Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-21 / 68. szám

4 Somogyi Néplap 1986; március 21., péntek «w* *ws# mm »m anácskozás a kistermelők vegyszerellátásáról Műtrágyáit és növényvédő szereket forgalmazó boltok vezetői, az ezeket az anya­gokat gyártó vállalatok kép­viselői és az Agroker szak­emberei tanácskoztak a hé­ten a kaposvári Mezőgazda- sági Term előaszköz -keres­kedelmi Vállalatnál arról, milyen ellátás várható az idén a kiskertekben, a ház­tájiban használatos műtrá­gya féleségekből, növényvédő szerekből. Mintegy félszáz boltos hallgatta meg a Budapesti Vegyiművek, illetve az an­gol ICI cég magyarországi képviselőijének, továbbá a kaposvári Agiioker munka­társának tájékoztatóját. Eb­ből megtudhatták, hogy mű­trágyákból a tavalyinál több áll majd a rendelkezésre és a választék is bővül. Nö­vényvédő szerekből is jobb ellátás várható, mint a múlt évben. A burgonyabogár kártétele elleni védekezés­ihez és általában a vegysze­res növényvédielLemhez ele­gendő rovar- és gombaölő szert kínálhat a kereskede­lem — kivéve a kisgazda­ságok kukorica területén az egyszikű gyomok irtáséra való, kis kiszerelésű szert. Amíg ugyanis a nagyüzemek kukoricafölldjelin már jó ide­je megnyugtató módon meg­oldották a vegyszeres gyom­irtást, addig ugyanez nem mondható el a házikerti ku­koricaterületeiken a gyomok elleni védekezésről. A boltosok tették szóvá, de az Agrokemél is gon­dot okoz egyes vegyszerek csomagolóanyagának a mi­nősége. A gyártóknak, illet­ve „kiszerelőknek” címzett észrevétel igencsak meg­szívlelendő, hiszen az olyan flakon, melynek tartalma számítás vagy tárolás közben kifolyik, s az olyan papír­vagy műanyagzacskó, ame­lyikből a por, a granuáit szer szétszóródik, megannyi veszély forrása lehet az em­berre és a környezetre néz­ve. A kétezer lakosú Szadovo igen közel fekszik az ősi múlttal büszkélkedő Plov- divhoz, az ország második legnagyobb városához. A két­ezer lakosú „miniváros”, Szadovo legtekintélyesebb gazdasági egysége az agrár­ipari komplexum. Igazgató­ja, a fiatal agrármérnök, Di- mitr Todorov Gramasikov igyekszik röviden bemutatni a kukoricatermesztésben Veszprém megyével kapcso­latot tartó üzemóriást. Az agráripari komplexum 11 ezer 700 hektáron foglal­kozik gabonafélék, kukorica, gyümölcs és szőlő termesz­tésével. Nagyon nyereséges a földimogyoró- és a mentater­mesztésük. Ez utóbbiban az ország legnagyobb termelői. A ploVdivi közigazgatási te­rület legeredményesebb ál­lattenyésztése is itt folyik. Elsősorban sertéshizlalással, valamint birka- és szarvas­marha-tenyésztéssel foglal­koznak. Azt a kérdést, hogy van-e melléküzemága a komp­lexumnak, eleinte nem értet­te az elnök, így hát az ipari tevékenységről számolt be. A dolgozók bérezése a tel­jesítménytől függ. Száz szá­zalékos teljesítés esetén kap­ják meg a teljes bérüket, és 130 százalékos túlteljesítés­nél van lehetőségük périum- ra. Aki 90 százalék alatt tel­jesít, az még a rendes havi bérét sem kaphatja meg. Ez a szakemberekre is érvényes, akik az adott brigádok mun­káját irányítják. A brigád azonban egé­szen mást jelent a bolgár mezőgazdaságban, mint ná­lunk. A 2 ezer 400 főt fog­lalkoztató szadovód agrár­ipari komplexumban 11 bri­gád van. Csakhogy egy bri­gád inkább — a mi mér­cénk szerint mérve —, egy termelőszövetkezetet jelent. Általában egy brigád az egy településen beliül