Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
1986. február 13., csütörtök Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta A gazdasági építőmunka fő feladatai A megyei pártbizottság január 29-én értékelte Somogy múlt évi gazdálkodásának tapasztalatait. A testület a VII. ötéves terv irányelveivel összhangban határozatot hozott 1986 legfontosabb gazdaságpolitikai feladataira. Papírfeldolgozó Marcaliban Somogy gazdasága 1985- ben, az egy évvel korábban hozott politikai határozatok szelleméiben fejlődött, ám több tényező hatására általában a vártnál nagyobb erőfeszítések, a tervezettől elmaradó teljesítmények jellemzik a termelő ágazatok múlt évi munkáját. Az országos helyzettel egyezően az ipar termelése kis mértékben nőtt az építőipar és a mező- gazdaság teljesítménye vi. szont nem éri el az előző év szintjét. Mindhárom ágazatban csökkent a foglalkoztatottak száma, azonban a munka termelékenysége számottevően nem javult. Az előző évinél kevesebbet exportált a megye, romlott a gazdálkodók pénzügyi helyzete, mérséklődött a gazdálkodás eredményessége. Az 1984-ben megkezdődött kedvező változások megtorpanásában közrejátszottak a szokatlanul hideg tél, a központi elvonás növekedése, a külkereskedelmi értékesítés gondjai, az országos átlagnál alacsonyabb műszaki, technikái színvonal. Az objektív okok mellett egy sor szubjektív tényező is hátráltatta a fejlődést. Ilyen például, hogy nem javult kellően a szerződéses fegyelem, a partneri kapcsolat, a kívántnál gyengébb a kezdeményezőkészség, lassú a vállalkozói magatartás kibontakozása. A SZÜKSÉGESNÉL LASSÚBB A FEJLŐDÉS Somogy ipari termelése évekig az országos átlagot meghaladóan nőtt. Ez a dinamizmus 1985-ben megtör- pant a piachoz való lassú alkalmazkodás, a műszaki fejlesztés hiányai, a szervezeti, a személyi és az érdekeltségi nehézségek miatt. Az élelmiszeripar a megyei átlag felett, a gép- és könnyűipar az alatt teljesített. Új termékekkel csak néhány vállalat (Tungsram Rt. kaposvári gyára, Mezőgép vállalat) jelent meg a piacon, a termékszerkezet váltásban nem történt lényegi előrelépés. A külkereskedelemből származó valutabevétel kevesebb volt, mint egy évvel korábban, s a csökkenés az élelmiszeriparban volt a legjelentősebb. A szocialista kivitel minden ágazatban jelentősen nőtt. A magasépítőipar termelése visszaesett, s emiatt nem tudott megfelelni a megváltozott építési igényeknek, az élénkülő versenynek. Munka- szervezési hiányosságok is közrejátszottak a hanyatlásban. A tervidőszakban tavaly volt a legalacsonyabb a mezőgazdaság eredménye. Az állami gazdaságokban nem változott, a tsz-ekben több mint felére esett vissza a nyereség. A szövetkezetek jó része kritikus helyzetbe került, pedig a fajlagos hozamok mghaladták a hatodik ötéves terv átlagát. A szabályozók általános elvonó hatásával, az árkiegészítés számottevő mérséklésével, az ültetvényekben keletkezett fagykárokkal, a költségek növekedésével magyarázható elsősorban a kialakult helyzet, melyet néhány helyen tetézett a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség. Az erdő- és fagazdaság növelte exportját és termelését, de valamivel elmaradt telepítéssel, az erdők felújításával. A megye idegenforgalma tavaly tovább nőtt. A turistaforgalom változatlanul a Balaton-partra összpontosult, és szezonalitása is megmaradt. Javult a szállításszervezés, kis mértékben nőtt a megye kiskereskedelmi forgalma. A gazdálkodás eredményességére kedvezően hatott az új üzemelési formák terjedése. Tovább mérséklődtek tavaly a beruházások, ezen belül azonban az előző évinél többet költöttek a vízgazdálkodás, a közlekedés, a kereskedelem, valamint a posta és távközlés fejlesztésére. Valamivel több mint kétezernégyszáz lakás épült meg és teljesítették a lakóházfelújítási terveket is. Az általános iskoláknál 