sokmindent . .. De én szeretek itt lenni. Lehet, hogy hihetetlen ez? Nem, nem hihetetlen. Csak ritkán tapasztalható. Az ellenkezője inkább. Ugyanitt a Csepelben történt, hogy néhány kiváló szakember a vállalati gazdasági munkaközösségben megkereste az alaptőkét egy önálló kisvállalkozáshoz és aztán vette a Új tevékenység az Nem sokszor hallat magáról az Akkumulátor- és Szá- razelemgyár kaposvári telepe. Munkája évek óta változatlan. A félszáz dolgozót foglalkoztató üzemben targoncákhoz. helyhez kötött világítási telepekhez való akkumulátorokat szerelnek össze. Az alkatrészeket Budapestről, az anyavállalattól kapják, de hamarosan még egy szállítójuk lesz: Ausztriából. Egy, a közelmúltban megkötött szerződés szerint osztrák bérmunkában akkumulátor-alkatrészeket készítenek két gépen kétféle méretben. Ezeket az ólomrácsokat majd Ausztriában töltik ki különleges anyaggal, amely az energia tárolására alkalmas. Az alapanyagon kívül gépeket is az osztrák Jungfer vállalat szállítja. Ezek már meg is érkeztek; jelenleg a cég egyik mérnökének irányításával a gépek uzembehélyezésén, beszabályozásán dolgoznak a kaposvári szakemberek. Az új termék gyártásával nem csökken hagyományos A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének megvalósítása és erősítése érdekében a párt- építést, a tagfelvételi munkát folyamatos politikai feladatnak tekintjük. A tagfelvételi munkánkban alapelvünk továbbra is az, hogy szövetségi politikánk érvényesítésével a társadalom minden osztályából és rétegéből egyéni elbírálás alapján a legjobbak, az arra alkalmasak kerüljenek a párt soraiba. Olyanok, akik politikai kiállásukkal, jellemükkel. példamutató munkájukkal .és magánéletükkel környezetükben tiszteletet ébresztve tanúsították: méltóak a bizalomra. Célunkat azzal érhetjük el, ha az egyes társadalmi osztályokhoz és rétegekhez tartozó leendő párttagok iránti követelményeket differenciáltan, de elvi engedmények nélkül fogalmazzuk meg. Amikor a tagfelvételeknél az alkalmasságot hangsúlyozzuk. a párt munkásjellegének a megőrzését változatlanul alapvető politikai kalapját. Senki sem hibáztatta őket, nem is lenne miért, Jó kollégák, jó szakemberek — ezt mondják róluk most is. De elmondják. „Csak úgy.” Értse aki akarja. Borda György üzemvezető fanyar mosollyal mondta: — Az én feladatom, hogy a szakszervezettel egyetértésben ösztönözzem az embereket anyagilag és differenciáljak. Félig-meddig sikerült. Átlagosan 11 százalékos keresetnövekedés volt tavaly és ez nem kevés. Az idén, ha ugyanúgy hajtunk, mint eddig, akkor újra elérhetünk ennyit. De ez még mindig kevés lesz rá, hogy a belső arányok egészen jók legyenek, arról már nem is beszélve, hogy veszteséges gyáraknál sem fizetnek sokkal kevesebbet. Szóval ez még valóban nem az Igazi differenciálás. Bank József osztályvezető. — Szerintem két alapvető feszültségforrás van. Az egyik, hogy mindannyian tudjuk: ez a gyár termeli ki a vállalati nyereség nagyobbik felét, de még mindig nálunk a legalacsonyabb az áttermékeik száma sem. vagyis új tevékenységgel bővül a telep profilja. Az elképzelések szerint egy évre kötöttek lizingszerkérdésnek tartjuk. Egyrészt a hatalom jellege miatt, másrészt azért is. mert társadalmunk struktúrájában is az ipari és a mezőgazda- sági munkások képezik a nagyobb arányt. A munkások legjobbjai felvételének elsődlegességét hangsúlyozva a jövőben is várjuk sorainkba a szellemi élet. közöttük is elsősorban az értelmiség legjobbjait. Ezt fejezi ki a XIII. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatunk is. amikor kimondja, hogy: „A Magyar Szocialista Munkáspárt. kommunista párt. a munkásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja.” Mivel a párt mindenekelőtt a fiatalok köréből egészíti ki sorait, az utánpótlás nevelésében nagy szerepe van a KISZ-nek. A pártba felvetlek több mint 60 százalékát nagy felelősséggel ők ajánlják párttagnak. Hangsúlyozni kell a párttag szülők szerepét. Közismert tény. hogy a családi hatások jelentősen befolyásolják a gyermekek, a fiatalok világnézeti, politilagbér. A másik, hogy géem- kázni nem mindenki tud. A Csepel kaposvári letelepülésekor néhány üzemrész kapacitását a távlatokra való tekintettel is jól megtervezték. Ezekben az üzemekben a főmunkaidő alatt elkészül any- nyi termék, amennyi szükséges. A szükségesnél kisebb kapacitású üzemekben viszont kell a munkaközösségek termelése. Tehát tulajdonképpen a jól tervezett részlegek dolgozói így hátrányos helyzetbe kerültek. Hozzáteszem: még a gazdasági munkaközösségek tagjai is elmondják, hogy szívesen keresnék meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt a főmunkaidőben. De egyúttal arról is sokan beszélnek: a géemkában látszik meg valójában, hogy ki mit ér. és ott hat úgy igazán az anyagiakon kívül az egymásrautaltság ösztönzőrendszere is, mert ha valaki nem húz, akkor a többi is kárát látja. Anélkül, hogy most általános érvényű tanulságokat igyekeznék megfogalmazni — nem tudok ilyeneket kitalálni, de szerencsére nem is az a dolgom — megkockáztatom: valahol itt keresendő a továbblépéshez a recept. A Csepelben és másutt is. Luthár Péter ződést a gépekre, de ha az üzlettel kölcsönösen elégedettek lesznek a partnerek, meghosszabbítják az együttműködést. kai arculatának alakulását. Sokan a szülők példájából indíttatva érzik belső szükségletnek a párthoz, a kommunista eszmékhez való kötődést. A középiskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon a párttaggá nevelésben meghatározó a szerepük a kommunista oktatóknak. A párttaggá nevelést jelentősen befolyásolja. mi több, meghatározza a párt- alapszervezetek munkájának a színvonala, s az. hogy mennyire ismerik tevékenységüket környezetükben. A pártszervezetek nyitottságát segíti elő az a gyakorlat, amikor az alapszervezetek a felvételre javasolt személyről környezete párton- kívüli tagjainak véleményét is kikérik és figyelembe veszik. Ez a bizonyos értelemben új gyakorlat esetenként és helyenként vitát és értetlenségét vált ki. Olyan szélsőséges véleményt is lehet hallani, miszerint ez azt jelenti, hogy. a párt ..legbelsőbb” ügyébe a pártonkívü- liek is beleszólhatnak. Ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy a pártonkívü- liek határozzák meg. ki legyen párttag és ki nem, hanem arról, hogy a széles körű tájékozódás növeli a párt tekintélyét, és ezzel is kifejezésre jut. hogy csak a környezetükben is legmegbecsültebbek lehetnek a párt tagjai. A következő időszakban a felvételre jelentkezőkkel szemben támasztott magasabb követelményeket érvényesíteni kell a pártban lévőkkel szemben is, ezzel elő kell segíteni a párt folyamatos öntisztulását. Ezt az igényt a XIII. kongresszus határozata a következő szavakkal rögzítette: „Meg kell válni azoktól, akik nem tesznek eleget kötelességeiknek, s akik alkalmatlanná váltak a párttagságra”. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez nem valami soha nem hallott, soha nem látott igény. Éppen ezért — tapasztalatainkból kiindulva — ebben nem lehet adminisztratív jellegű, esetleg a tagkönyvcserével összekötött kampánymunkára hagyatkozni. A párt öntisztulását folyamatosan, elsősorban a kommunista közösségek személyeskedésektől mentes, a párt normáit követő, aktív közreműködésével lehetett eddig is, és kell a jövőben is elérni. Bíró József a7. MSZMP KB alosztályvezetője i Ganz Danubius Váci 'Konténergyára a tavalyinál 600 da- abbal több konténer gyártását tervezi. A gyár konténerei ülönösen Angliában, Ausztriában, Dániában és az NSZK- an népszerűek. V. M ANYAGI ÖSZTÖNZÉS Kicsik a különbségek Neveltünk párttagokat