dolgozók­ból ádl, és a brigádok sza­kosodnak egy-egy tevékeny­ségre. Van saját agrokémiai központjuk, az egyik brigád csak a szállítással, a másik a vízgazdálkodással, a har­madik a növényvédelemmel, a negyedik az állattenyész­téssel foglalkozik. Többnyire szovjet, NDK és hazai gé­pekkel dolgoznak. Nincs közvetlen külkereskedelmi joguk, bár nyugati export­juk van bőven, de az Or­szágos Agráripari Szövetség a devizából is visszajuttat a szadovóiaknak. Az elnök büszkén mondta, hogy nincs szakemberhiá- _____________________—-------­— A látottak, a hallottak és a gyakorlati próbák alap­ján szentesítik-e a megala­kulását és méltónak tart­ják-e az új bor-lovagrendet arra. hogy a borrendek nem­zetközi családjának tagja le­gyen? „Egyetértünk! Egyetér­tünk!” — szóltak az aszta­lok mellől Az avatási ceremónia a kastély pinceborozójában folytatódott, ahol Prileszky Gyöngy ceremóniiamester egy legendát ismertetett. Hajda­nában Boglár falváfoan ép­pen szüretidő volt, mikor a törökök lerohanták a falut, s a lakosság a környező mo­csarakba menekült, kivéve a falu legszebb, legeszesebb asszonyát, Emesét. Emese kérésére a pasa azt a felté­telt szabta, ha a szép ma­gyar nő bekötött szemmel felismeri a faluja borát, ak­kor megkíméli Boglár lakói­nak élétét. Nem okozott ne­hézséget ez az asszonynak. Mint mondta a ceremónia­mester, a bogiári rend Eme­se emlékét akarta őrizni, ezért bízta a ceremónia ve­zetését egy késői utódra és a borrend tagjelölltjeinek pró­batétele is ezt a legendát idézi. A rend jelöltjeinek ezután sorra bekötötték a szemét, két poharat adtak a kezükbe, s azt kellett fel­emelni, amelyikben musko­tály volt. Elsőként Szabó Jó­zsef, a bogiári városi ta­nács elnöke és Molnár Csilla állta ki sikerrel a próbaté­telt, aztán ünnepélyes esküt tettek, hogy a rend hű tag­jai lesznek éis minden lehet­séges eszközzel segítik a Dél-balatoni Borvidék és az itt termett; fennségas musko­tály megismertetését szerte a világon. Ez a szándék, ez a cél benne va;n a Bonus Bonorum rend alapszabályá­ban is. És jöttek sorra a magyar és külföldi jelöltek díszöltö­zetben, s a sikeres próba, az eskü után csinos udvarhöl- gyék adták át nekik a tag­ságról szóló díszoklevelet, jelvényt, láncot és egy dísz­dobozt. Hogy is mondta a főkincs­tárnok? „A balatonboglári musko­tály bor és a BB muskotály pezsgő szépsége, tüzessége, harmóniája tartsa össze a bogiári bor barátait bárme­lyik égtáljáról valók is a vi­lágnak.” így,legyen! Vörös Márta Krónika a IV. nemzetközi borbarát találkozó tegnapi bogiári eseményéről, a Bonus Bonorum borrend nemzetkö­zi borlovagok sorába történő felvétetéséről. Apród ruhás muzsikusok diszkrét zenéje mellett dí­szes talárt viselő férfiak és nők gyülekeztek tegnap a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát szőlőskislaki kastélyában. Fejükön tollas kalap, nyakukban ékes lánc, s a házigazdák egy pohár pezsgővel fogadták a hölgye­két és az urakat. Kalttogtak a fényképezőgépek, fényké­peztek fotósok és talárt vise­lők, hogy megörökítsék a bogiári kombinát kivételes perceit, az itt megalakult Bonus Bonorum borrend ün­nepélyes avatásának pillana­tait. A Franciaországból elin­dult borfoaráti kör mozgalom ma már világszervezetté nőtt, a bor-lovagok eskü alatt népszerűsítik, propa­gálják a rend tagjainak ne­dűjét, szószólói a kulturált borfogyasztásnak. Francia, német, angol, belga