Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-11 / 59. szám
2 Somogyi Néplap 1986. március 11., kedd Megemlékezés Palméről Svédország-szerte megemlékeznek a tíz napja meggyilkolt Olof Pataiéról. A képen: a parlamenti megemlékezésen részt vett a meggyil költ kormányfő özvegye és három fia. (Teksfató: — AP—MTI—KS) Kongresszus elölt az Indiai Kommunista Párt Svédország lakossága hétfőn délben egyperces néma tiszteletadással emlékezett meg az ország tíz nappal ezelőtt meggyilkolt miniszter- elnökéről, Olof Palméről. Déli tizenkettőkor egy percre mindenütt megálltak az autóbuszok, a vonatok, s leállt a személygépkocsi-forgalom is. A repülőtereken erre az időre szüneteltek a fel- és leszállások, az iskolákban félbeszakították a taTeljes harckészültségbe helyezték a pakisztáni katonai alakulatokat Kandafban, az ország északnyugati hegyvi- dékes körzetében. Az intézkedést az ópium-hadművelet kiváltotta feszült helyzet ia- dokolta. Katonai csapatok a hét végén csaknem hatvan hektárnyi mákültetvényt égettek fel a Gadun-Avazi térségben, hogy a mákból nyert ópium előállítását megakadályozzák. Ezen a vidéken termesztik állítólag a világ 'Legjobb minőségű ópium alapanyagát, s ez a zord, hegyes vidéken a falusiak egyetlen A sport szerelmesei ismerik a finis sajátos hangulatát. Nos, ez a hangulat jellemzi most Spanyolországot. Nyugat-Európa egyik legnagyobb területű és közismerten stratégiai fontosságú országa legújabbkori történelme jelentős napja előtt áll: szerdán, március 12-én népszavazás dönt arról, tagja maradjon-e Hispánia az észak-atlanti tömb politikai szervezetének, vagy szakítson mindenfajta NATO-tag- Sággal. A tét nagysága túlterjed az ország határain, de komolyan befolyásolja az eredmény a belpolitikai porond eljövendő küzdelmeit is. így érthető, hogy a hét vége valamennyi spanyol városban, sőt, faluban a kampányfinis izzásának jegyében telt el, és a fővárosban az utóbbi idők egyik legnépesebb nagygyűlésére került sor. A szerdai szavazásnak megvan a maga érdekes előtörténete. Miközben Salazar portugál diktátor országát már az alakuláskor felvették az atlanti táborba, a Franco- rezsim az ismert okok miatt a nyugati tömegek köréhen is olyan népszerűtlen volt, hogy még Washington is szalonképességi kockázatnak minősítette Madrid tagságát. Ez a tagság így értelemszerűen csak jóval a gyűlölt diktátor halála után, pontosan a hetvenes évek végén válhatott aktuálissá. A maga szempontjából ügyesen lavírozó centrista kormányfő, Adolfo Suarez ugyan már 1977-ben megkezdte a csatlakozási kampányt, de nagy ellenállásra talált, és a fonítást és a munkások is letették szerszámaikat. Palme emlékének adózva egy percre elhallgattak a rádióállomások, s a megemlékezés alkalmából országszerte megszólaltak a harangok. A meggyilkolt feleségének és fiainak jelenlétében egyperces néma gyásszal adóztak a volt miniszterelnök emlékének a stockholmi parlamentben is. A merénylet színhelyére a gyászoló stockholmimegélhetési forrása. A kivonuló katonáknak az ültetvényesek ellenálltak: az összecsapásokban tizenhármán vesztették életüket és nyolc- vanan megsebesültek. A körzet Pakisztán egyik legszegényebb vidéke. Nincsenek utak, kórházak, iskolák, ismeretlen fogalom a tiszta ivóvíz és a villanyáram. A kábítószer-termesztésből származó haszon nem a falusi földművesek, hanem a kereskedők zsebébe vándorol. A hatóságok szerint a hétvégi hadművelettel az ország ópiumtermesztő ültetvényeinek felét számolták fel. lyamatot csak egy 1981 februárjában bekövetkezett esemény gyorsította meg. Ekkor a hadsereg néhány vezetője puccsot kísérelt meg, ami nem utolsósorban a király pozitív magatartásán hiúsult meg. A kísérlet traumáját használták fel az atlantista körök annak hangoztatására, hogy a spanyol fegyveres erők mozgási szabadságát éppen a NATO-ba való integrálással kellene megnyirbálni. Jórészt így és ezért kerülhetett sor 1982. május 30-án az észak-atlanti szerződés madridi aláírására. Ez „csak” a politikai szervezetre vonatkozott, a katonaira nem. Még annak az évnek az őszén a hatalomra került szocialisták ünnepélyesen megígérték, hogy kívül tartják az országot a katonai szervezeten és népszavazással döntik el a politikai szervezetben való bennmaradást. Az első ígéret megtartatott, a második teljesítésére most került sor — de immár egészen más előjellel. Akkor ugyanis Gonzalez pártvezér és kormányfő a kilépés híve volt, most — vélt gazdasági