29-cél. a középiskoláknál 15-tel nőtt a tantermek száma, ám az igényektől ez elmarad. Változatlanul nagy a zsúfoltság. A kormányprogramnak megfelelően sikerült megállítani a Balaton vízminőségének romlását. Ebben része van a tervszerűen folytatott csatornázásnak, a szennyezőforrások csökkentésének. Hat újabb község jutott tavaly közműves ivóvízellátáshoz. Figyelembe véve az árszínvonal növekedését, a lakossági pénzbevételek reálértéke egy százalékkal nőtt. Emelkedett a takarékbetétállomány, de ennél is jelentősebb mértékben a hitelállomány. Az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb jövedelmi viszonyokra vezethető vissza a hitelek magas aránya. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG Az értékelésből tetszik, hogy meglehetősen sok nehézséggel terhelt, kevésbé sikeres évet zárt a megye gazdasága 1986 gazdaságpolitikai feladatait ezekre a tényekre és tapasztalatokra alapozva lehetett meghatározni. A megyei pártbizottság határozatában fő célként a gazdasági növekedés élénkítéséhez szükséges feltételek biztosítását, az életszínvonal, az életkörülmények javítását jelölte meg az általános feladatok között, valamint azt, hogy Somogy gazdálkodó szervezeti megfelelő módon járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly szilárdításához. Ez a feladat csak a minőség és a hatékonyság javításával, a piaci igényekhez igazodó versenyképesség fokozásával végezhető el. Ezért különösen fontos, hogy a gazdaságosan és eredményesen működő tevékenységek kapjanak támogatást további fejlődésükhöz. Ennek érdekében — a megyei párt- bizottság — hangsúlyozta a korábbiaknál jobban kell élni az erőforrások átcsoportosításának lehetőségével. A gazdálkodás fejlesztéséhez fontos eszköz a vállalati szervezeti rendszer további korszerűsítése, az új vállalatirányítási formák kialakítása és eredményes működtetése. Az irányítási és az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése csak úgy hozhatja meg a várt eredményt, ha vele párhuzamosan alapvetően javul a munkafegyelem. Különösen fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek, a középtávú tervekkel összhangban a fő figyelmet a jövedelem, termelő képességük fokozására fordítsák, növeljék a műszaki, a technikai színvonalat. Szorosan hozzátartozik ehhez az anyaggal, az energiával való következetesebb takarékosA gazdaságos export növelése fontos érdekünk és célunk. Ennek érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek minőségére, korszerűsítésére és a csomagoláskultúra javítására. FŐ FORRÁS A MUNKATERMELÉKENYSÉG Az ágazati feladatokról szólva a megyei pártbizottság határozata kimondja: az ipar termelésnövekedése 1986-tban legyen gyorsabb. A fejlesztések segítsék elő a szűk termelési kresztmetsze- tek feloldását. Az új profilok pedig járuljanak hozzá az ágazati és a termelési szerkezet korszerűsítéséhez. A testület határozata arról is szól, hogy a kitelepítésre kerülő üzemek fogadásához a megyében biztosítani kell a feltételeket. A húsiparban az idén elő kell készíteni a szarvasmar- ha-vágóvonal és a hűtőház rekonstrukcióját. A gépiparban kiemelt figyelmet kell fordítani az országos programokhoz kapcsolódó gyártási ágak és termékcsoportok fejlesztésére. A könnyűiparban a műszaki színvonalat a gépbérleti szerződések biztosítása lehetőségek kihasználásával is növelni kell. Az építőiparban alapvető a minőség és a szerződéses fegyelem jaivítása, valamint a rugalmasabb alkalmazkodás. A mezőgazdasági üzemekkel szemben az árualapok bővítése, a termelés jövedelmezőségének javítása a fő követelmény. A gabona- és a húsprogram folytatása, a ki- gészítő tevékenység fejlesztése a kiemelt feladat. Elengedhetetlen a műszakitechnikai színvonal emelése. Több figyelmet szükséges fordítani a termőföld védelmére, termőerejének fokozására. Az állattenyésztésben