és sváj­ci vendégek foglaltak helyet a kastély dísztermének asz­talánál. Az Idegenforgalmi Propa­ganda Vállalat részéről Te- szár József nagymester kö­szöntötte a részvevőket, tá­jékoztatva őket arról, hogy tizenkét éve ebben, a gazda­ságban született meg a gon­doláit, hogy Magyarországon is alakuljanak bor-lovagren­dek. Az első mégsem itt jött létre, a Bonus Bonorum ren­det megelőzte a vaskúti, a soproni, a csopaki és az eg­ri rend. Mészáros Győző vezérigaz­gató távollétében Szendrődy Győző kertészeti igazgató látta el a Bonus Bonorum rend nagymesteri tisztét. — Egy meglepetést tarto­gattam mindnyájuk számá­ra — mondta. — Minden borvidéknek van egy király­nője, de olyannal azt hiszem a világon senki sem dicse­kedhet, mint mi. Az elnöki asztalnál levő üres székre várjuk a fonyódi gimnázium tanulóját, aki évek óta iltt szüretelt a mi gazdaságunk­ban és tavaly Magyaror­szág szépségkirálynője lett, a közelmúltban Máltában a harmadik. Molnár Csilla nagy taps kíséretében foglalt helyet az elnöki asztalnál, Szendrődy Győző pedig néhány monda­tos tájékoztatót tartott a Dél-balatoni Borvidékről és a bogiári kombinátról. Amíg a főkincstárnoki tisz­tet ellátó Hegedűs Lajos a Dél-balatoni -Borvidék leg­főbb kiválóságának a bogiá­ri muskotálynak dicséretét mondta, a poharakba arany­sárga bor került, a rendek képviselői kóstolták, ízlelték, eldönthették magukban, hogy ez a bor és a BB mus­kotály pezsgő méltó-e a di­csérő szavakra. — A magyarországi bor­rendek nagytanácsa nevében — mondta Teszár József nagymester —, kérem segít­senek igazi bor-renddé avat­ni a bogiári rendet. Éppen ezért néhány kérdést teszek fel mindnyájunk előtt a bog­iári ceremóniamesternek. Díszes öltözetben Prileszky Gyöngy, a kutatóé ltomé s cso­portvezetőnője válaszolt a kérdésekre, közben bemutat­va a borrend alapszabályát, pecsétjét, diplomáját. A kül­földi nagymesterekhez for­dulva így folytatta Teszár József; Ünnepélyesen megalakult a Bonus Bonorum borrend A boglárt muskotály dicsérete Bulgária nagy események, ünnepek előtt Szadovo, gazdag kisváros nyuk, 60 agronómus és 60 mérnök dolgozik náluk. A tervezést firtató kérdésemre elmagyarázta, hogy megkap­ják a központi célterveket, hogy mennyi gabonát, kuko­ricát, vágómarhát és sertést várnak tőlük, s aztán a bri­gádok elkészítik az ellenter­vet. Ezt az ellentervet kell aztán teljesítenie a dolgo­zóknak. Idén 3 brigád nem teljesí­tette ezt a tervet, s ez alapo­san megérződött a fizetésü­kön is. Egyébként — mondta az elnök —, az átlagfizetés évi 2 ezer 200 leva, de az ál­lattenyésztésben 3 ezer 800, a mezőgazdasági gépszerelőké pedig eléri a négyezret is. A dolgozóknak évi 25 n‘ap sza­badság jár, telenként a szom­bat, vasárnap is szabad. A betakarítás idején pedig Plovdivból jön segítség. Bár­melyik család vállalhat hét­végeken munkát akkor is, ha Plovdiv, kereskedelmi és ipari központ nem tagja a komplexumnak. Az agráripari komplexum dolgozóit ugyanazok a szociá­lis juttatások illetik meg, mint az iparban dolgozókat. Ugyanakkor minden tagnak jár a háztáji is, 0,15 hektár föld, s ha nem kívánja meg­művelni, ellenértékként évi 800 kilogramm gabonát kap. \ A szadovói mintagazdaság igen jó eredményekkel büsz­kélkedhet. S ez meg is lát­szik a kis város minden csa­ládi házán, de a középülete­ken is. Ügy mondják az em­berek, gazdag kisváros Sza­dovo. Nem