érdekekre hivatkozva és az atlanti izsarolás miatt — a maradást szorgalmazza. Érdekes, hogy még a jobboldali ellenzék is csak „tül- parti” nyomásra állott el attól, hogy híveit tartózkodásra szólítsa fel. A távolmaradástól azt remélte, hogy a, „nem” szavazatok győznek, és ez hosszabb távon Gon- zález bukását, vagyis a jobb oldal újabb lehetőségét eredményezheti. H. E. ak továbbra is vörös rózsák százezreit helyezik. * * * Olaszország már mintegy két hónapja információkat kapott arról, hogy Svédor- országban terroristák esetleg merényletre készülnek, de az erre vonatkozó, nagyon is általános jellegű adatok nem utaltak Palme személyére — mondta Bettino Craxi olasz mimisz tér elnök Lisszaboniban. A miniszterelnök, aki Mario Soares államfő beiktatása alkalmából tartózkodott vasárnap a portugál fővárosban, mindenesetre kijelentette, hogy ebben az ügyben most teljes ellenőrző vizsgálatot indítanak. Az immár politikai gyilkossággal is súlyosbított francia választási kampány finisében heveny külpolitikai válság fokozza tovább a feszültséget. A Libanonban foglyul ejtett nyolc francia túsz sorsa az egész közvéleményt felizgatta, de a válság súlya a kormányra nehezedik. Francois Mitterrand elnöknek és kormányának az egyre aggódóbb családtagok ostroma és az érthetetlenül álló közvélemény nyomása alatt kell szembenéznie azzal a fenyegetéssel, hogy egy elszánt, eszközökben nem válogató közel-keleti cso- port, az Iszlám Szent Háború és mögötte könnyen felismerhetően Irán, a választási hadjárat végén megpróbál fordulatot kierőszakolni közel-keleti politikájában: elfordítani a francia politikát Iraktól Irán felé. A kormány Bejrútba küldte Serge Boidevaix-t, a külügyminisztérium főtitkárát, Damaszkuszba Michel Servant, utazó nagykövetet és kiküldte a libanoni származású Rezah Raadot is, aki már többször kapcsolatba tudott lépni az Iszlálm Szent Háborúval. Marc Bonnefous, a külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályának vezetője az iráni hatóságok beleegyezését várja, Újabb bér- és áremelések Nicaraguában A nicaraguai kormány újabb bér- és áremeléssel igyekszik a lehető legnagyobb mértékben ellenőrzése alá vonni a gazdasági folyamatokat. A vasárnap bejelentett rendelkezések szerint országszerte 50 százalékkal nőnek a fizetések, miközben emelték — esetenkét ennél nagyobb mértékben is — több fontos élelmiszer és fogyasztási cikk árát. A közép-amerikai országban az elmúlt másfél évben ez volt az ötödik alkalommal végrehajtott fizetésemelés. A kormány igyekszik megőrizni a bérek vásárlóerejét a folytatódó inflációval szemben. Tavaly az infláció mértéke meghaladta a 210 .százalékot, miközben a költségvetés több mint felét volt kénytelen az ország nemzetvédelmi célokra költeni. A most bejelentett gazdasági intézkedéseket néhány héttel előzte meg egy másik gazdasági döntés, a cordoba, a nemzeti valuta leértékelése. 7 Az új benzinárak 50 százalékkal magasabbak a korábbiaknál. Emelkedett a díjszabás a távolsági közlekedésben, drágább lett a villanyáram és az ivóvízszolgáltatás. Emelték több fontos élelmiszer, így a rizs, bab, tojás, kukorica, tej, cukor, baromfi, és egyes alapvető iparcikkek — többek között a szappan, mosópor, fokrém, gyufa — árát is. hogy Teheránba mehessen. Ennyi, ami az erőfeszítésekből látható és a kormányfői önkéntes pártmunkások kerékpáros csapata hozza el a jelképes vörös zászlót Va- ranasziból, az előző kongresszus helyszínéről a bihari Patnába, hogy átnyújtsa azt Csandra Radzsesvara Rao- nak, az országos tanács főtitkárának szerdán, az Indiai Kommunista Párt (CPI) XIII. kongresszusának nyitónapján. A március 12-én kezdődő egyhetes tanácskozáson az ezerháromszáz küldött elemzi az országban végbemenő politikai-gazdasági folyamatokat, értékeli a pártnak az 1982-es kongresszus óta elvégzett munkáját, felméri a hiányosságokat és meghatározza az új feladatokat. A külföldi testvérpártok delegációi között a kongresszuson jelen lesz az MSZMP küldöttsége is, Somogyi Imrének, a Központi Ellenőrző Bizottság titkárának a vezetésével. A kommunista párt 1925. december 26-án alakult meg Kanpurban, törvényes keretek között, az első világháború utáni évek munkásmegmozdulásai nyomán gyorsan formálódó kommunista irányzatú csoportokból, öt évvel később a brit gyarmati hatóságok betiltották. A függetlenségi küzdelem éveiben a kommunisták harcoltak a brit gyarmati elnyomás valamint a dolgozók kizsákmányolása ellen. A függetlenség kivívásáért kibontakozott országos mozgalmat vezető, a nemzeti tőkés-földbirtokos érdekeket képviselő Kongresszus párt vezetői nem fogadták maguk közé a kommunistákat. Még a rendkívül széles látókörű Dzsavaharlal Nehru is, noha felismerte és tudomásul vette az egységfront szükségességét, úgy vélte, hogy az indiai kommunista mozgalom az országban . gyökértelen. Nem volt igaza. A kommunisták egyáltalán nem lebecsülendő szerepet játszottak már akkor is, és játszanak ma is India politikai-társadalmi közéletében. A függetlenség elnyerése után a kommunista párt a demoikratáikjus forradalmi átalakulás elmélyítéséért, a balodali egység megszilárdításáért, a nagytőkés-földesúri érdekek ellen lépett fel. Befolyása különösen egyes nyilatkozat, hogy Francia- ország nem enged a politikai zsarolásnak. államokban volt erős. A2 1957-es választások eredményeként Kerala államban a kommunisták alakítottak kormányt Elamkutat Mara Nambudiripad főminiszterségével. A polgári ellenzéki pártok azonban két év múlva megbuktatták a kommunista kormányt: a szervezkedést a háttérből Indira Gandhi irányította, akit akkor választottak meg a Kongresszus párt elnökévé. A kommunista párt rendkívül bonyolult körülmények között próbálkozott politikájának megvalósításával, s tevékenysége nem volt mentes hibáktól sem: előfordult, hogy jobboldali ellenzéki csoportokkal fogott össze a nagybefolyású Kongresszus párttal szemben. A stratégiai és taktikai kérdések hosszú időn át belső vitákat kavartak, szaggatták a párt sorait, kikezdték egységét. Szektáns és voluntarista nézetek ütötték fel a fejüket. A viták főképp a társadalom forradalmi átalakulásának szakaszai és távlatai, a nemzeti burzsoázia demokratikus vonulatainak megléte és megítélése, a haladó polgári erőket is magába foglaló egységfront szükségessége körül éleződtek ki. 1964- ben bekövetkezett a szakadás. Elemkutat Mara Nambudiripad vezetésével megalakult az Indiai (marxista) Kommunista Párt, a CPI-m. A kivált szervezet politikai platformja kezdetben maoista nézeteket tükrözött. (Később további leválások történtek, ma öt—hat szervezet is „kommunista” elnevezést visel.) A szakadás után az Indiai Kommunista Párt (CPI) az imperialista-, feudális- és monopólium-ellenes program jegyében folytatta tevékenységét. Következetesen támogatta a kongresszuspárti kormány békepolitikáját, Indira Gandhi mellé állt, ha haladó intézkedéseit a reakciós erők meg akarták torpedózni. Csandra Radzsesvara Rao vezetésével az Indiai Kommunista Párt (CPI) a legutóbbi szövetségi parlamenti választásokon hat mandátumot szerzett, ám tömegbázisa és befolyása ennél jóval szélesebb, kiváltképpen a szakszervezeti mozgalomban jelentős. Nyugiat-Bengal államban a CPI részt vesz a „kommunisták-marxisták” irányította helyi állami kormányzásban. A párt vezető szerve két okmánytervezetet terjeszt a kongresszus elé: a beszámolót és a határozatot. Központi helyet foglal el a dokumentumokban az ország nemzeti egységéért és területi integritásáért érzett aggodalom, a politikai széthúzások és a vallási fanatizmus elleni küzdelem égető gondja. Az országos tanács megítélése szerint Radzsiv Gandhi miniszterelnök lendületesen folytatja az ország jól bevált el. nem kötelezett külpolitikai irányvonalát, azonban gazdaságpolitikája súlyosan sérti a néptömegek érdekeit, a gazdagoknak kedvez, megnyitja a kapukat a monopóliumok és a multinacionális vállalatok előtt. A baloldalidemokratikus front összekovácsolására a párt szükségesnek látja a politikai erők újracsoportosítását, a két fő kommunista szervezet elvi alapon történő újraegyesülését, ám a „kommunistamarxisták” magatartása — a CPI szerint — akadályozza az érdemleges közeledést. 1984-ben a CPT-nek 478 905 tagja volt. Az országos tanács a helyi pártcsoportok elégtelen munkájának tudja be elsősorban a XII. kongresszus óta előforduló létszámcsökkenéseket, egyúttal önkritikusan hangsúlyozza a politikai-eszmei tevékenység elmélyítésének és erősítésének szükségességét a a párttagság soraiban. Rácz Péter Francia szocialisták tüntetnek Párizsban amiatt, hogy a szélsőjobboldaliak meggyilkolták a párt egyik választási propagandist áj át. (Teiefotó: — AP—MTI—KS) Ópium-hadművelet Pakisztánban HÉTFŐ ESTI KOMMENTÁR Finis Hispániában Mario Soares (jobbra), Portugália új elnöke Lisszabonban letette a hivatali esküt. (Teliefoitó: — AP—MTI—KS) Túszválság Franciaországban Nem enged a zsarolásnak