mennyiségi, de főként minőségi javulásra van szükség, és arra, hogy jobban éljenek az üzemek a gazdasági szabályozás lehetőségeivel. A kiegészítő tevékenység fejlesztése megkívánja a mezőgazdaság és az ipar együttműködésének szélesítését, különösen a gazdaságilag elmaradott térségekben. A múlt évi tapasztalatokból következik, hogy az erdőgazdálkodók fő tennivalója, az erdőtelepítés és -felújítás növelése. A KULTURÁLTABB ÉLETKÖRÜLHÉNYEKÉRT Mind a gazdálkodók, mind a lakosság érdeke azt kívánja, hogy a közlekedési ágazat magasabb színvonalon, jobban elégítse ki a személy- és áruszállítási igényeket. Ezen belül fontos, hogy az idén fejeződjön be Kaposváron a tüskevári felüljáró építése. A hírközlésben kiemelt feladat a kaposvári távbeszélő központ és a Balaton-parti hírközlési rendszer építésének tervszerű folytatása, illetve a munka meggyorsítása. Az idegenforgalom változatlan tennivalója a fogadási és ellátási feltételek javítása, a szálláshelyek rekonstrukciója és bővítése, a feszültségek, a munkaerőgondok mérséklése. Az idegenforgalmi helyeken is, s az egész megyében a fogyasztási igényekkel jobban összhangban álló áruellátást vár a kereskedelemtől a lakosság. Hozzá tartozik ehhez az eltérő vásárlói kereslet jobb kielégítése, az áruhiányok mérséklése, és nem utolsósorban a vásárlási körülmények javítása. Ezek a célok szükségessé teszik az üzlethálózat rekonstrukciójának dinamikusabb folytatását, a technikai feltételek javítását. A tanácsi gazdaságban alapvető feladat a fokozott önállóság személyi feltételeinek javítása, a pénzekkel való ésszerű, takarékos és hatékony gazdálkodás, a pénzügyi egyensúly biztosítása. Határozatában kimondta a megyei pártbizottság: a hosszú távú terület- és településfejlesztés megyei elveit figyelembevéve ki kell dolgozni az elmaradott térségek fejlesztési programját. A lakásellátás érdekében minél előbb be kell fejezni a telepszerű többszintes lakások építését, és erőfeszítéseket tenni a kiemelt rétegek — különösen a fiatalok — lakáshelyzetének javítására. Az egészségügyben a megyei kórház műtéti épületének ütemes megvalósítását és a közműrekonstrukció folytatását, valamint a siófoki kórház bővítésének megkezdését jelölte meg feladatként a megyei pártbizottság. A kulturális ágazatban ki kell elégíteni a középfokú oktatás iránti növekvő igényeket. E cél elérését a meglévő intézményhálózat sokoldalúbb felhasználásával is elő kell segíteni, és törekedni kell a diákotthoni elhelyezési igények kielégítésére. Az általános iskolai oktatásban a szükséges tantermek megépítésén kívül a komfortosság növelését is előírja a határozat. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy napirenden maradjon a mezőgazdasági főiskola egyetemi szintre emelése. A közművelődési létesítményekkel kapcsolatban a legfontosabb feladat a színház rekonstrukciójának megkezdése. A vízgazdálkodásban pedig az a fő feladat, hogy folytatódjék az egészséges ivóvízellátási program, és csökkenjen a vízellátás és a szennyvízelvezetés közötti feszültség. Biztosítani kell a kaposvári szennyvíztisztító tervszerű építését. Az idei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása minden eddiginél magasabb színvonalú politikai és gazdasági szervezőmunkát kíván. Szükség van a szellemi és anyagi erők jobb hasznosítására, az irányítás, az ellenőrzés javítására, a kezdemények támogatására, a demokratizmus szélesítésére. Feladataink csak mindennapi fegyelmezett, következetes munkával teljesíthetőek. Kitűnő minőségű papír — talán valamelyik könyv készítésénél „esett le" a nyomdában — másra nem használható szeletkéiből számolócédulák, jegyzetlapok . tömbjei készülnek. Ami egyébként MÉH-telepre kerülne, abból ott hasznosítható terméket „gyártanak", a zalaegerszegi nyomdának, a Horizont áfész balatonúj- laki üzemének és még több más