csoda, hogy a va­rázslatos szépségű Plovdiv sem tudja onnan elcsábítani a fiatalokat. B. Sajti Emese (Folytatjuk) Jogi tanácsok Korkedvezményes nyugdíj Az aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol szervezete fo­kozott igénybevételnek, vagy egészsége különös ártalom­nak van kitéve, nyugdíja­zásikor korkedvezményt kap­hat. A társadalombiztosítás­ról szóló törvény pontosan meghatározza a korkedvez­mény feltételeit. Eszerint az öregségi korhatárhoz képest két évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki lega­lább tíz és az a nő, aki leg­alább nyolc éven át korked­vezményre jogosító munka­körben, továbbá az, akii leg­alább hat éven át egy lég­köri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezményre jogosí­tó munkakörben eltöltött to­vábbi öt esztendő a férfiak 1-1 év, a nőiknél pedig négy év újabb kedvezményre jo­gosít. Ez azt jelenti, hogy 15 év korkedvezményes idővel rendelkező férfi három év korkedvezményt kap, tehát 57 éves korában kérheti nyugdíjaztatását. A korkedvezményre jogosí­tó munkaköröket (munkahe­lyeket) a Minisztertanács ál­lapítja meg, s azok a 17/1975. (VI. 14.) sz. MT. rendelet mellékletében jegyzékbe fog­lalta. A dolgozó jogos igé­nye, hogy pontosan tudja jo­gosít-e munkaköre korked­vezményre és mennyi időre. A korkedvezményre jogosító idő elismerése nincs korha­tárhoz kötve, az bármikor kérhető. Külön nyomtatvány a korkedvezményes idő elő­terjesztésére nincs rendszere­sítve. A szolgálati idő elis­merési kérelem szolgál erre is, amit a lakóhely szerint il­letékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell benyúj­tani. A kérelemhez csatolni kell azt a munkáltatói iga­zolást, amely a korkedvez­ményes munkakörben törté­nő munkavégzést igazolja. Ebből is kitűnik, hogy a dolgozó ilyen irányú kérésé­re a munkahelyeken megkö­zelítő pontossággal választ tudnak adni. Ezek ellenére fontos tudni azt, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a tár­sadalombiztosítási nyilván­tartások szolgálnak alapul Ezek hiányában munka­könyv, korabeli okárat, a munkáltató birtokában levő eredeti nyilvántartás alap­ján kiállított igazolás is bi­zonyíthatja a korkedvezmé­nyes munkakörben eltöltött időt. A munkáltató igazolja a korkedvezményre jogosító idő tartamát, a munkakör megnevezését és azt, hogy a dolgozó munkaidejének há­nyadrészét töltötte ebben a munkakörben. Arra is a munkáltató ad választ, hogy az adott munkakör a kor­kedvezményes munkaköri jegyzékben meghatározott feltételeknek megfelel-e. A megnyugtató elbírálás érdekében a társadalombiz­tosítási igazgatóság helyszíni vizsgálatot is végezhet. Sőt sor kerülhet a volt munka­társak, a munkahelyi veze­tők tanúvallomásai alapján is a korkedvezményes idő-el­ismerésére. A bizonyítási le­hetőségek igénybevételével a korkedvezményes munka­körökben történt munkavég­zés megnyugtatóan tisztáz­ható. Ez az eljárás (helyszí­ni ellenőrzés, tanúmeghallga­tás stb.) sok esetben hosszú időt vesz igénybe. Ezért cél­szerű a jogosultságot még a munkaviszony fennállása alatt tisztázni. A társadalombiztosítási igazgatóság a szolgálati idő­elismerési kérelem alapján határozatban közli, hogy a dolgozónak megvan-e a kor­kedvezményes öregségi nyug­díjhoz szükséges korkedvez­ményes és egyéb szolgálati ideje, jogosult-e nyugdíjra. Sárdi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom