Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
4 Somogyi Néplap 1986. március 29., szombat Tavaszi köszöntö hírnök A tavasz kezdetét jelenti az első nappali lepkék megjelenése a felmelegedő márciusi napokban. Ezek a szép rovarok még az őszi langyos időben kikelnek múmiabábjaikból, de a téli hideg nappalok be- köszöntekor alkalmas búvóhelyet — falrepedéseket, faréseket — keresnek, és itt töltik dermedt állapotban a telet. Néha a házakba is behúzódnak. Közülük talán a leg- színpompásabb a nappali pávaszem. Erdei kirándulásokról mindenki bizonyára ismeri. Azt már kevesen tudják róla, hogy a védett rovarok közé tartozik sok pilletársával együtt. Eszmei értéke 500 Ft. Magyarországon, igy Somogy megyében is mindenütt megtalálható, ahol a nagy csalán — a fekete alapszínű, ezüstfoltos hernyójának a tápnövénye él. A tarkalepkék családjában ez az egyetlen faj, melynek a felső szárnyán is találhatók szemfoltok. EnJárni tanítja a kolosszusokat Az 1861. április 1-én megnyílt Balaton-parti vasútvonalon egyelőre csak külföldi gyártmányú mozdonyok közlekedtek. A somogyi oldalon húzódó, Székesfehérvár— Nagykanizsa közötti vonal a vasúti járművek és a pályaépítés szempontjából inkább a külföldi, mint a hazai technika fejlettségét tükrözte. Magyarország a vasúti technikát kizárólag importálta. A részint angol eredetű műszaki újdonságok általában osztrák, német és belga közvetítéssel jutottak el hazánkba. Az első, Magyarországon gyártott normális nyomtávolságú mozdony a Magyar Államvasutak Gépgyárában csak 1873-ban, a bécsi világ- kiállításra készült el. A belra nem volt képes. Hazai szakértők azért természetesen voltak. A külföldről érkezett mozdonyok megvizsgálásánál, átvételénél a szakértők egyike Jedlik Ányos professzor volt, az ismert kísérleti fizikus a pesti tudományegyetemről. Esetenként a bécsi műegyetem is küldött szakértőket. A Somogybán közlekedő első gőzmozdonyok működésének engedélyezésében is vezető szerepe volt Jedliknek. Ezekből a mozdonyokból eredeti példányokat már alig lehet látni, hazánkban csupán egy található. Budapesten, a Közlekedési Múzeumban látható a Déli Vasúttársaság 29. sorozatú, 674. pályaszámú tehervonati gőzmozdonya, amelyet 1860-ban zeumiban. Megtalálható itt a 10. sorozatú, 228. pályaszámú mozdony ötszörösen kicsinyített modellje. Eredetije 1850-ben 'készült Becsben, és a „Schödkl” jelölést kapta. Könnyű teher,vonatokat és kezdetben személyvonatokat is továbbítottak vele. A magyarországi szolgálat után ezeket később visszarendelték Ausztriába. Sokatmondóak a mozdony gépi, technikai jellemzői. A gőzhenger átmérője 402 milliméter,, a dugattyú lökete 580 milliméter volt. Az 1264 milliméter átmérőjű hajtókerekekkel az engedélyezett legnagyobb sebesség nem volt több óránként 35 kilométernél. Érdekes összehasonlítás, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon nagyKevésőknek adatik meg, hogy legnagyobb álmuk váljon válóra. Hát még ha valakinek az az álma, hogy megtanítson járni tíztonnás kőkotloslszusokat... A dél- cséhországi Strakoniceban élő Pavel Pavel mérnök öt évet töltött annak a rejtélynek a megfejtésével, hogyan mozgatták annak idején a húsvét-szigateki moai-szob- rokat, ezeket a vulkáni tufából faragott, hatalmas emberalakokat, amelyeknek némelyike 10 méter magas és tucatnyi tonnát nyom. Elméletét néhány hete a Húsvét-szigeteken, egy eredeti moai-kolosszuson próbálta ki, s lám, egy négy méter magas, tíztonnás óriás húsz ember segítségével hat métert tett meg. Megvan tehát a válasz a rejtélyre, hogyan kerültek a szobrok a Rano Raraku tűzhányó tövéből kilométerekkel távolabbi heHiyükre. Pavel Pavel' egy régi cseh fűimből merítette ötletét, hogy egy hatalmás testét kötelekkel! jobbra-balra ingatva lehet lópegetésre bírni. A mozivásznon a legendás golem sétált így. de az ingatás élvéit, például egy ruhásszekrény áthelyezésére bárki alkalmazhatja. A csehszlovák mérnök az első szenzációi 1982. decemberében keltette, amikor sok lelkes támogatója segítségével vasbetonból elkészíttette egy 4,5 méteres moai-szobor pontos maisát és tizenhét ember elég volt hozzá, hogy az ingatásos módszerrel járassa. Ez a szobor ma is a kertjében áll. Amikor sikerrel járt, tevéiben tájékoztatta Thor Heyerdahlt, az oslói Kon- Tiki ' múzeum igazgatóját, aki harminc éve először vezetett expedíciót a Húsvét- szigetek néprajzi feltárására. Heyerdahl felajánlotta: január közepén indított újabb expedíciójához csatlakozva Pavél Pavel a helyszínen, eredeti szoborral bizonyítsa feltevését. A váilllialkozás nem volt egyszerű. A legközelebbi szárazföldtől is több ezer kilométerre fekvő kis szigeten ugyan csaknem hétszáz ilyen szobor van, az egykori szállítás módjának rekonstruálásához azonban olyat kellett találni, amely könnyen hozzáférhető és megfelelő állapotban is van. A kolosszusok anyaga, a vulkáni tufa évszázadok múltán gyorsan maliik, elveszti szilárdságát és porlad. Pavel Pavel a prágai Míada Frontanak adott interjúban elmondta: egyik- másiik szobrot már olyan állapotban találta, „mintha túróból készült, volna”. Ugyanakkor arra is ügyelni keltett, hogy az egyedülálló kultúrának riasztó vörös alapszíne a „ragadozót” menekülésre késztethetik. Az év folyamán még két alkalommal figyelhetjük meg, mert két nemzedéke fejlődik ki, melyből a második áttelel. Ábrahám Levente A legrégibb hazai gö/.moz- dony a Déli Vasúttársaságé volt. • volt. Ez a későbbiekhez viszonyítva szokatlanul kicsi kazánnyomás erősen korlátozta a gépezet gazdaságos működését, de a XIX. század derekán ez felelt meg a technikai fejlettségnek. Ma már furcsának látszik az is, hogy a mozdonyok vezetőállása nagyrészt nyitott volt, egyikmásik típusnál még a legegyszerűbb, lapos tető is hiányzott. A sínek anyaga akkoriban általában vas volt, a nagyobb teherbírású acélra csak később tértek át. A vassínek egy négyzetcenti- méterének terhelése körülbelül 800 fcilopond lehetett, ugyanez az adat acélsínek esetében elérheti az 1100 ki- lopondot is. A sinszálak hossza az 1860-as években többnyire 5—6 méter volt, 1912-ben azonban Magyarországon beépítettek már 24,6 méter hosszúságú szálakat is. A hosszabb sínszálak magasabb technikai felkészültséget igényelnek, egyebek mellett azért is, mert a símvé- geknél az illesztési hézagot a sinszálak hosszúságával együtt növelnj kell. Hegesztett síneket akkoriban még a modemnek számító Balaton- parti vonalon sem alkalmaztak. A 125 évvel ezelőtti ..romantikus” múltat a technikatörténeti archívumok viszonylag hűen megőriztél?. Ma, amikor Dél-Dunántúlon is napirenden van a vasúit villamosítása, különösen látványos az 1861-től napjainkig ívelő fejlődési vonal. Dr. Rosta István lis értékként szigorúan védett szobrókban a kísérlet során semmiféle kár ne essen. Az ingatós-tengetős „léptetéshez” elengedhetetlen volt az is, hogy a szobor tallpa viszonylag ép legyen. Némi keresés után egy 2,75 méter magas, ötltonnás szobrot választottak ki. Ezt viszont fél napig nem sikerült „belengetni”. A helybéliek ugyanis, akik a kötelék végét fogták, még gyakorlatlanok voltak a csapatmunkában, sőt, amikor észrevették a filirnkamerát), rögtön pózba álltak, ahogy eddig a turisták megkívánták tőlük. Ami-, kor a szobor végre megmozdult', kiderüli, hogy az.ajla hegyes, és az első lépésnél bevésődött a földbe. Ezen a nehézségen is túljutottak némi technikai leleménnyel. Az öittonnás szobor ingatásához elég volt öt ember, összehasonlításul: amikor Heyerdahl évekkel korábban hasonló súlyú szobor vontatásával próbálkozott, neki 180 emberre vofflt szüksége. A valódi bizonyítás azonban csak ezután következett. Négy méter magas tíztonnás szobrot szemeltek ki, amelyet Pavel Pavel fényképről már ismert ugyan, de csak a helyszínen derüli ki, hogy ez a moai szokatlanul karcsú, s ráadásul, mintegy hét foknyit hajlik is, az alja pedig besüllyedi) a földbe. Amikor a szobor húsz emberrel a kötelék végén hat métert tett, meg sziklán, földön és füvön, Heyerdahl kijelentette: ha ez így „jár”, akkor az összes többi is így ment. Ezzel tömören kifejezte, hogy megoldódott a húsvélt-szigeteki kötess zusok szállításának rejtélye. Pavél Pavelt a rapanaik, a sziget őstakói „Arilki íuu koíhiu”-nak, azaz a szobor- csúsztatás királyának nevezték el. nek az öt táplálékul fogyasztó énekes madarak elriasztásában veszi legnagyobb hasznát. Amikor összecsukott szárnnyal pihen, a lepkét fölfedező madár előtt szárnyait hirtelen szétcsapja, a szem- foltok, valamint szárnyáA Húsvét-szígétek különös világának tudományos feltárását harminc évvel ezélőtt Thor Heyerdahl kezdte; tapasztalatait az Aku-aku című könyvben írta meg. Vele volt akkor William Mulloy is, aki folytatta a kutatást, ám halálával a munka léi beszakadt. Mulloy tanítványa,, a szigetek jelenlegi kormányzója, Sergio Rapu Haoa bennszülött származású archeológus és méze um igazgató megá'llapodoit/t, Heyerdábl- lal a kutatások folytatásában. Rapu egyébként arról álmodozik, hogy — ha egyszer lesz rá pénz — tíz. helybeli fiatalít ösztöndíjjal ki taníttat, s majd ők folytatják a szigetek különös ősi kultúrájának feltárását. Ki tudja, hátha ez az álom is egyS'Zer valóra válik... Szűcs D. Gábor Ez a mozdonytípus is részt vett a balatoni forgalomban a múlt század második felében. ga mozdonygyártó ipar 1868- ban létrehozta ugyan a magyarországi javító és alkatrészgyártó bázist, de ez önálló végtermék kibocsátásákészítettek az Osztrák Államvasúttársaság mozdonygyárában. A mozdonynak külön érdekessége, hogy 1965-ig működött Ausztriában. A Balatan-iparton is érdekelt Déli Vasút gőzmozdonyai közül több különlegesség van a Közlekedési Műdíjat nyert magyar gyártmányú gőzmozdony sebessége már az óránkénti 100 kilométert is elérte. A vontatott szerkocsihoz 6—7 köbméter térfogatú víztartályt és széntartályt építettek. A korabeli mozdonyok kazánjában a gőz nyomása mindössze 6—7 atmoszféra Inrint a vegyes zöldség kilója, tízzel olcsóbb a cékla. A burgonyaárusok szerencsére kitartottak a 6 forintos ár mellett. 4—5-re tartották a spenót csomóját, fele ennyibe került a petrezselyem. Nehezen tűri a vásárlók közönyét a gerezdenként 5 forintos sütőtök. Annál kapó- sabb volt a 86-ért kínált sampinyon gomba. Húsvétra meglepően szép almát hoztak 16—22-ért. Re- szelnivalót 6-ért is beszerezhettünk. A csodával határos módon ismét megjelent a nyálcsordítóan gusztusos nagy szemű szőlő, nem kevésbé mesés l'50 forintos áron. lünk 250 forintért jelent meg a paradicsom és mérettől függően 6—12-ért a zöldpaprika. A Zöldért sem adta 14- nél olcsóbban a fejes salátát. 6-án láttunk közepes minőségű hónapos retket. Ennyibe került a szemrevalóbb póré- és zöldhagyma csomója is. Még sziszegtünk a kígyóuborka 110 forittos ára láttán. Már csak 12-ért juthattunk fejes káposztához, 15-ért a lila fajtához. Ugyancsak 12- ért fogyott a főzőhagyma. 22 A baromfipiac egyik kiskereskedője meglepő árletörő akcióra vállakozott. 2,20-ért adta a tojást és darabonként 80-ért az élő tyúkot. Előbbiért a termelek 3, utóbbiért 150—170 forintot próbáltak kipréselni. 60 forint az élő pecsenyecsirke kilója, ám még mindig gazdagabb a konyhakész baromfi kínálata másfélszer, kétszer ennyiért. A napsütésben kivirul a virágpiac. 15 forint volt a harmatos tulipán és szegfű szála. 8-ért is adtak egy kis csokor nárciszt. 4—6 forint volt egy derűs tőzike- és já- cintbukéta. Ehhez képest túlzásnak látszott 10-et kérni a szemmel láthatóan út mellől szakított aranyesőért. B. F. Végre szikrázó tavaszi napsütés fogadta a kaposvári hetipiac vásárlóit. A környező utcákban egymást érték a forgalmi dugók, s nagy volt a nyüzsgés a standok előtt is. Több helyen árultak élő húsvéti nyuszit 80—100 forintért, de még több helyen nézték a vevőt is nyuszinak. A fővárosban megfeneklett a Skála— Zöldért 99 forintos paradicsomakciója. A primőrpiacot újra a kiskereskedők uralják, s nemcsak Pesten. NáTudomány- és tochnlkatörténot 125 éves a Balaton-parti vasútvonal PIACI KÖRKÉP A vevőket is nyuszinak nézték