megrendelőnek állítanak össze szállítmányokat. Az újlakiaknak például mappába való betéteket, jegyzettömböket küldenek ... A marcali Vörös Hajnal termelőszövetkezet papírüzemében járunk. Az üzemet 1984-ben hozták létre, s azóta — miután elnyerték az erre kiírt pályázatot — a budapesti Zrínyi nyomdával közösen alapított hulla- dékpapír-feldolgozó gazdasági társulás részeként működik. A szövetkezet adja a munkarőt, az épületet — ami valamikor gabonatárolásra szolgált —, a Zrínyiből pedig gépeket kaptak a papír feldolgozásához, s onnan származik a nyersanyag zöme is. — Mire az üzem teljesen kiépül, technológiai felszerelése befejeződik, mintegy 9 millió forintba kerül — Elkészültek és tanulságosak az ország kukoricatermelésének múlt évi tapasztalatai. Annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a kukorica termelésének, területenként, tájegységenként nagy eltérések tapasztalhatók, összességében mégis a hatodik ötéves terv második legnagyobb termését sikerült, betakarítani e fontos takarmánynövényből. mondta a szövetkezet elnöke, Varga László. — Ügy tervezzük, ez az üzem lesz a város szociális foglalkoztatója, rehabilitációs üzeme; negyven dolgozónak adunk itt munkát, kereseti lehetőséget. A társulásban partner Zrínyi nyomda a gyártmányokra vonatkozóan csak tippeket ad, a piacot magunk „hajtjuk fel", így fogyasztási szövetkezeteknek, nyomdáknak és más gazdálkodó szervezeteknek készítünk papíripari termékeket, igény szerint. Az idén további gépeket várunk — például többszín-nyomógépet is —, összesen csaknem kétmillió forint értékben. Az idén papírfeldolgozó üzemcsarnok épül, s a készáruk között már nyomdaipari termékeket is látni. Ideális munkakörülmények között dolgoznak az emberek a szövetkezeti papírüzemben, méghozzá igen eredményesen: a múlt évben a huszonhárom dolgozó 5.7 milliós termelési értéket állított elő. Ha az üzem teljes kialakítása befejeződik, a szociális foglalkoztató Marcali számottevő gazdálkodó szervezetévé válhat. A későbbiekben ugyanis a papírüzem évi 10—15 milliós termelésével számol a Vörös Hajnal téesz. A statisztikai adatok önmagukért beszélnek: 1981- ben az ország százhuszonöt mezőgazdasági nagyüzemeben haladta meg a hektáronkénti termésátlag a nyolc tonnát, tavaly már kétszázharminc gazdaság dicsekedhetett ezzel. Tény, hogy nem ez volt a csúcs, mert a kimagasló 1982-es évben háromszáznyolcvanöt nagyüzem tartozott a nyolctonnások klubjába, ám az előrelépés vitathatatlan, összefügg ez azzal, hogy a termelés feltételei minden tekintetben fokozatosan javulnak; a legkiválóbbak példája pedig bizonyítja, hogy van lehetőség, még mindig van tartalék a hozamok növeléséhez. Bár megyénk természeti adottságai nem a legkedvezőbb termelési feltételeket biztosítják, hét nagyüzemünk termelési eredményeivel az ország legjobbjai közé került. A nagyberényi Egyesült Erő téeszben meghaladta a kilenc tonnát a hektáronkénti hozam, a so- mogyjádi Alkotmány, a siófoki November 7., a siófoki Üj Tavasz, a magyaratádi Barátság, a ságvári Egyetértés és a somogyszili Petőfi téeszben pedig nyolc és kilenc tonna között volt a hektáronkénti termésátlag. A lehetőségekre utal, a szakszerűbb és jobb munkára buzdít, hogy tavaly a nádudvari Vörös Csillag téeszben csaknem ezer hektár átlagában közelítette a tizenkétezer tonnát a hektáronkénti kukoricahozam. A Szalag- és Zsinórgyár, amely a könnyűipari üzemek, szövetkezetek, kisiparosok háttéripari vállalata, öt év alatt 21 százalékkal bővítette a termelését. Évente mintegy 400 millió méter árut, bútor-, cipő-, konfekcióipari terméket gyárt. Az idén további két százalékkal nő a termelés, és ezzel a mintegy 1500 féle cikket gyártó cég teljes egészében kielégíti az évi több mint kétezer megrendelő igényeit. Hét somogyi nagyüzem a legjobbak között Szélesedett a nyolctonnások köre
